Az ókori görög orvos, Hippokratész humorosnak, vagyis nedvdúsnak nevezte el a jókedélyű embertípust. Később bebizonyosodott, hogy a nevetés valóban belső nedvek, örömhormonok termelődését segíti elő a szervezeten belül: a boldogságérzetet keltő endorfinokét és a stresszellenes hormonokét.

Jegyeket már vásárolhattok a beiratkozó pultban! 
2015. június 20. Múzeumok Éjszakája 

A Plakát- és Kisnyomtatványtár humorkiállítása a könyvtárosok invitálásán túl így akár a kezelőorvosok, gyógyszerészek ajánlását is magáénak mondhatná. Annál is inkább, mert egy falitárló erejéig a gyógyszerek és gyógyászati módszerek latin elnevezései is feltűnnek a tárlaton. Persze nem a valódi értelmükben: az 1930-ban megjelent Pharmacopoea Humorica című album szerzője, Lovasy Ödön gyógyszerész átértelmezett karikatúráival egészen más jelentést kölcsönöz például a két orvoslásra használt anyagnak: a Nihilum album (cinkoxid) és Draco mitigatus (szublimát) – nála az egyenes értelmében magyarra fordított és továbbgondolt "fehér semmi" doktor és neje a "megszelidített sárkány".

Lovasy Ödön: Pharmacopoea Humorica (1930) karikatúra albumának egyik oldala - doktor "fehér semmi" és neje a "megszelidített sárkány".

A kiállítás egy másik falitárlójának "lakói" első pillantásra szintén megütközést kelthetnek a szemlélőben: mit keresnek egy nevetést ígérő tárlaton a fekete keretes gyászjelentések? A közszemlére kitett "gyászhírekben" elmélyülve világossá válik, hogy ez esetben vidám, álgyászjelentésekről van szó, amelyek a farsang, a katonai szolgálat, a diákévek, a teli pénztárca kimúlásán "keseregnek". De akad olyan is, amely egy mázsás disznó levágását, és az azt követő – alkoholos italokban bővelkedő – tort hirdeti meg.

Vidám gyászjelentés egy mázsás disznó kimúlásáról.

A "könnyed" témaválasztás mellett "komolyabb" rendező elve volt a kiállításnak, hogy lehetőség szerint minél többféle dokumentumtípust vonultasson fel: képi és szöveges, apró és nagy méretű nyomtatványokat az 1880–1930-as évek időintervallumából. A szöveges dokumentumok képviseletében többek között kuplészöveg, viccfüzet, ponyvanyomtatvány kínálkozik olvasásra. Utóbbit a maga idejében a köznép szórakoztatására szánták, nevét az árusítás módjáról kapta: hiszen vásári ponyvákon kínálták a könnyű befogadást nyújtó, olcsón megvehető korabeli kommersz irodalmat.

Elfoglalt ember levelezőlapja – balatoni képeslap, amelyen aláhúzással választható ki a személyre szabott üzenet.

A vizuális műfaj képviselője a képes levelezőlap. Ennek a példánynak mégis aláhúzandó szövegek foglalják el a nagyobb részét. A ma is ismert képeslaptípus őse ez a (korlátok között), de személyre szabott poénokkal alakítható balatoni nyaralásból hazaíró változat. Klasszikus rokona a huncut cukiságával megmosolyogtató, gyerekekkel manipuláló képeslapsorozat, amelynek több hasonló darabja is látható a kiállításon.

A „humoros gyermekábrázolások” képeslapsorozat egyik darabja.

A mai pénztárblokk elődje, a tenyérnyi nagyságú, hosszúkás, egyik oldalán képes, a másikon üres, összadásra alkalmas papírszelet, a számolócédula. A kereskedők, pincérek ezzel egy füst alatt a vásárlók kezébe nyomták a megvett termékek kiszámolt árát és cégük vagy árujuk reklámját is. Egy-egy nagyobb gyártó vagy forgalmazó (pl az Árkád Bazár játékáruház) sorozatokat is készíttetett a korabeli reklámgrafikusokkal, így a gyerekek körében népszerű volt ezeknek a gyűjtése. Nem volt ritka a vevők verses-rímes megszólítása, a karikatúraszerű ábrázolás.

Szent István cikóriakávé számolócédula képes oldala.

A kiállítás leglátványosabb darabjai kétségtelenül a plakátok.
A szöveges plakátok képviseletében egy szüreti mulatságba invitáló, álnépies Kner-nyomtatványt mutatunk meg, amely nem tisztán szöveges kategória: illusztrációként Geiger Richárd grafikus vidám kompozícióját is hordozza. Ám a dokumentumtípusra jellemzően a plakát részletes szöveges tájékoztatást nyújt nemcsak a rendezvény helyéről és idejéről, de a különféle technikai tudnivalókról és az alkalom várható eseményeiről is: a képnek itt csak kiegészítő szerepet szántak.

Möghívó. Szöveges plakát Geiger Richárd grafikájával (1926).

A grafikai plakátok – nevükhöz hűen – képi világukkal igyekeznek meggyőzni a szemlélőt állításuk igazáról: arról, hogy a termék ellenálhatatlan, a film kihagyhatatlan, vagy, hogy csak erre a pártra érdemes szavazni. A tárlaton több plakátaltípust is felfedezhetünk: a kulturális plakátokat válogatásunkban a színházi és filmplakátok képviselik. A dán Zoro és Huru filmek burleszk jeleneteikkel az 1920-as évek moziközönségét szórakoztatták, ahogy néhány évvel később Stan és Pan tette ugyanezt. A színházi plakátokat a Salamon Béla főszereplésével bemutatott Terézkörúti Színpad előadásai képviselik. Salamon Béla egy ideig a színház igazgatója is volt, de nagy ismertséget jellegzetes karakterével nyújtott, emlékezetes alakításaival szerzett. Szerepmondatai közül fennmaradt az idő rostáján néhány időközben szállóigévé vált klasszikus. („Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni”, „Lepsénynél még megvolt", „Vigyázz Malvin, jön a kanyar”, „szintén zenész”.)

Egy politikai plakát is megmutatkozik a tárlaton: a Gazdaságpolitikai Párt 1922-es választási plakátja szemléletesen rajzolja meg az akkori hétköznapok karikírozott – a kívülállók számára komikus –, de megélve roppant bosszantó mozzanatait. A párt megoldásként természetesen önmagát kínálja a választóknak.

Földes Imre: Hogyan élünk? Grafikai plakát [1922]

 A legnagyobb számban a kereskedelmi plakátok képviseltetik magukat a kiállításon. A humor az 1920-as évek végétől terjedt el erősebben a reklámszakmában. Az akkor kézenfekvő összefüggéseket ma már nem is olyan könnyű megfejteni. Például a Herkules-plakát esetében a poén megértéséhez érdemes figyelni a gyógyvizes üvegen olvasható feliratot is, és persze azt sem árt tudni, hogy a keserűvíz hashajtó hatású.

Madaras László: Herkules! Állj! Felírlak gyorshajtásért! Grafikai plakát [1926]

Hogy támánkhoz minden tekintetben hűek maradjunk: még az egyes tárlókhoz készített útmutató is szórakoztatóan, rigmusokkal tájékoztatja a látogatókat, és stílusosan született egy – a kiállításunkra invitáló – vidám vers is, a társkurátor, Dobó Kocsis Zoltán tollából:

Ez itt most a humor-tárlat,
Jer ide és tátsd a szádat,
Válogattuk és kiraktuk,
Hogy derüljön apjuk-anyjuk,
A tár előtt csomó fecni,
Tessék bennük jól elveszni,
Hegyén-hátán dokumentum,
Mit csak bír e kultúrcentrum,
Tárlókban a tári vagyon,
Ugye, tetszik nagyon-nagyon,
Amint látod, jó sok plakát
Díszíti a könyvtár falát,
Fekszik még itt néhány ponyva,
Böngészheted majd naponta,
Meg a tarka képeslapok,
Postán ilyet már nem kaptok,
Ex librisek, nyomtatványok
Köszönnek le innen rátok,
Ráadásul gyászjelentés,
Nem szomorú, hanem elmés,
Itt lesznek hát néhány hétig,
Reméljük, majd sokan nézik,
Elégedett, ha vagy vele,
Vendégkönyvbe írjál bele!
Hehe.

Mr. Smith Új-Zélandról érkezett látogatóba Magyarországra, ahol könyvtárunk ajándékboltját is felkereste. Valószínűleg vásárolt is valamilyen izgalmas másolatot, könyvet vagy térképet.

A pénztárcáját a boltunkban felejtette.

Munkatársunk megtalálta a tárcát, és az abban felfedezett mobilszámra üzenetet hagyott.

Mr. Smith így írta le a történetet:

Szabadságom alatt egyhetes budapesti látogatásra érkeztem. Csütörtökön a Könyvtárban és annak üzletében jártam, ahol elveszítettem a pénztárcámat, benne hitelkártyákkal és más fontos iratokkal. Csak késő délután fedeztem fel, hogy nincs meg a tárcám, de addigra az önök egyik munkatársa – aki megtalálta a pénztárcát, és benne az új-zélandi mobilszámomat – már hívott, és egy üzenetet is hagyott a hangpostámon. Visszahívtam a munkatársukat – akinek nem értettem a nevét, de hívása a +3630214xxxx számról érkezett  – , aki megnyugtatott, hogy a tárcámat megtalálták, biztonságban van, és másnap reggel átvehető. Udvarias és segítőkész munkatársak fogadták a hívásomat, amikor másnap újra felhívtam a Könyvtárat. A figyelmetlenségemet megfelelően kompenzálta a megtalálók pozitív hozzáállása.

A könyvtár egy jó hely, jó emberekkel, természetes, hogy a talált tárgyakat is megőrizzük és visszajuttatjuk a tulajdonosnak. Nem is szoktunk az ilyen esetekkel külön foglalkozni, de Mr. Smith levele nem várt fordulatot hozott. Ő volt az, aki a könyveket a raktárak és a kiadópult között szállító teleliftrendszerünk hírét harminc évvel ezelőtt Új-Zélandra vitte!

Volt már korábban kapcsolatom a Magyar Nemzeti Könyvtárral. 1985-ben az Új-zélandi Nemzeti Könyvtár igazgatóhelyettese voltam, amikor az Új-zélandi Nemzeti Könyvtár új épületét befejezték Wellingtonban (A könyvtár 1987-ben nyílt meg). Ma nyugdíjas vagyok. Az idő tájt ötletgyűjtés céljából sok külföldi könyvtárat látogattam meg, és ezek egyike volt az akkoriban újnak számító budapesti könyvtárépület is. Az elsődleges célom az akkor telepített teleliftrendszer vizsgálata volt. A Budapesten szerzett tapasztalatok alapján ezt a rendszert ajánlottam Wellingtonban. Telepítették is, és a mai napig üzemel.

A mai napig is működő új-zélandi teleliftrendszer:

 Ez pedig a mi teleliftrendszerünk, mellyel a Múzeumok Éjszakáján kiemelten foglalkozunk.

Mr. Smith könyvtárunk főigazgatójának írt sorait egy újabb köszönettel zárta. Úgy gondoltuk, hogy megmutatjuk a levélnek ezt a részét is, hiszen mindig nagyon örülünk minden pozitív visszajelzésnek.

See you later Mr. Smith :)

Kérem, tolmácsolja elismerésemet munkatársainak, akik gyorsan és udvariasan oldották meg a helyzetet, amely akár nagy gondot is okozhatott volna. Úgy vélem, büszkék lehetnek munkatársaik szakszerű hozzáállására. E szakszerűség a könyvtár valamennyi szolgáltatása terén megmutatkozik, így biztos vagyok benne, hogy szép jövő vár a magyar nemzeti könyvtárra korunk gyorsan változó információs világában.

Tóth Péter
WKO

Körséta a nemzeti könyvtár raktáraiban.

Hogyan: Az információs pultban igényelhetsz sorszámot. A túrák félóránként indulnak a Széchényi-szekrénytől, tehát háromszáz érdeklődőt tudunk majd végigvezetni raktárainkabn.

Jegyeket már vásárolhattok a beiratkozó pultban! 
2015. június 20. Múzeumok Éjszakája 

Mutatjuk az első, és az utolsó sorszámot.

Az első túra 18 órakor, az utolsó hajnali egy órakor indul. 

Az északi, illetve déli toronyraktár az épület talán legrejtettebb részei, ahol nemcsak a könyvtár legnehezebb könyvét nézhetik meg a látogatók, de a példás rendben sorakozó rengeteg értékes kötetet, a szállításukra szolgáló teleliftet is. 

Vezetők: Elbe István, Héder Imre, Hegedüs Krisztina és Szilas Alex

Kísérők: Gerlecz Tibor, Kelemen Péter és Majláth Gyöngyi

Jegyosztók: Halmai Szilvia, Szilágyi Péter és Tóth Ádám

A kommunista titkosszolgálatok működésének budapesti helyszíneiről szól Tabajdi Gábornak, az  OSZK 1956-os Intézet kutatójának új könyve, amely az Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg június elején.

A Budapest a titkosszolgálatok hálójában című tudományos-ismeretterjesztő munka, egy különös történelmi útikönyvként mutatja be a pártállami időszak, illetve a korszak politikai rendőrségének történetét, a Cég és munkatársai mindennapi életét.

Az elmúlt évek kutatásai révén egyre több minden tudható arról, hogy hol laktak, tanultak vagy épp szórakoztak a rend éber őrei. A megfigyelési akciók és ügynöki találkozók helyszínein túl mára azonosíthatóvá váltak az egykor szigorúan titkos állambiztonsági objektumok is. A könyv 216 térképen is jelölt helyszínről tartalmaz történeteket, ám összesen több mint ötszáz címet tartalmaz.

A könyvhöz, illetve a szerző korábbi munkájához kapcsolódó honlap és blog révén, az állambiztonság egykori napi jelentéseinek segítségével a titkosszolgálatok működésének további helyszínei is azonosíthatók. Legyen szó akár a Széchényi Könyvtárhoz kötődő ügyekről vagy akár az intézményhez neve alapján is kötődő „Fölöspéldány” csoport ellenőrzéséről. 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.08.26. (166)
3. D. Dóra, az Országos Széchenyi (sic!) Könyvtár dolgozója, a Népművészeti Baráti Kör titkára több társával egy ún. Széchenyi (sic!) Casinó létrehozását tervezi, amely művelődési házhoz hasonlóan, de egyesületként működne a névadó szellemében. Elképzelésük szerint olyan művészeket tömörítene, akiknek nincs „reklámjuk”.

Az általuk kiszemelt villaszerű épületben egy 50 fős előadótermet, irodalmi kávéházat, a forgalmazási engedélyt nem kapó rendezők számára vetítőtermet, alkotószobát és átmeneti szálláslehetőséget kívánnak kialakítani egyes, erre rászoruló művészek számára.

A szervezés alatt álló egyesületnek eddig 15 tagja van, a kört egyelőre szándékosan nem szélesítik, csak ha már birtokában lesznek a hivatalos engedélynek. A szervezők közül ismerté vált még D. Pál, a Szentendrei Petőfi Sportkör vezetője.
A Casinó létrehozásával „Csókás” is egyetért. És véleménye szerint az egyesület akkor lenne igazán értékes, ha „elit” jellege maradna és a közművelődés nemzeti központjává válna. A siker érdekében szükségesnek tartja, hogy az ügynek nyerjenek meg néhány jelentősebb gazdasági, közéleti, illetve egyházi személyt.

Az információ megbízható, ellenőrzött.
Intézkedés: tájékoztató jelentést készítenek.
(III/III)

A különböző rezsimekhez kötődő politikai rendőrségek nemcsak a korszak sorsfordító eseményeit alakították, hanem az itt élők mindennapjaira is hatást gyakoroltak. Bár megfigyelők és megfigyeltek ugyanazokat a városi tereket használták, sőt, sokszor kézzelfogható közelségben éltek egymáshoz, történeteik összefonódására csak az elmúlt évtizedekben derült fény. A szolgálatok munkatársai, illetve kollaboránsaik szövegeit elemezve mind többet tudhatunk a szervek által konstruált világról, a hatalom mentális térképéről, arról, hol és hogyan keresték az ellenséget.

A könyvben szó esik a korszak jellegzetes művelődési programjairól az író-olvasó találkozókról is. Ugyanis a nyilvánosság ellenőrzéséhez az írók és az olvasók közvetlen találkozásainak megfigyelése is hozzátartozott. A hálózati személyeket rendszeresen mozgósították az ilyen alkalmakra. Sorra születtek a jelentések a könyvtárak, művelődési házak, vállalati kultúrotthonok programjairól, kötetlen beszélgetéseiről, az előadók szabadjára engedett monológjairól. A megfigyelések idővel a politikai megrendelők az „Aczél-művek”, vagyis az Aczél György irányítása alatt álló kultúrpolitika kéréseihez igazodtak. A titkosszolgák ez esetben az MSZMP KB osztályainak, illetve a művelődésügyi szerveknek a beszállítóivá váltak.

További történetek, elemzések, fotók és érdekességek a szerzői Facebook-oldalon olvashatók.

Tabajdi Gábor

Földesi Ferenc, a Kézirattár osztályvezetője nyitotta meg A királyi könyvtár – 35 corvina titkai hasonmások, képek, szövegek és filmek tükrében című kiállításunkat 2015. június 5-én.

Négy részben a közöljük a megnyitón elhangzott beszédet.

A kiállítás kurátora, Zsupán Edina, olyan átfogóan és olyan mélységben fogalmazta meg a tudható dolgokat a Corvina Könyvtárról, a saját kutatásai mellett természetesen a tudós elődök és kortársak, mindenekelőtt Mikó Árpád eredményeit elénk tárva, hogy fölmentett engem a nem könnyű feladat alól: a Corvina Könyvtárról beszélni.

Így szabadon csaponghatok, ennél jobb dolgot alig lehet elképzelni, de azért igyekszem a tárgy közelében maradni.

További képek a kiállításról

Itt következne a IV. EXKURZUS

Walter Benjamin auratéziséről és ennek valóságos kapcsolatáról a facsimile problematikájával, majd az

V. EXKURZUS

Goethe optikatanáról és ennek egyáltalán nem valóságos kapcsolatáról a facsimilékkel, ám különösen az utóbbi olyan messzire vezetne, hogy alig találnánk vissza, nem beszélve a teljesen indokolt méltatlankodásról a hosszú levezetés eredménytelensége láttán. 

Kiállításunkon a 35 corvina hiteles másolatai és a kódexekből származó pompás fotóanyag alapján a látogató képet alkothat a teljes egykori Corvina Könyvtárról, a részletes kísérőszövegek pedig feltárják előtte a Corvina történetét, nyitott kérdéseit, és bevezetik az egyes kódexek gazdag, titkokat rejtő világába.

Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, 1014 Budapest, Budavári Palota F épület, V. emeleti Ereklyetér

Mikor: Szeptember 27-ig, keddtől vasárnapig 10–18 óra között.
A belépés ingyenes!

[NEM-EXKURZUS:]

Ezért fejezzük be inkább a Széchényi Könyvtár dicséretével! Esterházy jött, mármint akkor, Szegeden, felolvasott és dedikált, de én nem voltam ott. Addigra ugyanis az Iskola facsimiléjének facsimiléja elsüllyedt valahol, albérleti szobám vagy egy szegedi kocsma infernójában. Amikor tegnap megkértem a kollégákat, keresnék elő a törzsállományban, hogy teátrálisan felmutathassam Önöknek, nem sok reményt fűztem a sikerhez; a két mester rajongói akkortájt fél karjukat és örök üdvösségüket adták volna a lapért. De íme, megvan! Így Ottlik tisztelőinek örömére és a Széchényi Könyvtár dicséretére a kiállítást a legszebb szavakkal nyithatjuk meg:

Minden megvan.

Földesi Ferenc 

A kiállítás megrendezését a Corvina Alapítvány támogatta. Az Alapítvány 1990-ben alakult az Országos Széchényi Könyvtár könyvtári programjainak anyagi támogatására. Adományaikat szívesen fogadjuk a K & H Bank Zrt. 10200823-22215673-00000000 számlaszámán!

1. rész: 35 corvina titkai – megnyitó/1. – Codex Agropolitanus
2. rész: 35 corvina titkai – megnyitó/2. Bruni Széphalmon, Pesten és Nyizsnij Novgorodban
3. rész: 35 corvina titkai – megnyitó/3. – Mesterek

Földesi Ferenc, a Kézirattár osztályvezetője nyitotta meg A királyi könyvtár – 35 corvina titkai hasonmások, képek, szövegek és filmek tükrében című kiállításunkat 2015. június 5-én.

Négy részben a közöljük a megnyitón elhangzott beszédet.

A kiállítás kurátora, Zsupán Edina, olyan átfogóan és olyan mélységben fogalmazta meg a tudható dolgokat a Corvina Könyvtárról, a saját kutatásai mellett természetesen a tudós elődök és kortársak, mindenekelőtt Mikó Árpád eredményeit elénk tárva, hogy fölmentett engem a nem könnyű feladat alól: a Corvina Könyvtárról beszélni.

Így szabadon csaponghatok, ennél jobb dolgot alig lehet elképzelni, de azért igyekszem a tárgy közelében maradni.

További képek a kiállításról

III. EXKURZUS:

A Mozgó Világ, a régi Mozgó a ’80-as évek első felében, minden lapszámhoz csatolt egy mellékletet. Kortárs képzőművészek, fotográfusok vagy éppen írók egy-egy művét. A legizgalmasabb darab, ami azonnal kultikus rangot kapott az irodalmi életben, egy nagyméretű szürke lap volt. Esterházy Péter, Balassa Péter későbbi elemző írását idézve „egy szerzetes alázatával lemásolta Ottlik Iskoláját. Az egészet, egy lapra, egymásra írva a sorokat. Évekkel később a Lajos utcai Galériában láttam az eredetijét, de esküszöm, a Mozgó Világ közlése jobb volt. Szép fényes papír, négybe hajtva, mint egy friss levél a nőtől, nem szól semmiről, csak a nagy tagolatlan érzés. A Mester később valamikor Szegedre érkezett, felolvasni és írni; gondoltam elviszem, dedikálná már az ismeretlen olvasónak, de nem akárhogyan, hanem Ottlik kulcsmondatainak egyikével: „Ereklye? Piff!”

Kiállításunkon a 35 corvina hiteles másolatai és a kódexekből származó pompás fotóanyag alapján a látogató képet alkothat a teljes egykori Corvina Könyvtárról, a részletes kísérőszövegek pedig feltárják előtte a Corvina történetét, nyitott kérdéseit, és bevezetik az egyes kódexek gazdag, titkokat rejtő világába.

Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, 1014 Budapest, Budavári Palota F épület, V. emeleti Ereklyetér

Mikor: Szeptember 27-ig, keddtől vasárnapig 10–18 óra között.
A belépés ingyenes!

[NEM-EXKURZUS:]

És akkor itt is volnánk tárgyunknál. Három nagy literátor játszik velünk. Az egyik azt mondja, itt egy corvina, és sehol sincs. A másik azt mondja, itt egy másolat, az én kezemmel, de ezért, vagy éppen ezért? legalább annyit ér, mint az eredeti. A harmadik azt mondja, itt van az Iskola, és csak egy szétszálazhatatlan szöveghalom fekszik előttünk, ami már nem is szöveg, hanem valami más. Három egészen sajátos facsimile. De még inkább hasonmás, sőt hasonmása - valaminek, az eredeti objectnek, ami itt már object voltában nem is játszik; nem létezik, nem lényeges; mert a lényege valahol másutt van. Valami idea földi mása akar megfogalmazódni, ami minden esetlegessége ellenére, ha töredékesen is, mégis hordozza az ideát, hogy ezzel a nyersen platonizáló megfogalmazással éljünk, ami sokkal közelebb van tárgyunkhoz, ehhez a kiállításhoz, mint gondolnánk, hiszen a filozófusfejedelem, Marsilio Ficino, Platón kései tanítványa sorra küldte meg barátainak Budára az elkészült műveit, és itt az udvarban nem egy, nem két literátor pontosan tudta, mi az, hogy idea. A kortárs Naldo Naldi egy hallatlanul pontos képpel fogalmazza meg ezt a könyvtárterem leírásában. A terem közepén egy tripúsz állt, egy kerek, háromlábú állvány, erre helyezték az éppen olvasott könyvet. De aki belépett a terembe, vagy olvasta Naldit, pontosan tudta, hogy az antikvitásban a tripúsz Pythia széke, a jóslás helye, amin keresztül feltárul a múlt és a jövő, az istenek világával érintkező pont. Ezért volt már maga az eredeti Corvina Könyvtár is facsimile, a tökéletes szépség és bölcsesség földi mása.

Holnap arról, amiről nem...

Földesi Ferenc 

A kiállítás megrendezését a Corvina Alapítvány támogatta. Az Alapítvány 1990-ben alakult az Országos Széchényi Könyvtár könyvtári programjainak anyagi támogatására. Adományaikat szívesen fogadjuk a K & H Bank Zrt. 10200823-22215673-00000000 számlaszámán!

1. rész: 35 corvina titkai – megnyitó/1. – Codex Agropolitanus
2. rész: 35 corvina titkai – megnyitó/2. Bruni Széphalmon, Pesten és Nyizsnij Novgorodban

További képek a kiállításról

25 éve hunyt el Buday György fametsző, grafikus (1907–1990. VI. 12.)

1990. június 12-én hunyt el Buday György grafikusművész. Halálának 25. évfordulója alkalom lehet arra, hogy személyére, illetve életművére tekintsünk. Nemcsak azért illeti meg őt a megkülönböztetett figyelem, mert fametszetei révén a 20. századi magyar és egyetemes képzőművészet kiemelkedő jelentőségű alkotója, hanem azért is, mert művészete a könyvek világával szoros összefüggésben bontakozott ki. Könyvművészként, vagyis könyvek tipográfusaként illusztrátoraként és szerzőjeként művei igen sok emberhez jutottak el, sokak körében váltak ismertté és kedveltté. Hitvallása szerint: „... a fametszetű illusztráció (…) – mind könyvben, mind berámázásra szánt levonatban –, a művész kezének eredeti alkotása, és mint ilyen a társadalom széles rétegeihez juthat el egy és ugyanazon időben, tolmácsolhatja alkotója eszmei és formai mondanivalóját.” Hagyatékának egy részét az Országos Széchényi Könyvtárban őrizzük.

Buday György (Müller Miklós felvétele, 1934) – Tiszatáj Online 


Buday György 1907. április 7-én született Kolozsvárott. Életébe markánsan beavatkoztak a 20 századi magyar történelem eseményei. Hazáját háromszor kényszerült elveszíteni: 1924-ben Trianon miatt családjával együtt el kellett hagynia Kolozsvárt, 1941-ben, a fasizmust elítélő londoni rádióbeszéde miatt a Bárdossy-kormány, 1949-ben pedig kémkedés és hazaárulás vádja miatt Rákosiék fosztották meg magyar állampolgárságától. Az 1956-os forradalom szovjet leverésének hírére lelkileg összeomlott, haláláig gyógykezelésre szorult emiatt. Talán némi elégtétel mindezekért angliai megbecsültségének ténye, Britannia 1940-41 című metszete például a Times címoldalára kerülve a szigetország fasizmus elleni harcának szimbólumává vált, és ő készíthette II. Erzsébet 1952-es trónra lépésekor a koronázási értesítés metszeteit.

Buday György: Britannia (1940-41) In: Buday György fametszetei, Szeged, 1990 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Sokoldalúságát jelzi, hogy Szegeden jogi egyetemi hallgatóként tanyakutatással, majd a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának elnökeként tudományos és művészeti előadások szervezésével, könyvsorozat indításával foglalkozott. Később, már Angliában a BBC Petőfi Rádió magyar adásának szerkesztője, bemondója, a Londoni Magyar Intézet szervezője és rövid ideig vezetője volt. Képzőművészként, a korábbi pasztellkréta- ceruza- és tollrajzok után 1930 körül talált rá a számára legalkalmasabb művészi technikára, a fametszésre, amelyhez haláláig hű maradt.

1931-ben jelent meg a Boldogasszony búcsúja című fametszetkönyve, amely elnyerte a Magyar Bibliofil Társaság által adományozott „Az év legszebb könyve” címet. Már itt megfigyelhető kifejezésmódjának egyik jellegzetessége, hogy egyszerre alkalmazza a magyar népi motívumkincs elemeit az avantgarde irányzatok, különösen a kubizmus és expresszionizmus által felfedezett új eredményekkel. A tájak vagy az emberalakok olykor mértani formákból, hegyesszögekbe összefutó élek mentén bontakoznak ki, a sötét háttérből kirajzolódó, átszellemült arcok az ünnep misztikus, érzelmes megközelítését sugallják.

Buday György: Boldogasszony búcsúja (1933) In: Buday György fametszetei, Szeged, 1990 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

„A következő években több száz fametszetet alkottam, főleg népi szövegeket, népballadákat, betyárnótákat, népmeséket, vagy néppel érző írók – mint Arany János, Tamási Áron, Radnóti Miklós és mások írásait illusztráltam...” –- írta művészi irányultságáról. A harmincas években az ex libris-művészet egyik megújítójává vált, 1933-ban pedig díszletterveket készített Az ember tragédiája első szegedi szabadtéri előadásához (később Madách Imre művének svéd kiadását is illusztrálta).

Az ember tragédiája. Madách Imre drámája az illusztrációk és fordítások tükrében (virtuális kiállítás) – Magyar Elektronikus Könyvtár

Tehetségének elismerését jelzik az elnyert díjak és ösztöndíjak, 1937-ben például a párizsi világkiállítás művészeti nagydíjában (François Mauriac: Jézus élete, és a Székely népballadák kötetekhez készített metszeteiért), 1938-ban pedig a Zichy Mihály grafikai díjban részesült. 1936-ban római magyar akadémiai, 1937-ben angliai állami ösztöndíjat nyert (ezt követően élete végéig a szigetországban élt). 1938-ban az angol királyi fametsző társaság kültagjává, majd 1953-tól rendes tagjává választották.

Emlékezetesek egy New York-i bibliofil kiadó Shakespeare-sorozatának Athéni Timon kötetéhez 1940-ben készített illusztrációi, melyeken a főhős sorsának tragikus alakulását mély lélekábrázoló készséggel megörökített arcának változásain követhetjük nyomon.

Buday György: Shakespeare: Athéni Timon (1941) In: Buday György fametszetei, Szeged, 1990 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

1954-ben könyve jelent meg Londonban a karácsonyi üdvözlőkártyák történetéről, részben az anyakirálynő gyűjteményét felhasználva.

1952-től 1978-ig fametszetportrékat készített klasszikus írókról a Penguin Classics sorozat köteteihez (amelyek számára az áhított „népkönyvet” testesítették meg), majd 1970 és 1972 között 25 magyar költő és író portréábrázolására vállalkozott, a róluk megrajzolt képet a háttérben műveikből vett részletekkel téve teljesebbé.

Képei sokszor mintha villámfénynél készültek volna: drámai feszültséget rejt a sötétség és a felvillanó arcok, emberalakok, épített vagy természeti tájak kontrasztja. Az ábrázolt történetet sötétből kiragyogó részletek mondják el balladai sűrítéssel. Az emberi testek kontúrjait alig-alig megvilágító, mégis éles fény szinte aurát von köréjük, feltárja az arcokon az érzelmek, lelki állapotok kifejezését.

Úgy tűnik, Buday György megpróbáltatásai mintha valami nagyobb jó érdekében történtek volna, az őt ért traumák tanulságait sikerült művészetének szolgálatába állítania. Életművében egységet teremtett a hagyományok követése és az új kifejezésmódok alkalmazása között, művészete így válhatott egyszerre magyar, illetve európai és egyetemes jelentőségűvé.

Tasnády Attila (Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Földesi Ferenc, a Kézirattár osztályvezetője nyitotta meg A királyi könyvtár – 35 corvina titkai hasonmások, képek, szövegek és filmek tükrében című kiállításunkat 2015. június 5-én.

Négy részben a közöljük a megnyitón elhangzott beszédet.

A kiállítás kurátora, Zsupán Edina, olyan átfogóan és olyan mélységben fogalmazta meg a tudható dolgokat a Corvina Könyvtárról, a saját kutatásai mellett természetesen a tudós elődök és kortársak, mindenekelőtt Mikó Árpád eredményeit elénk tárva, hogy fölmentett engem a nem könnyű feladat alól: a Corvina Könyvtárról beszélni.

Így szabadon csaponghatok, ennél jobb dolgot alig lehet elképzelni, de azért igyekszem a tárgy közelében maradni.

II. EXKURZUS:

 Egy kéziratot tartok a kezemben, távolról középkori darabnak tűnik, ha közelebbről megnézzük, rögtön látjuk, hogy újkori írás. Kazinczy Ferenc keze. Kazinczy a fogság után hamarosan megnősült, majd Bányácskára költöztek, ez lett később Széphalom; és mint történni szokott a literátorok életében, rögtön pénzzavarba került. Egy bölcsész mit adhatna el, ha nem a könyvtárát? Sárospatak, az alma mater nagyvonalú volt, meg persze a gyűjtemény sem akármi, megvette a mester metszetgyűjteményét, s az ma is ott látható Patakon, és a könyvtár válogatott darabjait, köztük Leonardo Bruni Attilájának 15. századi kéziratát, amit aztán az oroszok jó száz évvel később Nyizsnij Novgorodban gondoltak biztonságba helyezni. 

Kiállításunkon a 35 corvina hiteles másolatai és a kódexekből származó pompás fotóanyag alapján a látogató képet alkothat a teljes egykori Corvina Könyvtárról, a részletes kísérőszövegek pedig feltárják előtte a Corvina történetét, nyitott kérdéseit, és bevezetik az egyes kódexek gazdag, titkokat rejtő világába.

Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, 1014 Budapest, Budavári Palota F épület, V. emeleti Ereklyetér

Mikor: Szeptember 27-ig, keddtől vasárnapig 10–18 óra között.
A belépés ingyenes!

Kazinczy később megint pénzzavarba került. Vagy ő találta meg Jankovich Miklóst, a legnagyobb gyűjtőt, vagy a megszállott gyűjtő értesült a széphalmi mester problémáiról. Jankovichot külön izgatta a Leonado Bruni-kódex, de ez ekkor már Patakon volt. Kazinczy azonban megnyugtatta a jeles gyűjtőt, noha az eredeti nincs a tulajdonában, eladja neki a saját másolatát, ami semmivel sem értéktelenebb, mint az eredeti. Jankovich igent mondott, a kézirat hozzá, utóbb az ő gyűjteményével hozzánk került.

Holnap Esterházy Péter Iskolájáról lesz szó a folytatásban. A tegnapi rész.

Földesi Ferenc 

A kiállítás megrendezését a Corvina Alapítvány támogatta. Az Alapítvány 1990-ben alakult az Országos Széchényi Könyvtár könyvtári programjainak anyagi támogatására. Adományaikat szívesen fogadjuk a K & H Bank Zrt. 10200823-22215673-00000000 számlaszámán!

Földesi Ferenc, a Kézirattár osztályvezetője nyitotta meg A királyi könyvtár – 35 corvina titkai hasonmások, képek, szövegek és filmek tükrében című kiállításunkat 2015. június 5-én.

Négy részben a közöljük a megnyitón elhangzott beszédet.

A kiállítás kurátora, Zsupán Edina, olyan átfogóan és olyan mélységben fogalmazta meg a tudható dolgokat a Corvina Könyvtárról, a saját kutatásai mellett természetesen a tudós elődök és kortársak, mindenekelőtt Mikó Árpád eredményeit elénk tárva, hogy fölmentett engem a nem könnyű feladat alól: a Corvina Könyvtárról beszélni.

Így szabadon csaponghatok, ennél jobb dolgot alig lehet elképzelni, de azért igyekszem a tárgy közelében maradni.

Kezdjük rögtön az I. EXKURZUSsal:

Tíz évvel ezelőtt nagyon kerestem egy korvinát. Nem itt, a Kézirattár raktárában, nem a gyűjteménykezelők visszatérő rémálma realizálódott, hogy hol lehet, múltkor még megvolt; nem, a marosvásárhelyi korvinát, vagy legalábbis a marosvásárhelyi corvina nyomait kerestem a Teleki Tékában. Teleki Sámuel a könyvtárkatalógus első kötetében, ahol a klassszikus görög-latin szerzők munkáit vette számba, Catullusnál is, Tibullusnál is hozta a két szerző, valamint Propertius verseit tartalmazó kötetet, expressis verbis leírva, hogy 15. századi kézirat, Mátyás király könyvtárából. Több okból is zavarba ejtő tétel, leginkább azért, mert nem ismerik a modern bibliográfiák, de már a 19. század végén sem látta az ott kutató Csontosi János, sőt a század elején Erdélyben utazó Kazinczy sem, noha mindkettőjüknek megmutatták a Téka középkori kincseit. Fölvetődött bennem az is, hogy Teleki elnézte a dolgot; de ez lehetetlen, hiszen már ifjúkori tanulmányútja kezdetén látott korvinákat a bécsi udvari könyvtárban, később pedig, már nagy gyűjtőként hosszan vadászott a Tacitus-korvinára, végül meg is szerezte.

Kiállításunkon a 35 corvina hiteles másolatai és a kódexekből származó pompás fotóanyag alapján a látogató képet alkothat a teljes egykori Corvina Könyvtárról, a részletes kísérőszövegek pedig feltárják előtte a Corvina történetét, nyitott kérdéseit, és bevezetik az egyes kódexek gazdag, titkokat rejtő világába.

Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, 1014 Budapest, Budavári Palota F épület, V. emeleti Ereklyetér

Mikor: Szeptember 27-ig, keddtől vasárnapig 10–18 óra között.
A belépés ingyenes!

Szóval, tanácstalanul álltam, mígnem aztán egy következő ott-tartózkodásom alkalmával gondoltam egy merészet – egy könyvtárban mi más merészebb dologra gondolhatnánk? – megnéztem a cédulakatalógust. És ott volt, fehéren-feketén, jelzettel, úgyhogy át sem tekintettem a cédulát, azonnal kikértem, és 10 perc múlva a kezemben volt egy kicsi, díszítetlen, jelentéktelen 18. századi erdélyi kézirat, annak a Catullus-Tibullus-Propertius korvinának a másolata, amit ekkor már évtizedek óta Bécsben őriztek. és soha nem volt Teleki tulajdonában. A másolat elején, a tudós Kovásznai Sándor ajánlóverse Teleki Sámuelnek, amiben elmondja, hogy ez a korvina egykor Mátyás tulajdonában volt, majd következik a /translatio studiorum/ elkoptatott frázisa, ahogy a Múzsák egykor elmenekültek Görögországból a barbárság elől, úgy menekültek Budáról is a nagy király halála után, de itt a Maros partján otthonra találtak, Teleki személyében legalább annyira méltó őrzőjükre, mint egykor Mátyás volt.

A kéziratot a Téka tiszteletére Codex Agropolitanusnak neveztem el.

Holnap két megszállott literátorról olvashatnak.

Földesi Ferenc 

A kiállítás megrendezését a Corvina Alapítvány támogatta. Az Alapítvány 1990-ben alakult az Országos Széchényi Könyvtár könyvtári programjainak anyagi támogatására. Adományaikat szívesen fogadjuk a K & H Bank Zrt. 10200823-22215673-00000000 számlaszámán!

• 542 éves a Budai Krónika
• Tíz példány maradt fenn az első Magyarországon nyomtatott könyvből
• Három Budai Krónika nagyon jó minőségben olvasható az Interneten

542 esztendővel ezelőtt, 1473. június 5-én fejezte be Andreas Hess Budán az első hazai ősnyomtatvány, a Chronica Hungarorum nyomtatását.

Blogunkban Farkas Gábor Farkas, a Régi Nyomtatványok Tára osztályvezetője többször, több részben írt a Budai Krónikáról. Összegyűjtöttük az írásokat.

2012-ben mutattuk be könyvtárunkban a Budai Krónika Magyarországon található mindkét példányát.

Öt részben írtuk meg, hogy mitől is különleges ez a szenzációs könyvtörténeti emlék.

Az előzményekkel kapcsolatban a következő időrend képzelhető el: Kárai László római követsége alkalmával, Vitéz megbízásából, 1470 őszén meghívta Hess Andrást Budára. Valószínűleg vonzó ajánlatot kaphatott a nyomdász, ígérhettek neki privilégiumot, lehetőséget az önálló officina megteremtéséhez, anyagi támogatást és biztos megrendeléseket. Ám az 1471-es év második felétől drámaian megváltozott a helyzet.

• Mozgatható betűk – Budai Krónika 1. rész
• Havonta hét-nyolc oldal – Budai Krónika 2. rész
• Az első könyvkiadási harc – Budai Krónika 3. rész
• Kimaradt Mátyás cseh királlyá koronázása? – Budai Krónika 4. rész
• Széchényi Ferenc: Bármi áron megszerezni – Budai Krónika 5. rész

Hess András Budai Krónikájának kolofónja (OSZK, Inc. 326.)

2012-ben példamutató gesztusként a Princetonban található Scheide Library elküldte a Nemzeti Könyvtárnak a náluk őrzött Budai Krónika digitális másolati példányát. Ezzel az 1990-es aukción alulmaradt könyvtárunk régi vágya teljesült, az egyetlen magánkézben lévő példány digitális másolat formájában áll mostantól a kutatók rendelkezésére. A mai értékén hozzávetőlegesen százmillió forintért leütött ősnyomtatvány kalandos történetét három részben írta meg Farkas Gábor Farkas.

A nagyjából 200–240 példányban kinyomtatott Budai Krónikából mindössze 10 maradt fenn a világon. A budai ősnyomdász nyilvánvalóan nem is gondolhatott arra, hogy ebből egy példány a nagy tengeren túlra, New Jerseybe kerül, az 1746-ban alapított Princeton University könyvtárába.

• A legkisebb példány – A Budai Krónika Princetonban 1.
• Hol harcoltak a hunok? – A Budai Krónika Princetonban 2.
• Tíz lakás ára – A Budai Krónika Princetonban 3.

2013-ban adta közre Borsa Gedeon Andreas Hessről szóló összefoglaló munkáját az Országos Széchényi Könyvtár, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és a Magyar Könyvszemle.

Hess munkásságáról hasonló áttekintés Fitz Józsefnek, Borsa Gedeon mesterének a Budapesten 1932-ben kiadott monográfiája óta nem jelent meg. Borsa Gedeon évtizedek óta módszeresen kutatja az első magyarországi ősnyomda létrejöttének kérdéseit. Minthogy levéltári források nem állnak rendelkezésre, kiindulása a Hess-nyomda két termékének a fennmaradt és mára már az egész világon szétszóródott példányai voltak. Azok gondos vizsgálata alapján a betűtípus-kutatás módszerét is segítségül híva sikerült megnyugtató módon tisztáznia számos filológiai, tartalmi és technikai kérdést. Művét ennek ellenére nem tekinti Hess-monográfiának, hanem csupán „műhely-forgács”-ként ajánlja az olvasók figyelmébe.

A kötet címlapja – Törzsgyűjtemény

A kiadvány megvásárolható az OSZK könyvesboltjában és megrendelhető a Kiadványtárban.

2013-ban a princetoni Scheide Library feltöltötte az egyetem honlapjára, 23 másik különleges ritkasággal együtt a Chronica ott őrzött példányát kiváló minőségben.

• A Budai Krónika Princetonban: feltöltve

Majd a francia Nemzeti Könyvtár is feltöltötte digitális gyűjteményébe a Chronica Hungarorum ott őrzött példányát kiváló minőségben.

• Újabb Budai Krónika nézhető kiváló minőségben!

A tíz ismert példány:

Budapest, Országos Széchényi Könyvtár – Inc. 326.
Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára – Inc. 10.
Kraków, Muzeum Narodowe, Zbiory Czartoryskich, Biblioteka – Inc. 55 (3).
Leipzig, Universitätsbibliothek – Edit. vet. 1473, 14.
Санкт-Петербург, Poccийская Национальная Библиотека – Inc. 9. 4. 4. 12.
Paris, Bibliothèque Nationale – Rés. m. M. 20.
Praha, Univerzitní knihovna – Inc. 39. D. 14.
Roma, Biblioteca dell'Accademia Nazionale dei Lincei – Biblioteca Corsiniana 53. F 25.
Wien, Österreichische Nationalbibliothek – Inc. 5. F 35.
Princeton, Scheide Library WHS S2.11A.

A Budai Krónika ma ismert tíz példányából három került aukción keresztül a mostani őrzőhelyére: az Országos Széchényi Könyvtáré (Hildebrand-példány), a princetoni Scheide Könyvtáré (Henrici-példány), s a párizsi Nemzeti Könyvtáré (Biccius-példány).

Chronica Hungarorum . – (Titre de départ :) Ad venerandum dominum Ladizlaum, prepositum ecclesie Budensis, prothonotarium apostolicum necnon vicecancellarium serenissimi regis Mathie, in Cronica Hungarorum, Andree (Hess) prefatio. – (A la fin :) Finita Bude, anno Domini M. CCCC. LXXIII, in vigilia Penthecostes, per Andream Hess

 A Budai Krónika párizsi példányának történetét két részletben közöltük:

A Chronica korábbi kutatói, Fraknói Vilmos, Soltész Erzsébet és Borsa Gedeon már korábban felhívták a figyelmet a 18. századi bőrkötést viselő példány első ismert tulajdonosára: Gregorius Biccius (1603–1657) strassburgi jogászra, aki – mint nemrég kiderült – magyar kapcsolatokkal is rendelkezett.

• 87 font az első magyar nyomtatott könyvért – A Budai Krónika Párizsban 1. rész
• Hun-magyar mítosz Strasbourgban – A Budai Krónika Párizsban 2. rész

2014-ben írtunk egy izgalmas kéziratról, melyet a könyvtár nehéz anyagi helyzete miatt nem tudta megvásárolni, A vételre felkínált, kissé kopott, 18. századi barna bőrkötéssel, színes, márványozott előzéklappal bíró példányról tavaly közzétettük Farkas Gábor Farkas írását. Utóbb a szöveget egy kommentárban kiegészítette.

A kézirat első oldalán a következőről tájékoztat bennünket a másoló: a kezemben tartott könyv a Budai Krónika eredeti kéziratának – melyet Pleissenburgban, a lipcsei hercegi-királyi archívumban őriznek – oldalról oldalra, sorról sorra, rövidítésről rövidítésre, az írás meglehetősen hű utánzásával leírt másolatával megegyező másolata lenne.

• A Budai Krónika eddig ismeretlen 18. századi kézirata
• Még az is lehet, hogy Kaprinai István nem is tévedett

A Budai Krónika 18. századi másolata Padányi Bíró István tulajdonosi bejegyzésével, 1758 a címoldal rektóján (a kézirat tulajdonosának az engedélyével)