A könyvtáros, filatelista és iparművészeti szakíró Czakó Elemér – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 16. rész

2021. november 23. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 68. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat hatvannyolcadik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Czakó Elemért és gyűjteményét mutatja be.

Czakó Elemér (1876–1945) iparművészeti szakíró, könyvtáros Szolnokon született. Fiatal diákként a párizsi Sorbonne Egyetemen tanult, majd 1904-ben Budapesten szerzett jogi doktori oklevelet. Az olasz, a francia és a német nyelvet egyaránt jól beszélte. 1899-től lett az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola könyvtárosa, a Magyar Iparművészeti Társulat rendes tagja. Belépett a Magyar Bibliophil Társaságba is.
A könyvművészet felől közelített az ex librisekhez, mint azt A könyvnyomtatás és könyvdíszítés iparművészete (1902) című kötete is mutatja. Nevéhez fűződik az első magyar ex libris kiállítás szervezése 1903-ban, ennek helyszíne az Iparművészeti Múzeum volt. A tárlat anyagáról katalógust is szerkesztett. A Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda Rt. nyomtatásában megjelent, szép kiállítású kiadvány Radisics Jenő – az Iparművészeti Múzeum igazgatója – előszava, az ex libris műfaj rövid bemutatása után 772 kiállított könyvtárjegyet sorol fel. Több könyvjegy reprodukciója is szerepel a katalógusban.

1_kep-iparmuv_muz_ex_libris_kiallitas_kat_cimlap_ker_opti.jpgAz Orsz[ágos] Magyar Iparművészeti Muzeum ex libris kiállitásának katalogusa, készítette Czakó Elemér, Budapest, Franklin Ny., 1903. Belső címlap. Jelzet: II/148 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár segédkönyvtára

A kiállítás a 16–19. századból fennmaradt kb. 1000, jórészt heraldikus magyar ex librisből mutatott be a legtöbbet (300 darab), de modern magyar és külföldi ex libriseket is szerepeltetett. Köztük volt Czakó Elemér két ex librise, Csányi Károly és Nagy Sándor alkotása. Csányi Károly grafikus, építész, egyetemi tanár – sok éven át az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum munkatársa – műve 1901-ből címerpajzson nyitott könyvet ábrázol.

2_kep-czako_elemer_gr_csanyi_karoly_c_15_54x44_opti.jpgCsányi Károly grafikája (1901), Jelzet: Exl.C/15 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A gödöllői művésztelep egyik alapítója, Nagy Sándor 1903 körül készült grafikáján a könyv és az olvasás motívuma áll a középpontban, körben dekoratív díszítőmotívumokkal.

3_kep_nagy_sandor_ip_muz_elt_92_227_opti.jpgNagy Sándor grafikája (1903 körül). Jelzet: ELT 92.227 – Iparművészeti Múzeum

Az 1903-as kiállítás látogatói közt számos korabeli egyesület megfordult, köztük a Magyarországi Könyvkereskedő-segédek Egyesülete, melynek tagjait Czakó kalauzolta.
Czakó 1905-ig volt az Iparművészeti Múzeum könyvtárosa, majd múzeumi őr lett. 1908-ban az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában a Könyvnyomdászok Szakkörével összefogva megszervezte a Nyomdászati Tanműhelyt. Az iskola igazgatója magát Czakót – aki hosszú éveken át foglalkozott a művészi grafikával – nevezte ki a tanműhely élére. Czakó, Helbing Ferenc rajztanár-művésszel egyetértőleg, egészen új alapokra helyezte a nyomdászok rajzoktatását, így a tanműhely fellendülést hozott a művészi nyomdászat terén. Ezt tanúsítják a Magyar Iparművészet című folyóirat korabeli számai is.

4_kep_-magyar_iparmuveszet_1909_j2_opti.jpgMagyar Iparművészet (1909)  – Elektronikus Periodika Archívum

Többirányú szerepvállalását mutatja, hogy Czakó igazgatósági tagja lett az 1909-ben megalakuló Szent-György-Czéh Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesületének, melynek grafikai szakosztálya sokat tett az ex libris hazai népszerűsítéséért.
Czakó maga is több ex librist készíttetett a nevére szólóan, Csányi Károly és Nagy Sándor korábban bemutatott művei mellett az angol festő, iparművész Walter Crane-nel is. Az angol művész változatos műfajokban alkotott, készített olajfestményeket, akvarelleket, mozaikokat és üvegfestményeket, tapétaterveket is, és nagyon sikeres könyvillusztrátor volt. Czakó számára készített ex librisén 1900-ból egy kihajtott papírtekercsre író nőalak látható khitónszerű ruhában. A grafika alatt olvasható írott betűs szöveg utal az ajándékozás mellett a Czakó és Crane közti baráti kapcsolatra: „To my friend dr. Elemér Czako from Walter Crane, Budapest”.

5_kep_-czako_elemer_gr_walter_crane_c_16_78x69_opti.jpgWalter Crane grafikája (1900). Jelzet: Exl.C/16 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Czakó Elemér 1911-től az iparművészeti iskola igazgatója, 1916-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsosa lett, 1925–1934 között az általa újjászervezett Egyetemi Nyomda főigazgatójává nevezték ki. Emellett a Magyar Néprajzi Társaság társelnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke lett. Néprajzi-iparművészeti kutatásainak egy fontos dokumentuma a Györgyi Kálmánnal közösen írt A magyaros ízlés. Szemelvények a magyar háziipar, népművészet és iparművészet formakincséből (1930) című kötet.
Filatéliával is foglalkozott, a magyar filatelista irodalom úttörői közt tartják számon. E téren Adalékok az 1867-es postabélyegkiadáshoz, Adalékok az 1871-es kőnyomtatású bélyegeinkhez és A távírdabélyegek című, kéziratban maradt tanulmányai számos fontos adattal szolgálnak. Könyv alakban egy filatéliai tárgyú műve jelent meg A bélyeggyűjtés értelme címmel 1941-ben Budapesten, a Postavezérigazgatóság kiadásában.
Filatéliai könyvtárát, kéziratait és iratmásolatait a Bélyegmúzeumnak adományozta – így szerepelhet arcképe a múzeum donátorainak falán. Az 1903-as iparművészeti múzeumbeli ex libris kiállítás megszervezésével pedig örökre beírta nevét a magyar (és külföldi) ex libris történetébe.

6_kep_-czako_e_siremleke_bp_farkasreti_temeto_opti.jpgCzakó Elemér síremléke Budapesten, a Farkasréti temetőben. Forrás: Kósa Károly honlapja

Irodalom:

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr8416755404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása