Ellinger Eduard (Ede) munkássága – A fényképészet úttörői. 25. rész

2022. július 13. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 83. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A nyolcvanharmadik részben Szemerédi Ágnes „A fényképészet úttörői” című alsorozatában Ellinger Eduard (Ede) fényképészeti munkásságának bemutatását folytatja.

Ellinger Ede 1886. február 1-én helyezte át műtermét saját lakásába, a Régi posta utca (korábban Korona utca) 11. szám alá.

Erdélyi Mór (1866–1934) neves fényképész családja az 1880-as években elszegényedett, így a fiatal Erdélyi beállt fényképésztanoncnak Ellinger Ede neves budapesti fotográfushoz, majd 1891-ben megnyitotta önálló műtermét az Erzsébet téren.
Ede Pesten kívül még Siófokon is működtetett műtermet 1899–1910 között. Megörökítette a Fürdőtelepet, villát bérelt és mellette műtermet épített, működtetett tavasztól kora őszig. Ellinger Ede, a neves fővárosi, Régi posta utcai fényképész a siófoki fürdőtelep fejlődését látva tette át nyaranta műtermét a tó mellé. A Batthyány utcában található egykori Ellinger-villában működő műtermében fényképeket készített a korszak hírességeiről, és a mai napig is nagyon sok siófoki família őriz a császári és királyi udvari fotográfustól családi felvételeket.
1883-ban a sajtó ismertette Ellinger Illés képsokszorosítási újítását is:

„Fontos magyar találmány. Ellinger Illés budapesti fényképész a képsokszorosítási eljárás terén fölötte érdekes és fontos találmányt tett, melyre szabadalmat is kapott. A találmány abból áll, hogy bármely felvett fénykép egyenesen a könyvnyomdában sokszorosítható rajzoló nélkül, a legrövidebb idő alatt.”

Budapesti Hírlap, 3. évf. 212. sz., 1883. augusztus 3. – Törzsgyűjtemény

„Találmány. Derék, ha igaz, hogy Ellinger Illés fényképész oly módot talált ki, mely szerint a fényképet a könyvnyomdában is rögtön lehet sokszorosítani. Nagy előnyére lenne ez az illusztrált munkáknak, habár egyszersmind bajára a rajzolóknak, akiket nélkülözni lehetne, mert állítólag a fényképezett arcképeket, tájrajzokat, építészeti műveket azonnal lehetni nyomtatni, akár a szöveg közé. Szóval, derék lesz, ha igaz lesz.”

Fővárosi Lapok, 20. évf. 179. sz., 1883. augusztus 2. – Törzsgyűjtemény

Arany Jánoson kívül Munkácsy Mihály és felesége is vendége volt Ellinger Ede műtermének 1884-ben. Munkácsyról készült képét Sárkány műkereskedésének kirakatában tekinthette meg a közönség.

„Munkácsy Mihály Budapestről elutazása előtt levétette magát Ellinger Ede kis-korona-utcza fényképészeti műtermében. Ellinger Ede Munkácsy fényfényképét nagy alakban az orsz. kiállításra fogja elkészíteni. Megemlítjük egyúttal, hogy mai számunk arczképei – egynek kivételével – szintén Ellinger Ede fényképei után készültek.”

Vasárnapi Ujság, 31. évf. 41. sz., 1884. október 12. – Törzsgyűjtemény

A nemzeti könyvtár Kézirattára őriz két, az 1880-as években készült fényképet a III. kerületi Kis korona utcai műtermükben készültek közül. A képeken csak az Ellinger név szerepel, így nem derül ki, hogy ebben a műteremben a két testvér együtt dolgozott-e vagy csak egyikőjük üzemeltette a műtermet.

Ellinger Illés a források szerint 1884-ben nyitotta meg az Erzsébet-tér 7. szám alatt saját műtermét.

„Festészeti műterem.
Minden fénykép, valamint természet után, műtermemben életnagyságú olajképek első rangú művészek által festetnek. Életnagyságú fényképek vászonra, valamint minden fényképészeti munka a legművésziesebb kivitelben elkészíttetik. Budapest legnagyobb fényképészeti műterme Ellinger Illés ezelőtt Borsos, m. kir. udvari fényképész Erzsébet-tér 7. sz. a. bécsi utcza sarkán.
Fölvételek a magyar szépségalbum számára díjtalanul eszközöltetnek.” 

Ország-Világ, 5. évf. 36. sz., 1884. szeptember 6. – Törzsgyűjtemény

Ellinger Ede tagja volt egy korabeli bizottságnak is, amely az írói és művészi tulajdonjogokkal foglalkozott.

„Törvényes szakértő bizottság. Az írói és művészi tulajdonjogról szóló törvény július első napján lépett életbe. E törvény egyszersmind írókból és művészekből alakuló szakértő bizottságot kíván, mely fölmerülő esetekben véleményt mondjon. A kormány a bizottság tagjait a napokban nevezte ki hat évre.
A bizottság elnöke Jókai Mór, alelnök Arany László , tagok Apáthy István egyetemi tanár, Falk Miksa, Horváth Lajos orsz. képviselő, Hunfalvy Pál, Gyulai Pál, Szily Kálmán műegyetemi rektor, Zichy Antal, Paulay Ede a nemzeti színház drámai igazgatója, Erkel Ferencz zeneakadémiai igazgató, Végh János zeneakadémiai alelnök, Mihalovics Ödön szini iskolai igazgató, Benczúr Gyula, Keleti Gusztáv, Hauszmann Alajos műegyetemi tanár, Péchy Imre az államnyomda, Vérey József az Athenaeum- és Jurányi Vilmos a Franklin-nyomdai társulatok igazgatói, Hoffmann Alfréd könyvkereskedő, Ellinger Ede fényképész és Hatschek Ignácz térképrajzoló.”

Vasárnapi Ujság, 31. évf. 27. sz., 1884. július 6. – Törzsgyűjtemény

Illés nevéhez kötődik még egy korcsolyázókat megörökítő album is, amelyben pedig a pillanatfelvétel módszerével kísérletezett. Sajnos az albumról nem található több információ.

„Korcsolyázók albuma. Néhány nap óta a korcsolyázó egylet városligeti jégpályáján kísérleteket folytatnak az úgynevezett pillanatnyi (moment) felvételekkel, melyek segélyével a futó lovat, a repülő madarat is le lehet fényképezni. Ellinger Illés fényképész, aki nálunk először tesz kisérletet ez új találmánnyal, a korcsolyázók mozgalmas csoportjait választotta s úgy egyes egyénekről, mint érdekesebb csoportokról 400 sikerült felvételt készített. A képeken a korcsolyázók tisztán felismerhetők amint egyedül, párosan vagy csoportonkint siklanak tova a jégen, vagy összeütköznek. A felvételekből Ellinger sokszorosítás útján »Korcsolyázók albumá«-t állított egybe.”

Nemzet, 5. évf. 1265. sz., 1886. március 9. – Törzsgyűjtemény

Az 1885-ös országos kiállításon Ellinger Ede és testvére, Illés mellett kiállított Koller Károly és Kozmata Ferenc udvari fényképész; továbbá Goszleth István, Strelisky Lipót, Mai Manó, Klösz György.
Ellinger Illést 1886-ban fényképészeti üveglemez és gelatine előállítási üzlet tulajdonosként tartották számon Budapesten. Olcsóságuk és jó negatív képük tette keresetté az Ellinger-lapokat, amelyeket Illés bromezüst-gelatine száraz lemezgyára Budapesten az Erzsébet tér 7. szám alatt hozott forgalomba 1885 közepén.
1888 januárjában még Harisch-bazárban hirdette műtermét, de sajnos utána művészi pályáját betegsége szakította félbe. Elmebetegsége miatt Eibenschütz Sándor gondnoksága alá helyezték 1888. februárban és 1888. augusztus 14-én a Lipótmezei Magyar Királyi Országos Tébolydában halt meg. A pesti izraelita temetőben temették el.

„A budapesti kir. tvszék részéről ezennel közhirré tétetik, hogy az 5845/1888. számú ítélettel Ellinger Illés 35 éves, nős, izrálita vallásu pobrlitzi születésű budapesti lakos fényképész elmebetegség miatt gondnokság alá helyeztetett. Budapest, 1888. február hó 25-én. A budapesti kir. tvszék polg. osztálya.”

Budapesti Közlöny, 22. évf. 67. szám, 1888. március 20. – Törzsgyűjtemény

 

„Ellinger Illés, fővárosi ismert fényképész, Ellinger Ede udvari fényképésznek testvére, hosszas betegeskedés után 36 éves korában.”

Budapesti Hírlap, 8. évf. 228. sz., 1888. augusztus 17. – Törzsgyűjtemény

ellinger_illes_gyaszjelentes_opti.jpgEllinger Illés német nyelvű gyászjelentése – Térkép-, Plakát és Kisnyomtatványtár

Hollenzer László (1870–1935) műemléki és művészeti fotográfus, a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének elnöke 1887-ben, a székesfehérvári Iparostanonc Iskola legjobban rajzoló növendékeként került a fővárosba. A rajztanárnak készülő 17 éves Hollenzer magánúton végezte el a rajztanárképzőt a fővárosban, mivel iskolai végzettsége nem volt elegendő a felvételre. További szülői és grófi támogatás híján, megélhetését és tanulmányait házitanítóskodásból fedezte, miközben gr. Károlyi Gábor ajánlására a főváros egyik legjobb fényképész műtermében is dolgozott. Ellinger Ede cs. kir. udvari fényképész mellett tanulta ki a szakmát, amely technikai érdeklődést, esztétikai és művészi képességeket kívánt. A fényképészinas 2 év elteltével annyira megkedvelte a fotográfiát, hogy Ellinger műtermében maradt, sőt 1892-ben már mint a cég levelezője és üzletkötője működött, majd 1897-ben a hivatásos fényképészek érdekvédelmi fórumához, a Fényképészek Köréhez csatlakozott.

„Az első fényképész ebben a sorban Hollenzer László, akit az egykori MOB elsőként alkalmazott folyamatosan, mint műemléki fotóst. Hollenzer már 17 évesen, magánúton elvégezte a rajztanárképzőt. Az egyik legjobb budapesti fény rajzoló, Ellinger Ede műtermébe került, ott hamar karriert csinált.”

Magyar Nemzet, 53. évf. 157. sz., 1990. július 6. – Törzsgyűjtemény

1910-ben Ellinger Ede, fényképészeti üveglemez és gelatine készítő üzlettulajdonosként hirdette magát a Régi posta utcai műtermében. Öt évvel később, 1915. május 30-án, 70 éves korában hunyt el Siófokon, a fürdőtelepen. Özvegy felesége, Kurzweil Júlia újra férjhez ment, Radimeczky Jánoshoz és 78 évesen, 1928-ban hunyt el. Ellinger Ede halála után a Szerzői Jogi Szakértő Bizottságba tanítványát Hollenczer Lászlót választották meg tagnak.

„A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1884. évi XVI. t.-c. 31. §-a értelmében Budapesten alakított s az 1915. évtől az 1920. évi december hó 31-ig terjedő hat éves időszak tartamára újjáalakított Szerzői Jogi Szakértő Bizottságba az elhunyt Ellinger Ede helyére bizottsági tagul Hollenczer László fényképész szakértőt, a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének elnökét nevezte ki.”

Budapesti Közlöny, 49. évf. 203. sz., 1915. szeptember 2. – Törzsgyűjtemény

Források:

Szemerédi Ágnes (Főigazgatói Kabinet)

A fényképészet úttörői című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr3617877375

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása