Borsos József és Doctor Albert fényképészeti együttműködése a 19. században – A fényképészet úttörői. 21. rész

2022. április 25. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 76. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A hetvenhatodik részben Szemerédi Ágnes „A fényképészet úttörői” című alsorozatában Borsos József és Doctor Albert fényképészeti együttműködését mutatja be.

Doctor Albert születési és életrajzi adatai bizonytalanok. Lyka Károly szerint 1818–1887 között élt, Fleischer Gyula szerint 1813-ban született Tinnyén. A tinnyei anyakönyvi bejegyzések szerint apja Doctor Jakab, édesanyja Doctor Josefin. Édesapja 1836-tól a tinnyei közbirtokosság háziorvosa, 1842 és 1846 között Kossuth háziorvosa is volt. (Kossuth ebben az időszakban itt telepedett le.) Doctor Albert 1841 augusztusában iratkozott be a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára Leopold Kupelwieser (1796–1862) vezetése alatt álló rajzosztályba, majd 1842–43-ban festészetet tanult. Az 1840-es évek második felében költözött fel Pestre, ahol rajztanítással és arcképek festésével foglalkozott. Alkotásai közül kiemelkedik Guyon-Debaufre Richárd, az 1848–49-es szabadságharcban a magyar honvédség tábornokának képmása. A Pesti Műegylet kiállításain először 1846-ban egy arcképpel (aquarell) vett részt, s ettől kezdve 1854-ig csaknem minden évben kiállította néhány munkáját. Fényképészeti tevékenysége előtt az 1850-es évek végén tette le az ecsetet.

Borsos József (Veszprém, 1821. december 20. – 1883. augusztus 19.) 13 évesen a pesti rajztanoda egyik legkedvesebb tanítványa lett. 19 évesen két évre Leopold Kupelwieser (1796–1862) tanítványa volt a Bécsi Képzőművészeti Akadémián. Az akadémikus mester konvencionális tanítási módja helyett 1842-ben a sokkal divatosabb és modernebb Ferdinand Waldmüller (1793–1865) magániskolájába iratkozott be. 1845-ben már beérkezett művész, arcképeinek megrendelői a tehetősebb körökből kerültek ki. Bécsi élete mellett sem feledkezett azonban meg hazájáról, szorgalmasan küldte vásznait a Pesti Műegylet kiállításaira. Az 1848-as forradalom hazacsábította őt is, rajzolt az országgyűlés megnyitásáról.

orszaggyules_opti.jpg

Az 1848-iki országgyűlés megnyitása. Bettenkoffer Károly egykorú kőnyomata, Borsos József rajza után. In: A magyar irodalomtörténet képekben, összeáll. és magyarázó szöveggel ell. Vende Ernő. Második rész, Budapest, Athenaeum, 1905, 36. – Magyar Elektronikus Könyvtár. A kép forrása: Digitális Képarchívum

1850-ben visszatért Bécsbe, üzleti vállalkozásokba fogott. Fő művét, a Lányok bál után című remeket ekkor festette meg.

lanyok_bal_utan_opti.jpgBorsos József: Lányok bál után, 1850. In: Malonyay Dezső: A magyar képirás úttörői, Budapest, Franklin, 1905. – Magyar Elektronikus Könyvtár. A kép forrása: Digitális Képarchívum

Festőművészi pályájának utolsó tíz éve a festmény keletkezése és az 1850-es évek végén az üzleti ügyei következtében történt anyagi és lelki összeroppanásáig tartó időszakot öleli fel. Összeomlása után a művész 1861-ben költözött Pestre. Júliusban a sajtó festészeti gyakorlati tanterem létrehozásának terveiről cikkezett, ez azonban nem valósult meg, rövid időn belül felhagyott a festészettel. Borsos Bécsből feltehetőleg alapos fényképészeti ismeretekkel és tudással tért haza. Borsos József és Doctor Albert sorsa hivatalosan az 1860-as évek elején fonódott össze. A műtermüket 1861-ben engedély nélkül működtették, a hivatalos nyitásra csak 1862. január 23-án került sor az Országút (a mai Múzeum körút) 42. sz. alatt, a régi botanikuskert helyén, a hajdani Nemzeti Színház tőszomszédságában.

Sajtóhírek a nyitásról:

„Borsos József és Doktor Albert arcképfestők, a füvészkertben egy photograph intézetet nyitottak. Volt alkalmunk néhány itt készült képet látni, melyek különösen sikerültek, és ezért méltán ajánlhatjuk a közönség figyelmébe.”

Hölgyfutár, 13. évf. 11. sz., 1862. január 25. – Törzsgyűjtemény

 

„Fényirdáink száma ismét egy jeles csarnokkal szaporodott. Az uj műterem jelesb hazai festőművészünk, Borsos Józsefé, ki azt minden szükségesekkel úgy felszerelte, hogy keveset enged a párisi hires Disderi mütelepjének. Vannak itt díszítmények a staffagehoz, jelmezek mindenféle minőségben, állványok, vázák, sőt oly gép is létezik, hogy nagyobb csoportozatok is levétethetik magukat, lóháton épen úgy mint kocsin ülve, – mi kiváló keresettséget fog ez intézetnek szerezni. Borsos ur műterme e czég alatt »Borsos és Doctor« nemrég nyittatott meg a közönség használatára. A milyen örömmel üdvözöljük, hogy a fényképészet nálunk ily jeles egyének és ily kitűnő be­rendezés által felel meg európai előhaladásának, ép annyira sajnálkoznunk kell azon, hogy ezáltal az olajfestés remek művészete egy oly kitűnő mesterét veszti el, legalább idejének és foglalkozásának egy részére nézve, mint Borsos; mi azon kedvezőtlen körülményre mutat, hogy a nevezett művész e szakban nem volt a közönség által annyira elfoglalva és jutalmazva, mint azt tehetsége megérdemlő és művészete igényelte volna.”

Sürgöny, 2. évf., 21. sz., 1862. január 26. – Törzsgyűjtemény

Az első évben, 1862-ben még az előlapon szerepelt a műtermük címe.

A fényképek színezésének terjedése egybeesik a műtermük indulásával, ugyanis a módszer az 1860-as évek elején vált ismertté szélesebb körben. A művészek felfedezik, hogy az egyszínű albumin képeknél jóval vonzóbb lehet a természet színeinek visszaadását megkísérlő színezett fénykép. A közönség azonban évtizedeken át idegenkedett a drágább és szokatlan képektől, csak a legtehetősebbek engedték meg maguknak a színezett képek megvásárlását. A színezett fényképek készítésében a rangosabb műtermek jártak élen. Borsosék mellett Gondy Károly és Egey István Debrecenben, Veress Ferenc Kolozsvárott. Borsos József fényképein egykori portréit, zsánerképeit láthatjuk viszont. Alkotásain az előkelőségre törekvő beállítás és a derűsen szentimentális biedermeier hangulat jellemző.
A műterem nyitásának évében aranyéremmel jutalmazták őket, amelyről 1862 novemberében tudósított a sajtó.

„Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi oct. 17 kén kelt legfelsőbb határozványával Borsos József és Doctor Albert pesti fényképiróknak legmagasb elismerése jeléül egy legfelsőbb jelszóval díszített aranyérmet adományozni méltóztatott.”

Sürgöny, 2. évf., 257. sz., 1862. november 8. – Törzsgyűjtemény

Rövid ideig, 1864-ben Szentkuty István gyógyszerész-fényképésszel is együtt tevékenykedtek a Kerepesi (ma Rákóczi) úton. A források szerint Szentkuty pesti munkásságát megelőzően Pécsett, illetve néhány évvel később Debrecenben is működtetett fényirdát.

Hirdetés a pécsi műterméről:

„Fényfestészet
Alóirt bécsi fényfestész ajálja a t. cz. közönség figyelmébe fényfestészi műtermét, hol naponta élethü s vízhatlan arczképek készíttetnek. – Szabott ár: a nagysághoz képest – 2; firtól 6, ft-ig o. é., színezve t – 2 ft-tal drágább; – a másolatok fele árba számíttatnak. A műterem létez a Dominikanus-utczában 36-ik számú Szirányi-féle házban. – A fölvétel egész nap, s az ülés csak 15–20 másodperczig tart. Az élethü hasonlatér jótállás vállaltatik.
Szentkuty István,
vegyész, festő és fényképész.”

Pécsi Lapok, 1860. október 7. – Törzsgyűjtemény

Hír a Hölgyfutárból debreceni üvegszalonjáról:

„[…] Derék fényképészünk Szentkuty István közelebb a Simonyiféle műterem mintájára üvegsalont építtet városunkban. Szentkuty, ki ügyességének eddig is meglepő tanujeleit adta, közelebb Párisból hozat segédet, igy tehát nem hiányzik más, mint a közönség buzgó pártolása. […]”

Hölgyfutár, 14. évf., 33. sz., 1863. március 17. – Törzsgyűjtemény

Borsos József, Doctor Albert és Szentkuty István a Mátyás királyhoz címzett házban fényképészeti tanintézetet működtetett, ahol nemcsak oktatták a fotografálást, hanem árulták az intézet kipróbált vényeit, felfedték a negatív és pozitív képek nemsikerülésének okait. Kezdőknek alapos elméleti és gyakorlati oktatást tartottak 50 forint tandíj ellenében. A komplett készlet (gép, vegyszerek, papírok, csészék) ugyancsak 50 forintba került. Borsos József saját gyártmányú albumin papírjait is kínálták. A fényképészek többsége egészen a század végéig ezt az általuk ezüstözött, vékony, finom tónusú és fényes felületű albumin papírt használta. Fényképészeti tankönyvecske címen kiadtak egy oktató füzetet is.

„»Fényképészeti tankönyvecske« melyben hiven közöltetnek mindazon vények, melyek a tanintézetben biztos sikerrel használtatnak a sajtó alul már kikerülvén, kapható magyar és német nyelven nemcsak az intézetben (kerepesi-ut 65. sz.), de ezentul minden könyvkereskedésben (10 ft. helyett) 5 ftért a. é. Egyes receptek pedig kaphatók a chemiai üzlet részvényese s igazgatója Szentkuty István gyógyszerész-fényképész urnál, kerepesi ut 65-ik sz. – Minden egyes vény- ára használati utasítással együtt 2 ft. – Közöltetnek mindazon receptek és eljárások is, melyeket még sok fényképész csak névről mint arcanumot ismer, s a melyek valóban haszonnal s biztosan alkalmazhatók, mint például a salonbani momentán fölvétel; – a papiros positivek 50 % olcsóbbani készitésmódja stb. stb.”

Vasárnapi Ujság, 11. évf. 33. sz., 1864. augusztus 14. – Elektronikus Periodika Archívum

Szentkuty István nyolc hónap leforgása alatt több mint háromezer anyaképet (negatívot) készített Borsos és Doctor Ország úton működő műtermében, ahol ez idő alatt vegyészeti első kezelőként dolgozott. A fényképész a források szerint feltehetőleg az 1864-es év végén, 1865 elején önállósodott, vált a Kerepesi úti műteremben függetlenné.

szentkuty_istvan_1864-1873_opti.jpgSzentkuty István: Sétapálcás férfi portréja – Történeti Fénykép- és Videótár. Jelzet FTA 451

„Egy chemiai és photographiai vállalathoz keres alulirt egy társat; gyógyszerésznek vagy fényképésznek elsőség adatik. A fényirda chemiai laboratoriummal lesz összekötve, mely, hogy szakértőleg kezelve, elegendő hasznot hajt: azt a tapasztalás már kimutatta. Fényképészeti képzettségemet csak azzal igazolom, miszerint én az ismert hirben álló »Borsos és Doctor« czég alatti fényirdában 8 hónap leforgása alatt több mint 3000 anyaképet (matricz) készítettem saját gépezetemmel mely jelenleg is birtokomban van, és pedig többnyire a Hautevollé-osztály számára, kik munkámmal nagyon is meg voltak elégedve. – E tárgybani levelek f. é. szeptember 10-ig fogadtatnak el.
Pest, kerepesi-ut 65-ik szám alatt.
Szentkuty István,
gyógyszerész és fényképész.”

Vasárnapi Ujság, 11. évf., 33. sz., 1864. augusztus 14. – Elektronikus Periodika Archívum

Az 1864. év végén a Mátyás királyhoz címzett ház udvarán Szentkuty új üvegszalont építtetett, melyben új fényirdáját működtette.

„A pesti »Mátyás király« szálloda udvarán egy új üvegsalon épült, melyben Szentkúty István mint vezető és a vállalat társtulajdonosa nyitá meg fényirdáját. Szentkúty több helyen adta már bizonyítványait e művészet terén kiválóbb ügyességének, így a többek közt Kolozsvárt, hol az ottani előkelőbb világ igen sikerült képeit készíté el. A photographiák, melyeket ez időből láttunk, már akkor is nagy tisztaságuk és élesen kinyomott rajzuk által vonták magukra a múűértők figyelmét.

Sürgöny, 4. évf., 283. sz., 1864. december 11. – Törzsgyűjtemény

1865-ben úgy hirdette műtermét, minthogy rövid idő alatt elkészült alkotásai külföldön készült képekkel is felveszik a versenyt.

„Fényképészet.
A vidéki és helybeli fényképész urakkal tudatom: hogy az ezüst- és aranyból készült szerek hulladékait a legmagasb áron megveszem, vagy azokat szinezüstté s aranynyá csekély díjért átalakítom.
A nagyérdemű közönséget pedig bátor vagyok figyelmeztetni, miszerint vezetésem alatt – gyakorlott szakértő egyének közreműködésével – a »Mátyás királyhoz« czímzett fényképészeti intézetben, (Pest, kerepesi-ut 65. szám), S oly látogatójegy képek készíttetnek, 25 darab 5 ftért, próbanyomat 4 darab 1 ftért, – melyek a külföldi fövárosokban készültekkel is kiállják a versenyt.
Gyors gépek, összevont erős világosság, és érzékeny chemiai szerek alkalmazása által a fényképezés csak 2–3 másodperczig tart; azért a gyermekek is élethíven fényképezhetők. Szentkúty István,
gyógyszerész és fényképész,
Pest, kerepesi-ut 65-dik szám.

Magyarország és a Nagyvilág, 1. évf., 8. sz., 1865. november 19. – Törzsgyűjtemény

1866-ban is több újság cikkezett Szentkuty munkásságáról, illetve új különleges Berlinből elterjedt „varázsfényképeiről.”

„Fényképészeti bűvészet. Pár hóval ezelőtt a fényképezésnek sajátságos módját fedezték föl Berlinben, melyet azután fényképészeti boszorkányságnak s »varázsfényképnek« neveztek el. Az ily czim alatt megrendelt képek különös mulatságra adhatnak alkalmat, mert a kiadott fénykép csak egyszerű fehér írópapiros, s ha e tiszta papirost, melyen a képnek nyoma sincs, egy másik hozzá mellékelt, s II. számmal jelölt fehér itatópapirosba takarják, s leöntik közönséges kutvizzel, rögtön előtűnik az arczkép, még pedig tisztán, s a legnagyobb élethűségben. Néhány órai közönséges vizben áztatás után pedig a kép állandósága is biztositva van. Ily fajta képeket már jelenleg egyik jelesebb pesti fényképészünk is készít: Szentkuty István (kerepesi ut 65. szám alatt,) s medaillon nagyságban 100 db. ára csak 5 ft., mely képecskéket külföldön jelenleg a levél belsejének tetejére is szokás ragasztani. – Szentkuty különben is a szakukban avatottabb fényképészeink sorába tartozik, s fényképei, tisztaságukon kivül még, olcsóságuknál fogva is ajánlhatók.”

Vasárnapi Ujság, 13. évf., 19. sz., 1866. május 13. – Elektronikus Periodika Archívum

 

„Pesten most olyan fényképeket árulnak, melyek csak akkor láthatók, ha itatós papírba gyöngyölve, vízzel leöntöttük. Különben tiszta papír látszik a helyükön. Készíti Szentkuty István, a kerepesi úton fekvő 65. sz. Házban.”

Képes-Ujság, 2. évf., 16. sz., 1866. május 16. – Törzsgyűjtemény

1869-ben pedig egy újabb újítását, illetve erről írt német nyelvű füzetét ismertette a Budapesti Közlöny.

„Szentkuty István fényképész (kerepesi ut és Öszutcza szögletház) a fényképek egy uj faját találta fel, melyeknek az eddigiek fölött azon előnyük van, hogy meleg vizzel és szappannal moshatók, s igy mint az olajfestmény, a keretben üveg nélkül használhatók. E találmányáról ő egy könyvet is irt: »Die Ursachen im Negativverfahren und Rathschläge demselben abzuhelfen« czim alatt, s azt mint kéziratot ki is nyomatta. A füzet ára 2 ft. Magánk is láttunk egy példányt s csakugyan moshatónak találtuk.” 

Budapesti Közlöny, 3. évf., 247. sz., 1869. október 28. – Törzsgyűjtemény

Források:

Szemerédi Ágnes (Főigazgatói Kabinet)

A fényképészet úttörői című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 22. rész; 23. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr9417812361

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása