Strelisky Lipót és fia, Sándor (folytatás) – A fényképészet úttörői. 3. rész

2020. november 30. 08:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 38. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat harmincnyolcadik részében Szemerédi Ágnes „A fényképészet úttörői” című alsorozatában Strelisky Lipót és fia, Sándor munkásságának bemutatását folytatja.

Strelisky Sándor (1851–1922), a photoshop ősatyja

Strelisky Sándor az édesapjától, Strelisky Lipóttól elsajátított portré- és színházi fotózás mellett az egyedi felvételekből összemontírozott és festett terekben elrendezett sokszereplős csoportképek készítésének specialistája is volt. Az adott kor fényképészeti módszereivel nem volt lehetősége a többszereplős, nagyobb helyiségekben tartott rendezvények, bálok helyszínén a képek megalkotására. Nem volt megoldható a szereplők megvilágítása, és nem tudták megragadni a mozgást sem, így ezeket az alkotásokat Strelisky műtermében vitte véghez, ahol ideális körülmények között egyenként, a megfelelő mozdulatra beállítva, fényképezte le a leendő kép alakjait. Az esemény helyszínéül szolgáló teret a művész megrajzolta, vagy előre lefényképezte, és elhelyezte benne az elkészített negatívokat. Divatos volt még ekkor az összeállított képek készítése is, melyek esetében kivágták a már elkészített pozitív képekből a szükséges részeket, és ezeket elrendezve született meg egy új alkotás. Ez alapozta meg a 20. századi montázstechnikát.

02_bal_1897-1.jpg

Bál az Ezredévi ünnepélyek idejéből. Fotó: Strelisky. In. Vasárnapi Ujság, 44. évf., 1. sz. 1897. január 3., 4–5. – Elektronikus Periodika Archívum. A fotó forrása: Digitális Képarchívum. Jelzet: DKA-062202

Az ezredévi ünnepségsorozatról rendszeresen tudósított Strelisky és számos fényképfelvétele jelent meg a Vasárnapi Ujságban. Az Udvari bál című képe a Millenniumi ünnepségsorozathoz köthető 1897-ből. Fotósunk az adott körülmények között nem tudta volna a Budavári Királyi Palota dísztermében elkészíteni a fényképet, így műtermében fotografálta meg a gondosan beállított kompozíciókat a résztvevőkről és ezek felhasználásával állította elő az összemásolt képet. A montázstechnikának köszönhetően így a bál helyszínén láthatjuk a királyi család tagjait. Legelöl áll huszártábornoki egyenruhában Habsburg Frigyes főherceg, tőle jobbra Blanka főhercegnő és gróf Apponyi Lajosné, a királyi udvarnagy felesége, balja felől pedig Auguszta főhercegnő, József Ágost főherceg, Izabella főhercegnő, Coburg Fülöp hercegnő és mellette Lipót Salvator főherceg látható. Báró Bánffy miniszterelnök a királyi család tagjaitól balra áll, távolabb a kép szélén, a szék mellett gróf Apponyi Lajos királyi udvarnagy diskurál. A kép jobb oldalán Jókai Mór, dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter és báró Atzél Béla látható.
Másik érdekes alkotása a Filharmóniai Társaság fennállásának 50. jubileumára készített kép 1903-ból. A kalandos történetű társaság 1853-ban alakult, az évforduló alkalmából jelent meg egy Emlékkönyv Mészáros Imre igazgató szerkesztésében, amely részletesen közli a Társaság történetét d’Isoz Kálmán tollából, a hangversenyek műsorjegyzékével együtt.

03_filharmonikusok_1903.jpg

A budapesti Filharmoniai Társaság zenekara. Fotó: Strelisky Sándor. In. Vasárnapi Ujság, 50. évf., 18. sz. 1903. május 3., 284–285. Elektronikus Periodika Archívum. A fotó forrása: Digitális Képarchívum. Jelzet:  DKA-066938

A Strelisky által alkotott kép esetében nem egyszerűen egy csoportképről beszélhetünk, hiszen a száz tagból álló zenekar tagjait egyesével rendezte el a pódiumon, az orgona alatti emelvényen a Vigadót imitáló háttér előtt, amint éppen játszani készülnek. Nem volt egyszerű dolga, amikor is a művészekről külön készítette el a felvételeket, majd ízlésesen elrendezte azokat, ügyelve arra is, hogy mindenki a nagyzenekaroknál szokásos helyre kerüljön. A társulat legjelentősebb tagjai: középen Kerner István karnagy, jobbján az első hegedűs Grünfeld Vilmos hangversenymester, az Országos Zeneakadémia tanára, hátul a kép közepétől számított első nagybőgős, Gianicelli Károly, aki szintén országos zeneakadémiai tanár, és húsz éven át széles körű külföldi összeköttetéseivel elsőrangú vendégművészeket nyert meg a zenekar közreműködésére.
Szintén a Vasárnapi Ujságból ismerjük az Estély a Park Klubban című, arisztokratákat megörökítő összemásolt képét. Ez a műve az előző sokalakos képekhez hasonló színvonalú, harmonikus elrendezettségű, némileg mesterkélt, de biztos mesterségbeli tudást sugároz. Az 1895-ben megnyílt Park klub (ma Stefánia Palota) a fővárosi előkelőségek díszes találkozó helye volt. A Városligetben található emeletes ragyogó palotát kedves virágos park vette körül csobogó szökőkutakkal. A klub helyiségeiben a rendszeres összejöveteleken kívül azonban estélyeket, bálokat, társasjátékokat és társasvacsorákat is rendezett a klub igazgatósága.

01_estely_1900.jpg

Estély a Park-klubban, 1897. Fotó: Strelisky. In. Vasárnapi Ujság, 47. évf. 6. sz. (1900. február 11.), 1. – Elektronikus Periodika Archívum. A fotó forrása: Digitális Képarchívum. Jelzet: DKA-041184

A képen levő alakok közül a következőket említhetjük név szerint: a nézőnek balra, az előtérben ülő alak gróf Pálffy-Daun Vilmosné, szül. Nugent grófnő. E csoportban van gróf Apponyi Lajos udvarnagy leánya, Teréz grófnő, gróf Széchenyi Hanna, báró Vay Lilla, gróf Pejacsevich Tivadarné, Wlassics Gyuláné (álló alak); a férfiak közül gróf Teleki Tibor, gróf Károlyi Lajos, őrgróf Pallavicini Ede és Wlassics Gyula miniszter tűnnek fel. Wlassics háta mögött Hoitsy Pálné gróf Festetics Mária, Károlyi Erzsébet és Lónyay Margit grófnők láthatók. Ezektől jobbra a következő csoportokban gróf Széchenyi Béla, báró Atzél Béla (ő kezdeményezte a Park klub építését és létrehozását), Darányi Ignác miniszter, Jekelfalussy Zoltánné, Károlyi Melinda grófnő, Szentkereszty báróné, Radvánszky Ella bárónő láthatók. A Műbarátok köre, az előkelő művészetpártoló társaság tagjai a Park klub tagjai is voltak, itt tartották fényes estélyeiket is.
Strelisky Sándor legismertebb összemásolt, az 1900-as Párizsi világkiállításon nagydíjat nyert fényképe a „Csárdás”. A képnek egy három méter hosszú, másfél méter magas nagyítását mutatta be a fotográfus az ezredévi kiállításon.

csardas.jpg

Csárdás. Fotó: Strelisky Sándor, 1900. – Színháztörténeti és Zeneműtár. Jelzet: KS 5317/1

Az alkotáson szereplő csoport a Népszínház művészeit ábrázolja egy csárdás jelenetben.
A közel száz színészt, mint népszínműalakot Strelisky rá jellemző figyelmes, pontos, mégis könnyed elrendezésben helyezte el a képen. A kompozíción kívül a hatást a befestett gyönyörű háttér is növeli. Közepén Blaha Lujzát és Vidor Pált láthatjuk, mögöttük Hegyi Aranka, Küry Klára, Szirmai Imre és a korszak ismert színművészei szerepelnek. A kép kis méretű reprodukcióját és levelezőlap-változatát már a millenniumi kiállítással egy időben több műkereskedésben is árusították.
A képek összemásolása különböző módokon, színvonalon a 20. században is tovább zajlott. Gondolhatunk itt a politikai okokból készített összemásolásokra, kivágásokra, leragasztásokra és egyéb manipulációkra, amelyekkel mindig meghamisították a fényképek lényegét. A fényképész-kisiparosok műtermükben többféle fóliát használtak, melyeken különféle háttérelemek voltak, majd a műteremben levett kép negatívját a kiválasztott fóliára másolva kapta meg fényképét a megrendelő. A 21. században rendelkezésre álló technikai feltételekkel a digitális világban ennél jóval nagyobb terünk van fényképeink módosítására.

Szemerédi Ágnes

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész

A fényképészet úttörői című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr916301632

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása