Zelesny Károly élete – A fényképészet úttörői. 16. rész

2021. szeptember 23. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 63. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat hatvanharmadik részében Szemerédi Ágnes „A fényképészet úttörői” című alsorozatában Zelesny Károly munkásságát mutatja be.

Zelesny Károly 1848-ban született Besztercebányán. Iparos családból származott, így ő is asztalosnak tanult. Érdeklődését azonban hamar felkeltette az akkor újdonságnak számító fényképezés. Besztercén tanulta meg a mesterséget a fényképészként és a gimnáziumi rajztanárként tevékenykedő Koller Károly műhelyében. Tanulóévei után először Pesten, majd Párizsban, később Szegeden sajátította el a szakma legfontosabb fortélyait és mélyítette tudását. Huszonnégy évesen, 1872-ben költözött le Pécsre, a források szerint 1875-ban nyitotta meg első műtermét a Király utca 8. szám alatt, a Hattyúházban (ma Kossuth utca). A városba érkezésekor már három fényképész is üzemeltetett műtermet, de Zelesny hamar kiemelkedett közülük tehetségével. Pécsre költözése után szinte azonnal megnősült, feleségül vette a város első női fényképészének lányát, Patz Lujzát, aki édesanyja mellett tanulta ki a fényképészetet. 1873-ban született meg első gyermekük, ezt követte még kilenc, akik közül hatan érték meg a felnőtt kort. Felesége a műtermében dolgozott, a család folyamatos bővülésével csak mint retusőr segített neki néhány éven keresztül. Az 1890-es évektől azonban ismét aktívabban dolgozott a laboratóriumban.

Az első újsághirdetést 1875-ben adta fel a Fünfkircher Zeitungban, amelyben legújabb felszerelésekkel berendezett műtermét hirdette, valamint hangsúlyozta, hogy munkája során felhasználja bécsi és pesti utazásai során szerzett tapasztalatait is. A korábbi napfényműtermekkel ellentétben elsajátította a legújabb Van der Weyde által ismertté vált módszert, azaz bevezette az elektromos fény használatát a nagyobb képek készítésénél. Vállalta rajzok, térképek, dagerrotípiák, régi fényképek reprodukcióját és felnagyítását is. Zelesny 1876-ban huszonkilenc portréval és zsánerképpel szerepelt a Szegedi Országos Kiállításon, ahol munkásságáért a „Haladás és versenyképesség” ezüst érdemérmet nyerte el. A kiállítási anyagát Pécsett is bemutatta a műterme előtti kirakatában. Zelesnynek a város polgárainak fényképezési igényeit is ki kellett elégítenie, hisz ebből kellett eltartania gyarapodó családját. A régi tekintélyes pécsi családok, ha jelentős családi eseményt akartak megörökíteni, vagy csak egy szép képet szerettek volna, őt keresték fel. A munkák mennyisége miatt ezért volt fontos segédje Ziol Ferenc, akire mindenben számíthatott, és aki élete végéig az alkalmazásában maradt. Ziol mellett több tanuló is segítette a laboratóriumi munkák ellátásában. 1877-ben Bécsben részt vett az Osztrák Ipari Egylet által megrendezett kiállításon, ahol szintén ezüst érdemérmet kapott. Az 1878-as párizsi világkiállításra beküldött fényképekért, arcképekért, és műtermi beállított életképekért nem kapott kitüntetést, de ez a sikertelenség nem keserítette el, továbbra is részt vett kiállításokon. 1879-ben a Székesfehérvári Országos Kiállításon huszonkilenc kitűnő minőségű fényképéért újabb ezüstérem volt a jutalma. 1881-ben műtermét áthelyezte a pécsi Bazár épületébe, a Széchenyi térre.

A pécsi székesegyház főhomlokzatáról, így az apostolokról is a legjobb fényképet Zelesny készítette 1882-ben. A források szerint az átépítések megkezdése előtt és a munkálatok közben is több felvételt csinált a dómról kívülről és a belső terekről is. A székesegyházról egy hosszabb összeállítás olvasható a Vasárnapi Ujság 1891. június 21-i számban, amelyet Zelesny fényképei illusztrálnak.

381_480_pix_oldal_08_kep_0002_nagykep_opti.jpg

A pécsi bazilika a restaurálás előtt. A nyugati homlokzat. In. Vasárnapi Ujság, 1891. június 21., 400. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum

Az átépítések után kiadtak egy fényképalbumot is a pécsi székesegyházról, amelynek egyik példányát a könyvtár Történeti Fénykép- és Videótára őrzi.

Az 1880-as években vált divatossá a színezett fotográfia a szakmában. Zelesny 1883-tól készített ilyen jellegű felvételeket, ami akkoriban világszenzációnak számított. Kezdetben a szabadban készült képek és a nagyobb csoportképek elkészítéséhez nem rendelkezett megfelelő minőségű géppel és laboratóriumi felszereléssel, de a szakmai fejlődésének köszönhetően sikerült ezeket a hibákat kiküszöbölnie. Érdeklődött minden újítás iránt, így 1883 tavaszán ismét néhány hetes tanulmányútra ment Párizsba, ahol mestersége legújabb technikai és művészeti újdonságait tanulmányozta. 1883-ban és 1884-ben József főherceg fiaival, Józseffel és Lászlóval együtt meglátogatta a baranyai őszi hadgyakorlatot. Mivel a Habsburg családdal már az 1880-as években kapcsolatba került Zelesny, felkérték, hogy a pécsi sátortáborban tett látogatásukról készítsen fényképeket. Az elkészült képekből József főherceg negyven darabot rendelt. 1884 októberében nevezték ki udvari fényképésszé.

„Örömmel értesülünk e hírről s óhajtják, hogy e megérdemelt kitüntetés derék polgártársunkat szakmájában további előmenetelre buzdítsa. Sok ily derék iparos polgárt kívánunk városunknak, mint Zelesny úr, a magyar iparnak pedig oly lelkes pártfogókat, minő József főherceg.”

Pécs, 4. évf., 1885. október 25. – Törzsgyűjtemény

Zelesny műtermét a mindennapi megrendelőkből tartotta fenn, többször készített tablóképeket, valamint csoportképeket érettségi találkozók alkalmával is. A fényképész a bevételekből sikeresen és folyamatosan tudott fejlődni és fejlesztette műtermét is. 1884-ben, karácsony előtt így számolt be a helyi sajtó:

„Karácsonyi és újévi ajándékok. Egy sikerült fénykép bizonyára illő és célszerű ajándék. Legújabb tapasztalataim következtében még borús időben is képes vagyok ún. perc-felvételeket eszközölni. Tiszta, jó és szép munkáért, elegáns kiállításért mindenféle alakban és gyors elkészítéséért kezeskedem. Zelesny Károly udvari fényképész.”

Pécs, 3. évf., 1884. dec. 10. – Törzsgyűjtemény

1885 márciusában adott hírt arról a Pécs című folyóirat, hogy a Zsolnay-féle bazárból az újonnan épült főtéri Dr. Lőwy-, 1903-tól Lóránt-féle házba költöztette át műtermét.

„Új műtermem az újabb kor minden követelményeinek megfelel s a legfényesebb világítással rendelkezik, a közönség kényelmére pedig nyitva áll egy elegáns bútorozott férfi és női váróterem.”

Pécs, 4. évf., 1885. március 28. Törzsgyűjtemény

Az 1870-es és 1880-as évek második felében amellett, hogy megörökítette a fejlődő Pécs városát és a városi életet, Zelesny rendszeresen fényképezett a megyében, többször is megörökítette a különböző nemzetiségű lakókat és mindennapjaikat, ünnepeiket, készített portréfotókat Mohácson, a Kopácsi-réten, Harkányban, az Ormánságban. Ezek a képek ma értékes forrásként szolgálnak a népviseletek, népszokások kutatói számára. Zelesny a helyszínen elkészített képeket pécsi műtermében dolgozta ki, majd egy-két hét múlva személyesen osztotta ki megrendelőinek. Ez jelentős mennyiségű kép volt, mert egy felvételből egy tucatnál kevesebb képet nem lehetett rendelni.

Források:

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész

A fényképészet úttörői című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr4916694056

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása