A magyar szálloda- és vendéglátóipar egyik vezető képviselője, Glück Frigyes – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 30. rész

2023. január 03. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 94. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat kilencvennegyedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Glück Frigyest és gyűjteményét mutatja be.

1a_kep-hegedus_laszlo_gluck_f_62_83_exl_g_314_v1_j3_opti.jpgHegedűs László grafikája. Jelzet: Exl.G/314 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Glück Frigyes (1858–1931) Budapesten született és élt. A magyar szálloda- és vendéglátóipar egyik vezető képviselője, a budapesti Pannónia Szálloda tulajdonosa, a Magyar Vendéglősök Országos Szövetségének elnöke volt.

vf_20_224l_b_opti.jpgGlück Frigyes portréfotója. Forrás. Magyar Nemzeti és Digitális Archívum

Sokat tett a szálloda- és vendéglátóipar fejlesztéséért. Irányításával a Pannónia Szállóban – a mai Rákóczi út 5. szám alatt – a budapesti szállodák közül elsőként vezettek be villanyvilágítást, a földszinti éttermi és kávéházi helyiségekbe központi gőzfűtést. A Hungária Szálló után itt alkalmaztak először liftet, és alakítottak ki a szállóvendégek részére fodrászatot, manikűrt és pedikűrt. A szálloda a színészek, művészek, írók, politikusok kedvelt találkozóhelye volt. A művészvendégekkel Glück baráti kapcsolatot ápolt.

2_kep_-pannonia_szallo_kepeslap_85_137_bp_2_498_opti.jpgHotel Pannonia Szálló (képeslap). Jelzet: Klap 45e/Bp.2.498 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A hazai gasztronómia korszerűsítését szolgálta a magyarok részvétele nemzetközi szakácskiállításokon. Glück megalapította az első pincériskolát. Stadler Károllyal közösen írta Az inyesmesterség könyvét (1889), a pincértanoncok számára négy nyelven szakszótárat és nyelvtankönyvet adott ki.

3_kep-az_inyesmesterseg_-k_gluck_j_opti.jpgAz inyesmesterség könyve, szerk. Glück Frigyes – Stadler Károly, Budapest, Franklin Ny., 1889. – Törzsgyűjtemény

A budai hegyek turisztikájának előmozdítása is foglalkoztatta, e téren nevéhez fűződik a budapesti János-hegyi Erzsébet-kilátó ötlete a turizmus fellendítése érdekében. Az építmény nevét Erzsébet királynéról, Ferenc József feleségéről kapta, aki 1882-ben többször időzött e helyen a panorámában gyönyörködve. Az 1910-ben átadott kilátó nem jöhetett volna létre Glück Frigyes kezdeményezése, az általa szervezett gyűjtés nélkül.

„1902-ben, mikor a Nemzetközi Szállodások Budapesten tartották éves kongresszusukat, Glück Frigyes, a turizmus fellendítése végett, leleményesen felvetette, hogy – többek között – a város legmagasabb pontjára, a János-hegy tetejére immár egy komolyabb kilátó dukálna. Miután a sikeres gyűjtés eredményeként 51 000 korona gyűlt össze, a fővárosi közgyűlés elfogadta az előterjesztést, és úgy döntött ki is írja erre a pályázatot. A bíráló bizottság élére pedig Schulek Frigyes építésztanárt szánták. Klunzinger Pál […] készített egy tervet, melynek koncepciójában egy olyan kilátó szerepelt, mely a János-hegy csúcsán egy kúp alakban csúcsosodó építményt mutatott.
A munkások 1908 tavaszán hozzá is láttak a nemes, ám igen nehéz feladathoz. A hegykúp tövében működő János-hegyi kis vendéglőtől a csúcsig a kocsik részére síneket fektettek le, valamint sodronypályát alakítottak ki, mellyel az építkezéshez szükséges anyagok szállítását tették lehetővé. A vizet puttonyos kocsik hordták a szomszédos Svábhegyről, majd ideiglenes vízvezetéket fektettek. Az alapok megerősítését azonban a porhanyós mészkő így is nehezítette. Az eredeti terveken szereplő kúp alakú tornyot végül Schulek Frigyes átrajzolta és két terasszal díszítette. Így született meg végül az a tortaforma, amit ma is láthatunk.”

Kovács Veronika: A János-hegyi kilátó kalandos története. In: Szeretlek Magyarország portál, 2015. október 2.

4_kep-erzsebet-kilato_2_kepeslap_bp_1_111_opti.jpgErzsébet-kilátótorony a Jánoshegyen (képeslap). Jelzet: Klap.45e/Bp. 1.111 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Látó-hegyen (korábban: Gugger-hegy) található Árpád-kilátó is Glück Frigyes kezdeményezésére épült 1929-ben, a hegy délkeleti kiugrásán. A Friedrich Lóránt tervei nyomán megvalósított, népies stílusú építményt szinte kizárólag terméskő, fa és természetes kötőanyagok felhasználásával emelték.

5_kep_-arpad-kilato_kepeslap_45e_bp_1_135_opti.jpgÁrpád-kilátó a Guggerhegyen (képeslap). Jelzet: Klap.45e/Bp. 1.135 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Glück Frigyes műgyűjtőként, mecénásként is ismertté tette a nevét. Festményeket, iparművészeti tárgyakat gyűjtött. 1897 óta a Magyar Iparművészeti Társulat vezetőségi tagja, alapító tagként a Szent-György-Czéh Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesülete egyik alelnöke volt. Belépett a Magyar Numizmatikai Társulatba és a Magyar Bibliophil Társaságba. Antik iparművészeti és festménygyűjteményt, érmeket, bibliofil könyveket halmozott fel. Köztük a legértékesebb darabok a 12. századi arany evőeszközök, 13–17. századi serlegek, billikomok (nagyobb serlegek, ivókupák) és 17. századi holland festmények voltak. Kulcsgyűjteményét, evőeszköz-kollekcióját az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozta.
Bár a Gyermekvédő Liga 1906-os iparművészeti múzeumbeli ex libris kiállításán iparművészeti tárgyakkal vett részt, ex libris gyűjtéssel is foglalkozott, támogatva a grafikusokat. Több könyvjegyet készíttetett a nevére, melyek közt kiemelkedik az osztrák Franz von Bayros alkotása: a dús ornamentikájú szecessziós ex librisen tűzhely előtt félmeztelen nőalak és Ámor alakja rajzolódik ki, utóbbi serpenyőjében megperzselődött szívek. A háttérben urna látszik virágfüzérrel.

6_kep-gluck_frigyes_bayros107x94_vastagh_g_35_opti.jpgFranz von Bayros grafikája (1914). Jelzet: Vastagh/G/35 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Tichy Kálmán grafikus, író, néprajzkutató és Hegedűs László grafikus is készített Glück Frigyes nevére szóló művészi ex librist, utóbbi többet is.

7_kep-gluck_frigyes_graf_hegedus_l-64x65_vastagh_g_33_opti.jpgHegedűs László grafikája. Jelzet: Vastagh/G/33 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A korabeli sajtó így írt Glück Frigyes jótékony cselekedeteiről:

„Glück Frigyes a közjótékonyság terén egymaga több emlékezetesebb dolgot mivelt mint egész sereg hivalkodó egyesület. Nincs olyan humánus akczió sem a köztörvényhatóság közgyülésén, sem a társadalom különböző rétegeiben, amelynek megindítása legalább részben Glück Frigyes nevéhez nem füződnék.”

Glück Frigyes kitüntetése, Országos Hirlap, 1899. január 25., 6. – Elektronikus Periodika Archívum

Glück Frigyest társadalmi szerepvállalásáért, a közjótékonyság és az ipar terén szerzett érdemeiért a király a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Ex libris irányú műgyűjtői, mecénási tevékenysége is sokrétű érdeklődését igazolja.

Irodalom:

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

A blogbejegyzésben idézett szövegek korabeli helyesírással szerepelnek.

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész; 84. rész; 85. rész; 86. rész; 87. rész; 88. rész; 89. rész; 90. rész; 91. rész; 91. rész; 92. rész; 93. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr3817996014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása