Balogh Ferenc – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 3. rész

2020. november 03. 08:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 35. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat harmincötödik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Balogh Ferencet és gyűjteményét mutatja be.

Balogh Ferenc (1923–1993) békéscsabai irodalomtörténész, fotótörténész, bibliográfus. Mezőberényben született, egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte, majd az ELTE-n fejezte be magyar–könyvtár szakon. Évtizedeken át, 1952-től 1983-ig a békéscsabai Békés Megyei Könyvtár Módszertani Osztályának vezetője volt, ahol néhány évig Féja Géza író is dolgozott. Sikeres irodalmi estek, író-olvasó találkozók fűződnek a nevéhez.
A népi írók életével és munkásságával foglalkozva összeállította Sinka István és Féja Géza műveinek bibliográfiáját. Jelentős a fotóművészeti és fotótörténeti munkássága is, a Székely Aladár Művésztelep elnöke (1983–1993) lett. Több helyütt volt fotókiállítása: Salgótarjánban, Békéscsabán, Veszprémben, Aradon, Gyulán, Szolnokon. Győri Lajossal közösen 1984-ben elkészítette a Fényképészeti szakkönyvek bibliográfiáját.
A Könyvtári Jegyzések szerkesztője (1967–1983), a Békési Élet rovatvezetője (1971–1990) volt. Irodalom- és fotótörténeti dolgozatai elsősorban A Könyvtárosban (1955–1983), a Viharsarok Népében (1955–1956), a Fotóban (1968–1988), a Tiszatájban (1970-től), a Gyulai Hírlapban (1989), a Napóra (1990) című lapban és a Honismeretben (1991) jelentek meg. A Népi Írók Szoborparkja Vésztő-Mágoron a szívügye volt, itt az Alföldhöz kötődő írók és költők szobrait helyezték el, köztük Németh László, Szabó Pál, Erdei Ferenc, Féja Géza, Veres Péter, Sinka István, Kovács Imre mellszobrait.
A könyvek és a művészetek iránti érdeklődés vezette el Balogh Ferencet az ex librisek világához, belépett a Kisgrafika Barátok Körébe, a KBK-ba. Több kiállítás megnyitására is felkérték, például ő mutatta be 1974-ben a gyulai művészházaspár, Meskó Anna és Póka György ex libris tárlatát a TIT Békés Megyei Szervezete Értelmiségi Klubjában. Számos ex librist készíttetett a nevére, melyekből tizennégyet őriz az OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtára.

Andruskó Károly grafikája, Jelzet: Exl.B/157 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Többszázas ex libris gyűjteményéből – a KBK anyagával kiegészülve – 1967-ben az ünnepi könyvhét alkalmából Mezőkovácsházán rendeztek kiállítást, melyet a későbbiekben a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban is bemutattak. A szépen kasírozott tablókon 150 kisgrafika nyert elhelyezést, magyar és külföldi alkotók szerint csoportosítva. Bővebb ismertetés a Békés Megyei Népújság 1967. május 27-i számában olvasható az eseményről.

Ex libris kiállítás Mezőkovácsházán. In. Békés Megyei Népújság, 1967. május 27., 4. – Törzsgyűjtemény

Balogh Ferenc nevére szólóan Andruskó Károly zentai nyomdász, grafikus készítette a legtöbb ex librist, aki egyébként is az ex libris készítés egyik rekorderének számít, 4000 feletti ex librisszel. A XIII. budapesti FISAE Nemzetközi Ex libris Kongresszusra (1970) és a két év múlva, 1972-ben Helsingørben rendezettre is készült Balogh Ferenc számára egy-egy Andruskó-grafika. Az irodalomtörténész fotóművészeti munkásságára utal „ex fotografica-artistica” lapja, portréval.

Andruskó Károly grafikája, Jelzet: Exl.B/161 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Andruskó művei mellett Diskay Lenke, Takács Dezső, Huszár István, Kékesi László és Rolf Sterneckert alkotásait is megtalálhatjuk a Balogh Ferenc-lapok között, gyakori táj- és épületábrázolással, népies életképpel, illetve a könyv középpontba helyezésével. Takács Dezső művén a könyvek és a fényképezőgép Balogh Ferenc kedvelt időtöltéseire, az olvasásra és a fotózásra utalnak.

Takács Dezső grafikája, Jelzet: Exl.B/156 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár hagyatékai közé tartozik az 1980-ban elhunyt Diskay Lenke, nemzetközileg is elismert grafikusművész anyaga, melyet a leszármazottak 1997-ben juttattak az Országos Széchényi Könyvtárba. Ebben a grafikusművész által készített, alkotásjegyzékébe felvett valamennyi ex libris (294 külön opusszámú grafika, és ezek variánsai, ill. több ezer duplumpéldány) szerepelt. Köztük található a Balogh Ferenc részére 1967-ben metszett lap, melyen absztrakt ábrázolás látható.

5_kep_diskay_lenke_balogh_ferenc_59_60_diskay_75_v1.jpg

Diskay Lenke grafikája (1967), Jelzet: Diskay/75/v1 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A neves bélyegtervező grafikus, a Pénzjegynyomda művészeti osztályának dolgozója, Kékesi László ex librisei részben mitológiai jelenetet idéznek (Európé elrablása), részben ülő női aktot ábrázolnak, könyvvel.
Rolf Sterneckert német grafikus egy Balogh Ferenc nevére szóló alkotása fellelhető a moszkvai Rudomino-könyvtár ex libris gyűjteményében, a Ritka Könyvek Osztályán található Minajev-gyűjteményben is, melynek anyagát 2010-ben tártam fel. A Moszkvában talált hungarika ex libris bizonyítékul szolgál arra, hogy Balogh Ferenc ex libris gyűjtői híre eljutott Magyarország határain túlra is.

Irodalom: