Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre hetenként egyet-egyet blogunkban. A sorozat tizennyolcadik részében munkatársunk, Szarka Anita a grafikaiplakát-gyűjtemény érdekesebb darabjainak feldolgozási folyamatát mutatja be.

A könyvtári munka számos különböző munkafolyamatból áll – a nemzeti könyvtár értékeinek látványos bemutatása tanulmányköteteken és kiállításokon keresztül csak az itt folyó fontos feladatok egyike. Ehhez hogy pontosan megismerjük az értékeinket, szükséges részletesen feldolgoznunk a dokumentumainkat.
A jelen helyzet, amit a koronavírus és a távmunka ránk kényszerített, lehetőséget ad a már feldolgozott, adatbázisban rögzített dokumentumok leírásának pontosítására, kiegészítésére, ezzel is segítve olvasóink, kutatóink munkáját.
A Plakát- és Kisnyomtatványtár grafikaiplakát-gyűjteményének integrált könyvtári adatbázisban (elektronikus katalógusban) történő feldolgozása több mint tíz éve kezdődött el a cédulakatalógus felhasználásával. A korai időkben csak a plakáton lévő konkrét adatokat rögzítettük, annak érdekében, hogy minél gyorsabban, minél több dokumentumot tudjunk kereshetővé tenni az online térben.
A plakát témája, tartalma általában a tipográfiailag kiemelt szöveg és az ábrázolt kép együttesével meghatározható. A művészi plakát a nagyvárosi utcakép jellegzetes, szükségszerű, elengedhetetlen velejárója volt, mindig aktuális eseményeket, termékeket reklámozott, így a nehézséget a kiadás pontos időpontjának és az esemény helyének a meghatározása okozhatja. Magán a dokumentumon ezeket ritkán tüntették fel, hiszen a kor emberének egyértelmű volt. Ezen kívül a grafikus személyének felderítése, egy monogram vagy szignó megfejtésével szintén kutatást igényel. Ugyanakkor a gyűjtemény feltárásával ismeretünk, tapasztalatunk segítségével és az idő múlásával ez a feladat egyre könnyebbé válik, mert – ha a konkrét szöveg nem is ad egyértelmű támpontokat – a grafika stílusából, tartalmából következtetve mégis tudunk megközelítő adatokkal szolgálni.
A dokumentumon fellelhető adatokon kívül a kutatást segítjük tárgyszavak, kulcsszavak megadásával, melyek használatával egy-egy téma értő felfedezői több releváns anyagot találnak munkájukhoz, esetleg olyan dokumentumtípusok között – mint például a plakátok –, melyre nem is gondoltak.
A munkafolyamat maga is kutatást igényel, melynek során számos érdekes információval leszünk mi is gazdagabbak.
Ideális esetben – sajnos ez ritkán fordul elő – a szöveg és a kép együttese minden adatot megad a plakát leírására. Ilyen pl. a következő két plakát:

• 
• 

Ennél a korai darabnál már kutatni kellett, hogy megleljük a megfelelő tárgyszavakat, adatokat, mivel számos információt elárul, csak éppen azt nem, mikor, hol és milyen jellegű előadásra próbálja felhívni a figyelmet.

A Városi Színházban, szombaton május 16-án ... Homes G. és neje előadása ő felsége a török szultán előtt ..., [S.l.], [s.n.], Berlin, [1896] – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A feldolgozás és kutatás során az alábbi hírlapi cikkekre találtunk:

A korabeli újságcikkekből az derül ki, hogy Homes és Fey produkciójukkal, mellyel 1891-ben a török szultán előtt is felléptek (Ország-Világ, 1891, 12. évf. 27. szám), többször is turnéztak hazánk településein ebben a két évben. Így máris több adatot tudtunk a leírásban felvenni: hipnózis, bemutató, esemény.

• 
• 

A századforduló idején megjelent kereskedelmi plakátok a kor jellegzetes tárgyait reklámozzák, így az első ilyen jellegű plakát feldolgozása után, ha azt olvassuk, hogy „Radial légszeszkályha” már tudjuk, hogy gázkályhára kell gondolnunk, a „légszeszizzófény” pedig gázlámpát jelent.
Akkor sem jövünk zavarba, ha azt látjuk a plakáton „Magyar Ruggyanta áru gyár” mert a kép sokat segít, igy tudjuk: a gumiabroncs, a gumi, kaucsuk lesz a tárgyszó, amit keresünk, a helyesírás, a plakát stílusa alapján pedig 1900 körül jelenhetett meg.

Continental-Pneumatic. Magyar Ruggyanta-áru-gyár részvénytársaság, [S.l.], [s.n.], Budapest, [ante 1914] – Plakát- és Kisnyomtatványtár

De mi a csuda az a Triplophon? 

Nagy hangverseny a világ legjobb amerikai „Triplophon” beszélő gépével, [Budapest], [s.n.], [ante 1914] – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Itt a fellelt információk a korábbi példáknál is kevesebb konkrétumot mutatnak, indul az újabb nyomozás, ezúttal a google keresője segítségével.

Triplophon. Forrás: World Repository od Manufactured Items

Más források szerint nem biztos, hogy megépítették ezt a bonyolult gramofont, de ha nálunk valamikor a 1900-as évek elején felléptek vele – amint ezt plakátunk alapján elég megalapozottan feltételezhetjük –, akkor valószínűleg igen.
Tovább kutatva azt találtuk, hogy Betty Berane Moszkvában fellépett a Német Gramofon Társaság triplophonjával a századforduló tájékán. Így már bizonyos, hogy létezett ez a különleges zenelejátszó szerkezet.

A bemutatott példák azt mutatják, hogy a feldolgozás során – nemcsak a különleges dokumentumok esetében – gyakran kényszerülünk kisebb-nagyobb kutatómunkát végezni, hogy olvasóinkat a lehető legpontosabb információval lássuk el a gyűjtemények kincseiről. Ha pedig látogatóink egy-egy téma elhivatott kutatói, ők még több adattal tudják kiegészíteni feltárómunkánkat, s ezt mindig örömmel fogadjuk.

Szarka Anita (Plakát- és Kisnyomtatványtár)

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész