Trianon-emlékek a Plakát- és Kisnyomtatványtárban

2020. június 04. 15:20 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 13. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre hetenként egyet-egyet blogunkban. A sorozat tizenharmadik részében A nemzeti összetartozás napján Sulics Fruzsina a Plakát- és Kisnyomtatványtár 1918–20-as történeti különgyűjteményének Trianon-emlékeiből válogatott.

Az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárának 1918–20-as történeti különgyűjteménye az első világháborút követő, Gratz Gusztáv által a forradalmak korának nevezett időszak lenyomata. A dokumentumok között éppúgy megtalálhatóak az egyéni emlékezet maradványai (a könyvtár világháborús gyűjtése során beérkezett igazolványok, meghívók, személyes emlékek), mint a hivatalos, állami szervek röplapjai, kiadványai, valamint a korszak kisebb-nagyobb társadalmi szerveződéseinek körlevelei, meghívói, programjai vagy a román megszállás dokumentumai. A különgyűjtemény alapját a könyvtár 1914 és 1922 között tudatosan folytatott világháborús gyűjtéséből leválogatott dokumentumok, valamint a Tanácsköztársaság ideje alatt létrehozott Proletármúzeum felszámolásakor a nemzeti könyvtárba került kisnyomtatványok adják. A gyűjteményrész feltárása 2018 novemberében kezdődött meg és jelenleg is tart.
A gyűjtésbe elsősorban azok a nyomtatott anyagok kerülhettek be, amelyek a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása (1918. október 23.) és a trianoni békeszerződés aláírása (1920. június 4.) között keletkeztek Magyarországon és a megszállt területeken. A dokumentumok a következő témakörökbe csoportosíthatók: őszirózsás forradalom – Magyar Nemzeti Tanács röplapjai; az újonnan alakult politikai pártok és érdekvédelmi szervezetek anyagai; Tanácsköztársaság és a szegedi ellenforradalom; román megszállás; megszállt, majd később elcsatolt területek anyagai; revíziós propaganda; soproni népszavazás; választási röplapok; nemzetiségi mozgalmak propaganda anyagai; használati nyomtatványok.

 

A gyűjteményt alkotó kisnyomtatványok nagy részének feladata a gyors tájékoztatás, a tömegek megszólítása volt, és természetesen előszeretettel használták őket a propaganda eszközeként is. Ez a dokumentumtípus főként kritikus, forradalmi időszakokban keletkezett nagy számban, amikor százezrekhez kellett eljuttatni napi politikai és gazdasági információkat. Rövid szavatosságuk miatt gyakran értéktelennek tartották (tartják), így aztán jelentős forrásértékük ellenére kevés került közülük közgyűjteménybe. Gyakran erősen rongálódott állapotban vannak, számos esetben a dokumentum beküldője jegyezte rájuk, hogy adott esetben a röplapot repülőgépről szórták, de a gyűjteményben megtalálható olyan kommunista agitációs röplap is, amelyet beküldője az oroszországi hadifogságban kapott. Sokszor a beküldő saját, már nem érvényes hivatalos iratait ajándékozta a könyvtárnak, mint például Ötvös Adorján zenész, zeneszerző a Tanácsköztársaság alatt kiállított okmányait. A könyvtár igazgatójának, Fejérpataky Lászlónak címzett meghívók, belépőjegyek is kerültek a gyűjteménybe, mint meghívó a Védő Ligák Szövetsége szoboravatására, vagy belépőjegy Horthy Miklós kormányzóvá választására.

knyd19182038_hatoldal.jpg

Meghívó. 1920. december 5-én ... leplezi le a Védő Ligák Szövetsége Budapest székesfőváros Szabadság-terén a megszállott és elszakításra itélt országrészeket jelképező négy szobrot. Hátoldal. Jelzet: Kny.D1918-20/38 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A gyűjtemény dokumentumain keresztül kitűnően végigkövethetők az első világháborús fegyverletételtől a trianoni békediktátum aláírásáig bekövetkezett események, valamint a használati nyomtatványokon és hirdetményeken keresztül szélesebb betekintést nyerhetünk a korszak Magyarországának, továbbá az elcsatolt területek lakosságának életébe. A kisnyomtatványok között olyan kuriózumok is megtalálhatóak, mint a népköztársaság kikiáltásáról szóló néphatározat másolatának autográf aláírásokkal ellátott példánya, vagy a P. Ábrahám Dezső-féle szegedi Magyar Nemzeti Bizottmány üléseinek jegyzőkönyvei. A különlegesebb dokumentumok között nem szokványos könyvtári tételekkel is találkozhatunk, mint pl. egy irredenta kirakós játék, amely Teleki Pál vörös térképét és veszteségtérképeket tartalmaz, vagy egy, a román megszállás idejéből származó polgárőrkarszalag.

knyd191820549.jpg

Nem! Nem! Soha! Csonka Magyarország nem ország. [kirakós játék] Jelzet: Kny.D1918-20/549 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A gyűjtemény különleges részét képezik a Felvidéken keletkezett szöveges plakátok, amelyek segítségével Felvidék megszállása, majd Csehszlovákiához csatolása, a közigazgatási változások követhetőek végig. Nagy számban érkeztek ilyen három nyelvű (magyar, német és szlovák) hirdetmények Pozsonyból és környékéről, valamint Komáromból a könyvtárba. Sajnálatos módon Erdélyből és Délvidékről elenyésző számban állnak rendelkezésre hasonló dokumentumok.

Nem egy jól körülhatárolható egységként, de szép számban tartalmaz a különgyűjtemény területvédő propagandával foglalkozó nyomtatványokat is kisebb-nagyobb társadalmi szervezetektől (pl.: Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Magyar Nemzeti Szövetség, Védő Ligák Szövetsége, Magyar Külügyi Társaság, kisebb mértékben foglalkozott az Ébredő Magyarok Egyesülete is ilyesmivel). A hazai (pl.: Tárgyilagos érvek Magyarország területi épségének védelmében, Miért kell nekünk Nagy-Magyarország?) és a külföldi közvéleménynek (pl.: a Les monuments Hongroises en Transylvanie qui les Roumains ont détruits en dépit du 156 du traité de Trianon, Tschecho-Slovakia monstruosa) szánt kiadványokon túl, az elcsatolt területek magyar lakossága számára is fogalmaztak meg üzeneteket röplapok formájában.
A békeszerződés értelmében azonban ügyelni kellett, hogy a propaganda ne legyen értelmezhető másik állam belügyébe való beavatkozásként, mivel ebben az esetben fel kellett oszlatni az ezzel vádolható szervezeteket. Sokszor jelenik meg a magyarság mint megbonthatatlan szent egység ezekben az anyagokban. Központi elem a kultúra megőrzésére való buzdítás, azzal indokolva, hogy azt nem veheti el egy békeszerződés és a föld addig magyar marad, amíg élnek rajta magyarok. Hittek benne, hogy ez csak egy átmeneti állapot, nagyon sokszor került elő a népszavazás kérdésköre is. A különböző társadalmi szerveződések igyekeztek kommunikálni az anyaország együttérzését a megszállt területek felé, kevésbé volt jellemző, hogy az összes elcsatolt területhez egy üzenetet fogalmaztak volna meg, hanem általában minden régiót külön szólítottak meg. A magyarországi propaganda emellett igyekezett megcáfolni a megszállók által az anyaországról terjesztett propagandát az elcsatolt területeken.
Az 1918–20-as történeti különgyűjtemény nagyrészt szöveges dokumentumokat tartalmaz, azonban a revíziós propaganda előszeretettel élt vizuális eszközökkel, így szép számban őriz a tár grafikai plakátokat, szemléltetőtáblákat és képeslapokat is a témában. A személtetőtáblák közül az egyik legismertebb a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája által kiadott Mi marad nekünk? című sorozat, amely sorra veszi, milyen gazdasági károkat okoz a békediktátum Magyarország számára. A grafikai plakátokon és képeslapokon gyakran jelenik meg a „Nem! Nem! Soha!” jelszó, amelyet az Országos Propaganda Bizottság alkotott meg és Jeges Ernő készített hozzá grafikát. Szintén visszatérő elem a Védő Ligák Szövetsége pályázatára született Magyar Hiszekegy különféle grafikai elemekkel való illusztrálása.

A képeslapok között több olyan sorozatot találunk, amely az elcsatolt területeken található kulturális javakat örökíti meg. Teljes sorozatok épülnek a „magyarság feltámadásának” motívumára, a magyarság kultúrfölényének igazolására, az ország gyászának érzékeltetésére is.
A Plakát- és Kisnyomtatványtár az 1918–1919-es forradalmakkal és a trianoni békediktátummal kapcsolatos nyomtatványait, melyekből itt egy kis ízelítőt adtunk, egy kamaratárlat keretében fogja bemutatni a közönségnek az őszi hónapokban.

Sulics Fruzsina 

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 14. rész

 

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr9115739592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.