Canzi Ágoston és Heller József élete és munkássága. A fényképészet úttörői. 32. rész

2023. február 03. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 96. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A kilencvenhatodik részben Szemerédi Ágnes „A fényképészet úttörői” című alsorozatában Canzi Ágoston és Heller József életének és munkásságának bemutatását folytatja.

Két érdekes újságcikk szerint Canzi halála után pár hónappal Heller az Úri és Korona utca sarkán társával nyitott egy új műtermet. A nyitás után rögtön megjelent róluk egy cikk a Magyarország és a Nagyvilág folyóiratban, miszerint a korábbi fényképészekhez képest rendkívül olcsón dolgoztak. (Heller társa ismeretlen.)

„Heller és társa ez ég alatt nyílt meg újonnan egy fényképirda az úri- és korona utcza szögleten lévő 2. dik számú ház első emeletén; fényképek csinosan és tisztán kiállítva jutányosan kaphatók.”

Sürgöny, 6. évf. 136. sz. (1866. június 16.) – Törzsgyűjtemény

„Hogy mily ereje van a concurrentiának és mennyire haladt újabb időkben a fényképészet, legjobban meggyőződhetünk róla, ha a néhány év előtti árakat a mostaniakkal összevetjük. Akkor egy tuczat vizitkártya alakú arczképért elfizettünk 12, 13 frtot, és most Heller és társa az úri- és koronautcza sarkán igen jó képeket készít tuczatját 2 fr. 50 krjával. – Ajánljuk a közönség figyelmébe.

Magyarország és a Nagyvilág, 2. évf. 24. sz. (1866. június 17.) Törzsgyűjtemény

1866. október és november folyamán pedig már több lap arról cikkezett, hogy ezt a műtermet (korábban Barabás Miklós műterme volt) Dr. Hermann Heid és Ferdinand Ronninger vette át Heller és társától. Tehát Canzi halála után nagyon rövid ideig együtt dolgozhatott még egy másik fényképésszel is, nemcsak önállóan.

„Fényképészet.
Van szerencsénk a magas nemesség sat. cz. közönséggel tisztelettel tudatni, hogy mi a Heller és társa (ezelőtt Barabás [Miklós]) fényképészeti műintézetét az úri- és korona-utcza szögletén 2-dik sz. alatt átvettük. – Szabad legyen e tekintetben Bécs városában szerzett jó hirnevünkre hivatkozni, s azon remény kecsegtet bennünk, miszerint itt is mint letelepedésünk uj hazájában a nagyérdemű közönséget beismert képességünk által minden tekintetben kielégiteni törekedni fogunk; s midőn a nagyérdemű közönség szives pártolásáért s ügyünk felkarolásáért esedeznénk, tisztelettel maradunk Dr. Heid H. és Ronninger F.”

Politikai Ujdonságok, 12. évf. 42. sz. (1866. október 17.) – Törzsgyűjtemény

Heller József Canzi halála után 1870-ig működtette a Kristóf téri műtermüket önállóan. Sajnos a kutatás során nem derült ki, ki volt a Canzi utáni társa. Valószínűleg Canzi halála után nem sokkal készülhetett az alábbi fénykép is, amelyet a Történeti Fénykép-és Interjútár őriz. A kép hátulján levő felirat még úgy van elrendezve, mint amikor még közösen üzemeltették Kristóf téri műtermüket, de már Canzi neve hiányzik a verzóról és a kép előlapjáról, viszont Heller keresztneve nincs kiírva és a cím és a név sincs ízlésesen elrendezve, mint amikor már önállóan működtette műtermét a Kristóf tér 4. szám alatt. (Erre utal a második, magángyűjteményben őrzött fénykép.)

Heller József különleges felvétele az 1867-es koronázásról készült nagy méretű fotográfiai sorozata. A koronázás eseményeit rajta kívül még Borsos és Doctor örökítette meg. Heller József a Coburg-palota tetejéről fényképezte az eseményeket. Panorámafelvételei több mint kétórás időtartamot ölelnek fel, képei segítségével felidézhető a teljes eseménysorozat. A sorozat egyik fényképét a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár őrzi.

ferenc_jozsef_koronazasa_opti.jpgFerenc József megkoronázása – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest-gyűjtemény, Fotótár. Jelzet: 010876

A Heller József neve alatt Canzival közös és Canzi halála után még önállóan is működtetett Kristóf tér 4. szám alatti műtermén kívül még két fényírdáról van tudomásunk, de sajnálatosan bővebb információk egyiknek a nyitásáról sincsenek, folyóiratokban sem szerepelt. (Valószínűleg azért, mert ismert fényképész volt, közönsége körében gyorsan terjedt a hír a műtermeiről.) Az egyik műterem a terézvárosi egykori István tér (ma Klauzál) 39. szám alatt a (régi nevén Háromdob) a mai Dob utca sarkán volt. Ez utóbbi műterme még 1879-ben is fennállt, ezt bizonyítja egy magángyűjteményben őrzött datált kép is. Kétféle verzóval is adott ki fényképet ebből a műteremből.

A másik műterme Budán az (Erzherzog) Albrechtstrasse azaz a Főherceg Albert út a mai Hunyadi János úton volt. Egy Fortepanon szereplő fénykép szerint 1869-ben már működött műterme.

fortepan_90228_opti.jpgHeller József verzó – Fortepan / Mészöly Leonóra. Képszám 90228

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára által online publikált, fényképészműtermeket sorakoztató lista szerint viszont budai műterme 1847 és 1882 között működött, azonban az Adress-Kalender von Pest, Ofen und Alt-Ofen címtárban 1867-ben sem szerepel még, csak 1874-ben. Ez viszont még nem bizonyító erejű, hiszen a címtárakba való bekerülésért fizettek. Lehet, hogy ő nem szánt erre költséget. Továbbá azt is látjuk, hogy hirdetései sincsenek a későbbiekben. Nyilvánvalóan nem is volt erre szüksége, hiszen ismert fényképész volt. Valószínűbb, hogy Canzi halála után nyitotta Budán a műtermet, hiszen, ha korábban működött volna műterme, feltehetőleg lennének források erről.
Magángyűjteményben és a nemzeti könyvtár gyűjteményében is találhatók fényképek, amelyek ebben a budai műtermében készültek. Az 1875-ös budapesti Czím és Lakjegyzék szerint a műterem a 112-es házszám alatt volt. Tehát Heller a terézvárosi műtermével párhuzamosan üzemeltette a budait.

Budai jelenlétét bizonyítják tehát akkor készült felvételek verzói (hátlapjai) és egy érdekes újságcikk A Hon című folyóiratban, 1870-ből. A cikk részletesen leírja, hogy Heller budai fényképészként tanúja volt egy, a Lánchídon történt öngyilkosságnak.

„Öngyilkosság szerencsétlen szerelem miatt. Tegnap este fél 9 óra tájban egy csinos arczu, nyúlánk termetű, mintegy 18–20 éves leányka, a Lánczhídról a Dunába vetette magát. Heller József budai fényképész és egy Huber Lajos nevű kereskedősegéd, kik a lánczhidon közvetlenül utána Buda felé mentek – s az öngyilkosságnak tanúi voltak, – segély után kiáltottak, de mire az beérkezhetett volna, a fiatal leány a Duna hullámai között menthetlenül eltűnt. A Lánczhidon az öngyilkos nő csupán szürke nagykendőjét hagyta hátra. Ma délelőtt Schönaug Adolf helybeli nagykereskedő azon jelentést tette a kapitányságnál, hogy tegnap este szobaleánya Jiha Ottilia hazulról eltávozott és vissza nem tért. Nevezett leány már tegnap öngyilkosságot emlegetett és kifejezte, hogy szerelmében csalódván, és azonfelül viszonyának a világ ítélete szerint megbecstelenítő következményeit magán hordozván, e szégyen elől csak egy menekvése van: a halál. Ezen jelentés folytán azonnal valószínűnek tűnt fel, hogy az öngyilkos nő Jiha Ottilia volt, mely sejtelem valónak bizonyult be, mert a nevezett kereskedő szolga személyzete a hátrahagyott nagykendőt Jiha Ottilia tulajdonának ismerte fel. A szerencsétlen nő csehországi születésű és szolgálat adói teljes megelégedését szelíd, csendes természeténél fogva bírta. A hátrahagyott levelekből a viszony minden fázisa s a csábító kiléte is napfényre jött.”

A Hon, 8. évf. 303. sz. (1870. december 18.) – Törzsgyűjtemény

A Történeti Fénykép- és Interjútár is őriz három, díszes verziójú fényképet Heller József budai műterméből.

Heller 1883–1884-ben és 1888-ban már csak az István tér 1. szám alatt szerepel fényképészként a Budapesti Czim- és Lakjegyzékben, budai műterme ezekben az években már nem található meg. Lehetséges, hogy 1882 után már csak az István téri műterme volt meg.
Első felesége Winter Erzsébet volt, aki a második házassági anyakönyve utólagos bejegyzése szerint 1865. október 30-án hunyt el Monoron. Eddigi kutatások szerint nem tudjuk mikor és hol házasodtak, de Erzsébet halálának időpontjából következik, hogy Canzival közös munkássága idején vehette feleségül őt.
Második felesége özv. Lamotte Józsefné (néhai kereskedő neje) Günther Alojzia Terézia (1824. november 6. – 1887. január 14. Budapest) volt, akivel 1881. május 23-án kötött házasságot. Ekkor még fényképészként tevékenykedett az István téren. 1887 januárjában a budapesti VII. kerületi Király utca 44. szám alatt laktak.
A Terézia halála utáni évben, 1888-ban vette el harmadik feleségét, a nála 30 évvel fiatalabb Lerche Mária Annát (1863. október 24. Tabán – 1936. márc. 14. Budapest) néhai Lerche István vésnök-köszörűs, magánzó (1821 – 1907. június 9. Budapest) és Bergmayer Anna leányát. 1888. szeptember 19-én a tabáni római katolikus templomban kötöttek házasságot. Társadalmi megbecsülését jelzi, hogy esküvői tanúi Dr. Arányi Lajos (1812–1887) orvos és nyéki Németh Imre (1839–1895) miniszteri tanácsos voltak. Ebből a házasságából született első leánygyermeke, Heller Matild Paulina Mária 1888. november 15-én Budapesten. Második leánygyermeke, Heller (1954-ben magyarosítva) Halmos Mária (művésznevén Halmos Mici az erdélyi magyar színészet kiemelkedő alakja) 1891. szeptember 30-án született Budapesten és 1972. augusztus 6-án ugyanott hunyt el. Érdekes, hogy gyermekei születésekor Heller igen idős volt már, túl volt a hatvanadik életévén. A születési anyakönyvi bejegyzés az apa foglalkozásaként gazdászt jelöl meg a Tabánban. Talán az idős Heller már felhagyott a fényképezéssel és már csak gazdálkodott. (Valószínűleg ezért se maradtak fent fényképek az 1870-es évek végétől és az 1880-as évekből.)
Számos újságcikk jelent meg Halmos Mici fellépéseiről, tagja volt több színháznak is. Mint primadonna Pozsony, Miskolc, Szatmár, Arad, Temesvár, Nagyszeben, Marosvásárhely, Brassó színházainál énekelt. A Székely Napló 1926. májusi számában részletesen leírta, hogy a csalogányhangú, bájos szőke primadonna akkor lépett fel utoljára a marosvásárhelyi színházban.
Halmos Mici kétszer házasodott. Először 1910-ben egy zsidó bútorkereskedőhöz Fried Emil Jehudához ment feleségül, de 1917-ben elváltak. Fried Emil, később Fenyő Emil (Magyarkanizsa, 1889. március 18. – Budapest, 1980. augusztus 15.) néven ismert színész és filmrendező lett. Majd ugyanabban az évben újraházasodott, és az ismert színész Jakabffy Dezső Zsigmond (1895–1965) felesége lett 1928-as válásukig.

„Aradra jön vendégszerepelni Jakabffy Dezsőné, Halmos Miczi, a brassói színtársulat primadonnája, a fess, csinos és korrekt urinö, aki a maga romlatlanságában nagyon rokonszenves jelenség az életben és színpadon egyaránt. A művésznő a meghívást nem annyira férjének, Jakabffy Dezsőnek, az aradi színház művezető-igazgatójának és főrendezőjének köszönheti, mint inkább tehetségének és disztingvált, nagyon megbecsült személyének.”

Vágóhíd, 13. évf., 23. sz. (1926. június 6.) – Törzsgyűjtemény

Három fénykép található róla a könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárában. Fiatalkorában Strelisky készített egy egész alakos fényképet, másik két képen idősebb korában szerepel, a képek Stefánia úti műteremben készültek, 1912-ben, a képek hátulján megjegyzés: Fenyő Emilné, Halmos Mici.

Heller József fényképész 1893. március 11-én hunyt el 68 évesen tüdővizenyőben, halotti anyakönyve szerint I. kerületi (tabáni) Alsóhegy utca 19-ben. Özvegye, illetve közös lakásuk 1894-ben már nem található meg a budapesti címjegyzékben, de családja továbbra is az első és második kerületben lakott. Heller József fényképész gyászhírét csak a Pesti Hírlap 1893. március 17-i száma közölte. A napilap nem emlékezett meg hosszan róla, számos más elhunyttal együtt sorolták fel nevét. Gyászjelentése nem található meg a könyvtár gyűjteményében.
Színésznő lánya, Halmos Mici 1972-ben hunyt el. Gyászjelentését könyvtárunk Gyászjelentésgyűjteménye őrzi.

halmos_mici_gyaszjelentese_opti.jpgHalmos Mici gyászjelentése – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Források:

Szemerédi Ágnes (Főigazgatói Kabinet)
Társszerző: Dr. Török Róbert (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója és a Magyar Fotótörténeti Társaság főtitkára)

A fényképészet úttörői című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész; 84. rész; 85. rész; 86. rész; 87. rész; 88. rész; 89. rész; 90. rész; 91. rész; 92. rész; 93. rész; 94. rész; 95. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr9618039092

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása