„Vasakarat – sikert arat” – Vastagh Gyula műgyűjteményéről az Országos Széchényi Könyvtár ex librisei kapcsán

2020. május 06. 09:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 4. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre hetenként egyet-egyet blogunkban. A sorozat negyedik részében munkatársunk, Vasné dr. Tóth Kornélia a Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjteményének gazdag ex libris állományából Vastagh Gyula műgyűjtő ex libris gyűjteményébe ad betekintést.

Vastagh Gyula (1866–1949) budapesti műkereskedő, könyvkereskedő, a Vastagh művészcsaládhoz tartozott. Az Eggenberger-féle könyvkereskedésben dolgozott, kezdetben a Budapesti Könyvkereskedő-segédek „Csak szorosan” Egylete tagja. Nagy kitüntetésnek számított, hogy sokévi munka után 1901-től az Eggenberger-féle könyvkereskedés társtulajdonosa lett Hoffmann Alfréd és Hoffmann Béla mellett. E minőségében 1901 augusztusában a Magyar Könyvkereskedők Egylete tagjául választották, majd a következő évtől a Magyarországi Könyvkereskedő-segédek Egyesületének pártoló tagja lett.
A könyvkereskedés mellett Művészeti Szalont is nyitott, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tagjaként nagyon értékes, országosan is elismert gyűjteményt hozva létre. Gyűjtési szenvedélye kialakulásához hozzájárulhattak a Vastagh család művésztagjai: id. Vastagh György genre- és arcképfestő, fia, Vastagh Géza állatfestő és ifj. Vastagh György szobrász. Elsősorban korabeli magyar festményeket gyűjtött, portrékat, alakos kompozíciókat, tájképeket, csendéleteket egyaránt. Kedvelt alkotója volt Éder Gyula, Benczúr tanítványa és Innocent Ferenc, aki az egyik legkeresettebb portréfestő volt a korban. Emellett gyűjtötte többek között Neogrády Antal, Juszkó Béla, Bachmann Károly alkotásait.
Gyűjteménye legszebb darabjai, festményei, szobrai számos helyen szerepeltek kiállításokon, a főváros mellett vidéken is. Budapesten kiállított a Nemzeti Szalonban (Zichy művei, 1902) és a Műcsarnokban (Lotz Károly emlékkiállítás, 1933), gyűjteményével 1906-ban részt vett a Gyermekvédő Liga jótékony célú ex libris kiállításán az Iparművészeti Múzeumban. Emellett Hódmezővásárhelyen (1913), Brassóban (1914), Makón (1914), Nagykanizsán (1913, 1926, 1932) és más városokban szerepelt kollekciójával tárlatokon, melyek gyakran vásárlásokkal egybekötött alkalmak voltak, jelentős sajtóvisszhanggal. Az 1914-es brassói kiállításra nagy képanyaggal érkezett, melyen többségben műcsarnoki festők alkotásai voltak láthatók. A festmények némelyikét képeslapokon is terjesztették – mint Vastagh György: Szent Imre oltárképét – a Vastagh Gyula Művészi Szalon kiadásában.
A festmények mellett grafikákat, kisgrafikákat is gyűjtött. Az 1909-ben megalakuló Szent György Czéh Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesülete folyóirata, A Gyűjtő 1912-es listáján is szerepel mint ex libris gyűjtő.


Ex libris kollekciójából kb. másfél ezer grafikát juttatott 1948-ban az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtára gyűjteményébe, két mappába rendezetten. A könyvjegyek jórészt a 20. sz. első feléből származnak, az alkotók közt Balázsfy Rezső, Révész Kornél, Éder Gyula, Sarkadi Emil, Rozsnyay Kálmán, Menyhárt József, Haranghy Jenő, Helbing Ferenc, Radványi-Román Károly, Gáborjáni Szabó Kálmán és mások neve tűnik fel.
Kuriózumnak számít a világhírű Alfons Maria Mucha (1860–1939) cseh plakátművész, grafikus szecessziós ex librise Leo Szemere részére.

3_alfons_mucha_grafikaja_1900.jpg

Alfons Mucha grafikája (1900 k.), Vastagh/Sz/47

Az ajándékmappák belső felén tulajdonjegyként találkozhatunk a Vastagh Gyula nevére készített ex librisszel, Éder Gyula alkotásával. Ezen puttó látható címerpajzzsal, bagollyal, könyvekkel, a jelmondat pedig: „Vasakarat – sikert arat”.

4_eder_gyula_grafikaja_1900_utan.jpg

Éder Gyula grafikája (1900 után), Vastagh/V/19

Egy másik lapon a műkereskedő Vastagh Gyula és családja lakcíme olvasható: Budapest, Orlay utca 2. Lakásán többször is vásárlásokkal egybekötött kiállításokat tartottak.
Vastagh Gyula 1949-ben, a feleség (Meiszner Anna) 1967-ben hunyt el. 1963-ban és 1983-ban egyik lányuk, Popini Nándorné született Vastagh Márta juttatott ex libriseket az Országos Széchényi Könyvtár Aprónyomtatványtárába, apja gyűjteménye maradék darabjaiból (összesen kb. 100 példányt). 1974-ben fiuk, Vastagh János adott be mintegy félszáz ex librist.

Vastagh Gyula ex libris gyűjteményének részletes feldolgozását jelenleg végzem, a kisgrafikák figyelemre méltó részét képezik az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár – a duplumokat nem számolva is – tízezret meghaladó modern ex libris anyagának.

Válogatott források és szakirodalom:

  • Az aprónyomtatványok csoportos leltára, 1962–1975. IX. 09. (Gyarapítási napló), 1963. IX. 03., 1974. IV. 8., VI. 05., VII. 28., VIII. 09-i bejegyzések.
  • Egyesületi élet, Csak Szorosan, 1902. február 20., 4–5.
  • Hírek (Műkiállítás Nagykanizsán), Zalai Hírlap, 1913. szeptember 15., 2.
  • Könyvkereskedelmi címtár, Könyvkereskedők, In. Magyar könyvkereskedők évkönyve, 1911., 260.
  • Lotz Károly emlékkiállításának képes tárgymutatója 1833–1933, Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulat, Műcsarnok, Budapest, 1933., 262. tétel
  • Mika Edit: A Sárosfürdőtől a Hadik Kávéházig, Helytörténeti séta Újbuda szívében, Újbuda, 2009. szeptember 2., 6.
  • Murádin Jenő: Mattis Teutsch János életútja, In. A Mattis Teutsch János és a Der blaue Reiter c. kiállítás (Magyar Nemzeti Galéria: 2001. március 14. – június 24. és a müncheni Haus der Kunstban 2001. július 5. – október 7.) virtuális változata.
  • Néhány szó az ex libris gyűjtőkhöz, A Gyűjtő, szerk. Siklóssy László Dr., 1912. I. évf., 44.
  • Özv. Vastagh Gyuláné szül. Meiszner Anna gyászjelentése, OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár (Budapest, 1967. június)
  • Plakát- és aprónyomtatványok naplója, 1975. X.–1986. VI. (1983. XII. 20-i bejegyzés)
  • Rózsa Miklós: Zichy művei, Nemzeti Szalon, Budapest, 1902, 38. és 42. tétel
  • Takács Gábor: Műgyűjtők Magyarországon a 18. század végétől a 21. század elejéig, Kieselbach Galéria, Budapest, 2012, 475.
  • Tóth Ferenc: Művészetek és sportélet, A festészet, In. Makó története 1849-től 1920-ig (Makó monográfiája 5.), szerk.: Szabó Ferenc, Makó, 2002.
  • U. Gy.: Vastagh Gyula képkiállítása a Kaszinóban, Zalai Közlöny, 1926. június 5., 5.
  • Vasné dr. Tóth Kornélia: Múltunk neves ex libris gyűjtői, Lexikon, Budapest, Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület, 2019., 209–210.
  • Vastagh Gyula képkiállításának megnyitása, Zalai Közlöny, 1932. március 27, 4.
  • Vastagh Gyula képkiállítása. Képek a Fekete Sasban, Vásárhelyi Reggeli Újság, IX. évf.,1913. március 15., 2–3.
  • Vegyes, Corvina, A Magyar Kereskedők Egyletének Közlönye, 1901. március 20., 40, 42.

Vasné dr. Tóth Kornélia

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr6715631688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása