Az ex libris műfaj egyik első teoretikusa, Diamant Izsó – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 19. rész

2022. február 08. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 73. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat hetvenharmadik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Diamant Izsót és gyűjteményét mutatja be.

1_kep_-diamant_izso_gr_a_soder_d_126_opti.jpg

Alfred Soder rézkarca, Jelzet: Exl.D/126 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Diamant Izsó (1886–1944) erdélyi magyar közgazdász, újságíró, műgyűjtő kereskedelmi iskoláit Pozsonyban végezte. 1911-ben a vágújhelyi sodronyszeggyár vezetője volt. 1920-ban alapította az aranyosgyéresi Sodronyipar Részvénytársaságot, amelynek 1923 óta vezérigazgatója, a Romániai Gyáriparosok Országos Szövetségének erdélyi ügyvezető alelnöke lett.
Közgazdasági, kereskedelem- és iparpolitikai cikkei, művészeti vonatkozású írásai szaklapokban és napilapokban jelentek meg, például a Kolozsváron kiadott Keleti Újságban (1924) és Vasárnapi Újságban (1925). A folyóirat kezdeti szakaszában a Korunk munkatársa is volt. Előadás az exlibrisről című cikkét a Könyvtári Szemle (1916) tette közzé az első világháború idején.

2_kep_konyvtari_szemle_cimlap_1916_opti.jpg

Könyvtári Szemle, 1916/2. sz., címoldal – Törzsgyűjtemény

Ebben így foglalja össze az ex libris „életrajzát”, természetét, könyvhöz való viszonyát:

„Apját, anyját nem ismerjük, de tudjuk, hogy előkelő, ős család sarja, a szentviz alá Albrecht Dürer tartotta, s mesterei többek között id. Lucas Cranach, Jost Amman és ifj. Holbein voltak. Alakra kicsiny és jelentéktelen, annál gazdagabb és változatosabb belső értékre; modora szerény és tartózkodó, gyakran szomszédai, sőt rokonai sem ismerték; a zajos életet nem szerette és csak könyvek társaságában volt otthonos. Ugy látszik, mintha mesterei hosszu életre való erőt plántáltak volna beléje, melynek révén még akkor is teljes erőben levőnek hitték, mikor fénykorát már régen tulélte és gyakran csak tengette életét. Tetszhalott is volt jó ideje és egy idegen, aki őt félreismerve, rokonnak vélte, támasztotta fel negyven évvel ezelőtt. Ekkor magára eszmélt, megemberelte magát, zárkózott természetével felhagyott, a könyveket ugyan ezután is szerette, de már nem bujta őket annyira, mint annakelőtte, társaságba is elegyedett, kereste a nyilvánosságot, sőt a népszerüség gondolatával is kacérkodott és ime, megfiatalodva, megerősödve uj szokásokkal, uj allürökkel, s friss vérrel az ereiben uj életbe kezdett.”

Diamant Izsó: Előadás az exlibrisről, Könyvtári Szemle, 4. évf., 1916/2. sz., 92. Törzsgyűjtemény

Amíg Magyarországon nem működött ex libris egyesület, a hazai gyűjtők az osztrák (Österreichische Exlibris-Gesellschaft), illetve a német egyesület (Deutsche Exlibris-Verein) kötelékébe tartoztak. Diamant Izsó az osztrák társaság tagja lett, Moderne ungarische Exlibriskunst [A modern magyar ex libris művészet] című tanulmányát az osztrák egyesület 1916-os évkönyve (Jahrbuch Österreichische Exlibris-Gesellschaft) közölte.
Hazánkban a Siklóssy László vezette Szent-György-Czéh Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesülete (1909–1923) grafikai szakosztálya vállalta az első magyar ex libris egyesület funkcióját, melyhez Izsó is csatlakozott. A budapesti székhelyű céh kötelékében működő alkotók közt ott szerepelt Nagy Sándor, Kozma Lajos, Sassy Attila és Rozsnyay Kálmán. A vezetőség neves személyeket tudhatott soraiban, köztük az elnöki tisztet betöltő ifj. gróf Andrássy Gyulát, a társelnök Bárczy Istvánt (egy időben Budapest polgármesterét), az alelnökök közt Alpár Ignácot, gróf Apponyi Sándort, gróf Batthyány Gyulát, gróf Szapáry Lászlót és gróf Teleki Sándort. Az egyesület még magán viselte a XIX. század jegyeit, amikor az ex libris gyűjtés a társadalom felső rétegének, különösképp az arisztokráciának a kedvelt időtöltése volt. A céh aukciók rendezésével és kiállításokkal igyekezett népszerűsíteni a műfajt, emellett cserelisták kiadásával élénkítette az ex librisek forgalmát.

3_kep_diamant_izso_gr_lorant-lassner_sandor_d_127_j_opti.jpg

Lóránt-Lassner Sándor grafikája, Jelzet: Exl.D/127 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az ország más részein is történtek ez irányú kezdeményezések. Röttig Odo újságszerkesztő-kiadó, könyvnyomdatulajdonos a soproni Kultura (1911–1913) című irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat felelős szerkesztőjeként tág teret biztosított a kisgrafikának, célja volt a hazai ex libris gyűjtés kiszélesítése, a gyűjtési kedv fokozása, ezért a grafikák közlése mellett külön rovatot nyitott az ex libris cserélők és gyűjtők számára. A Kultura 1911-es ex libris gyűjtő- és cserelistáján Diamant Izsó neve is említésre kerül, aki számára a magyar grafikusok – Lóránt-Lassner Sándor, Divéky József, Herman Lipót – mellett a svájci Alfred Soder, az osztrák Franz von Bayros, a belga Armand Rassenfosse is készített könyvjegyet.
Diamant szerint a következő feltételeknek kell megfelelnie az ex librisnek:

„A jó exlibrisnek elsősorban is müvészi értékűnek kell lennie, azután a tulajdonos személyére, kedvtelésére, foglalkozására, lelkivilágára, röviden: egyéniségére [utalónak*], vagy a könyvekhez alkalmazkodónak kell lennie. Igaz exlibris pedig akkor lesz, ha alkalmas arra, hogy a könyvek belső fedéllapjára ragasszák és ha arra fel is használják.”

Diamant Izsó: Előadás az exlibrisről, Könyvtári Szemle, 1916/2. sz., 96. – Törzsgyűjtemény

Gyűjteményében olyan ritka grafikák is helyet kaptak, mint a Habsburg-Lotharingiai Károly Ferenc József (a későbbi IV. Károly király) számára készült ex libris Divéky Józseftől. Diamant kollekciója értékes darabjaival többször szerepelt kiállításokon, például a debreceni Ajtósi Dürer Céh grafikai tárlatán.
Felesége, Diamantné Vajda Anikó részére is készültek ex librisek.

4_kep_diamantne_vajda_aniko_gr_diveky_jozsef_d_130_opti.jpg

Divéky József grafikája, Jelzet: Exl.D/130 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Diamant Izsó a második világháború alatt, 1944 őszén feleségével együtt a nyilasterror áldozata lett. Több ezer kötetes könyvtára, kép- és metszetgyűjteménye, 3000 darabot számláló európai hírű ex libris kollekciója részben szétszóródott, részben megsemmisült. Az ex libris műfaj egyik első teoretikusa, Diamant Izsó szellemisége viszont velünk marad, következő, ars poeticaszerű kijelentése valamennyi ex libris gyűjtő nevében szól:

Gyerekek vagyunk, nagy-nagy gyerekek, akik azt hisszük, hogy komoly az, amit mivelünk, hogy müvészet az, amit istápolunk és Szép, amit gyüjtögetünk. Gyönyörködünk benne és bámuljuk, mintha az élet titka, vagy szépsége ebben volna elrejtve.”

Diamant Izsó: Előadás az exlibrisről, Könyvtári Szemle, 1916/2. sz., 99. – Törzsgyűjtemény

Irodalom:

*Betoldás a jelen cikk szerzőjétől.

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

A blogbejegyzésben idézett szövegek korabeli helyesírással szerepelnek.

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr1116834500

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása