Béli István – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 5. rész

2021. január 05. 07:55 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 42. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat negyvenkettedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Béli Istvánt és gyűjteményét mutatja be.

A székesfehérvári születésű Béli Istvánt (1943–1994) művészetszeretete vezette el a kisgrafika műfajához. A vasesztergályos szakma kitanulása után letette a gépésztechnikusi vizsgát, majd Budafokon helyezkedett el, a Budafoki Élesztőgyár gépésztechnikusa lett. Bekapcsolódva az üzemi kulturális munkába, gyakran rendezett különféle programokat, előadásokat, kiállításokat. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot Moskál Tibor (1930–2014) budafoki grafikusművésszel, aki szervezője és rendezője, sőt kiállító művésze volt az ottani tárlatoknak.
Moskál Tibor közvetítésével tagja lett a Kisgrafika Barátok Körének, ahol művészekre és cseretársakra talált. Ex libris gyűjteményét gyorsan gyarapította: sok művésszel került személyes kapcsolatba, kiterjedt levelezést folytatott magyar és külföldi gyűjtőkkel, számos saját lapot rendelt. A nevére készült grafikák Jeruzsálembe, sőt Grönlandra is eljutottak. Magyar cserepartnerei közül említhető több jogász: Illyés Sándor László, Katona Gábor, Semsey Andor, Réthy István, emellett Kertész Dénes állatorvos, Csányi István orvos, Poór Ferenc pedagógus, oktatásszervező és Arató Antal könyvtáros, könyvtárigazgató. A külföldiek közül ismeretségi körébe tartozott többek között Gianni Mantero, Charles Favet, Jorgen Vils Pedersen, Vagn Clemmensen, John Due Nielsen, Helmer Fogedgaard, Paul Pfister, Klaus Rödel, Lorenz May.
Kisgrafikai gyűjteményének pontos darabszáma nem ismeretes, de megközelítőleg 8–10 ezres nagyságrendű lehetett, melyet országonként, azon belül pedig a művészek neve szerinti rendben tárolt. Téma és alkotó tekintetében mindenféle grafikát gyűjtött, de főleg a hagyományos technikával (fa-, linómetszet és rézkarc) készült munkákat vette be gyűjteményébe.
A magyar művészektől 44 ex libris készült Béli István és családtagjai nevére, melyeknek több mint a fele Moskál Tibor grafikus nevéhez fűződik. Moskál az 1960-as évek második felétől szinte évente készített lapokat Béli Istvánéknak, leggyakrabban fametszet, rézkarc és aquatinta technikával. M. Kiss Pál művészettörténész így jellemezte Moskál művészetét:

„Moskál Tibor grafikáinak témaköre igen gazdag. A sokszor csak néhány centiméter nagyságú lapjain a városképek és a műemlék ábrázolások mellett a tájképek, a karakteres portrék, valamint a népművészeti motívumok és virág rajzai is lélekkel teli ábrázolások. Finoman elkülönülő körvonalat ad, de nem kevésbé érdekes a részletekben is. Egyetlen célja van: a megkapó jellemzés, hogy az élet megfigyeléseiből keletkezett víziót minél hívebben adja vissza.”

Gyucháné Veres Krisztina: Moskál Tibor színes rézkarc virágai. Forrás: Museum.hu. A magyar múzeumok honlapja. Időszaki kiállítás a békéscsabai Meseházban: 2005.03.21–2005.04.18.

Ez figyelhető meg a Béli István és családja nevére szóló Moskál-grafikákon is. A városábrázolások közül a szentendrei Bükkös-patak és a Török-ház szerepel egy-egy korai, 1967-es ex librisen. A későbbiekben Székesfehérvár múltja, történelme, nevezetes épületei fordulnak elő a leggyakrabban: a díszkút, az ottani templomok, Szent István kőszarkofágja, egyéb műemlékek, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybulla (1222).

Moskál Tibor fametszete, Székesfehérvár (1973). Jelzet: Exl.B/831 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Gorsium (a mai Tác) római kori romjait ókori agyaglámpás idézi.

Moskál Tibor fametszete, Gorsium (1977). Jelzet: Exl.B/392 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Pécsről Jakováli Hasszán dzsámija, Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt török építészeti emléke került megörökítésre. Az egyéb motívumok közül faragott juhászkampó, görög vázakép, busómaszk, szőlő, akvárium, koronás címerpajzs szerepel. A „BUÉK PF 1981 Béli család” feliratú újévi lapon galamb és miskakancsó látható.

Moskál Tibor rézkarca, görög vázakép (1970), Forrás: Frederikshavn Kunstmuseum & Exlibrissamling (Dánia) ex libris gyűjteménye

Moskál után a legtöbb ex librist készítő Fery Antal és Perei Zoltán mellett Varga Nándor Lajos, Tempinszky István, Csimma Jenő, Nechánszky József grafikusok alkottak egy-két ex librist Béli István és családtagjai számára.

Perei Zoltán fametszete. Forrás: Kisgrafika különszám, 1997, 3. p. – Törzsgyűjtemény

Fery Antal szerencsi fametsző lapjain székesfehérvári vonatkozású műemlékek és szoborábrázolások jellemzők: Kálmáncsehi Domonkos szobra a Szent Anna-kápolnával, Szent István király lovas szobra a város címerével. Utóbbi látható az alábbi, 1976-ban készült fametszeten.

Fery Antal fametszete (1976), Jelzet: Exl.B/832 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Fery portrégrafikái közt Varkocs György székesfehérvári várkapitány, Wathay Ferenc végvári vitéz, énekszerző arcképe szerepel, de megelevenedik Arany János portréja is a nagyszalontai toronnyal.
Béli Istvánt művészetszeretete arra vezette, hogy maga is elsajátította a magas- és mélynyomás technológiáját, több saját kivitelezésű alkalmi lappal, ex librisszel bővítve cserelapjai számát.
A műpártoló halála évében, 1994-ben Moskál Tibor in memoriam grafikával búcsúzott budafoki barátjától, szimbolikusan ábrázolva azokat a motívumokat, amelyek utalnak Béli István életére: az esztergaszív, a tolómérő, egy székesfehérvári kis templom épülete és egy szál virág, amit Béli megpróbált linóleumba metszeni. Egy élet üzenete – egyetlen kisgrafikába sűrítve.

Irodalom: