Ibusz – Magyar márkák. 5. rész

2020. június 17. 09:14 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 17. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre hetenként egyet-egyet blogunkban. A sorozat tizenhetedik részében Kopcsay Ágnes, a Plakát- és Kisnyomtatványtár munkatársa az IBUSZ Utazási Iroda márkanévről írt.

Stühmer, Caola, Orion, Corvin, Közért… Csupa olyan márka, divatosabb szóval brand, amelyről szinte mindenkinek beugrik egy termék, egy logó, egy szlogen.
A szárnyas földgömböt ábrázoló logó legtöbbünknek az IBUSZ márkanevet juttatja eszünkbe.
Az egykor ismert, sokszor ma is élő márkákat valaha rengeteg plakát hirdette. A cégeknek a kor legnevesebb alkotói dolgoztak. Magyar márkák – magyar plakátok címmel a Plakát- és Kisnyomtatványtár kiállítást tervezett, amely a koronavírus-járvány okozta kényszerű leállás miatt nem valósulhatott meg. Ezért május 20-tól – az OSZK márkanevet erősítve – szerdánként blogsorozatban mutatjuk be a népszerű magyarországi márkákat hirdető archív kincseinket!
Magyarországon ma talán nincs is olyan ember, aki ne hallotta volna az IBUSZ nevét. Piackutatások igazolták, hogy ismertsége 99 százalékos! Ezúttal tehát a szinte mindenki által ismert, több mint 100 éves utazásszervező céget, az IBUSZT népszerűsítő és hirdető plakátjainkat mutatjuk be.
Az IBUSZ Utazási Iroda, több mint százéves múltjával még ma is a magyarországi idegenforgalomnak, a belföldi és a külföldi utazások szervezésének egyik legfontosabb szereplője. Az Idegenforgalmi és Utazási Vállalatot 1902-ben alapították, az igazgatósági tagok között olyan történelmi neveket találunk, mint gróf Esterházy, Dessewffy, Széchenyi. 1905-ben az ország területén már 30, külföldön 13 fiókirodájuk volt. A fejlődést, mint annyi más cég esetében, ebben az esetben is a világháború, és a trianoni békeszerződés szakította meg.

A cég a ’20-as évek közepére ismét megerősödött. 1925-ben útjára indította a budapesti városnéző buszokat, 1926-ban pedig huszonöt éves megállapodást kötött a MÁV-jegyek kizárólagos árusítására, sőt fúzióra lépett az Általános Beszerzési és Szállítási Rt.-vel. Ettől kezdve az elnevezése: Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Vállalat Rt., rövidítve IBUSZ. Megerősödését az akkori „fapados” járatok bevezetése is elősegítette, a harmincas években kilenc év alatt több mint egymillió utast szállítottak olcsón a cég „filléres vonatain”.

Kommen sie auf 3 tage nach Budapest. Grafikus: Pólya Tibor. Jelzet: PKG.1931/118 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A második világháború után ismét a nulláról kellett indulni. Az IBUSZ több tevékenységét más cégek vették át, de az idegenforgalom területe kizárólagosan az övé maradt, mert egy kormányrendelet az IBUSZ kivételével az összes többi idegenforgalmi szervezetet megszüntette. Így államosítása után is biztosított volt tovább élése, bár a korábbiakhoz képest a turizmus igen visszaszorult. A politikai helyzet miatti kényszerűségből szinte kizárólag hazai utakra, illetve Európa keleti felébe induló utakra csábíthatta a nem túl nagy utazóközönséget. Ebben az időszakban plakátsorozat készült az IBUSZ különböző turisztikai szolgáltatásairól, mely sorozat grafikusa Toncz Tibor (1905–1979) volt.

Az 1956-os forradalmat követő évek lazulást hoztak, és így a nemzetközi turizmus is feltámadt: egyre több külföldi érkezett Magyarországra, persze elsősorban a Balatonhoz, és egyre többen engedhettek meg maguknak külföldi utazást. Sőt, mivel az egyéni utazás nagyon nehéz volt, nagy szerepet töltött be az IBUSZ a csoportos, szervezett külföldi utak szervezésében.

A cég a turisztika, az idegenforgalom mellett mindig foglalkozott különböző események lebonyolításával is. 1906-ban például megszervezte II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalát. Továbbá nemzetközi rendezvényekre biztosított különvonatokat és különbuszokat. Az IBUSZ-hoz fűződik az első nagy budapesti futóverseny, az 1984-ben induló IBUSZ Maraton, amit aztán sokáig évente megrendeztek. Kulturális eseményekhez is adta a nevét az IBUSZ, sőt 2005-ben új tevékenységet indított el országos irodahálózatában: koncertek, kiállítások és sportesemények jegyértékesítését

1989-ben a magyarországi privatizáció megindulásával az elsők között kezdődtek meg az előkészületek az IBUSZ magánosítására. 1990. június 21-én az IBUSZ az első részvény a Budapesti Értéktőzsdén. A cég ma is a magyarországi idegenforgalom egyik legmeghatározóbb szereplője, országos hálózata közel hetven helyen működik, Budapesten 14 ponton, minden megyeszékhelyen, nagyobb városban és számos határátkelőhelyen jelen van.
Az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtárában IBUSZ címszó alatt több mint kétszáz grafikai plakát található. Nehéz volt a válogatás, de végezetül – aktualitása miatt – feltétlenül szeretném megmutatni az alábbi, 1947-es plakátot.