Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre hetenként egyet-egyet blogunkban. A sorozat huszonkettedik részében részében Varga Bernadett, a Régi Nyomtatványok Tára munkatársa I. Rákóczi Ferenc elveszettnek hitt keresztelői prédikációja felbukkanásának történetét ismerteti.
Az Országos Széchényi Könyvtárban mindig fennáll annak a lehetősége, hogy új kincsekre bukkanjunk – egy ilyen felfedezésről szól ez a bejegyzés. Keresztúri Pál Egyenes ösvény […] című prédikációgyűjteményének (RMNy 2502) egyik példányában (jelzete: RMK I. 879/3. péld.) az előtábla tükrén szerepel az a kéziratos címleírás, amelyet a Régi Magyarországi Nyomtatványok című bibliográfia is felvett (RMNy 2129) megállapítva, hogy „a kiadványnak egyetlen példánya sem maradt meg”.
Keresztúri Bíró Pál: Egyenes ösvény […], [Várad], [Szenci Kertész], M. DC. LIII. [1653] RMNy 2502. Jelzet: RMK I. 879/3. péld. Kéziratos címleírás az előtábla tükrén – Régi Nyomtatványok Tára
„Az Tekentetes es Nagyságos RAKOCI Geeorgynek [!] Erdely orszaganak Iffiabbik Fejedelmenek, magyar orszag reszeinek Uranak, es a’ Szekelyek Ispannianak és Az eo nag(y)saga szerelmes házas tarsanak A’ tekenetetes és n(agy)sagos Bathori Sophianak, Erdely orszaganak Iffiabbik Fejedelem Aszszonianak elso szulöttöknek, Az tekentetes, és n(agy)s(a)gos RAKOCI FERENCZNEK tetetes keresztesge napian leot praedicacio melyet 1645 Apprilis [!] 2 die, a’ Giúla [!] Fejervari templomban szep fenies gyűlekezet elot praedicallot az eo n(agy)s(a)gok udvari praedicatorok Kereszturi Pal. Prov. 20. v. 7. Ha az igaz szűntelen jar az eo teokelletessegeben boldoghok lesznek az eo fiai eo utána. Nyomtattaton [!] Varadon M. DC. XLV.”
Az előtábla tükrén található kéziratos címleírás szövege. In. Keresztúri Bíró Pál: Egyenes ösvény […], [Várad], [Szenci Kertész], M. DC. LIII. [1653] RMNy 2502. Jelzet: RMK I. 879/3. péld. – Régi Nyomtatványok Tára
A kötetből láthatóan jó néhány előzéklevelet kitéptek, a végén azonban megmaradt egy tízoldalnyi, utólag bekötött üres levelekre írt kézirat, amely ugyanattól a kéztől származik, mint amelyik az előtábla tükrén található címleírást lemásolta. A magyar nyelvű sorokat olvasva rögtön egyértelművé vált, hogy az eddig ismeretlen szövegű, 1645-ben nyomtatott keresztelési prédikáció 1655-ben készült másolatát őrzi a megviselt kötet. A kézirat csonka, hiányzik a prédikáció eleje, ami a kitépett első előzékleveleken szerepelt, ám így is sok érdekességgel szolgál.
A prédikáció hordozókötete: Keresztúri Bíró Pál: Egyenes ösvény […] [Várad], [Szenci Kertész], M. DC. LIII. [1653] RMNy 2502. Jelzet: RMK I. 879/3. péld. – Régi Nyomtatványok Tára
Először is egy jól ismert szerző életművének eddig ismeretlen darabjához van szerencsénk. Keresztúri Bíró Pál (1594?−1655) elsősorban a szelídség korai pedagógusaként vált ismertté: Bethlen Miklós Önéletírásából tudjuk, hogy „Megért ember lévén, mint atya gyermekével, úgy bánt tanitványival”. (Bethlen, 1858, 218−219.) Ő oktatta (más előkelő ifjak társaságában) az erre a célra létrehozott udvari iskolában II. Rákóczi Györgyöt és Rákóczi Zsigmondot is, később az előbbi udvari lelkésze lett, ilyen minőségében segédkezett többek közt Báthori Zsófia vallásváltásának előkészítésében. Keresztúri egyébként prédikátorként és hitvitázóként is népszerű szerzője volt korának, lelkigondozói munkája, az elmélkedő-imádságos műfajban íródott Mennyei társalkodás (RMNy 2128) több kiadása pedig még két évszázadig a köztudatban tartotta nevét.
A szöveget szerzőjének személye mellett műfajának ritkasága is izgalmassá teszi. A kora újkori nyomtatott keresztelési prédikációról igen keveset tudunk, ugyanis a házasságkötéssel és a temetéssel szemben keresztelőre alig készült a 17. század folyamán nyomtatott prédikáció. A magas gyermekhalandóság miatt ez tökéletesen érthető. Kéziratunk tehát azért is különleges, mert a korszakból mindössze két keresztelési prédikáció ismert: II. Rákóczi György és Báthori Zsófia hamar elhunyt, másodszülött kisfiáé, Rákóczi Zsigmondé (RMNy 2199) és ez. Nem véletlen e két beszéd fennmaradása, hiszen a Rákócziak fő törekvése ebben az időszakban a dinasztiaépítés volt. A keresztelő ünnepélyes performálása, valamint a beszéd gyors kiadása tehát egyaránt túlmutat önmagán: mindkettő a Rákóczi-ház fejedelmi önreprezentációjának keretében értelmezhető.
Külön érdekesség, hogy a korszak mindkét fennmaradt keresztelői prédikációját Keresztúri Pál mondta el. Miért éppen ő? A választás kézenfekvő, hiszen Keresztúri ekkor II. Rákóczi György udvari papja volt, ugyanakkor nevelői munkája miatt kitüntetett szerepet játszott a fejedelmi család életében, amely ekkoriban a harmincéves háború árnyékában zajlott.
Az 1645. február 24-én született első unoka hírére az éppen hadakozó I. Rákóczi György elrendelte az örvendetes esemény megünneplését, s egyúttal rendelkezett a keresztelő idejéről és a gyermek nevéről is:
„Méltó azért […] mindenütt az országban in publico loco tegyetek az úr istennek hálaadást és dicséretet… [….] „Keresztelésének idejét akkorra kell halasztani, mikorra az leányunk is felkel, kiről még azután tudósíthatunk, s neve is az mi akaratunkból vagy Ferencz, avagy Sigmond leszen. Mikorra leszen penig rendelve az hálaadásoknak napja, minket is idején tudósítsatok róla.”
I. Rákóczi György II. Rákóczi Györgynek, Bártfa 1645. március 1. In. A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése: I. Rákóczy György, II. Rákóczy György, szerk. Szilágyi Sándor, Bp., Ráth, 1875 (Monumenta Hungariae Historica, 1; Diplomataria, 24), CCCX., 309. – Törzsgyűjtemény
I. Rákóczi Ferenc. Sárospatak, vármúzeum. Forrás: Wikipédia
A gyermek végül (csecsemőként meghalt nagybátyja után) a Ferenc nevet kapta, keresztapának pedig (többedmagával) Lupul moldvai vajdát kérték fel.
Az ünnepélyes keretek közt Gyulafehérváron megtartott keresztelő prédikációjának textusát nem lehet utólag pontosan rekonstruálni, de az a címlapon idézett igéhez: „Ha az igaz szűntelen jar az eo teokelletessegeben boldoghok lesznek az eo fiai eo utána.” (Péld 20,7) tartalmában nagyon hasonló ige lehetett. Ebben nincs is semmi meglepő, hiszen ez is kiválóan reflektál az épülő kálvinista dinasztia témájára, és a lelkész-nevelő ars poeticája is lehetne. Az elején csonka prédikáció megmaradt első mondata viszont mellbevágó: „Ha gonoszt látcz, hogi cselekedik, azonnal jelen legien az kemeny /fenyitek, hogy valamint az szokás termeszetté ne valljék benne.” (Fol. 1r) Kemény fenyítékre buzdítás a híresen szelíd pedagógus prédikációjában? Néhány mondattal később azonban, amikor azt olvassuk, hogy „az intesben arra vigiaz, hogi feletteb valo kegietlenseget giermekedhez ne mutas” (Fol. 1r), már látszik, hogy most sincs szükség a Keresztúri-életmű teljes átkeretezésére. A szerző később ugyanis éppen azt fejtegeti, hogy a bölcsen, szeretettel és szelíden mondott szülői korholás tudja csak a gyermek szívét megérinteni.
Hogy a továbbiakban miről szól a puritanizmus retorikai eszközeivel operáló, de ortodox teológiai felfogást tükröző szöveg, hogy ki volt a másolója, s ő milyen célból fogott hozzá ehhez a munkához, hogy a keresztelő időpontja körül milyen anomáliákat lehet felfedezni (hány keresztelője lehetett I. Rákóczi Ferencnek?), s hogy az újonnan megtalált kézirat milyen meglepetéseket tartogat még, arról az OSZK Bibliotheca Scientiae Artis című sorozatának következő kötetében olvashatnak részletesebben. Ugyanitt a prédikáció szövegének átiratát is megtalálja az érdeklődő.
Varga Bernadett (Régi Nyomtatványok Tára)
Irodalom:
- Heltai János, Műfajok és művek a XVII. század magyarországi könyvkiadásában, 1601−1655, Bp., OSZK−Universitas, 2008 (Res Libraria, 2), 64.
- Gróf Bethlen Miklós Önéletírása, kiad. Szalay László, Pest, 1858.
- A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése: I. Rákóczy György, II. Rákóczy György, szerk. Szilágyi Sándor, Bp., Ráth, 1875 (Monumenta Hungariae Historica, 1; Diplomataria, 24), CCCX., 309.
A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész
