Törley – Magyar márkák. 8. rész

2020. július 08. 09:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 23. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre hetenként egyet-egyet blogunkban. A sorozat huszonharmadik részében Kopcsay Ágnes, a Plakát- és Kisnyomtatványtár munkatársa híres magyar márkanevek történetéről szóló összeállításának nyolcadik folytatását közöljük.

Stühmer, Caola, Orion, Corvin, Közért… Csupa olyan márka, divatosabb szóval brand, amelyről szinte mindenkinek beugrik egy termék, egy logó, egy szlogen. A Törley névről a 2016 óta a Hungarikumok gyűjteményébe tartozó Törley pezsgő jut az eszembe, amit gyerekkorom óta ismerek, és családi érintettség miatt sok emlékem van róla. Az egykor ismert, sokszor ma is élő márkákat valaha rengeteg plakát hirdette. A cégeknek a kor legnevesebb alkotói dolgoztak. Magyar márkák – magyar plakátok címmel a Plakát- és Kisnyomtatványtár kiállítást tervezett, amely a koronavírus-járvány okozta kényszerű leállás miatt nem valósulhatott meg. Ezért május 20-tól – az OSZK márkanevet erősítve – szerdánként blogsorozatban mutatjuk be a népszerű magyarországi márkákat hirdető archív kincseinket!
A 17. század végén „találta fel” Dom Pérignon bencés szerzetes a pezsgőt, a szénsavval dúsított bort. Az ital a 19. században lett divatos, elsősorban az arisztokrácia és a nagypolgárság körében. Magyarországon már több vállalkozás foglalkozott pezsgőgyártással, amikor Törley József 138 évvel ezelőtt 1882. augusztus 1-jén, Törley József és Társa néven bejegyeztette vállalkozását a budapesti cégbíróságon. (A cég nevében az „és Társa” Törley József testvérére, Törley Gyulára vonatkozott.)

Törley Talisman Sec. Grafikus: Markó. Jelzet: PKG.én/193/r1 – Plakát- és Kisnyomtatványtár – Magyar Digitális Képkönyvtár

„Nagy szorgalom és kitartás mellett sikerült nekem az eddig ismert champagne-i pezsgőboroknál sokkal kitűnőbbet előállítani.” – írta Törley József 1882-ben. Nem sokkal előbb Reimsben ismerkedett meg a pezsgőgyártással, és már 1880-ban céget alapított ott, amelyet 1882-ben Promontorra, Budafokra telepített. Mi kell a jó pezsgő készítéséhez? Jó alapbor, és ehhez megfelelő szőlő – ezt megtalálta Etyeken; pincék, amelyek télen-nyáron állandó hőmérsékletűek – ezt Promontor, azaz Budafok biztosította; és pezsgőmester, aki a Franciaországból érkezett Louis François volt.

Számolócédula – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Törley József (1958–1907) kiváló szakember volt. Gyárát és a pezsgőgyártás technológiáját folyamatosan fejlesztette. Például ő vezette be elsőként Magyarországon a fagyasztással történő seprőtelenítést, az úgynevezett degorzsálást. (A rázás után a palackok nyakában összegyűlt seprőt megfagyasztják, majd az így keletkezett jégdugót kilövetik.) A századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett a Törley, a millenniumi kiállításon már a Császári és Királyi Udvari Szállító címet viselte, a század elejére pedig a magyar pezsgő a Törley révén nagy népszerűségre tett szert, a felső tízezer ünnepi italává vált, és rövidesen világszerte megismerték. „A világnak nincs olyan tája, ahol a Törley pezsgőt nem ismernék, vagy nem kedvelnék.” (Törley pezsgőborgyár Budafok. 1930. Jelzet: Kny.B 315 – Plakát. és Kisnyomtatványtár). Sőt, a pezsgő hazájában, Franciaországban, Párizsban is itták a Törley pezsgőt!

Törley. Grafikus: Pólya Tibor. Jelzet: PKG.1929/117 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Törley József nemcsak a pezsgő készítésének, hanem a reklámozásának is mestere volt, mai szemmel nézve is hatásos reklámkampányokat folytatott. A nem pezsgőfogyasztók is ismerik a Törley jellegzetes, ötletgazdag plakátjait, menükártyáit, képeslapjait, számolócéduláit. A Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjteményében plakát viszonylag kevesebb található, de a kereskedelemben és a vendéglátóiparban használt, olykor díszes kivitelű számlákból, az ún. számolócédulákból közel 200 darabot őrzünk. Mivel ezeket kis plakátoknak is szoktuk nevezni, és gyakran valóban ugyanaz a motívum jelenik meg rajtuk, mint a nagy plakátokon, sorozatunk e részében többet mutatunk be ezekből, mint a valódi plakátokból.

Az egyik legismertebb Törley plakát Faragó Géza alkotása, eredetileg 1909-ből, de sok reprint kiadása is megjelent. A széken lazán, fordítva üldögélő, cigarettázó fiatalembert ábrázol. A fiatalember mellett az asztalon pezsgőspohár, a vödörben a jégbe hűtött pezsgő. Talán egy bál fáradalmait piheni ki az ifjú? Vár valakit? Vagy csak nézi a többieket? Egy biztos: Törley pezsgőt már fogyasztott!

Törley. Grafikus: Faragó Géza. Jelzet: PKG.1914e/384 – Plakát- és Kisnyomtatványtár – Magyar Digitális Képkönyvtár

Törley József rajongott a technikai újdonságokért. Az országban negyedikként volt automobilja, ötödikként szerzett jogosítványt, alapító tagja volt a Királyi Magyar Automobil Clubnak, és állítólag az ő nevéhez fűződik az első közúti baleset is, amikor a 20 km/h sebességgel száguldó autója elé került egy postás… Szerencsére nem lett komolyabb baj… Talán Törley e szenvedélyével is összefügg, hogy több számolócédulán a mulatozó hölgyek és urak automobilban ülnek. De olyan számolócédula is van, amely repülőt ábrázol, mutatva ezzel is az alapító technikai újdonságok iránti érdeklődését.

Nem véletlen az sem, hogy Törley József cége lett az első Magyarországon, amely az áruszállításhoz teherautókat vásárolt. A feliratozott járművek járva az országot, sőt a külföldet is, hozzájárultak a márkanév hazai és nemzetközi megismertetéséhez.

A Törley pezsgőgyár teherautói. Forrás: Törley pezsgőborgyár Budafok. 1930. Jelzet: Kny.B 315 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A hagyományosan jó reklámozást az utódok is folytatták. Az 1980-as években családunkban például év vége felé mindig izgatottan vártuk a soros Törley falinaptárt, kártyanaptárt, de országszerte láthatók voltak a plakátnaptárak is. Ezek a termékek nagyon sokszor felhasználták a század elején készült plakátokat, motívumokat. A Törley az első pezsgőmárka volt, amelyik a tévében reklámmal jelent meg 1997-ben. Az alábbi plakátnaptár Gönczi Gebhardt Tibor (1902–1994) 1940-es évekből való plakátjának felhasználásával készült.

Törley 1989. Jelzet: PKG.1989/76 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Törley József támogatta a vendéglátóiparban dolgozókat, a művészeket, a színészeket, de rengeteget köszönhet neki Budafok is, több alapítvánnyal támogatta a környék szegényeit, gyermekeit. Halála után ezek az alapítványok tovább éltek özvegye kezelésében. A termékmegjelenítés sem volt idegen a cég számára – a ’30-as évek magyar filmjeiben gyakran felhangzik a mondat: „Törley pezsgőt kérek!” A kultúra támogatásának hagyománya a mai napig megmaradt. Számos zenei, képzőművészeti, irodalmi és sportesemény megvalósulását támogatta, támogatja a Törley.

Törley váratlan, korai halála után a gyárat unokaöccsei örökölték, akik ragaszkodtak a magas minőséghez, így az ő irányításuk alatt is tovább működött és fejlődött a cég. 1910-re már elérte az évi kétmillió palackos termelést. Az első világháborút és Trianont követően a forgalom jelentősen csökkent, a nagy gazdasági világválság idején érte el a mélypontot, az újabb fellendülést pedig a második világháború ismét megtörte. 1944-ben a gyár főépületét bombatalálat érte, hatalmas károkat okozva. A háborút követően eleinte mindössze négy fővel működött az üzem. A gyárat rövidesen államosították, az itthon maradt családtagokat kitelepítették. A gyártás 1951-ben indult meg újra, és a ’60-s években kapott nagyobb lendületet. Hamarosan kiderült, hogy a KGST korlátlan piacot jelent a magyar pezsgőnek. A csúcspont 1985 volt, akkor a Törley 30 millió palack pezsgőt készített! Több válság, fúzió, átalakulás és cégtulajdonos után azonban a Törley Pezsgőpincészet ma is őrzi a hagyományokat, a minőséget és a magyar pezsgőpiacon a vezető helyet. A hosszú gondos munkát követően a palack „szépen felöltözve, kaczér kupakkal ellátva elindul a nagy világba mindenhol jókedvet teremteni”. (Törley Pezsgőgyár, Budafok. 1912. Jelzet. Kny.B 316)

Törley. Egy évszázad palackban. Jelzet: PKG.1989/737 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

S végül egy családi történet. ’70-es évek, meleg nyári nap, csőtörés a házban, elzárják a vizet két napra. Akkoriban mindenki, így mi is, csapvizet ittunk és nem voltak éjjel-nappal nyitva tartó üzletek. De hát valamit inni kell a tikkasztó kánikulában! Nem maradt más, mint a Törley pezsgő, ami nálunk mindig volt otthon, mivel a testvérem borászként a Pezsgőgyárban dolgozott. (Külön köszönet neki a cikkhez nyújtott segítségért!) Persze másnap rögtön eldicsekedtem az osztálytársaimnak, hogy ha nincs víz otthon, mi pezsgőt iszunk! Egészségére mindenkinek!