Borsos József és Doctor Albert fényképészeti együttműködése a 19. században – A fényképészet úttörői. 23. rész

2022. április 27. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 78. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A hetvennyolcadik részben Szemerédi Ágnes „A fényképészet úttörői” című alsorozatában Borsos József és Doctor Albert fényképészeti együttműködését bemutatását folytatja.

A Budapesti Közlöny 1868. május 10-i száma arról adott hírt, hogy Borsos József az Országúti műterem kizárólagos tulajdonosa lett. 1870 szeptemberéig még önállóan dolgozott itt, mielőtt átköltözött a Deák térre.

Doctor Albert Kristóf tér 4. szám alatti új műtermének vásárlásáról szintén 1868 májusában tudósít a sajtó. Az aradi Kozmata Ferenccel (1846–1902) dolgozott itt együtt. 1871-ben már Doctor és Kozmata magyar királyi udvari fényképésznek hívják őket. 1873-ban fejezték be az együttműködést, Kozmata maradt a Kristóf tér 4. szám alatt, Doctor az Erzsébet tér 1. szám alatt építtetett saját műtermet. Felekiné Munkácsy Flóra (1836–1906) színésznőt, a Nemzeti Színház második nemzedékének tagját Doctor és Kozmata és Doctor Albert önálló műtermében is megörökítette, de Doctor készített még más művészekről is fényképet, mint például Benza Ida operaénekesről és Rotter Irma balett-táncosnőről is.

„Eddigi üzlettársam Borsos József urtól barátságosan elválván, a számos év óta itt Pesten, Kristóftér, 4. sz. a. »Heller« czég alatt fennálló, kitűnőnek elismert fényképészeti müintézetet örökáron megvettem, és a nagytekintetü közönséget minden a fényképészet körébe vágó megrendelésekre kérem, miután a fent említett üzletet Doctor és Kozmata czég alatt az eddigi helyiségben folytatni fogom.
Doctor Albert,
akadémiai festő és fényképész”

Pesti Napló, 19. évf., 5419. sz., 1868. május 17. – Törzsgyűjtemény

Borsos aktívan részt vett a társadalmi életben is. 1870-ben a pesti nőegylet báljára adományozott fényképeket.

„Borsos fényképész 200 db. fényképet adott a pesti nőegyletnek, hogy jótékony álarcos táncvigalmán (febr. 16.) a redoutban kisorsolja a többi nyeremények sorában.”

Fővárosi Lapok, 7. évf., 7. sz., 1870. január 11. – Törzsgyűjtemény

A belga királyné 1870. júniusi magyarországi látogatásának emléket állítva készített egy fényképalbumot.

„A belga királyné pesti emlék-albumát Borsos udv. fényképész készíti. Lesz benne harminc kép: két átalános látkép, a múzeum, lánchíd, Margitsziget, várpalota, akadémia, városház, a József tér a nádor szobrával, a takarékpénztári palota, a biztosító egylet dunaparti épülete, budai Mátyás-templom, alagútkapu és gőzsikló s a budai hegyek szebb pontjai külön képeken. Valószinü, hogy e diszalbumot többféle kiadásban is elkészítik. Nagyon kelendő cikk volna az, s kedves emlék Pest látogatóinak.”

Fővárosi Lapok, 7. évf. 134. sz., 1870. június 23. – Törzsgyűjtemény

Borsos a Deák Ferenc utca 4. szám alatt nyitotta meg új műtermét. Akkoriban valóságos társadalmi eseménynek számított egy-egy jó nevű mester műtermének megnyitása, ezért a sajtó is nyomon követte új műtermének nyitását. A Fővárosi Lapok 1870 áprilisában közölte az első hírt a tervezett költözésről, szeptemberben pedig a műterem nyitásáról tudósítottak.

„Borsos, az ismert fényképész, megvette a Meyer- s később Guichard féle műtermet a váci és Deák-utca sarkán, s oda fog költözni a füvészkertből.”

Fővárosi Lapok 7. évf., 84. szám, 1870. április 22. – Törzsgyűjtemény

„Borsos József udvari fényképész már átköltözött a Deák-Ferenc és váci-utcák szegletén fekvő új helyiségbe, s műterme itt oly fénnyel van berendezve, mely nem csak a közönség magasabb igényeit elégítheti ki, de a mely a fényírda vezetőinek jó ízléséről is fényesen tanúskodik. Az előszobából, hol a retoucheur-ök foglalkoznak s a fölvételek bejegyzése történik, ezüstrojtos kék selyemfüggönnyel eltakart lépcső vezet a felvételi terembe, s a váróterem bútorai szintén a királyné kék és fehér színeit viselik, a mennyiben a kékselyem bútorzat fája gazdag ezüstözéssel van díszítve. Hasonló színe van a fali szőnyegeknek is. Közelébb több új képet láttunk e fényírdából, s bizton állíthatjuk, hogy azok még a régieknél is szebbek, s a tökély oly magas fokán állanak, minőt a külföldön is csak igen kevés fényképész ért el. Ízlésteljes kivitel s főleg a festői plasztika ajánlják e fényképeket...”

Fővárosi Lapok, 7. évf., 210. sz. 1870. szeptember 24. – Törzsgyűjtemény

Borsos az 1870–1874 közötti időszakban magyar királyi udvari fényképészként jelölte magát fényképein.

Koller Károly (1838–1889) festő, fényképész 1873-ban Borsos üzletvezetője volt, aki a bécsi világkiállításon kitüntetést nyert. 1874 tavaszán Kolozsvárott nyitotta meg önálló műtermét. 1874. október-novemberi híradások szerint a Deák Ferenc utcai műteremben együtt vezették a céget Borsossal és Varságh Jánossal is. Koller 1875 novemberében nyerte el az udvari fényképész címet.

Koller és Borsos: Laborfalvi Róza – Kézirattár. Jelzet: Arckép 1127.

Borsos 1876. január 1-től vejével, Varságh Jánossal folytatta az ipart.

„Közkereseti társaság: a vállalat kezdetét vette 1876. évi január hó 1-én; beltagjai: Varságh János és Borsos József fényképészek Budapesten: a társulat képviseletére egyedül Varságh János jogosult.”

Központi Értesítő, 1. évf., 103. sz., 1876. október 19. – Törzsgyűjtemény

Egy év múlva 1877-ben újra egyesültek és a Doctor Albert által megvásárolt, a mai Erzsébet tér 1. szám alatti 50-60 személyt egyszerre befogadó műteremben dolgoztak együtt 1878-ig.

Borsos és Varságh: Komáromi Mari Jean Racine Phaedra című tragédiájának címszerepében – Színháztörténeti és Zeneműtár. Jelzet: KB 10.778/1

„A jó hírnevű Borsos és Doktor fényképész-czég legújabban ismét egyesülve, Borsos, Doktor és Varságh ni. kir. udvari fényképész czim alatt berendezte Budapesten az Erzsébet téri 1. számú házban a főváros legnagyobb műtermét. A fényképirda működési köre kiterjed minden a fényképészet, olaj és víz- (aquarell) festészet terén ismert dolgozatokra: nagysága továbbá megengedi, hogy 50–60 egyént is felvehetnek egyszerre, s tökéletes művészi berendezése mellett a czég térképek, vázlatok, rajzok stb. vagy fényképészeti, fametszési és fényképnyomat utáni sokszorosításra is vállalkozik.”

Vasárnapi Ujság, 24. évf., 14. sz., 1877. április 8., 220. – Elektronikus Periodika Archívum

1877-ben a Budapestre költözött török küldöttség is a műtermükben készíttetett képeket. A Vasárnapi Újságban így jelent meg 1877-ben közleményük:

„Doctor és Varságh műterme e hét folytán a leglátogatottabb helyek egyikévé lett Budapesten. A török küldöttség tagjai itt vétették le magokat egy csoportban és némelyik külön is, s a közönség azonnal ostrom alá vette a műtermet, s tömérdek megrendelést tettek a fölvételekből. Még külföldről is érkeztek megrendelések távirati utón e képekre. A török ifjak közül többen, itteni barátaik fölkértére, magyar díszruhában is levétették magokat.”

Vasárnapi Ujság, 24. évf., 18. sz., 1877. május 6., 285. – Elektronikus Periodika Archívum

Sulejman Sejk Efendi. In: Vasárnapi Ujság, 24. évf., 18. sz. 1877. május 6., 273. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum

A Borsos-Doctor-Varságh műtermet 1878 decemberében 15-én vette meg Ellinger Ede. Erről A Hon így írt:

„A főnemességnek és a t. közönségnek van szerencsém tudomására hozni, hogy a Borsos, Doctor és Varságh-féle fényképészeti műtermet (Erzsébet-tér 1. sz. alatt) megvettem és úgy ezen, mint a már sok év óta fennálló műtermemet (Korona-herczeg és korona-utcza sarkán) mai naptól kezdve fivéremmel társulva Ellinger Ede és testvére czég alatt tovább vezetni fogom.
Budapest, 1878. deczember 15.
Ellinger Ede,
kir. udvari fényképész.”

A Hon, 16. évf., 307. sz., 1878. december 15. – Törzsgyűjtemény

Doctor Albert még 1878–1881 között próbálkozott műtermek működtetésével a Sugár (mai Andrássy úton), 1883-ban pedig Szegeden tűnt fel vándorfényképészként, Bietler Ferenc műtermét rövid ideig bérelte. A Fővárosi Lapok szerint 70 évesen, 1888. március 14-én hunyt el Budapesten. Ez tehát azt bizonyítja, hogy 1818-ban született és nem 1813-ban.

„Halálozások. Doctor Albert akadémiai festő Budapesten, szerdán elhunyt. A festőművészet terén nem igen tűnt ki, de az elsők egyike volt, ki fővárosunkban a fényképészetet meghonosította. Hetven évet élt.”

Fővárosi Lapok, 25. évf., 76. sz., 1888. március 16. – Törzsgyűjtemény

A műterem megszűnése után Borsos 1878-tól visszavonultan a Szép juhászné fogadójában élt. 62 éves korában, 1883. augusztus 19-én hunyt el.

„[…] Borsos József sokat hányatott élet után, mint a budai »Szép Juhászné« egyszerű vendéglőse halt meg e hó 19-én; fiatal korában mint arcképfestő művészi hírnevet s később mint fényképész tetemes vagyont szerzett, hogy aztán elfeledve, fényesebb múltjának nyomát sem őrizve meg, mint vendéglős a kies zugligetben, prózai élvezetet szolgáltasson a vasárnapi kirándulóknak. […]”

Magyarország és a Nagyvilág, 19. évf., 34. sz., 1883. augusztus 26. – Törzsgyűjtemény

Borsos József gyászjelentése – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Források:

Szendrei János – Szentiványi Gyula: Borsos József, Doctor Albert. In: Magyar képzőművészek lexikona. Első kötet. Abádi – Günther, Budapest, Közoktatásügyi Minisztérium, 1915.
Éber László: Borsos József, Doctor Albert. In: Művészeti lexikon, Budapest, Győző, 1935.
Doctor Albert. Új idők lexikona, 7-8. kötet, Budapest, Singer és Wolfner, 1937.
Fejős Imre: A fényképezés magyar úttörői. Borsos és Doctor. In: Fotó, 4. évf., 7. sz., 1957. november 1. 257–260.
Fejős Imre: A fényképezés feltalálása. In: Fotó, 2. évf. 2. sz., 1955. március 1. 1–2.
Farkas Zsuzsanna: Borsos József második élete. In: Fotóművészet, 1996. 39. évfolyam, 5–6. szám. 77–83.
Fleischer Gyula: Doctor Albert, Borsos József. In: Uő: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián, Budapest, MTA, 1935.
Farkas Zsuzsa: Embermásoló. Borsos József festőművész fényképeinek története, Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum, 2009.
Kopp Jenő: Borsos József 1821–1883, Pécs, Dunántúl Ny., 1931.
Népszava, 66. évf., 64. sz. 1938. március 20. 9.
Népszabadság – Budapest-melléklet, 2001. december 20. 36.
Magyar Nemzet, 31. évf. 275. sz. 1975. november 23. 14.
Magyarország és a Nagyvilág, évf., 34. sz., 1883. augusztus 26.
Pesti Napló, évf., 5419. sz., 1868. május 17.
Fővárosi Lapok, 7. évf. 134. sz., 1870. június 23.; 7. évf., 7. sz., 1870. január 11.; 25. évf., 76. sz., 1888. március 16.; 7. évf., 84. szám., 1870. április 22.; 7. évf. 210. sz. 1870. szeptember 24.
Központi Értesítő, 1. évf., 103. sz., 1876. október 19.
Vasárnapi Ujság, 24. évf., 14. sz., 1877. április 8.; 24. évf.,18. sz., 1877. május 6.
A Hon, 16. évf., 307. sz., 1878. december 15.