Bélley Pál – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 6. rész

2021. február 02. 07:55 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 45. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat negyvenötödik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Bélley Pált és gyűjteményét mutatja be. 

A fiatalon elhunyt Bélley Pál (1925–1976) irodalomtörténész, nyelvész, bibliográfus, művelődéstörténész, újságíró több szálon kötődött az Országos Széchényi Könyvtárhoz. A budapesti egyetemen magyar irodalomtörténetet, esztétikát és filozófiát hallgatott, 1948-ban szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Ugyanezen évtől a rádió külső munkatársa és az Országos Széchényi Könyvtár dolgozója, 1953-tól osztályvezetője lett. Az irodalomtörténet és a nyelvészet, a bibliográfia és a könyvtörténet, a bibliofília és a művelődéstörténet terén egyaránt értékes tevékenységet fejtett ki.

1_kep_-mesko_anna_poka_gyorgy_exl.jpg

Meskó Anna és Póka György grafikája, Ex libris Bélley P[ál]. Forrás: Magángyűjtemény

Az 1970-es években, az OSZK-ból való távozása után rádió- és televízióműsorok (Magyarán szólva, Kíváncsiak klubja; Kukkantó) szerkesztése mellett a Magyar Hírlap kulturális rovatának helyettes vezetője lett. A lapban jelent meg 1974 júniusában Az ex libris történetéből. Különleges utazás időben és térben címmel interjúja, melyben egy neves ex libris gyűjtővel, Semsey Andor jogásszal folytatott beszélgetést az ex librisről és a gyűjtés mikéntjéről:

Beszélgetőtársunk: dr. Semsey Andor – jogász. Az ön véleménye szerint mi az, ami egy tudós vagy egy tisztviselő, de bárki más érdeklődését e terület felé fordíthatja?

Három tényező: az esztétikai élmény igénye, a kiterjedt gyűjtéssel együtt járó emberi kapcsolatteremtés öröme és nem utolsósorban – a könyv szeretete.

[…] a könyv és a könyvjegy elvált egymástól. Az ex libris éppen olyan sajátszerű gyűjtési objektummá lett, mint mondjuk a bélyeg vagy a gyufacímke.

Sajnos igen. Úgy vélem azonban, hogy ismét egymásra kell találniuk. Az ünnepi könyvhét mindig jó alkalom az ex libris »funkcionális« megújulására is. […]

Van-e valami sajátos technikája az ex libris gyűjtésnek?

Én csak egy szabályt tudok a magam gyakorlatából: a mérsékletet. »Mindent« nem lehet összegyűjteni, mert elöntene az anyag. Ki kell alakítani tehát egy sajátos, egyénileg kedves területet és ezen a parcellán belül kell berendezkedni. Mint a bélyeggyűjtők, specializálódhatunk mi is egy-egy országra. Gyűjthetünk például cseh vagy lengyel lapokat. A földrajzi határokat időbeliekkel is kiegészíthetjük. A régi magyar ex libris összegyűjtése például tudományos szempontból is nagy értékű munka lenne, de magánember aligha birkózhat meg ezzel a feladattal. Sok örömöt kínál a különböző grafikai technikákra alapított gyűjtemények szervezése is.” 

Bélley Pál: Az ex libris történetéből. Különleges utazás időben és térben. Hétfői Magyar Hírlap, 1974. június 3, 4. – Törzsgyűjtemény

Bélley Pál bibliofil tevékenysége, érdeklődése nem kis részben az ex librisnek szólt, melynek gyűjtését a nemzeti könyvtár a század első felében meglehetősen elhanyagolta, és e tevékenységét kizárólag a köteles példányon alapuló gyűjtésre korlátozta. Bélley a hatvanas években az Országos Széchényi Könyvtárban valóságos ex libris reneszánszot teremtett, 1961 és 1969 közt több mint tíz ex libris kiállítással, azok katalógusaival, melyek a nemzetközi cserére kerülve és egyéb módokon a külföld felé is népszerűsítették a műfajt. A tárlatok megszervezésében a Kisgrafika Barátok Köre, több esetben Galambos Ferenc jogtanácsos, bibliográfus volt a segítségére. Ez az időszak – utólag is mondhatjuk – a magyar ex libris élet történetének egy különleges fejezetét alkotja.
Galambos Ferenc összeírása szerint a kiállítások közül időrendben az első Bordás Ferenc ex libris és grafikai kiállítása volt 1961 szeptemberében.

2_kep_bordas_oszk_kiallitas_1961_meghivo_keret-1.jpg

Meghívó Bordás Ferenc ex libris és grafikai kiállítására (1961) – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Varga Sándor Frigyes bibliográfus az OSZK Híradóban ennél korábbra, 1961. május 18-ra teszi az OSZK első ex libris kiállítását, melyben Bélley Pálnak szintén nagy szerepet tulajdonít:

„A Kisgrafikai Barátok Köre május 18-i kezdettel két hétig tartó exlibris-kiállitást rendezett könyvtárunkban. […] Megjegyezzük, hogy több mint negyedszázad előtt volt a megelőző exlibris kiállitás hazánkban. Könyvtárunkban pedig ez volt az első könyvjegy-kiállitás. […] A kulturális jelentőségü exlibris-kiállitás anyagát Réthy István, a KBK titkára válogatta össze; az elrendezés munkáját pedig Dr. Bélley Pál végezte. Finom izlésü munkájuk jelentősen hozzájárult a kiállitás sikeréhez.”

Dr. Varga Sándor Frigyes: Exlibris-kiállitás könyvtárunkban, OSZK Híradó, 1961/5. sz., 111. – Elektronikus Periodika Archívum

A Magyar írók, művészek és tudósok ex librisei (1964) című tárlat jelentőségét növeli, hogy ez volt az első magyar tematikus ex libris kiállítás. Az OSZK az akkor 5 éve megalakuló Kisgrafika Barátok Körével közösen fogott a szervezéshez. A katalógus Bélley Pál, Galambos Ferenc és Varga Sándor Frigyes szerkesztésében jelent meg. Ennek bevezetéséből idézek:

„A bemutató természetesen nem tart igényt a teljességre. A kiállitott lapok viszonylag kis számát az magyarázza, hogy iróink, müvészeink, tudósaink között aránylag kevés volt a vérbeli bibliofil könyvgyüjtő és kevés rendelkezett exlibrisszel. Számukra a könyv és a könyvtár elsősorban munkaeszköz volt. [….] Iróink, müvészeink és tudósaink exlibrisei azért is ritkák, mert nem kerültek csereforgalomba, hanem a könyvbe ragasztva az exlibris eredeti célját szolgálták.
Fel kell hivnunk a figyelmet arra, hogy a kiállitás, tematikus jellegénél fogva, nem a legszebb magyar lapokat mutatja be. A hangsuly most nem a grafikum minőségén, hanem az exlibris tulajdonoson van. Ezért adja a katalógus is a tulajdonosok betürendjében az exlibriseket.”

Magyar írók, művészek és tudósok ex librisei, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár – Kisgrafika Barátok Köre, 1964, 6. – Törzsgyűjtemény

3_kep_magyar_irok_exl_kiall_1964_k_1_3_o.jpg

Magyar írók, művészek és tudósok ex librisei, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár – Kisgrafika Barátok Köre, 1964. (A katalógus borítója és belső címlapja) – Törzsgyűjtemény

1965-ben három ex libris kiállítást is rendeztek az OSZK-ban: Ábrahám Rafael, illetve Fery Antal grafikáiból, majd ezt követte a Mai észt ex librisek című tárlat 1965 decemberében.
1966-ben a nemzeti könyvtár, a Malborki Vármúzeum és a Lengyel Kultúra Háza közreműködésével valósult meg a Mai lengyel ex libris című kiállítás. A helyszín ezúttal a Lengyel Kultúra Háza volt. A katalógust Bélley Pál, Galambos Ferenc és Andrzej Ryszkiewicz állította össze. Az OSZK szervezésében ugyancsak ez évben, 1966-ban Diskay Lenke ex libriseit mutatták be. A nemzetközileg is nagy hírnévre szert tett művésznő grafikái erősen kolorisztikus jellegükkel vonták magukra az érdeklődők figyelmét.

4_kep_diskay_lenke_dr_vertse_albert_1966.jpgDiskay Lenke grafikája, Ex libris dr. Vertse Albert (1966), Jelzet: Diskay/66/v1 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

1967 novemberében – a szovjethatalom fennállásának 50. évfordulója alkalmából – a szovjet–magyar kapcsolatok élénk voltát igazolta az Országos Széchényi Könyvtár által rendezett A szovjet ex libris 1917–1967 című kiállítás Sz. G. Ivenszkij (a Vologdai Képtár igazgatója) és Bélley Pál szervezésében. A tárlat anyagát, 250 ex librist Ivenszkij felajánlott a könyvtár gyűjteményébe.
1968-ban rendezték meg Makky György ex libriseinek kiállítását, melyet még ez évben a gyulai Meskó Anna és Póka György művészházaspár, majd 1969-ben Stettner Béla – több évtizeden át a KBK művészeti vezetője – könyvjegyeinek tárlata követett.
Bélley Pál ex librisszel kapcsolatos tevékenysége nem merült ki kiállítások rendezésében és katalógusainak megszerkesztésében. Cikkeiben is többször foglalkozott e kisgrafikai műfajjal, többek között az OSZK Híradóban, a Kisgrafika Értesítőben, a Magyar Hírlap hasábjain. A Kisgrafika Értesítőben megjelent, Schopenhauer ex libriséről szóló írása külföldön is nagy érdeklődést keltett.
Sokat tett az Országos Széchényi Könyvtár ex libris állományának gyarapodása, például dr. Arady Kálmán orvos, művészettörténész és dr. Nyireő István debreceni könyvtárigazgató régi (16–19. századi) magyar ex libriseket tartalmazó gyűjteményének a nemzeti könyvtárba kerülése érdekében.
Aki ennyire szerette az ex libriseket, az természetesen maga is gyűjtött és a saját nevére is készíttetett néhányat. Az OSZK gyűjteményében, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárban három ex libris található Bélley Pál nevére. Kettőt Diskay Lenke metszett 1963-ban és 1967-ben, galamb formájú edény ábrájával, illetve emberalakokkal. Utóbbi itt megtekinthető:

5_kep_diskay_lenke_grafikaja_1967_diskay_77.jpg

 

Diskay Lenke grafikája, Ex libris dr. Bélley Pál (1967), Jelzet: Diskay/77 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A zentai Andruskó Károly alkotásán galambdúc látható, körülötte könyvek.

6_kep_andrusko_k_grafikaja.jpgAndruskó Károly grafikája, Ex libris dr. Bélley Pál, Jelzet: Exl.B/394 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A kortársak és az utókor Bélley halála (1976) után, rá emlékezve több ex librist, in memoriam lapot készíttetett a tiszteletére. Ezek közül a legismertebb Stettner Béla alkotása, aki ilyetén módon is búcsúzott az ex libris és a KBK ügyéért rengeteget tevő barátjától. A képen a naphoz közel repülő Ikarosz szárnyas alakja látható. A felirat: „Búcsúzunk a KBK nagy barátjától és támogatójától – In memoriam Bélley Pál (1925–1976).” Jelen cikk is szolgáljon emlékállításul.

7_kep_stettner_bela_in_mem_lap.jpg

Stettner Béla grafikája, In memoriam Bélley Pál 1925–1976. Forrás: Kisgrafika, 1976/2–3. sz., 41. – Törzsgyűjtemény

Irodalom:

 

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész12. rész; 13. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész62. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr9016404184

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása