Békés István – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 4. rész

2020. december 01. 08:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 39. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat harminckilencedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Békés Istvánt és gyűjteményét mutatja be.

Békés István (1900–1982) debreceni születésű író, művelődéstörténész, újságíró, szerkesztő. Egy ideig Berlinben élt, majd hazatérve Budapesten a Jövendő (1945–1947) című hetilap szerkesztője, 1949–1951-ben a Vidám Színpad igazgatója lett. Művelődéstörténeti kutatóként az anekdotakinccsel, a ponyvairodalommal foglalkozott. Ismertebb művei: Petőfi nyomában  (dokumentumkötet, 1959), Új magyar anekdotakincs, a századfordulótól a felszabadulásig (1962), Magyar ponyva Pitaval (1966). Fordított is, például Erich Kästnert, Vlagyimir Majakovszkij verseit.
Egy ideig ő látta el az 1935-ben megalakuló debreceni Ajtósi Dürer Céh titkári feladatait. Gyűjteményéből Kozma Lajos ex librisekkel vett részt a céh első nagy kiállításán 1935 decemberében a Déri Múzeumban. 1936-ban lemondott a céh titkári posztjáról, a feladatot Réthy István vette át. A céh megalakulásáról, feladatairól részletes írása jelent meg a Magyar Exlibris 1936. évi 1. számában. Ebből idézek:

„Különös sors, hogy Debrecenben bontakoztak ki a két legkultiváltabb grafikai eljárás, a fametszet és a rézkarc európai viszonylatban is az elsők között álló művészei: G. Szabó Kálmán és Vadász Endre, rajtuk kívül pedig egész sora a tehetséges, magas színvonalú és nagytudású grafikusoknak, mint Berki Irma, Bánszki Tamás, Menyhárt József, Nagy Ferenc, Nagy Sándor János, Oláh István, a grafikai eljárások nagymestere, Sennyei Oláh István és a Pestről idekerült kitűnő Petry Béla. Igy aztán természetes, hogy mikor egész Európában, a közeli években, újra felerősödött az ex libris és a kisgrafika gyüjtése, végül egymásra találtak művészek és műbarátok Debrecenben is, ahol annyira megvolt tradició és lehetőség a grafikusművészet megbecsülésére és terjesztésére. […] Igy történt, hogy 1935 áprilisában már 55 meghívó ment ki a debreceni grafikabarátokhoz és művészekhez az összejövetelek látogatására és Nagy József szerkesztésében 1935 májusában megjelent a Magyar Exlibris első száma. Az összejövetelek sűrűbbekké váltak, 1935 őszén gyors egymásutánban három látogatott estén találkoztak már az exlibrisbarátok. Megjelentek a művészek és sikerült még a nyilvánosságtól elvonulni szerető dr. Nyireő István egyetemi m. tanárt, az Egyetemi Könyvtár igazgatóját is belevonni a debreceni exlibrismozgalomba […] Lassankint együtt volt mindenki ezeken az összejöveteleken, aki mint művész, tudós, gyüjtő vagy akár csak érdeklődő a kisgrafika és exlibris terén egyáltalán számításba jöhetett.”

Békés István: Az Ajtósi Dürer Céh keletkezése és feladatai. Magyar Exlibris, 2. évf., 1936. 1. sz., 18–19. – Törzsgyűjtemény

Jó kapcsolatban állt Vadász Endre grafikussal, Vihar az erdőn (1933) című elbeszélő költeményét a művész illusztrálta fametszeteivel. Békés István 1935-ben megjelentetett egy válogatást Vadász ex libriseiből Tiz rézkarc exlibris címmel.

1_kep_vadasz_e_tiz_rezkarc_exl.jpg

Vadász Endre: Tiz rézkarc exlibris, kiad. Békés István, Debrecen, Officina, 1935.

Vadász grafikái közül a Békés István számára készült ex libris humoros jelenetet ábrázol: nagy olló üldöz egy futva menekülő, könyvbe bújt embert.

2_kep_vadasz_endre_1935_exl_b_378.jpg

Vadász Endre rézkarca (1935), Jelzet: Exl.B/378 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Selmeczi (Skonda) Károly 50 exlibrise című kiadványhoz – melyet 1936-ban Réthy István jelentetett meg – Békés írta az előszót. Szerkesztőként kapcsolatban állt Galambos Ferenc jogtanácsossal, bibliográfussal, a Kisgrafika Értesítő folyóirat szerkesztőjével, aki több művészeti vonatkozású cikket küldött neki.
Vadász Endre mellett többek között Toroczkai Oszvald, Mata János, Menyhárt József készített Békés nevére szóló ex librist, fa- és rézmetszetű lapokat, melyek közül néhány fellelhető könyvtárunk Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjteményében. Ezeken jellemző a népies, illetve az erotikus és a művészeti téma (ex libris eroticis, artisticis lapok). Toroczkai Oszvaldról így írt Békés István a Magyar Exlibrisben megjelent, korábban már említett 1936-os cikkében:

„És nincsen közöttünk senki, akinél frissebb és fürgébb szellemű ne volna Toroczkai Oszvald, a háború előtti idők »forradalmas« piktora és grafikusa, aki már 1908-ban elkészítette az első exlibrist Nagy József részére.”

Békés István: Az Ajtósi Dürer Céh keletkezése és feladatai, Magyar Exlibris, 2. évf., 1936/1. sz., 17. – Törzsgyűjtemény

3_kep_toroczkai_oszvald_123_79_exl_b_377.jpg

Toroczkai Oszvald rézkarca, Jelzet: Exl.B/377 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Szoboszlai Mata János költő, filozófus, fametsző népies ábrázolású, Békés István nevére szóló grafikáját így mutatja be Szíj Rezső művelődéstörténész, művészeti író – egy ideig az Országos Széchényi Könyvtár főkönyvtárosa – Mata János 1907–1944 c. könyvében:

„Vonallal keretezett négyszögű mezőben egy öreg kucsmás és csizmás alak néz a bal kezében nyitott könyv lapjaira. Fehér alapon tisztán vonalas eszközökkel megformált metszet. A háttérben lent a debreceni Nagytemplom, előtte magasba nyúló lombos fa. Fölirata: Békés István / könyve […] Dedikáció: Szij Rezsőnek baráti szeretettel 937 márc. 17.”

Szíj Rezső: Mata János 1907–1944, Szenci Molnár Társaság, Budapest, 1995, 30. Törzsgyűjtemény

Mint a leírásból is kitűnik, a példány különlegessége, hogy Szíj Rezső számára dedikált műről van szó. Az OSZK gyűjteménye a dedikálatlan, eredeti fametszetből őriz egy nyomatot.

4_kep_szoboszlai_mata_j_92x72_exl_b_381.jpg

Szoboszlai Mata János fametszete (1937), Jelzet: Exl.B/381 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Békés István ex libris gyűjteménye kiemelt darabjaival többször szerepelt kiállításokon. Hagyatékát, kéziratait a Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárában őrzik.

Irodalom:

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész2. rész; 3. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész12. rész; 13. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész62. rész

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr7116301338

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása