Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében

2021. február 11. 07:55 - nemzetikonyvtar

Összegzés

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről. Ha egy emlékmű felállításáról döntött a helyi vezetés, azonnal szoborbizottságot alakítottak és felhívásukra Magyarország polgárai a korra jellemző lelkesültséggel adakoztak. A 19. század utolsó évtizedének három szobrászóriása: Fadrusz János, Zala György és Strobl Alajos mellett tucatnyi híres művész dolgozott, páratlan szépségű alkotásokkal gazdagítva a magyar képzőművészetet, méltó emléket állítva az ezeréves múltnak.

A dualizmusra jellemző kettősség a közgondolkozásban és a kor képzőművészetén is tetten érhető: Fadruszhoz például szinte egy időben érkezett a felkérés Pozsonyból és Kolozsvárról Mária Terézia, és a Bécset leigázó Mátyás király megmintázására.

1_kolozsvar_matyas_kiraly_k_2406.jpg

Mátyás király szobra Kolozsváron. (Az emlékmű átvészelte a történelem viharát, mindössze a talapzatának feliratait módosították és eltávolították a koronás címert, illetve román származására utaló kiegészítő tábla elhelyezésével igyekeznek történelmi szerepét átértelmezni.) – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár képeslapgyűjteménye. Jelzet: K 2.406.

A monarchia polgárai lojálisak voltak ahhoz az uralkodóhoz, akit a Szent Koronával magyar királlyá koronáztak, ugyanakkor szívükben ott élt Kossuth, a meg nem alkuvó Magyarország száműzött kormányzója, akit már életében kultikus áhítat övezett, és akinek halála (1894) után az egymással versengő kisebb-nagyobb települések képzőművészeti alkotásokkal rótták le kegyeletüket.

2_tenke_kossuth_p_14_99.jpg

Kossuth Lajos mellszobra a Bihar vármegyei Tenkén. (A műalkotás különlegessége, hogy a korban talán az egyetlen köztéri szobor volt Magyarországon, amely az idős Kossuthot ábrázolta. A szobrot a helyiek a románok bejövetele előtt leszerelték és elrejtették. A mai napig nem került elő) – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár Piarista képeslapgyűjteménye. Jelzet: P 14/99.

Ugyanígy szobrok sokasága őrizte a tragikus körülmények közt elhunyt Sissi emlékét. Strobl Alajostól például Erzsébet királyné bronzba öntött mellszobrát több város vezetése is megrendelte és szépen kialakított emlékparkok, emlékterek közepére helyezte el.

3_szabadka_erzsebet_p_8_117.jpg

Erzsébet királyné szobra Szabadkán. (Az első világháború után bevonuló szerbek leszerelték. 1941 nyarán, a magyarok bevonulását követően a szabadkaiak visszaállították a helyére. A második világháború utáni sorsa ismeretlen.)

A millennium idején, a szabadságharcokban életüket áldozó hőseink tiszteletére emlékoszlopok, obeliszkek sokaságát emelték, és ezzel jelölték győztes vagy vesztes csatáink színhelyét is. Legtöbbjük tetején a turul tárta ki védelmezőn szárnyait.
Az emlékművek beszédes jelei voltak annak a történelmi múltnak, amellyel a magyarok rangos helyet vívtak ki maguknak Európában.
Az első világháború után a megszállt területeken szinte azonnal és módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, illetve átértelmezése. A megszállók a történelem átírásának első akadályát ezekben a figyelemfelkeltő jelekben látták. Már jóval a békediktátum előtt igyekeztek eltüntetni a terület tulajdonviszonyát jelző szimbólumokat: címereket, emléktáblákat, szobrokat.

4_szabadka_kaponyai_csata_p_8_90.jpg

A kaponyai csata emlékműve Szabadkán. (Az 1849. március 5-én lezajlott ütközetben a magyar honvédek legyőzték a Szabadkát elfoglalni készülő szerbeket. Az emlékművet, az 1918 novemberében bevonuló szerb csapatok megrongálták, majd később elbontották.) – A Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár Piarista képeslapgyűjteménye. Jelzet: P 8/90.

A második világégés után a szovjet érdekszférába került Kárpát-medencében ugyanez megismétlődött, kiegészülve azzal az önpusztítással, amely 1945 után Magyarországon lezajlott.
A közelmúlt eseményei is bizonyítják, hogy ez a Kárpát-medencére nehezedő lélek- és emlékezetromboló kultúrpolitika részben elérte célját. Azonban ennek ellenkezője is tapasztalható, amikor határon átívelő nemzeti összefogással, határozott diplomáciai fellépéssel sikerült néhány jelentős emlékművünket helyreállítani: például Aradon, Rozsnyón és Munkácson. Ezért dicséret illeti azokat a településeket, és az emlékművek visszaállítását szorgalmazó szervezeteket vagy magánszemélyeket, amelyek, illetve akik nemcsak anyagi áldozatot vállaltak, hanem sokszor szembe kellett nézniük a sajtón keresztül érkező támadásokkal is.

5_arad_szabadsag_szobor_a_557.jpg

A Szabadság-szobor Aradon. Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár képeslapgyűjteménye. Jelzet: A 557. (l. 11. és 12. rész)

Blogsorozatunk végéhez érkezve illik egyfajta összegzést adni a bemutatott emlékművekről, illetve némi magyarázattal szolgálni arról, hogy miért pont ezeket az emlékeket és miért ilyen válogatásban mutattuk be. Az első világháború után bekövetkezett történelmi események sajnos olyan gazdag témát teremtettek, hogy a teljességre törekvés szinte lehetetlen, ezért döntöttünk a csoportosítás mellett oly módon, hogy kategóriákba sorolva vázoltuk egy-egy emlékmű sorsát az elszakított területeken. A kategóriákon belül igyekeztünk olyan műalkotásokra, illetve emlékjelekre kitérni, amelyek kevésbé ismertek, vagy keletkezéstörténetük, esetleg további sorsuk szempontjából a többi közül kiemelkednek. Kétségtelen tény, hogy ezt a témát több csoportosítás szerint is elő lehet vezetni. Trianon miatt például eleve adott az elcsatolt területek szerinti rendszerezés lehetősége Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék csoportosításban. De az emlékművek felavatásának, illetve eltávolításuk, megsemmisítésük dátuma szerint elképzelhető több szempontú kronologikus sorrend felállítása is. Végül azért döntöttünk az emlékjelek tematikus csoportosítása mellett, mert így sokkal inkább előtérbe kerültek a kapcsolatok. Voltak egyértelműen megfogalmazott kötelékek és láthatatlanul összefüggő szálak, tervezett és véletlenül kialakult összefonódások. Az emlékjelek sorsa és a területek kapcsolódása mind-mind a Kárpát-medencei összetartozásunkat erősítik. Így kötődik össze Verecke Ópusztaszerrel, Arad Makóval, Segesvár Kiskunfélegyházával vagy a víz alá merült Jósikafalva Tiszavasvárival.

6_petofi_szobor_kiskunfelegyhaza_k_2095.jpg

A segesvári Petőfi-szobor Kiskunfélegyházán. Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár  képeslapgyűjteménye. Jelzet: K 2.095. (l. 21. és 22. rész)

Negyvenegy részes blogsorozatunkban huszonegy magyar szobrászművész alkotását mutattuk be. A millenniumi Magyarország emlékműszobrászatának a historizmussal elkötelezett élvonalbeli művészeit és tanítványaikat vagy csak autodidakta tehetségeket, monumentális művek és kisebb szobordíszek alkotóit.
Mára már közhelynek számít az a mondás, hogy az emlékműveknek – akár a könyveknek – megvan a maguk sorsa. A bemutatott emlékjelek a korabeli Magyarország harminc településének köztereit díszítették, vagy azok határában egy-egy történelmi eseményre emlékeztettek. Elpusztításuk, eltávolításuk vagy átértelmezésük a legváltozatosabb módon történt. Az emlékműgyalázók néha hirtelen felindulásból, de legtöbbször előre megfontolt szándékkal, a hatóságok elnézése mellett vagy éppen titkos utasítására cselekedtek. Az elkövetőket egyetlen esetben sem vonták felelősségre. A legszomorúbb az, hogy voltak olyan emlékjeleink, amelyeket jóval Trianon előtt, még a magyar állam kötelékein belül megcsonkítottak, vagy elpusztítottak.

7_brasso_millenniumi_b_3355.jpg

A millenniumi emlékmű a Brassó fölötti Cenk-hegyen. (A képeslapot felülnyomott román felirattal még 1924-ben is forgalmazták Brassóban, miközben az emlékmű 1913-ban elpusztult) – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár képeslapgyűjteménye. Jelzet: B 3.355. (l. 8. rész)

Számos emlékművünket hónapokkal a területek elcsatolását hivatalossá tévő trianoni diktátum előtt szétverték vagy ledöntötték. Még a leghumánusabb eljárás az volt, ha körbedeszkázták. Bár ahogy láttuk, sok esetben ez az eljárás a műalkotást csak ideig-óráig védte meg. Külön kutatást igényelne kideríteni azt, hogy Trianon után a magyar diplomácia mennyire igyekezett a veszélybe került emlékműveket megmenteni. Az aradi Szabadság-szobor esetében vannak erről ismereteink, de például a zombori Schweidel- és Rákóczi-szobor mentési kísérleteiről csak sajtóinformációkkal rendelkezünk, nem tudjuk, hogy végül min csúsztak el a tárgyalások. Ahogy megerősítést igényelne Bözödi Györgynek az a beszámolója is, hogy a marosvásárhelyi Kossuth-szoborra valóban nem tartott igényt a magyar kultuszminisztérium. Felvetődik az a kérdés is: prevencióból miért csak a segesvári Petőfi-szobrot menekítették el? A szoborgyalázók cselekedete felháborító és tettüket elítéljük, de vajon mennyire határozottan vagy tevőlegesen tiltakoztak az adott pillanatban a helyi magyarok a szoborgyalázások ellen? Kassán és Lőcsén a felháborodott tömeg bátor kiállása halálos áldozatokat követelt és nemcsak magyarok vére folyt. Ugyanakkor Pozsonyban a Mária Terézia-szobor szétverésekor a tömeg már csendben tűrte a rombolást. De mielőtt erről sommás ítélet fogalmazódna meg bennünk, ne felejtsük el, hogy 1919. február 12-én Pozsony utcáin is vér folyt. A cseh légiósok sortüzének kilenc halálos és több mint száz sebesült áldozata volt, a megfélemlítés tehát már a szoborrombolás előtt megtörtént.

8_kassa_honved_szobor_k_801.jpg

A Honvéd-szobor Kassán – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár képeslapgyűjteménye. Jelzet: K 801. (l. 16. rész)

Kárpát-medencei körképünkből most kimaradt az íróinkról, költőinkről készült műalkotások tematikája. Petőfi segesvári szobrát is a szabadságharc emlékjeleit taglaló résznél mutattuk be, de lehetett volna írni a Tompa Mihályt megörökítő rimaszombati műalkotás száműzetéséről, vagy arról is, hogy a nagykárolyi Kölcsey-szobornak miért csak a budapesti Batthyány téren csodálhatjuk meg a másolatát. Bízunk benne, hogyha lesz a sorozatnak folytatása, akkor ezekről az emlékművekről is szót ejthetünk majd.

9_nagykaroly_kolcsey_n_505.jpg

Kölcsey szobra Nagykárolyban. (1934. augusztus 30-ára virradó éjjel ismeretlen tettesek lefűrészelték a szobor fejét és magukkal vitték. Ezt követően a város román vezetése eltávolította a torzót, majd később beolvasztották.) – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár képeslapgyűjteménye. Jelzet: N 505.

Az Országos Széchényi Könyvtár Trianon századik évfordulóján, páratlanul gazdag gyűjteményéből merítve, nagyszabású kiállítással szeretett volna méltó módon megemlékezni a szomorú történelmi eseményről. Blogsorozatunkkal, lehetőségeinkhez mérten, az elmaradt kiállításnak egy töredékét kíséreltük meg virtuálisan pótolni, de emellett feltett szándékunk volt a könyvtár egyes gyűjteményrészeinek bemutatása is. Elsősorban a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, valamint a Törzsgyűjtemény hírlaptárának anyagából merítettünk, természetesen használva a már rendelkezésre álló elektronikus forrásokat is. Hatalmas előny, hogy az egyre bővülő adatbázisok segítségével már otthonról is elérhetők az információk, és lehetőség van a kulcsszavas keresésre is. Ugyanakkor a sorozatunkban felhasznált hírlapoknak egy jelentős része még nincs digitalizálva. Bízunk benne, hogy ennek tervszerű pótlása hamarosan elkezdődik az OSZK újonnan felépített állományvédelmi digitalizáló központjában.

Kedves olvasóinknak köszönjük, hogy hétről hétre nyomon követték sorozatunk részeit.

10_emlekmuvek_terkepe.jpg

A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk helyszínei

Elbe István

A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk további részei:

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr4216420176

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása