Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre hetenként egyet-egyet blogunkban. A sorozat huszonnyolcadik részében E. Mester Magdolna, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár munkatársa régi balatoni idegenforgalmi plakátokat mutat be.

A Balaton – mindenki Balatonja, a mi „magyar tengerünk”. Sokan sokféle módon közelítettek már hozzá, vizsgálták a tájegység művelődéstörténetét, infrastrukturális fejlődését, bor- és fürdőkultúráját, idegenforgalmi jelentőségét.
Az egyik legismertebb munka Eötvös Károly korabeli útikönyve, amelyet olvasva anekdotákkal fűszerezett időutazást tehetünk a XIX. századi Balaton körül.
A valódi utazáshoz persze közlekedési eszközök is kellenek, és a térség népszerűvé válásához hozzájárult a jobb megközelíthetőség is: az 1847-i indulást, majd a szabadságharc alatti kényszerű szünetet követően 1852-től újra rendszeres gőzhajójárat indult a Balatonon, 1861-ben pedig Buda és Nagykanizsa között megépült a déli vasútvonal.
Rendszeres hajójáratot hirdet Siófok-Füred-Almádi között az a századfordulón készült plakát, amelyet az 1889-ben alakult Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság adott ki. A részletes kidolgozású, festményszerű plakát nyugodt, derűs képet sugároz: halakat formázó, indás, tavirózsás keretbe foglalja a felhők mögé bújt lenyugvó nap által megvilágított vizet. Az enyhén fodrozott víztükrön három vízi alkalmatosság is látszik: a bal szélen kis vitorlás, előtte két halász foglalatoskodik a hálójával, a kép középpontjából pedig maga a reklámozott gőzhajó siklik felénk. Felirata a magyar mellett franciául és angolul is hívogatja a potenciális utasokat. 

K. J.: Balatontavi Gőzhajózási Rt, [1910]. Grafikai plakát – Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: PKG.1914e/599 – Magyar Digitális Képkönyvtár

Egy emberöltővel később született, és merőben más az „akciós” vasúti utazást hirdető kereskedelmi plakát: Bortnyik Sándor és Berény Róbert 1931-ben készült munkája. A plakát magán viseli a korra jellemző újszerű tervezőgrafikai megoldások jegyeit: használja az absztrakt művészet lehetőségeit, látszólag egyszerű, jelzésértékű megoldásokkal, erős körvonalakkal dolgozik. A víz és az égbolt egybeolvadó szépségét a plakát sötétkékből világosba olvadó alapszíne reprezentálja. A távolból kis vitorláshajó csalogatja a nézőt, a sötétből fürdőtrikós férfi és nő sziluettje rajzolódik ki: „láblógázós”, romantikus Balaton-parti estet idézve. A legnagyobb hangsúlyt mégis maga a reklámozott árucikk kapja: a jegy és az aktuális kedvezmény. Az előtérben az egyes számnál jóval nagyobb méretű kettes a reklámpszichológia egyik alapvető eszközét alkalmazva hirdeti, hogy most a szokásosnál többet kapunk a pénzünkért. A reklám elsősorban a külföldi utazókat szólítja meg, a német címen kívül ezt a célt szolgálja az előtér diszkrét piros-fehér zöld színösszeállítása is. A célközönség mégsem kizárólagos: a plakát alcím és erőltetettség nélkül szól a belföldi utazókhoz is, hiszen magán a reklámozott jegyen jól olvasható a „Ketten egy jeggyel” felirat.

Berény [Róbert]–Bortnyik [Sándor]: 2 mit 1 karte, [1931]. Grafikai plakát – Plakát- és Kisnyomtatványtár  Jelzet: PKG.1931/135 – Törzsgyűjtemény

Voit Ervin (1882–1932) munkája a balatoni fürdőket reklámozó képeslap. Kiadója, az 1904-ben létrejött Balatoni Szövetség, amely alakulásakor céljául tűzte ki a balatoni fürdőélet fejlesztését, a fürdők közös érdekének megóvását és általában a Balaton-parti gyarapodás előmozdítását...
A grafika vonzó nyári foglalatosságként mutatja be a tó egyik jelképét, a vitorlázást. A kettesben hajózgatás lehetőséget ad a flörtre is – ezt sugallja a férfi élénk, figyelmes és a nő könnyed, elnyúló testtartása A víz itt kifejezetten zöld színűnek látszik, ahogy néha a valóságban is, de ez az ötlet lehetőséget ad a nemzeti színek érvényesülésére: piros a betűk mögötti háttér és a plakát kerete, sőt a hajó belső része és az emberek bőre is (!), fehérek a betűk, a középpontban elhelyezett hajó és vitorlája, a tajték a vízen, valamint a fiatal férfi és nő ruhája is. Ezt a háromszínűséget koronázza meg az égbolt és a távoli hegyek kékje-lilája.

Voit Ervin: Balatoni fürdőkben nyaraljunk, [1910]. Képes levelezőlap – Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: B 736 – Hungaricana/Képcsarnok

A régi balatoni képeslapokat nézegetve a hagyományos vízparti és vitorlással tarkított ábrázolásoknál még érdekesebbek a szinte teljesen felöltözött „napfürdőzőket” és a vízben óvatoskodva beszélgető kalapos hölgyeket és csíkos trikós urakat bemutató fotók.

• 
• 

A korszakban elterjedt az a tévhit, hogy a tó vize gyógyító hatású. A balatoni fürdőhelyek kiadványai táblázatokkal és statisztikákkal támasztották alá ezt az elképzelést. A választható egészségkúrák (tejkúra, szőlőkúra, masszázskúra) mellé így a Balatonban való fürdést is melegen ajánlották. A korabeli felfogás szerint a napfény jótékony hatással van az anyagcserére és vérkeringésre, továbbá csökkenti a zsírok lerakódását.
A balatoni nyaralások természetesen nem merültek ki vízparti sétákban és fürdőzésekben. Szükség volt a kényelmi szempontokat szolgáló szolgáltatásokra, épületekre.
A fürdővendégek nehezményezték, hogy Balatonfüreden hiányoznak az olyan fedett közösségi terek, amelyek külföldön már minden nevesebb fürdőhelyen megtalálhatók, ahol a vendégek olvashatnak, zongorázhatnak, táncolhatnak.
1877 szeptemberében megkezdődött az építkezés, majd elkészült a Gyönyörde, amelynek neve – bár urak számára létesített pajzán szórakozóhelyet sugallna – valójában a Nagyvendéglőt összekötő kávécsarnokot jelenti. 1879-ben az egyemeletes gyógyterem is megépült, és ezzel valóban első osztályú gyógyhellyé változott Füred.

Balatonfüred Milleker Kávéház a gyönyördével, [1915]. Képes levelezőlap – Plakát- és Kisnyomtatványtár. jelzet: B 1.217 – Hungaricana/Képcsarnok

A könnyed, szórakoztató nyaralások krónikása a következő három képeslap. Az első, a lusta levélírók álma – a klasszikus Balatonon úszó vitorlás képe mellett – az aláhúzható mondatokat kínáló képeslap. „Elfoglalt emberek levelezőlapja” hirdeti a cím elnézően. Azok számára, akik bővebben szeretnék kifejteni, hogy mit takar a „lumpolok” vagy „üldöznek a férfiak” kifejezés, a képeslap hátoldalán hagyományos írófelület is rendelkezésre áll.

Elfoglalt ember levelezőlapja, [1940]. Képes levelezőlap – Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: B 494 – Hungaricana/Képcsarnok

A Verne világát idéző „Keszthely 100 év múlva” című 1914-es kiadású képeslap különféle légi és vízi járművektől nyüzsgő víziói nem egészen így váltak valóra – pedig a közlés óta már 100-nál több év is eltelt. Nyilván a levelezőlap ötletessége sok vásárlót vonzott.

Keszthely 100 év múlva, 1914. Képes levelezőlap – Plakát- és Kisnyomtatványtár. jelzet: K 1.558 – Hungaricana/Képcsarnok

Akárcsak a – szintén humorral megkomponált – tele és üres pénztárcás, megkopasztott látogatót bemutató – ilyen volt – ilyen lett állapotot közvetítő – jelenet, amelyből kiderül, hogy bizony a balatoni nyaralás már akkoriban is költséges mulatság lehetett.

Üdvözlet Keszthelyről, [1908]. Képes levelezőlap – Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: K 1.550 – Hungaricana/Képcsarnok

A balatoni táj festői szépsége művészeket és civileket egyaránt megérintett. Nem véletlen, hogy számos festőt és tollforgatót ihletett meg egy-egy napszak vagy évszak a Balatonnál.
Érdekes, látványos vállalkozás a 2003-ban megjelent „Jer, nézd a Balatont” című összeállítás, amely a művészetek találkozási pontjaként egy-egy balatoni témájú verset és egy-egy hozzá illő festményt állít egymás mellé.
A Balaton legnagyobb festőjének Egry Józsefet, az egyetlen irányzathoz sem tartozó „nagy magányost” szokták nevezni. Képein a fény és a színek kapnak nagy szerepet.
Devecseri Gábort Balatoni hajnal című versében szintén a hajnali színek kavalkádja indította meg.

Hasonló hangulatot idéz az alábbi „Balaton. Napkelte” című képeslap is:

A Balaton. Napkelte, 1913. képes levelezőlap – Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: B 609 – Hungaricana/Képcsarnok

Végezetül érdemes felidéznünk Kossuth Lajos minden reklámnál erősebb, hívogatóbb, rajongó sorait:

E. Mester Magdolna (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

 

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész