Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A nyolcvanharmadik részben Szemerédi Ágnes „A fényképészet úttörői című alsorozatában Koller Károly tanár fényképészeti munkásságának bemutatását folytatja.
1875-ben nyert el az császári és királyi udvari fényképész címet. Legnagyobb kitüntetése emellett a Ferenc József rend lovagja kitüntetés volt, melynek jelvénye szintén szerepelt a képei verzóján.
„Károly tanár, ki Budapesten közelebbről önállólag nyitott műtermet, tegnap előtt, ő felségétől az Udvari fényképész czimet nyerte, örvendünk, hogy e derék férfiú Ő felsége megelégedését is megnyerte. Képei valóban műremekek, melyeket Európában ma még senki nem tudott túlszárnyalni. Koller tanár gyönyörű etnographiai stúdiumait folytatni fogja a tavasszal.”
Magyar Polgár, 9. évf., 259. sz., 1875. november 12. – Törzsgyűjtemény
1876 szeptemberében érdemérmet kapott a szegedi országos kiállításon.
„Koller Károly, Budapest: haladást, versenyképességet és műizlést tanusitó különféle kitűnő chromo-, photo- és etnográfiai képeiért érdemérem.”
Szegedi Híradó, 18. évf., 109. sz., 1876. szeptember 6. – Törzsgyűjtemény
1875 év végén önállósodott, és saját műtermét november 1-én nyitotta meg a belvárosban forgalmas helyen a Harmincad utca 4. szám alatt. Nagyon hamar kialakult a vendégköre, állandó kuncsaftjai Pest város polgári rétege mellett főként politikusok, művészek, nemesek voltak, és több alkalommal megörökítette a királyi család tagjait is. Sikeresen vezette műtermét, az újságokban feltehetőleg ezért sem találunk tőle hirdetéseket. Háztulajdonosként először 1885-ben szerepelt, előtte csak bérelhette a műtermet. Fényképészeti laboratóriuma nagy népszerűségre tett szert, legsikeresebb időszakában harminc segéddel dolgozott együtt. 1880 után a technika már megengedte, hogy a nyílt téren zajló eseményeknél is részt vegyenek a fotóriporterek, így a királyi családot külső helyszíneken is meg tudta örökíteni az akkor már császári és királyi fényképész Koller. Mária Valéria főhercegnőt kétszer (1874-ben és 1885-ben) is fotografálta, de általa maradt fenn fénykép József főhercegről és családjáról, Rudolf koronahercegről és I. Ferenc Józsefről is. Magángyűjteményben található ennek egy remek példája az 1880-as évekből, a kép külső helyszínen készült, feltehetőleg Gödöllőn.
1888-ban Lux Ferenc amatőr fényképész Koller műtermével szembeni házból megörökítette, ahogy I. Ferenc József megérkezik Koller műtermébe. A rendkívül érdekes felvételt a Képes Folyóirat közölte.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményében található Gerbaud Emil hagyatékában szerepel egy különleges Koller-fénykép. A képen látható fényképes tortát szintén valamelyik udvari, főhercegi család esküvőjén szolgálhatták fel, miután Koller a család kérésére megörökítette.
Koller Károly: Esküvői torta. Jelzet: VF 26977 – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Az 1878-as párizsi világkiállításon is nagy sikerrel szerepelt. Munkásságáért itt ezüstéremmel jutalmazták.
A nemzeti könyvtár Kézirattára és Történeti Fénykép- és Videótára is több portrét is őriz Kollertől az 1870-es és 1880-as évekből. Ezek a képek már a saját, Harmincad utcai műtermében készültek.
Fényképésztársaihoz hasonlóan több fényképet készített színészekről is. Színháztörténeti és Zeneműtárunk több fényképet is őriz tőle.
1880-ban szintén egy érdekes esetről tudósított a sajtó. Egy pozsonyi megrendelő Istóczy Győző ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő az Országos Antiszemita Párt alapítójának fényképének elkészítésére adott megbízást Kollernek. Koller akkor már népszerű, elismert fényképészként felkereste a politikust.
„Koller Károly ismert fővárosi fényképésznél egy pozsonyi úriember Istóczy fényképét rendelte meg, mégpedig mindjárt egyszerre három tucatot kért belőle. Az illető igen nagy tisztelője lehet a híres antiszemitának, vagy pedig propagandát akar csinálni neki azáltal, hogy fényképeit osztogatja. Koller elment Istóczyhoz és arra kérte, lenne szíves magát nála levétetni, hogy a pozsonyi megrendelésnek eleget tehessen. Istóczy jól megnézte a fotográfust és miután arcvonásaiból nem elég biztosan vélt meggyőződhetni arról, vájjon nem zsidó-e, erről Koller úr által még külön is biztosíttatta magát. »Mert tudja kérem, mondá, egyszer már megjártam .Ellingernél levetettem magamat pár évvel ezelőtt több más képviselővel együtt és képzelje csak, utólagosan megtudtam, hogy zsidó. Azóta pedig arcképeim terjesztésére a legfényesebb üzleteket csinálta.« Istóczy óvatossága dacára azonban mégis megjárná, ha Koller művezetője, mit nem tudunk, de ami meglehet – zsidó volna.”
Istóczy és a fotográfus. In: Pesti Hírlap, 2. évf., 294. sz., 1880. október 23. – Törzsgyűjtemény
Több művésztársa mellett ő is kihasználta a Váci utca 1. szám alatt néhai Sárkány János Sámuel (akkor fia László) üzletében működő műkereskedő, műárus kirakatát a fényképei reklámozására. Erre nagyon jó bizonyíték a művészestélyen készült képek kiállítása.
„A művészestély jelmezalakjai festői fényképekben láthatók Sárkány váci utcai kirakatában. Említettük már, hogy Koller Károly tanár, Budapest legkitűnőbb fényképésze egy albumot állít össze az első művészestély alakjaiból s az ő felkérése folytán vétették le magukat a jelmezes részvevők. A csinos kis gyűjtemény nagy nézősereget von mindennap a kirakat elé, hol a bájos Jankóné, Pártosné, Ágainé, a valódi királynői termetű Hausmanné és Kauserné s Kauser Auguszta urhölgyek, a szeretetreméltó Telepy Gabriella k. a. és mások képezik a »great attraction«-t. A legkedvesebb kép azonban bizonyára az, mely Telepy urat ábrázolja szakácsjelmezben, amint az óriási tortát fölnyitja, s belőle legkisebbik leánya, egy mosolygó kis szárnyas angyal búvik elő. A gyönyörű gyermek külön képen is látható. A kiváló ízléssel összeállított szép gyűjtemény bizonyára sokakat fog arra csábítani, hogy a jövő évben nagyobb szabásúra tervezett művészestély közönségét szaporítsák, az idén ott megjelenteknek pedig kedves emlékül szolgál.”
Pesti Hírlap, 3. évf., 76. sz., 1881. március 18. – Törzsgyűjtemény
1885-ben tartották ezüst menyegzőjüket feleségével, Láni Máriával, amely szintén társadalmi eseménynek számított.
„Ezüst-menyegzőjét ünnepli ma Koller Károly tanár fényképész és felesége szül. Láni Mária asszony, s ez alkalomból ismerőseik tegnapelőtt felkeresték őket lakásukon, hol kis családi ünnepély volt s Koller Selma kisasszony köszönte fel szüleit.”
Fővárosi Lapok, 22. évf., 108. sz., 1885. május 9. – Törzsgyűjtemény
A sikerei mellett egy 1888-ban a műtermében keletkezett tűzesetről is beszámoltak, amely a tűzoltóságnak köszönhetően végül nem okozott komolyabb kárt.
„Tűzveszély fenyegette Koller Károly fényes berendezésű fényképészeti műtermét: a vaskályhától a faoldalra tüzet fogott, de a gyorsan kivonult tűzoltóság elejét vette a nagyobb bajnak.”
Fővárosi Lapok, 25. évf., 348. sz., 1888. december 18. – Törzsgyűjtemény
„Tűz egy fényképészeti műteremben. Koller Károly tanár harmincad utca 4. sz. a. lévő fényképészeti műtermének faoldalfala tegnap a vaskályhától tüzet fogott s a falban egy a tetőre vezető gerenda is meggyúlt. A nagy műterem komoly veszedelemben forgott, de a központi tüzőrség ideje korán kivonult s elejét vette a bajnak.”
(Rendőri hírek.) In: Pesti Hírlap, 10. évf., 348. sz., 1888. december 18. – Törzsgyűjtemény
Koller Károlyt 1889. november 24-én, fiatalon, 51 évesen, a belvárosban működött Vadászkürt-szállóban szélütés érte. A sajtóban szereplő hírek szerint reménykedtek a felépülésében, de két nappal később, november 26-án elhunyt.
„Szélhüdés érte Koller Károly ismert udvari fényképészt s állapota eleinte aggasztó volt, de orvosai, dr. Tirodi és dr. Kétly, most már remélik, hogy rövid idő alatt fölépül.”
Fővárosi Lapok, 26. évf., 324. sz., 1889. november 25. – Törzsgyűjtemény
„Károly udvari fényképész, kit szombaton szélhüdés ért, újabb szélhüdés következtében tegnapelőtt délben meghalt. Koller, mielőtt felment Budapestre, a hetvenes években a nagyszebeni gymnáziumban, mint rendes tanár működött, de jól értett a fotografálás mesterségéhez is s azért ott hagyva a kathedrát, a fővárosban nyitott műtermet és kitűnő fényképeivel csakhamar megalapította hírnevét. Már rég megkapta az udvari fényképész czimet s évek hosszú során át a király, a megboldogult Rudolf trónörökös, Mária Valéria főherczegnő s az udvar több tagjának kedvencz fényképésze volt. Az udvar fényképész szükségletét pár év óta csaknem Koller tanár látta el. A király, mikor Budapesten járt, ritkán mulasztotta el, hogy föl ne nézzen a műtermébe.”
Kolozsvár, 3. évf., 276. sz. 1889. november 28. – Törzsgyűjtemény
„Elhunytak. Koller Károly udvari fényképész, kit szombaton a Vadászkürt-szállóban szélütés ért, ma délben egy újabb szélütés következtében meghalt. Műterme egyike volt a legelsőknek Budapesten.”
Budapesti Hírlap, 9. évf., 327. sz., 1889. november 27. – Törzsgyűjtemény
Koller Károly gyászjelentése – Térkép-, Plakát és Kisnyomtatványtár, Gyászjelentésgyűjtemény
A fényképészt halála után két nappal Klagenfurtba szállították és november 28-án a családi sírhelyen temették el.
„Koller Károly fényképész temetése tegnap délután nagy részvét mellett ment véghez: a gyászszertartást Doleschall Sándor evang. lelkész végezte.”
Fővárosi Lapok, 26. évf., 328. szám, 1889. november 29. – Törzsgyűjtemény
Felesége, Láni Mária hat évvel később, 1895. augusztus 5-én hunyt el hirtelen.
„Alulírottak mély fájdalomtól sújtott szívvel s hozzák az összes rokonság és ismerősök tudomására, néhai Koller Károly tanár, cs. és kir. udvari fényképész özvegyének, Koller Károlyné szült. Láni Máriának, Klagenfurtban, f. hó 6-én hirtelen történt gyászos elhunytát Dr. Koller Tivadar, Koller Norbert, Schwicker Zelma szül. Koller, Olga szül. Koller és Koller Hilda, mint gyermekek. Schwicker Alfréd tanár és Hoedl Ede, cs. és kir. főhadnagy, mint vök. Schwicker Hilda, Koller Ilona és Hoedl Klára, mint unokák.”
Budapesti Hírlap, 15. évf., 233. sz., 1895. augusztus 27. – Törzsgyűjtemény
1889-ben, halála után tudósított a sajtó, hogy műtermét Forché Román és Gálfy István vette át. Forché Románt a jegyzékek először 1894-ben említik tulajdonosnak, lakása 1889 és 1910 között volt a Harmincad utca 4. szám alatt. Telefonjuk már 1898-ban is volt.
„Néhai Koller Károly tanár, ca. és kir. udvari fényképész családja kötelességének tartja a magas főúri körök és nagyérdemű közönségnek azon megtisztelő bizalomért és rokonszenvért, melyben a boldogultat hivatásában, mint fényképészt és akadémiai festőt oly nagy mérvben részesítő, legőszintébb köszönetét nyilvánítani. Egyúttal tisztelettel tudatja, hogy a fényképészeti műterem a boldogultunk már hosszabb idő előtt tett intézkedéseinek megfelelőleg Forché Román és Gálfy István urak tulajdonába ment át és nevezett szakavatott és kiérdemelt munkatársak vezetése alatt, – kiket jövőben is Wünsche Emil akad. festő úr támogat – az eddigihez hasonló módon és alapon továbbra is folytattatni fog. Forché Román és Gálfy István urak több mint egy évtizeden át működtek egyetemben most már elhunyt főnökükkel és a fényképészeti műterem felvirágozásához, annak általánosan elismert művészi tökélyéhez hathatós mérvben hozzájárultak. Gyakran voltak főnökük kisérői is oly alkalomnál, midőn ez a legmagasabb udvarhoz való kitüntető meghivatásának megfelelt, ebbeli munkáiban kiváló módon részt vettek és eszerint nevezett urak természetes osztályrészesei ama legmagasabb elismerésnek is, melyet a boldogult munkálkodása folyton aratott. Azon bizalom és szeretetnél fogva tehát, melyben nevezett urak elhunyt főnökük által részesitettek, a család csak is a boldogult óhajának és szándékának felel meg, midőn a magas főúri körök és nagyérdemű közönséghez ama tiszteletteljes kérelemmel járul, megtisztelő bizalmát a fényképészeti műterem iránt továbbra is fentartani és ezt jövőre Ferché Roman és Gálfy István urakra átruházni. Budapesten, 1889. novemer 30-án. Néhai Koller Károly tanár családja.”
Budapesti Hírlap, 9. évf., 331. sz., 1889. december 1. – Törzsgyűjtemény
A Történeti Fénykép- és Videótár őriz néhány képet Koller Károly utódai néven.
Koller utódai néven a két alkotó részt vett az ezredéves kiállítás fényképezésében is. A kiállítás után nyerték el az udvari fényképészi címet.„Az ezredéves kiállítás fényképészek szövetkezete ezennel a n. é. közönség tudomására hozza, hogy az 1896. évi millenniumi kiállításon eszközlendő, a fényképészeti szakba vágó mindennemű munkálatok teljesítésére nézve (már ez év október 1-sejétől a kiállítás bezártáig) a kizárólagossági jogot elnyerte, megrendelések tehát már most is az alulirt cégeknél, mint fentnevezet szövetkezett tagjainál és elfogadtatnak ifj. Divald Károly, Kossuth Lajos-u. 1. sz. Mai és Társa, Nagymező-u. 20. Goszleth István, Kristóf-tér 8. sz. Mertens és Társa, cs. és kir. udv. fényképészek, Erzsébet-tér 7. sz. Klösz György, Fasor 49. sz. Strelisky, csász. és kir. udv. fényképész, Dorottya-u. 9. Koller Károly tanár utódai, Harmincad-u. 4. sz., csász. és kir. udv. fényképészek, Weinwurm Antal, Károly-u. 8.”
Budapesti Hírlap, 15. évf., 331. sz., 1895. december 3. – Törzsgyűjtemény
„Kitüntetés: Forche Román és Gálfy István fényképészek (Koller Károly tanár utódai czég) a cs. és kir. udvari fényképészek czime által tüntettettek ki.”
Nemzet, 9. évf., 2956. sz., 1890. november 20. – Törzsgyűjtemény
Szemerédi Ágnes (Főigazgatói Kabinet)
Források:
- Pesti Hírlap, évf. 76. sz., 1881. március 18.; 10. évf., 348. sz., 1888. december 18.
- Szegedi Híradó, 18. évf. 109. sz., 1876. szeptember 6.
- Magyar Polgár, 9. évf. 259. sz., 1875. november 12.
- Nemzet, 9. évf. 2956. sz., 1890. november 20.
- Budapesti Hírlap, 9. évf. 327. sz., 331. sz., 1889. november 27., december 1.; 15. évf. 233. sz., 331. sz., 1895. augusztus 27., december 3.
- Fővárosi Lapok, 22. évf. 108. sz., 1885. május 9.; 25. évf. 348. sz., 1888. december 18.; 26. évf. 324. sz., 328. szám, 1889. november 25., november 29.
- Kolozsvár, 3. évf. 276. sz. 1889. november 28.
- Familysearch.org. Anyakönyvek
- Kővári Ilona Ágnes: Koller Károly fényképész (1838–1889) élete és munkássága. In: Folia Historica 8. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 1980.
A fényképészet úttörői című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész
A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész; 84. rész; 85. rész