„Három nap és három este a kiállítás területén”

2020. május 02. 09:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 3. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre hetenként egyet-egyet blogunkban. A sorozat harmadik részében munkatársunk, Simon Bernadett a 124 évvel ezelőtt a Városligetben megnyílt Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítást idézi fel.

A mai évforduló különlegességét az adja, hogy 1896. május 2-a szintén szombat volt. A honfoglalás 1000. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségsorozat legkiemelkedőbb eseményét és programjait nemcsak a sajtóban hirdették, hanem számos tudományos, és ismeretterjesztő kiadvány is megjelent a millenniumi év alkalmából.
A címadó mondat A Magyar Hírlap Milleniumi Albuma, 1896. című kiadvány egyik fejezetének (33–52. o.) címe, melyet Gelléri Mór írt. Gelléri Mór már az 1870-es évektől részt vett a nagyobb ipari kiállítások szervezésében, több ipari szaklap szerkesztője volt, továbbá az 1896-os millenniumi kiállítás sajtóosztályának vezetője. Testvére, Gelléri Miksa, a kiállítás egyik hivatalos lapját, a Millenniumi Lapok. Az Ezredéves Kiállítás Közlönyét szerkesztette.
Az említett fejezetben Gelléri három sétát ajánl délelőtti, délutáni és esti programokra lebontva. Bevezetőjében ezt írja:

„A fődolog, hogy a kiállítás megtekintésére nézve az időt jól beosszuk és kellőkép érvényesítsük. Ez irányban szolgálok némi tanáccsal mindazoknak, a kik rövid idő alatt kellő áttekintést akarnak szerezni az ezredéves tárlat belső tartalmáról. […] Három nap alatt mindent kell látnunk […].”

A Magyar Hírlap Milleniumi Albuma, 1896., 3. o. – Törzsgyűjtemény

1_kep_mhma_502_826.jpg

A Magyar Hírlap Milleniumi Albuma, 1896. Címoldal. – Törzsgyűjtemény

Az 520 000 m2-nyi terület önmagában is sok, hát még, ha figyelembe vesszük a több mint 240 kiállítási pavilont. Ezekben, a kiállítás koncepciójának megfelelően, az ezeréves Magyarország múltjának, jelenének és jövőbeli gazdaságának, iparának, mezőgazdaságának és társadalmának addigi teljesítményeit, és várható fejlődésének eredményeit együttesen mutatták be. A kiállítás Történelmi és Jelenkori Főcsoportra osztott tematikáját az egyes pavilonok elrendezésükben is követték. Ha megnézzük a kiállítás helyszínrajzát, láthatjuk, hogy a Gelléri által ajánlott három séta útvonala átfogó képet kíván adni, s körbevezet szinte az egész kiállítás területén. Az első nap sétáját kék színnel jelöltem, a másodikat pirossal, a harmadik napot pedig zölddel különböztettem meg.

2_kep_helyszinrajz.jpeg

A városligeti kiállítás helyszínrajzán a három séta három különböző színnel van jelölve. In. 1896. Magyarország, Ezredévi Kiállítás, összeáll. Varga Katalin, Budapest, Atlasz, 1996. Melléklet. – Törzsgyűjtemény

A séták a látogatót napszakok szerint lebontva vezetik végig a kiállítás területén, közbeiktatva néhány napközbeni pihenőt, és nem feledkeznek el az esti szórakozást és kikapcsolódást nyújtó programajánlókról sem. Az első nap sétája az Andrássy útról nyíló I. Főbejárattól indul (a mai Millenniumi Emlékmű helyén), s főbb állomásai a múltat jelképező Történelmi Főcsoport (mai Vajdahunyad vára), valamint a nemzetiségeket és a magyar falvakat felsorakoztató Néprajzi Falu, mely az ország első skanzenjének is tekinthető. (Ez ma a Vajdahunyad várával szemközti, a Városligeti-tó felőli terület.) A nap a kiállítás estéinek központi helyén, az Iparcsarnok, a Korzó és a világító szökőkút által közrezárt területen (a korábbi Petőfi Csarnok, és a Királydomb helyén) megrendezett ünnepségekkel zárul.

„A kiállítási épületek legérdekesebbike kétségtelenül az az épületcsoport, mely a történelmi kiállítást foglalja magában. A nagy művészettel megalkotott épület-utánzatok megérdemlik, hogy a kiállítás után is fenntartsák ezeket, nemcsak elsőrendű látványosságai volnának a fővárosnak, hanem kitűnő hely volna valamelyik tervezett új múzeum létesítésére.”

Vasárnapi Ujság, 43. évf., 22. sz., 1896. május 31., 365. o. – Törzsgyűjtemény

A második nap programja tűnik a legmozgalmasabbnak. A séta a május 4-én megnyitott új, s ma is álló Műcsarnokban kezdődik, majd az Igazgatósági épületen keresztül bejutva vezet a kiállítás területére. A továbbiakban a Városligeti-tó, és a már akkor is létező Műjégpálya épülete (ez volt a kiállítás Folyamhajózás- és szabályozás pavilonja) mentén, egészen a tó másik végéig (a mai Állatkert felőli részig) elrendezett hadügyi tematikájú pavilonokat mutatja be. A déli pihenő után a liget belsejében található Bosznia-Hercegovina kiállításait, a magánpavilonokat és a mezőgazdaságot reprezentáló épületeket kínálja bejárásra. Az ezen a környéken lévő egyéb látnivalók közül a Műkedvelők pavilonját – ahol például a legyező-, és selyemfestés, vagy a női hímzés technikáját mutatták be – az alábbi mondatokkal ajánlja Gelléri Mór.

„Bizonyos, hogy itt nagy lesz az érdeklődés, és még nagyobb a szépnem dicsősége. Hölgyeim, ki ne kerüljék ezt az érdekes csoportot…”

A Magyar Hírlap Milleniumi Albuma, 1896., 47. o. – Törzsgyűjtemény

Az ajánló második nap estéjére visszavezet a délelőtti helyszínre, a Városligeti-tavon megrendezett, középkori kosztümös felvonulással, tűzijátékkal fűszerezett ünnepségre.
A harmadik nap programja a kiállítás Hermina és István út felőli részét mutatja be. A séta a kiállítás II. Főbejáratától (a mai Ötvenhatosok tere) indul, s az Iparcsarnokon kívül végigvezet a kiállítás ipari szekcióján. A nagyobb gép-, közlekedési-, és bányacsarnokok, és kisebb pavilonok bejárása után, a délutáni pihenő alatt megismert sörgyárak és szalámigyárak kóstoló csarnokai kerülnek sorra, majd ezt az oktatás-, és egészségügyi épületek szemléje követi. Ezek közül kiemelkedik az Egészségügyi csarnok (a mai Millennium Háza), amely épület az 1885-ös Országos Általános Kiállítás Műcsarnokának épült. A Gyermekpavilon, a gyermekeket és az anyákat is megszólította. Az épületben a kisfiúkat ólomkatona és kővár, a kislányokat beszélő baba és babaszoba fogadta, az épület udvarán pedig játszósarok, étel-, és italkóstoló várta a gyermekeket. Az anyukáknak pedig pedagógiai és életviteli útmutatóval is szolgáltak a mintaként ízlésesen és egészségesen berendezett gyermekszobák.

4_kep_gyermekpavilon_uj.JPG

Gyermekpavilon az 1896-os Millenniumi Kiállításon. In. Vasárnapi Ujság, 43. évf., 21. sz., 1896. május 24., 340. – Törzsgyűjtemény

A nap, a Városliget túlsó felén elhelyezkedő, részvénytársaság keretei között létrejövő, Ős-Budavára mulatókomplexumban (a mai Holnemvolt Park és a Fővárosi Állat- és Növénykert egy része) zárul.

„... megnézzük a Venedig in Wien-féle megmagyarosított és megtörökösített látványosságot, mely a valót és fantáziát, a látványost és mulattatót nagyon érdekesen és leleményesen egyesíti magában.”

A Magyar Hírlap Milleniumi Albuma, 1896., 52. o. – Törzsgyűjtemény

5_kep_os-budavara_kicsi.jpg

Ős-Budavári hangulat, 1896. – SZT Album 148-Mulatók – Színháztörténeti Tár

Nem példa nélküli ez a Magyar Hírlap Albumában megjelent sétaajánlat: A kiállítás megtekintése egy nap alatt. Kalauz az Ezredéves Kiállításban című, az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárában megtalálható brossúra négy sétát ajánl a látogatók számára.
2016-ban az Országos Széchényi Könyvtár Ezredéves álmok című kamaratárlatával emlékezett meg a millenniumi kiállítás 120. évfordulójáról. Ennek alkalmából 8 részes blogsorozatunk egyik részében mutattuk be a fenti füzetet.

6_kep_knyb_345_kiallkalauz_kicsi.jpg

A kiállítás megtekintése egy nap alatt. Kalauz az Ezredéves Kiállításban, 1896. – Plakát- és Kisnyomtatványtár Kny. B 345

A látogató, amennyiben követte ennek a kiadványnak az útmutatásait, akár egy nap alatt ízelítőt kaphatott a kiállítás főbb pavilonjaiban bemutatott témák sokszínűségéből. Ez a négy séta alapjaiban megegyezik a Gelléri Mór által javasolt három séta programjával, ám míg az utóbbi sokkal több pavilont ír le részletesen, addig az egynapos program inkább csak lehetőségeket vázol fel, hiszen egy nap alatt lehetetlen volt alaposan bejárni és megismerni a kiállítás pavilonjait. Gelléri még a három napot is kevésnek tartotta erre.

„…három nap alatt sokat láttunk, de sok három nap kell hozzá, ha mindent alaposan akarunk megnézni.”

A Magyar Hírlap Milleniumi Albuma, 1896., 52. o. – Törzsgyűjtemény

Gelléri Mór fenti zárómondatait azzal folytatja, hogy célja egy támpont adása volt, amely alapján aztán otthoni tervezgetés után, célirányosan újabb, s újabb három napot és három estét lehet eltölteni a kiállításon.

Simon Bernadett

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr2515648074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.