Tungsram – Magyar márkák. 7. rész

2020. július 01. 09:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 21. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre hetenként egyet-egyet blogunkban. A sorozat huszonegyedik részében részében Kopcsay Ágnes, a Plakát- és Kisnyomtatványtár munkatársa híres magyar márkanevek történetéről szóló összeállításának hetedik folytatását közöljük.

Stühmer, Caola, Orion, Corvin, Közért… Csupa olyan márka, divatosabb szóval brand, amelyről szinte mindenkinek beugrik egy termék, egy logó, egy szlogen. A körbe foglalt két színű T betűről egyértelműen a Tungsram márkanév jut eszünkbe. Az egykor ismert, sokszor ma is élő márkákat valaha rengeteg plakát hirdette. A cégeknek a kor legnevesebb alkotói dolgoztak. Magyar márkák – magyar plakátok címmel a Plakát- és Kisnyomtatványtár kiállítást tervezett, amely a koronavírus-járvány okozta kényszerű leállás miatt nem valósulhatott meg. Ezért május 20-tól – az OSZK márkanevet erősítve – szerdánként blogsorozatban mutatjuk be a népszerű magyarországi márkákat hirdető archív kincseinket!

A Tungsram márkanév több mint 100 éve létezik, ami szinte hihetetlen, hiszen nagyon kevés márka éri el ezt a matuzsálemi kort. Az egyik első Tungsram plakát, amely egyben az egyik legnépszerűbb és legismertebb is, Faragó Géza (1877–1928) alkotása.

Tungsram. Grafikus: Faragó Géza. Jelzet: PKG.1914e/349/a – Plakát- és Kisnyomtatványtár – Magyar Digitális Képkönyvtár

Látom a fényt az alagút végén – ha csak ezt a mondást ismernénk, akkor is értenénk, hogy a fény a reményt, a biztonságot, az optimizmust jelenti. Életünk elképzelhetetlen fény, világosság nélkül. A természetes fény a nap, a hold és a csillagok. A mesterséges fényforrások az idők során sokat változtak, a tűztől a halogénlámpákig hosszú idő telt el. Ebben a sorban fontos helyet foglal el a villanykörte, az izzó, hivatalos nevén izzólámpa, amely az egyik legrégebbi elektromos fényforrás. Fényét elektromos áram által felizzított vezető szál adja, amelyet az üvegben lévő semleges gáz véd a levegő oxidáló hatásától.

Tungsram. Grafikus: Amberg József. Jelzet: PKG.1926/354 – Plakát- és Kisnyomtatványtár – Magyar Digitális Képkönyvtár

A ma használatos izzólámpa feltalálójaként Edisont (1847–1931) tartják számon, de számos más feltaláló is foglalkozott hasonló kutatásokkal, illetve az izzólámpa fejlesztésével. Nagy előrelépés volt, amikor 1904-ben az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. mérnökei Budapesten szabadalmaztatták a volfrámizzószál gyártási eljárását, melynek eredményeként az izzószál fényesebben világított és hosszabb élettartamú volt, mint az addigi szénszálas izzók. A volfrámszálas izzó, melynek a gyártását 1907-ben kezdték meg, Európa-szerte Tungsram márkanéven vált ismertté. A volfrámot angolul tungstennek, németül wolframnak nevezik és a kettő összevonásából alakították ki a Tungsram nevet, amelyre 1909-ben, a körbe foglalt „T” betűvel együtt, védelmet jegyeztettek be.

Tungsram. Jelzet: PKG.én/153 – Plakát- és Kisnyomtatványtár – Magyar Digitális Képkönyvtár

A világhírnévre szert tévő vállalat egykor egy bécsi cég, Egger Bernát távírdaszerelő műhelyének magyar leányvállalata volt. Ekkor kezdett el terjedni Edison szénszálas izzólámpája, és Egger már 1887-ben megszerezte a gyártás jogát. A bécsi gyár és a budapesti műhely már akkor elkezdte az izzók gyártását, amikor más országok és cégek még egyáltalán nem foglalkoztak ezzel. 1896-ban, az Egger és Tsa budapesti műhelye felvette az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. nevet, hangsúlyozva ezzel fő profiljukat, az izzólámpagyártást. 1901-ben a gyár Újpestre költözött, sziluettje látható az alábbi plakáton.

Tungsram. Grafikus: Csemiczky Tihamér. Jelzet: PKG.1948/156 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A gyár vezetője Aschner Lipót (1872–1952) volt, aki 1892-ben kereskedősegédként kezdett el dolgozni a cégnél, és 1921-ben már ő volt a vezérigazgató. Aschner tudta, hogy a nemzetközi siker csak úgy tartható fenn, ha a cég élen jár a technológiai fejlesztésekben. Magyarországon először hozott létre ipari bázison működő kutatóintézetet, ahol mindig a kor legjobb szakembereit alkalmazta. Emellett azon is folyamatosan dolgozott, hogy a tömegtermelést megvalósítsa. A technológiát, a tömeggyártásra alkalmas automata gépeket 1922-től részesedés fejében a General Electric adta. 1932-re az amerikai cég már többségi tulajdonossá vált a Részvénytársaságban.

Tungsram krypton superba. Jelzet: PKG.én/25 – Plakát- és Kisnyomtatványtár – Magyar Digitális Képkönyvtár

1931-ben a Tungsramnál újabb kutatások eredményeképpen a lámpabúrát kriptonnal töltötték meg. A kriptonizzó néhány év elteltével magasabb élettartama, gazdaságosabb fényhasznosítása miatt már a világpiacon is elismert volt, és ez csak egy a Tungsramhoz köthető számos jelentős felfedezés, szabadalom közül.

Tungsram krypton. Grafikus: Adler György (Georg). Jelzet: PKG.1938/321 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Tungsram a két világháború alatt nagy mennyiségű hadiipari megrendelést kapott, ezért legjövedelmezőbb gyártmányaik a rádiócsövek lettek. A cég 1925-től Tungsram márkanévvel rádiókat is készített.

Tungsram rádió. Jelzet: PKG.én/A/3 – Plakát- és Kisnyomtatványtár – Magyar Digitális Képkönyvtár

A sikerszériának a második világháború vetett véget, amely hatalmas károkat okozott a Tungsramnak. Az épületek súlyos károkat szenvedtek, a gépeket pedig a szovjet hadsereg elszállította. Aschner koncentrációs táborba került, ahonnan csak 1948-ban tért vissza, és kinevezték ugyan igazgatónak, de hatalma nem volt a gyárban. Az államosítás után újra megindult a kriptonizzó és a fénycsőgyártás, de elsősorban a megalakuló KGST piacra termeltek.

Sok átszervezés és új gyáregységek (Vác, Gyöngyös, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Kaposvár stb.) létrehozása jellemezte az ezt követő éveket. A vállalat az exportjogát 1957-ben, az importjogot 1968-ban kapta vissza.

A nyugati piacokon is egyre sikeresebb volt a cég, a ’80-as évektől kiépítette külföldi értékesítési hálózatát is. A rendszerváltás után a General Electric vásárolta fel a Tungsram többségét, amely annak idején – a tömeggyártás beindításával – a világhírnévhez is hozzásegítette a vállalatot. 1994-től kizárólagos tulajdonosa a cégnek, ami GE-Tungsram néven működik. A Tungsramot hirdető plakátok, mint általában a grafikai plakátok, átalakultak. A művészek tervezte plakátokat felváltották a fotómontázsok, az ötletes ábrázolást pedig a szikár információk.