Orion – Magyar márkák. 3. rész

2020. június 03. 09:38 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 12. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre hetenként egyet-egyet blogunkban. A sorozat tizenkettedik részében Kopcsay Ágnes, a Plakát- és Kisnyomtatványtár munkatársa híres magyar márkanevek történetéről szóló összeállításának harmadik folytatását közöljük.

Stühmer, Caola, Orion, Corvin, Közért… Csupa olyan márka, divatosabb szóval brand, amelyről szinte mindenkinek beugrik egy termék, egy logó, egy szlogen. Ki ne ismerné például a háromarcú indiánhoz hasonlító logót, mely az Orion termékeket tette egyértelműen felismerhetővé.
Az egykor ismert, sokszor ma is élő márkákat valaha rengeteg plakát hirdette. A cégeknek a kor legnevesebb alkotói dolgoztak. Magyar márkák – magyar plakátok címmel a Plakát- és Kisnyomtatványtár kiállítást tervezett, amely a koronavírus-járvány okozta kényszerű leállás miatt nem valósulhatott meg. Ezért május 20-tól – az OSZK márkanevet erősítve – szerdánként blogsorozatban mutatjuk be a népszerű magyarországi márkákat hirdető archív kincseinket!
Ezúttal a hajdan a világ rádióexportjának 25–30 százalékát lebonyolító, Orion márkanevet viselő céget, és termékeinek reklámozására készült plakátokat mutatjuk be.
A vállalat elődei közül az elsőt Kremeneczky János bécsi izzólámpagyáros alapította 1913-ban Magyar Wolframlámpagyár néven. 1922-ben új, korszerű gyárat épített a Váci út 99. szám alatt, ez a cég vette fel 1924-ben az Orion Villamossági Rt. nevet. Az Orion márkavédjegy 1925-ben indult világhódító útjára elsősorban rádiólámpák, rádiócsövek és rádiókészülékek gyártásával.

1_pkg_1925_7.jpg

Az Orion falinaptára. Grafikus: Bottlik József. Jelzet: PKG.1925/7 – Plakát- és Kisnyomtatványtár; Magyar Digitális Képkönyvtár

1930 körül a már külföldön is ismert és keresett Orion védjegyű rádiókészülékekből naponta körülbelül 50 darabot gyártottak. 1931-ben pénzügyi nehézségei miatt Kremeneczky kénytelen volt eladni budapesti gyárainak részvényeit az Egyesült Izzónak, amely tőkeerejével, piaci kapcsolataival nagy távlatokat nyitott az Orion gyár előtt. 1934-ben az Orion rádiók 90 százaléka már külföldön talált vevőre.

2_pkg_1928_119.jpg

Orion, a tökéletes hangszóró. Grafikus: Bottlik József. Jelzet: PKG: 1928/119. – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az Orion 1939-ben kezdte meg az úgynevezett Néprádiók gyártását A „néprádió” mozgalom több cég (Orion, Philips, Telefunken, Standard) összefogásával indult, melynek célja az volt, hogy a rádiózás minél szélesebb körben váljon elérhetővé és minél többen és olcsóbban tudják megvásárolni a készülékeket, azaz legyen a háztartásokban minél több rádiókészülék. A Néprádió a gyár legnagyobb szériában készített rádiótípusa lett, egészen 1954-ig folytatták a gyártását.
Két rendszer, két plakát a Néprádióról. Érdemes megnézni az 1950-es plakáton, hogy a rádió hallgatása közben mit olvas a „dolgozó”!

1942-ben az egész világ rádióexportjának mintegy 25–30 százalékát az Orion bonyolította le, és a világ sok országában gyártottak Orion-licenc alapján rádiókat. A háború csak kisebb károkat okozott az épületekben, a gépekben, valamint a meglevő nyersanyag- és készárukészletekben. Szinte azonmód újjászervezték a termelést, s a gyár elsősorban háborús jóvátételre és szovjet megrendelésre dolgozott. 1947-ben a cég felvette az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat nevet, egy évvel később államosították, 1949-ben pedig úgynevezett nemzeti vállalattá szervezték át. Több részleg leválasztása után a megmaradt Orion Kőbányára költözött. 1963-ig foglalkozott rádiókészülékek gyártásával, számos külföldön is ismert konstrukció (például Pacsirta, Fecske) került sorozatgyártásba.
Az ’50-es években készült plakát kísértetiesen hasonlít Bottlik József 1928-as plakátjához.

5_pkg_1951_197.JPG

Orion rádió: népek zenéje, népek barátsága. Jelzet: PKG.1951/197 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az Orion fejlesztette ki és kezdte gyártani az első hazai televíziókat is: 1955 és 1975 között 40 készüléktípust dobtak piacra, s itt készült el 1968-ban az első magyar színes televízió is.

6_pkg_1959_380.jpg

Orion. Grafikus: Szilas Győző. Jelzet: PKG.1959/380 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A szocializmus idején is nagyon sokat exportált az Orion, mint az alábbi plakáton is látható. A magyar termék – a híres és jellegzetes logóval – bejárta a világot.

7_pkg_1971_943.JPG

Orion TV. Jelzet: PKG.1971/943 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A KGST-piac összeomlása nehéz helyzetbe hozta az Oriont. 1993-ban egy orosz olajóriáscég egyik érdekeltsége vásárolta meg az Állami Vagyonügynökségtől, majd 1997-ben többséget szerzett benne egy szingapúri cég, amely továbbra is forgalmaz Orion márkanéven termékeket. A Jászberényi úton lévő üzemben ma is Orion márkanév alatt készítenek műszaki cikkeket.

Kopcsay Ágnes (Plakát- és Kisnyomtatványtár)

 

A Magyar márkák című sorozatunk további részei: 1. rész: Stühmer; 2. rész: Közért; 4. rész: Corvin; 5. rész: Ibusz; 6. rész: Modiano

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr9615736134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.