Arady Kálmán – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 2. rész

2020. október 06. 08:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 32. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat harminckettedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Arady Kálmánt és gyűjteményét mutatja be.

Vízkeleti dr. Arady Kálmán (1893–1964) Szentesről származó orvos, művészettörténész, a régi magyar ex librisek tudós szakértője. Elemi és középiskoláit Szentesen végezte, majd Budapesten folytatott orvosi tanulmányokat. A fővárosban letelepedve mint klinikai, kórházi orvos praktizált. Az I. világháborúban a harctéren szolgált. Emberségével, szaktudásával nagy megbecsülést szerzett. Orvosi témájú írásai számos hazai és külföldi szaklapban (Orvosi Hetilap, Zeitschrift für klinische Medizin) megjelentek.

Földes Imre grafikája. Jelzet: Exl.A/178 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Külföldi utazásai mélyítették el a művészetek, főként a grafika iránti érdeklődését. Az első világháború után hazánkban visszaeső ex libris gyűjtés élénkítése érdekében részt vett a Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesületének (MEGE) megalapításában 1932-ben. A MEGE 1932. decemberi alakuló ülése megválasztotta Lyka Károly elnök mellé ügyvezető alelnöknek, mely tisztségét megtartotta az egyesület 1947. márciusi feloszlatásáig. A MEGE folyóiratának, a MEGE Kisgrafikának a megindítása is az ő nevéhez fűződik, Pinterits Tibor mellett az 1937–1944-ig fennálló lap szerkesztője volt. A szerkesztésen túl maga is sokat írt az újságba, a vezetéknevével, illetve annak rövidítésével (A.) szignált, és a szignálatlan cikkek mellett időnként Barna Barnabás álnéven. Alapos felkészültségű írásaival, beszámolóival, híreivel nagy szolgálatot tett a magyar ex libris ügyének úgy belföldön, mint külföldön. A magyar események mellett írt a külföldi egyesületek működéséről, kiadványairól is. Érdekes kérdést vetett fel az 1938-ban megjelent Magyarul c. cikkében: az ex librisek feliratát elemezgetve azt szorgalmazta, hogy – mivel a latint kevesebben ismerik – térjünk át teljesen a magyaros írásmódra, azaz az „Ex libris X Y” helyett az „X Y könyve” szerkezetet használjuk. Az Arady nevére készült ex librisek többsége megfelel ennek a kívánalomnak, bár ő – orvos lévén – a magyar mellett több latin nyelvű könyvjegyet is készíttetett.

A[rady Kálmán]: Magyarul!, MEGE Kisgrafika, 1938/4. szám, 1.

1936-ban felvételt nyert az osztrák ex libris egyesületbe, az Österreichische Exlibris-Gesellschaftba (ÖEG). Ekkoriban állította össze Radványi-Román Károly kisgrafikai alkotásjegyzékét, mely a MEGE kiadásában a Kisgrafika különszámaként látott napvilágot 1937-ben, Radványi 171 alkotásának (ex librisek, alkalmi grafikák) időrendi felsorolásával. A köztük lévő jó kapcsolatot mutatja, hogy Radványi sok ex librist készített Arady nevére.

Radványi-Román Károly grafikája. Jelzet: Exl.A/198 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Arady Kálmán a modern, 20. századi ex librisek vizsgálata mellett nagy elmélyültséggel foglalkozott a korábbi századok magyar ex libriseinek felkutatásával, gyűjtésével. Disszertációját is ebből írta: Ex libriseink a mohácsi vésztől 1900-ig (Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest, 1948) címmel. A mű kéziratát az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára megvásárolta.
Arady a MEGE mellett 1941 őszétől a debreceni Ajtósi Dürer Céh tisztikarában is fontos pozíciót töltött be: Nagy József elnök segítőjeként az egyik alelnökké választották (a másik G. Szabó Kálmán lett). Arady Kálmán 1935-ben vált aktív ex libris gyűjtővé. Gyűjteménye darabjaival – Bottlik Tibor klisényomataival – részt vett az Ajtósi Dürer Céh első nagy kiállításán 1935 decemberében a Déri Múzeumban.
Teljes ex libris gyűjteménye kb. 40 ezer darabot tett ki. Ebben hazánk mellett Svájc, Olaszország, Csehszlovákia, Észak-Amerika, Ausztrália alkotói szerepeltek jelentős számban. Gyűjteményét mintaszerűen rendezte, kartonokra ragasztva, nemzetek szerint külön tokokba helyezve a lapokat. A jó kereshetőség érdekében a nemzeteken belül a művészek, egy-egy művészen belül pedig a tulajdonosok betűrendjében tárolta a grafikákat.

Adolf Kunst rézkarca. Jelzet: Exl.A/189 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az Österreichische Exlibris-Gesellschaft cserelistáján 1936-ban harminc rézkarccal, fametszetekkel és klisékkel szerepelt, melyek duplum cserelapjai voltak. A magyar gyűjtők közül – Lustig István és Réthy István mellett – Arady rendelkezett a legtöbb saját névre szóló lappal, kb. 140 ex librisszel, melyek példányait (némelyikből akár több száz is készült) aktívan terjesztette a gyűjtők körében. Az Országos Széchényi Könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának ex libris anyaga ebből több mint 40 különféle ex librist őriz, melyek főleg az orvosi hivatásra, az élet-halál küzdelemre utalnak, emellett gyakoriak a népies motívumok, illetve a történelmi Magyarországot idéző, irredenta ex librisek. A grafikusok: Balázsfy Rezső, Földes Imre, Gáborjáni Szabó Kálmán, Haranghy Jenő, Makkai Piroska, Menyhárt József, Nagy Árpád, Nagy Árpád Dániel, Petry Béla, Radványi-Román Károly, Sassy Attila, Vadász Endre, a német Adolf Kunst stb.

Sassy Attila grafikája. Jelzet: Exl.A/176 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Bizonyos ex librisek feliratukban is utalnak a gyűjtő által kedvelt könyvtípusokra, gyűjtőkörökre: ex libris medicinis, ex libris irredent, ex bibliotheca Italiana, erdélyi könyvei stb.
Arady Kálmán a második világháború után már főként csak a régi magyar ex libriseket gyűjtötte. Az 1959-ben megalakuló Kisgrafika Barátok Köre vezetőségi tagja lett, de egészségi állapota miatt ritkábban tudott részt venni a kör életében. Szakírói tevékenységét ekkoriban is folytatta, az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején a Magyar Könyvszemlében, a Művészettörténeti Értesítőben, az Orvosi Hetilapban jelentek meg írásai a könyvjegyek, grafikák témájában. Orvosi és művészettörténeti érdeklődése összekapcsolását jelentette az orvosi témájú ex librisek, illetve a magyar orvosok ex libriseinek bemutatása, utóbbi vonatkozásban 1959-ben publikált az Orvosi Hetilapban. A Művészettörténeti Értesítőben 1960-ban Szelepcsényi György egy ismeretlen munkáját mutatta be. Régi magyar emlékexlibrisek című, a Magyar Könyvszemlében (1962) közölt cikke az ex librisek címben jelzett típusát követi nyomon, számos példával.
Régi ex libris gyűjteménye (több száz eredeti könyvjegy és száz feletti fotómásolat) halála után, 1969-ben az Országos Széchényi Könyvtár Régi és Ritka Nyomtatványok Tárába került, fontos részét képezve a korai magyar ex libris állománynak.
Arady Kálmán a két világháború közti magyar ex libris élet kiemelkedő egyénisége volt, emlékét írásai mellett ex librisei, illetve az azokat birtokló magánszemélyek és intézmények (köztük az OSZK) őrzik.