Galambos Ferenc, a jeles bibliográfus, szakíró és műgyűjtő – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 26. rész

2022. szeptember 06. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 87. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat nyolcvanhetedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Galambos Ferencet és gyűjteményét mutatja be.

Galambos Ferenc (1910–1988, eredeti nevén Gruber Ferenc) jogtanácsos, irodalomtörténész, bibliográfus, a Kisgrafika Barátok Köre egyik alapító tagja, a Kisgrafika Értesítő (majd annak jogutódja, a Kisgrafika) szerkesztője, emellett a Könyvtáros folyóirat két állandó rovatának – „Könyvtárosok és bibliográfusok”, „A Könyvtáros galériája” – egyik leggyakoribb munkatársa volt.

Stettner Béla linómetszete (1970). Jelzet: Galambos exl/65 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Több száz művészettörténeti publikációt jelentetett meg hazai és külföldi (olasz, spanyol, portugál, dán, holland) lapokban. Albumokhoz írt bevezetőt, művészéletrajzot, kiállítási katalógusokhoz ismertetőt. Tizenhatezres könyvtárában számos bibliofil ritkaságot őrzött, főként bibliográfiai, könyvtártudományi, szociológiai, irodalom- és művészettörténeti tárgyú könyveket és folyóiratokat gyűjtött. Ez nélkülözhetetlen segédanyagot jelentett a munkájához.
Jelentékeny irodalomtörténeti és könyvészeti munkásságot fejtett ki, irodalomtörténeti tanulmányokat írt, bibliográfusi munkát végzett, foglalkozott régi folyóiratok, újságok repertóriumainak elkészítésével. Élete végéig ötvennél több bibliográfiát készített. Legjelentősebb munkája a Nyugat repertóriuma volt, melyet az Irodalomtörténet, az Irodalomtörténeti Közlemények, a Magyar Könyvszemle, a Könyvtári Szemle, a Muzeumi és Könyvtári Értesítő mutatója követett. Nagy hetilapokat is feldogozott, köztük A Hét, a Magyar Géniusz, az Uj Idők, a Vasárnapi Ujság címűeket. Személyi bibliográfiái közül kiemelkedik Herman Ottó, Takáts Sándor és Károlyi Mihály műveinek jegyzéke. Pályáján kiemelkedő támogatója volt Köves Béla, aki lektorként állt mellette. Az Országos Széchényi Könyvtár bibliográfusai közül sokat konzultált Kozocsa Sándorral. Bibliográfiai munkásságával a tudományos kutatást kívánta elősegíteni, közben hatalmas szakműveltségre téve szert.
Ex libris irányú tevékenysége egyik csúcspontjának tekinthető, hogy 1920–1970-ig terjedően összeállította A magyar ex libris irodalom bibliográfiáját. Ezt a Nemzetközi Könyvév és a helsingöri XIV. Nemzetközi Ex libris Kongresszus (1972) alkalmából a Heves Megyei Könyvtár füzetei sorozatban, Egerben adták ki Ebergényi Tibor könyvtárigazgató bevezetésével.

A magyar ex libris irodalom bibliográfiája (1920–1970), szerk. Galambos Ferenc, Eger, 1972. (Heves Megyei Könyvtár füzetei 25.). Belső címlap. – Törzsgyűjtemény

A bibliográfia – mások mellett – Galambos Ferenc 189 művészeti tárgyú, a sokszorosítható kisgrafikával összefüggő írását sorolja fel. Ezek nagy része a Kisgrafika folyóiratban jelent meg, melynek Galambos 13 éven át, 1962-től 1976-ig volt a szerkesztője. A kisgrafika, ex libris téma népszerűsítésére a magyar mellett írásai jelentek meg olasz, spanyol, dán, portugál és holland szaklapokban is.
Nagy szerepe volt az 1960-as években az Országos Széchényi Könyvtárban Bélley Pál által rendezett ex libris kiállítások megvalósításában, katalógusok összeállításában, például a Magyar írók, művészek és tudósok ex librisei (1964), a Fery Antal ex librisei és alkalmi grafikái (1965) és a Diskay Lenke ex librisei és alkalmi grafikái (1966) című tárlatok esetén. Ezek mellett számos budapesti és vidéki ex libris és kisgrafikai eseményről tudósított cikkeiben.

Magyar írók, művészek és tudósok ex librisei, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár – Kisgrafika Barátok Köre, 1964. (Leíró katalógus) Borító és belső címlap – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Galambos a szervezői, szerkesztői munkák, a cikkírás mellett gyűjtötte is a kisgrafikákat. Ex librisekből és alkalmi grafikákból álló gyűjteménye évtizedek alatt kb. 50 ezer darabosra nőtt. Nagy csereanyaggal és a témában komoly szakirodalommal rendelkezett. Kiterjedt levelezést folytatott Európa csaknem minden országának gyűjtőivel, szakembereivel, de az Egyesült Államokban, Kanadában, Brazíliában, Japánban is volt ismeretsége. A magyar ex libris anyag vonatkozásában a teljességre törekedett, még külföldön élő magyarok alkotásait is igyekezett beszerezni, köztük Buday György és Kónya Sándor munkáit.

Kónya Sándor grafikája. Jelzet: Galambos exl/52 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Megközelítőleg 180 saját nevére szóló lapot készíttetett. Ezek egy része olyan alkotás, melyeknél az ábra közvetlenül utal a megrendelő nevének jelentésére, azaz ún. beszélő ex libris. A fő motívumuk értelemszerűen a galamb: könyvoszlopon álló galamb, rózsafa két galambbal, magányos galamb, galambszerű repülő nőalak és nő galambokkal. Egy jól kidolgozott példa Kopasz Márta alábbi linómetszete.

Kopasz Márta linómetszete (1969). Jelzet: Galambos exl/53 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Több ex libris készült Galambos portréjával, alkalmi grafikák – Dániel Viktor, Stettner Béla alkotásai – születtek a 60. és a 70. születésnapjára. A magyar származású művészek közül Andruskó Károly, Bordás Ferenc, Drahos István, Fery Antal, Kónya Sándor, Menyhárt József, Nagy Arisztid, Nagy Árpád, Nagy Árpád Dániel, Perei Zoltán, Takács Dezső, Varga Mátyás, Varga Nándor Lajos és Várkonyi Károly neveit emelem ki a gyűjteményében szereplő grafikák készítői közül. Történelmi témájú Perei Zoltán az aradi vértanúk emlékére készített – Galambos nevére szóló – portré ex libris sorozata. Ezek közül az egyik lap Damjanich Jánost ábrázolja.

6_kep_-damjanich_janos_galamb-gr_perei-galambos_exl-67_opti.jpg Perei Zoltán fametszete. Jelzet: Galambos exl/67 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A külföldi alkotók közt lengyel, orosz, lett, olasz, észt és német grafikusok is szerepelnek, köztük B. J. Tomecki, J. Szuszkiewicz, E. Grabowski, K. Kozlovszkij, G. Ratner, P. Upitis, A. del Grosso, E. Okas és F. Kühn.
Galambos felesége, Galambos Ferencné Perjési Ilona (1912–1972) halála után hozzá írta az Asszonysirató (1972) című kötet verseit. A mű több in memoriam grafika kíséretében jelent meg, köztük Fery Antal következő alkotásával.

7_kep_-inmem_perjesi_ilona_ferya-galambos_exl_112j3_opti.jpg

Fery Antal fametszete (1972). Jelzet: Galambos exl/112 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Galambos ex libris gyűjteményéből az örökös, Gácsi Kornélia jóvoltából 2013 folyamán 500 darabos ajándékban részesülhetett az Országos Széchényi Könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtára. Az anyag méltó módon állít emléket a magyar ex libris szakirodalom óriása, a nagy munkabírású Galambos Ferenc gyűjtői tevékenységének.

Irodalom:

A magyar ex libris irodalom bibliográfiája (1920–1970), szerk. Galambos Ferenc, Eger, 1972. (Heves Megyei Könyvtár füzetei 25.)
Arató Antal: „A munka élteti az embert, ez ad értelmet az életnek". Beszélgetés a 70 éves Galambos Ferenc bibliográfussal, Könyvtáros, 1980. augusztus, 472–476.
Arató Antal: Galambos Ferenc (1910–1988), Kisgrafika különszám, 1994., 9–10.
Galambos Ferenc: Asszonysirató (versek), Zenta, Udárnik Ny., 1972.
Vasné Tóth Kornélia: Az ex libris a tudomány mérlegén – szakírók, szakírások. In. Interpretációk interpretációja. Tudós bibliothecariusok, tudós elődök, szerk. Zsupán Edina, Budapest, Bibliotheca Nationalis Hungariae, Gondolat Kiadó, 2015., 156–157.
Vasné dr. Tóth Kornélia: Galambos Ferenc (1910–1988). In. Uő.: Múltunk neves ex libris gyűjtői, lexikon, Budapest, Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület, 2019, 62–64.
Vasné Tóth Kornélia: A magyar ex libris szakirodalom óriása, Galambos Ferenc (1910–1988), Kisgrafika, 2013/4. sz., 4–6.
Zóka László: Dr. Galambos Ferenc, Honismeret, 1994/2. sz., 94–95.