Az utazó fényképész, Gévay Béla története – A fényképészet úttörői. 28. rész

2022. október 25. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 89. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A nyolcvankilencedik részben Szemerédi Ágnes „A fényképészet úttörői című alsorozatában Gévay Béla utazó fényképész munkásságát bemutatja be.

Gévay Béla fényképész 1841-ben született Pinkafőn, (ma Pinkafeld, Ausztria) Gévay Albert néven, Gévay Károly és Joanna gyermekeként. Testvére, Antal egy évvel korábban, 1840-ben született szintén Pinkafőn. Gévay korai tanuló éveiről nem sokat tudunk, húszas éveiben feltehetőleg már Bécsben, a szinte vele egyidős Angerer Victor (1839–1894) későbbi híres bécsi fényképésszel együtt sajátították el a fényképezés tudományát. Angerer Victor testvére, Karl – a bécsi Angerer és Göschl fotokemigrafiai műintézetet megalapítója – úttörő tevékenységet végzett a modern könyvillusztrációs reprodukció terén. Másik testvére, Ludwig megalapította az Angerer fényképészeti és műkiadó intézetet. Victor 1894-ben bekövetkezett haláláig társtulajdonosa volt Ludwig cégének. Az Angerer család tagjaitól is több fényképet őriz könyvtárunk Történeti Fénykép- és Videótára.

Gévay karrierjének elején először Pesky Edével (1835–1910) – Pesky József (1795–1862) festő fiával – az ifjú festővel és kőnyomda-tulajdonossal dolgozott együtt Pesten a Váci utca 14. szám (Váci utca és Régiposta utca sarka, a Szentkirályi-házban) alatti műteremben. A fényírdát Pesky Ede egyedül nyitotta meg 1861-ben. Ugyanebben az évben részt vett londoni világkiállításon is olajfestményével. Korábban ő is Bécsben működött együtt az Angerer testvérekkel.

A Pesky-műterem megnyitásáról az első hír 1861 áprilisában került be a sajtóba, a fényírdát kicsit később, végül 1861. augusztus 25-én nyitotta meg. A Hölgyfutár című lap a következő évben már reklámozta a műtermét.

„Fényképészet. A váczi- és régi posta-utczát sarkalló Szentkirályi féle ház udvarán ismert arczképfestő hazánkfia Pesky Ede úr fényképészeti üvegtermet építtetett, melyet mint halljuk, jövő hó elején nyitand meg. Felülről való tiszta világossága ezen teremnek, mely fökelléke a jó fényképeknek, szép eredményeket enged a fényképésszel eléretteni.”

Sürgöny, 1861. április 24., 1. évf., 94. sz. – Törzsgyűjtemény

„Hogy menyire halad a fényképészet erről legjobban meggyőződhetünk, ha Pesky Ede fényképészeti termét keressük fel, hol a lefényképezett arcképek a csalódásig híven találva, egész emberi nagyságban láthatók. E képeket, ki nem tudja, hogy csakugyan fényképek, bizonyosan a legsikerültebb acélmetszetek közzé sorozza. Egy ily nagy kép ára az első példány 15 ft, a többi következő 5 forint. Ajánljuk ez első rendű műtermet a t. közönség figyelmébe.”

Hölgyfutár, 1862. augusztus 2., 13. évf., 92. sz. – Törzsgyűjtemény

Az említett műterem megnyitása után két évvel, 1863 novemberében, a Pesti Naplóban olvashattuk Gévay Béla hirdetését, amelyben reklámozza, hogy Pesky Ede Váci utca 14. szám alatti műtermét átvállalta, (feltehetőleg a tulajdonjogot) az új cég neve: Pesky és Gévay lett. Ezzel párhuzamosan Angerer segédje is volt Bécsben, sokat tanult kortársától egyben mesterétől. Pesky és Gévay műterme nagy népszerűségnek örvendett, hirdetésük szerint 48 óra alatt bármennyi képet olcsón el tudtak készíteni.

1863-ban több hirdetés is megjelent, melyben hirdették műtermüket, miszerint gyorsak és olcsóak, valamint borult és derült időben is tudtak képeket készíteni. Ez megerősíti a korábbi hirdetéseket, miszerint nagyméretű napfény (üveg) műteremmel rendelkeztek.

„Fővárosunkban már annyi jeles fényképész van, hogy a közönség sokszor alig tud választani közülök, ezek közt azonban Pesky és Gévay váczi utczai 14. szám alatti fényirdájának az a nevezetes előnye van, miszerint 48 óra alatt bármily számú képet elkészíthet derült vagy borútt időben igen olcsó árért: 12 látogatójegy (vizitkártya) 6 frt., 25 db 10 frt., 50 db 20 frt., nagy képek 3–20 frt. A fényképek tisztaságáról és ízletes kiállításáról kezeskedik Gévay neve, ki több évig volt külföldön és Angerer híres bécsi fényképiró segédje.”

Nefelejts, 1863. július 26., 5. évf., 17. sz. – Törzsgyűjtemény

„Figyelmeztetjük olvasóinkat hirdetéseink mai rovatára. Pesky és Gévay fényirdájukat ajánlják, kik is mind képeik tiszta és szép kivitelénél, mind az árak olcsóságánál fogva méltán megérdemlik az általános pártolást, melyet a közönség részéről szerencsések tapasztalni. Gévay úr a hires bécsi udvari fényképész Angerer tanítványa.”

Hölgyfutár, 1863. október 3., 14. évf., 41. sz. Törzsgyűjtemény

Kézirattárunk őriz két fényképet Gévay Bélától. Az egyik fénykép Károlyi István (1845–1907) politikust, országgyűlési képviselőt ábrázolja, melynek verzóján ez olvasható: „Emlékül Károlyi Pistától. Jean pinczér. Pest Mart. 21–22, 1864.”
A másik fényképen Tolnai Lajos (1837–1902) író, publicista szerepel, a kép hátulján felirat: „Egy szép költőnő nem kevésbé szép anyjának szeretettel és tisztelettel Pest 1865. Nov 4. Tolnai Lajos”
Mindkét kép hátulján található jelzés szerint a fotográfia Gévay Béla Váci utca 14. szám alatti műtermében készült, amely műterem előtte Pesky és Gévay műterme volt. Tehát ekkor már feltehetőleg Pesky Ede nélkül, egyedül működtette Gévay ezt a műtermet. Ezt megerősíti a verzón lévő felirat is, miszerint: előbb Pesky és Gévay műterme.
1865 májusában érkezett meg Bécsből Angerer Victor (1839–1894) és Pesky Ede helyett betársult Gévay Béla üzletébe. Felújított, megnagyobbított műtermüket a Váci utca 14. szám alatt 1865. május 20-án nyitották meg. Újsághirdetésünk szerint pedig meg is őrizték a kezdetektől a fényírdában azidáig készített eredeti képeket, melyekről bármikor tudtak másolatokat készíteni a vendégek részére.

„Angerer fényképterme Pesten. Angerer Victor, ki eddig bátyjával, a hires bécsi udvari fényképészszel együtt működött, Pestre jön s Gévayval egyesülve, a váci és régi postautca sarkán, (hol eddig Pesky és Gévay fényirdája volt) nagyobbszerű fényképészeti termet nyitnak. Gévay ügyességével már eddig is jó hírnevet szerzett fővárosunkban s most Angererrel egyesülve, bizonyára annál kitűnőbb helyet foglal el a fővárosi fényképészek sorában. Az új fényirda május 20-kán nyittatik meg.”

Pesti Hírnök, 1865. május 9.; 6. évf., 106. sz. – Törzsgyűjtemény

Gévay Béla 1867 júniusában nyitotta meg első önálló műtermét a Dorottya utca sarkán álló Wurm-udvarban. A könyvtár őriz egy itt készült különleges verzót is, amelyeken szerepel a fényképészeti műterem stilizált rajza, sétáló emberekkel és a műterem címével együtt. A német és magyar nyelvű verzón arról tudósít, hogy császári és királyi kizáró(lagos) szabadalma van színes, azaz feltehetően színezett fényképekre. A nyitásáról szereplő hírben úgy szerepel a műterem, mint a térség legnagyobb, emeletes műterme, ezért alkalmas volt csoportok fényképezésére is. Előző műteremben, a Váci utcai Szentkirályi házban készített képeit is megőrizték az 1860-as nyitástól kezdve, így a régebben készült képekből is tudott másolatokat készíteni.

magyarorszagesanagyvilag_1867_hirdetes_opti.jpgMagyarország és a Nagyvilág, 1867. november 23.; 3. évf., 47. sz. – Törzsgyűjtemény

A Dorottya utca akkoriban népszerű fényképészeti központként funkcionált, hiszen itt működtetett műtermet 1861-től a dagerrotípia készítésével elsők között foglalkozó Kawalky Lajos. Nem messze Gévaytól nyitotta meg műtermét Strelisky Lipót (1807–1905). Később az utcában lakott Hoffmann Viktor (1877–?) fényképész is, aki a Magyar Amatőr-Fényképezők Országos Szövetsége titkáraként és a Fény című folyóirat szerkesztőjeként vált a szakmai közélet meghatározó szereplőjévé 1911 és 1918 között.

Gévay Béla, valamint Zograf Ignác és Zinsler Henrik pesti fényképészek sorozatban és darabonként is megvásárolható, albumban gyűjthető vizitkártyaképeket is gyártottak. Gévay Béla több felvételen örökítette meg a Magyar Tudományos Akadémia székházának belső tereit, az ott elhelyezett Esterházy-képtárat, melyből 1871-ben megalakult az Országos Képtár, a mai Szépművészeti Múzeum elődje. Feltételezhetően jól értett a műtárgy fényképezéshez is. Nemcsak műtermi képeket készített, hanem ravatalképet is vállalt. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának 1296/1953 fk leltári számú képén egy fiatal férfi látható oldalt fényképezve a ravatalon koporsóban. Az 1870-es években tréfás műtermi felvételeket életképeket, megjátszott jeleneteket és csoportképeket is készített műtermeiben.
1867-ben olvashatjuk az első jelentősebb hírt új találmányáról az átlátszó festésről, amelyet más néven niliniotypiotnak is neveztek. A találmány lényege, hogy a fényképek hátuljáról ismeretes anilin festékekkel átlátszóan festenek.

„Alkalmunk volt látni Gévay Béla pesti fényképész újabb találmányának, melyre kb. szabadalmat is nyert – az átlátszó festésnek néhány példányát. Valóban meglepő, mondhatjuk művészileg sikerült arczképeket állít elő Gévay e találmányával, melyek az élethűség mellett, igen fris, és a legszebb aquarel festményhez hasonló színezettel bírnak. Általában Gévay fényképterme – Dorottya-utczán, a Wurm-udvarban – a legkitűnőbbek egyike jelenleg a fővárosban, s képei úgy ízlés, mint olcsó és gyors előállítás tekintetében, nem engednek egy hajszálnyit sem versenytársainak.”

Magyarország és a Nagyvilág, 1867. november 23.; 3. évf., 47. sz. – Törzsgyűjtemény

1872-ben, Simonyi Antallal együtt a kecskeméti kiállításon nyert aranyérmet, 1873-ban a bécsi kiállításon díjazták fényképeit és részt vett az 1876-os szegedi országos kiállításon is. 1873-ban megválasztották a fővárosi iparoskör alakuló közgyűlésén választmányi tagnak. Több városban is járt utazó vándor fotográfusként Felső-Magyarországon az 1870-es és az 1880-as években, rendszeresen hirdette magát a helyi lapokban. Az utazásai során érintett városokból sajnos a könyvtár gyűjteményében nem maradt fent kép.

„Hirdetmény.
A múlt napokban tartott esőzés miatt több úri család kívánalmának eleget nem tehetvén, ezeknek kérelmére itt idézésemet csak pár napra hosszabbíthattam meg, miután Munkács városát is útba ejteni szándékozom. Mit is a nagyérdemű közönség tudomására hozni van szerencsém.

Gévay Béla,

fényképész Budapestről.”

Bereg, 1879. október 14., 6. évf., 41. sz. – Törzsgyűjtemény

Először Beregszászon majd Munkácson készített fényképeket, 1882 januárjában pedig rövid ideig Egerben időzött. 1884 januárjában az ungvári helyi lapban, az Ungban hirdette magát. A hirdetés szerint először egy próbaképet készített, és ha a fotóalany azzal meg volt elégedve, Gévay egy perc alatt el tudta készíteni az adott felvételt, a rövid exponálási időt különösen gyerekek fényképezésénél tartott hasznos módszernek. Újságokban talált hirdetések szerint Békésen is kétszer vállalt fotózást, első alkalommal rövid ideig, 1884 július végén, augusztus elején, valamint 1885 áprilisától néhány hétig Bauer Márton bádogos házában készített fotográfiákat
Az utazásokkal párhuzamosan, az 1880-as években feltehetőleg a Kerepesi út 30. szám alatt és az Erzsébet téren is volt műterme.

2005_75_1_opti.jpgGévay Béla: Csíkosruhás kalapos nő portréja – Magángyűjtemény

Az 1880-as években Makón majd, feltehetőleg 1884 és 1888 között Hódmezővásárhelyen két helyen is próbálkozott műteremmel. Feleségét Stuber Máriának hívták, házasságkötésük időpontja nem ismert, lánya Gévay Erzsébet 1888. szeptember 21-én Hódmezővásárhelyen született és Szegeden öthónapos korában hunyt el. 1886. május 29-én született fiúk, Károly. Hódmezővásárhelyi műtermét az akkor már Vásárhelyen letelepedett Plohn Illés (1833–1911) fényképész vette át 1888-ban, és saját házának udvarán rendezte be. Egy 1885-ös hír szerint Plohn Illés árleszállítást eszközölt, feltehetőleg Gévay Béla vásárhelyi megjelenése miatt.
Gévay Hódmezővásárhely után Szegeden nyitotta meg fényképészetét 1888. november 1-én a Horváth Mihály utca 7. szám alatt. Ez Szeged legrégibb fényképészműterme, ahol Gévay előtt 1862-ben Bietler Ferenc, 1881–1885 között Ravasz Imre aradi fényképész, majd 1886-tól 1888-ig Rechnitzer János működött. Rechnitzerről nagyon kevés adat van, de azt tudjuk, hogy szegedi tartózkodása előtt 1883-ban pancsovai (ma Szerbia) fényképészként a csángóföldre utazva csángókat örökített meg, valamint ugyanabban az évben az amszterdami kiállításon fényképeiért ezüstérmet kapott. 1876-ban a szegedi országos kiállításon vett részt, akkor még újvidéki fényképészként.

2005_49_1_opti.jpgGévay Béla: Fiatal fiú portréja – Magángyűjtemény

Gévay szegedi műtermét 1899 őszén helyezte át a Széchenyi tér 6. szám alá. (Balogh-ház, ma a Generali biztosító irodája működik az épületben) Ebben az időszakban készült képei verzóin is szerepelt grafika reklámcéllal az épületről, amelyben a műterme volt, csakúgy, mint a Wurm-udvarban készült képei esetében. A Móra Ferenc Múzeum digitális gyűjteményében található fényképek között Gévay Bélától tájképek, népi életképek, természeti felvételek találhatók, valamint jellemzőek a katonákról készített portréképek, illetve esküvői műtermi felvételek is. Az utóbbiakat Hódmezővásárhelyen készítette. Szegeden a piarista gimnázium részére készített csoportképeket is 1897–1898-ban. 
A Szeged és Vidéke folyóirat egy Szegeden történt különleges esetről számolt be, miszerint Heine Henrik fényképész felesége kibérelte szegedi műtermét 1904-ben, az asszonyt sikkasztás miatt 3 hónap fogházra ítélték.

„TÖRVÉNYKEZÉS.
Az elsikkasztott lencse. Nem arról a főzelékről van szó, amelyre azt szokták mondani, hogy az emberek másnap szépek, ha megeszik, hanem a fotográfusok használta lencséről. A dolog úgy történt, hogy Heine Henrik fényképész felesége kibérelte Gévay Béla fényképészeti műtermét. Amikor az idő letelt, és vissza kellett volna adni a kibérelt tárgyakat, egy lencse hiányzott. Gévay följelentette az asszonyt, akit a törvényszék ma sikkasztás miatt 3 havi fogházra ítélt.”

Szeged és Vidéke, 1904. március 22., 3. évf., 118. sz. – Törzsgyűjtemény

Budapesten született lánya, Mária édesapja előtt öt évvel, 23 évesen, 1904. november 21-én hunyt el Szegeden. Gévay utolsó műterme 1907-től Szegeden, a Horváth Mihály utca 5. szám alatt volt. Két évvel később, 1909. július 24-én 69 éves korában mellhártyagyulladásban hunyt el.
Gyászhírét a Szegedi Napló Újdonságok rovata közölte:

„Gévay Béla Szeged egyik legrégibb fényképésze 67 éves korában, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése ma délután volt, nagy részvét mellett.”

Szegedi Napló, 1909. július 27., 32. évf., 178. sz. Törzsgyűjtemény

Szegedi műtermét 1909 és 1910 között Gévay felesége Stuber Mária működtette. Özvegye 1910. április 24-én halt meg Szegeden, tüdőgyulladásban.

Szemerédi Ágnes (Főigazgatói Kabinet)

Felhasznált irodalom:

A fényképészet úttörői című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész; 84. rész; 85. rész; 86. rész; 87. rész; 88. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr9917954594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása