Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat 108. részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Kellner Istvánt és gyűjteményét mutatja be.

Kellner Adolf textil-nagykereskedő és Birnbaum Kamilla fia, Kellner István (Stephan Kellner, 1892–19?) könyvkereskedő és könyvkiadó, a Magyar Bibliophil Társaság tagja volt. Bár kereskedelmi tanulmányokat folytatott, festői és grafikusi ambíciókkal is rendelkezett. Bekapcsolódott az 1894-ben létrejött Nemzeti Szalon munkájába, mely a magyar képzőművészek és műpártolók egyesületeként működött. Ex libriseivel, könyvdíszeivel és festményeivel több tárlaton is részt vett az 1910-es években.

Conrad Gyula rézkarca. Jelzet: Exl.K/201 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Hazánkban a századfordulón még nem működött ex libris egyesület, a műfaj iránt érdeklődők külföldi társaságok kötelékébe csatlakoztak. Kellner István az osztrák és a német egyesület (Österreichische Exlibris-Gesellschaft, Deutscher Verein für Exlibriskunst und Gebrauchsgraphik zu Berlin) tagjaként gyűjtőkkel és grafikusokkal is kapcsolatba került. A korszak neves hazai és külföldi művészei, köztük Conrad Gyula, Divéky József, Gara Arnold, Franz von Bayros, Emil Ranzenhofer, Armand Rassenfosse, Karl Ritter már az 1910-es évek elejétől több ex librist is terveztek a számára.
Magyarországon az 1909-ben alakult Szent-György-Czéh Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesülete grafikai szakosztálya vállalta magára az első ex libris gyűjtő kör szerepét. Kellner ennek tagjaként is kiterjedt kapcsolatokra tett szert.
Képzőművészként nem bizonyulhatott sikeresnek, mert hamarosan a készítés helyett a grafikák és a könyvek gyűjtése, adásvétele, kiadása felé fordult. 1919 elején Budapest IV. kerületében, a Koronaherceg (ma Petőfi Sándor) utca 10. szám alatt megnyitotta könyvkereskedését, antikváriumát, melyben bibliofil és grafikai ritkaságok egyaránt megtalálhatók voltak. Ehhez az alapot a könyvművészetileg jelentős 18–20. századi, túlnyomórészt német és francia illusztrált könyvállománya, valamint gazdag műgyűjteménye jelentette.

Gara Arnold rézkarca (1921). Jelzet: Exl.K/193 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A könyvek mellett grafikai albumokat, mappákat is árult. Boltjának aktuális készletéről több katalógust is megjelentetett az 1920-as években: Luxusdrucke, livres illustrés des XVIIIe–XXe siecle. Graphik. Katalog 1. (Budapest, Stefan Kellner Buchhandlung, 1920); Moderne deutsche Vorzugsdrucke, französische und englische Werke des XVIII–XX. Jahrhundert. Original Graphik. Katalog 2. (Budapest, Stefan Kellner Buchhandlung, 1921).
Olyan különlegességek, ritkaságok is kaphatók voltak nála, mint Walter von Zur Westen Berlins graphische Gelegenheitskunst I–II. (1912) című műve, mely művészi, merkantil és reklámgrafikai alkotások, metszetek, névkártyák, plakátok és ex librisek gyűjteménye volt. Heine Doktor Faustusának német luxuskiadása Divéky József színezett illusztrációival és könyvdíszeivel szintén szerepelt a kínálatban. Önálló grafikákat is árult német, francia, holland, belga, osztrák és angol képzőművészektől, köztük Rembrandt és Daumier alkotásait, illetve a korszak ismert szecessziós, impresszionista és expresszionista művészei közül F. von Bayros, A. Beardsley, W. Geiger, O. Larsen, H. Matisse, J. Pascin, E. Ranzenhofer, D. de Segonzac, M. Slevogt műveit is meg lehetett nála vásárolni. Néhány magyar alkotótól is előfordultak grafikák, köztük Belányi Viktortól, Divéky Józseftől, Gara Arnoldtól, báró Hatvany Ferenctől, Jaschik Álmostól, Prihoda Istvántól és Vadász Miklóstól. Kellner István ugyanakkor nem csupán könyveket, grafikai albumokat, eredeti rajzokat és akvarelleket árusított, hanem a kisgrafika műfajába tartozó ex libriseket is.
Megszállottan gyűjtötte az erotikus vonatkozású és művészi értékkel bíró könyveket, grafikai alkotásokat, melyek a gyűjtők egy rétege számára különösen népszerűek voltak, ezért magas áron kelhettek el. Kellner könyvkereskedésének céghirdetménye („Ritka, szép könyvek, bibliophil kiadások, grafikák”) is tükrözi ezt az irányultságot, a grafikán nagyítóval könyv fölé hajoló férfit láthatunk női aktokkal.

Gara Arnold rézkarca. Jelzet: Exl.K/186 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az erotikus tematika a Kellner számára készített ex libriseken, kisgrafikákon is sokszor megjelenik. Példa erre Divéky József következő rézkarca.

Divéky József rézkarca (1917). Jelzet: Exl.K/195 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az osztrák Franz von Bayros több ex librist tervezett Kellner számára. Az alábbi, 1913-ban készült műve A Gyűjtő folyóirat Bayros-különszámának címlapját is díszítette. A kör alakú, virágfüzéres kompozíció főszereplője egy félakt nő nagy kalapban, fodrozódó szoknyában, jobbjában kígyóval, bal kezében Szent György-szobrot tartva. Lábánál majom ül kimonóban, tollal. A művet dekorativitás, kecses részletek és erotikus fantázia jellemzi. Bayros nőalakja a csábító „femme fatale” (a végzet asszonya) sajátos ábrázolása.

Franz von Bayros grafikája (heliogravür, 1913). Jelzet: Exl.K/199 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Kellner nevére szóló ex librisekre jellemző a könyvkereskedésre utaló motívumkincs fő elemeként a telepakolt könyvespolcok és műkincsek közt nézelődő, beszélgető emberek megjelenítése. Franz von Bayros, Armand Rassenfosse, Gara Arnold, Divéky József, Zádor István és Conrad Gyula neve említhető a témát bemutató grafikusok között. Conrad Gyula rézkarca könnyed eleganciát tükröz, az üzlet mint a társasági élet egy színtere jelenik meg.

Conrad Gyula rézkarca (1921). Jelzet: Exl.K/183 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Kellner István egyedülálló, 20. század eleji modern kisgrafikai gyűjteményéről 1921-ben saját kiadású, német nyelvű, többkötetes katalógust jelentetett meg Ex libris und Gelegenheitsgraphik címmel, 1000 számozott példányban. A címlap Gróf József grafikus munkája. A kötetekből 150 darab, egészbőrbe kötött luxuskiadás is készült, amelyekhez 10 eredeti grafika tartozott mellékletként.

Stefan Kellner: Ex libris und Gelegenheitsgraphik (III. kötet), Budapest, 1921. (Borító) – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A kiadvány több száz német, osztrák és svájci művész több ezer könyvjegyének leírását és néhány mű reprodukcióját tartalmazta. Az ábécésorrendben közölt alkotók ex libriseinél többnyire feltüntették a tulajdonos nevét, a felirat szövegét, a keletkezési évet és a technikát is. Az összeállításban Kellner segítségére volt Reich Milton Oszkár, akinek az előszó után olvasható Über die Entwicklung des Exlibris című írása. Kellner a katalógussal üzleti és szakmai célokat is megvalósított, egyrészt bemutatta eladásra szánt nívós gyűjteményét, amelyet egyben akart értékesíteni; másrészt meg akarta osztani gyűjtőmunkája tapasztalatait. A praktikus kézikönyvként is használható kiadvány megkerülhetetlen forrás és segítség a gyűjtőknek az 1900 és 1920 között készült ex librisek meghatározásához.
Kellner István utolsó éveiről, haláláról pontos adatokat nem ismerünk. Az általa árusított és kiadott erotikus munkák miatt megindult nyomozások és perek nagyban hozzájárulhattak ahhoz, hogy 1925-től Bécsbe tette át a székhelyét, és néhány évig ott folytatta könyv- és műkereskedői vállalkozását. Életének további alakulása nem ismert.
Személyében egy sokoldalú embert ismerhettünk meg, akinek gyűjtőszenvedélye és művészi érdeklődése elválaszthatatlanul összefonódott könyv- és műkereskedői, kiadói tevékenységével. Zádor István ex librisével – a karosszékben műtárgyai közt olvasó Kellner István alakjával – is neki állítunk emléket.

Zádor István litográfiája (1920). Jelzet: Exl.K/197 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Irodalom: 

• Farkas Judit Antónia: Erotika és bibliofília, Kellner István tiltott könyves tevékenysége az 1920-as években, Korunk, 2010/3. sz., 89–95.
• Farkas Judit Antónia: Két bibliofil vállalkozó: Reiter László és Kellner István, Ars Hungarica, 2011., 37. évf., 32–54.
• Farkas Judit Antónia: A Magyar Bibliophil Társaság története (1920–1949), Magyar Könyvszemle, 2011/3. sz., 342.
• Galambos Ferenc: Egy és más az ex librisgyűjtésről, KBK Értesítő, 1963. augusztus, 49.
• Néhány szó az ex libris gyűjtőkhöz, A Gyűjtő, szerk. Siklóssy László Dr., 1912. I. évf., 44.
• Reich Milton Oskar: Über die Entwicklung des Exlibris. In: Ex libris und Gelegenheitsgraphik, Stephan Kellner, Budapest, 1921, V–XI.
• A Szent-György-Czéh Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesülete tagjai (lezáratott 1912. december 1.), A Gyűjtő, szerk. Siklóssy László Dr., 1912., 449.
• Vasné dr. Tóth Kornélia: Kellner István (1892–19?). In: Uő.: Múltunk neves ex libris gyűjtői, lexikon, Budapest, Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület, 2019, 90.
• Verzeichnis der Mitglieder der Österreichischen Exlibris-Gesellschaft, 1913. In: Österreichische Exlibris-Gesellschaft Jahrbuch, Wien, 1914, 59.

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész; 84. rész; 85. rész; 86. rész; 87. rész; 88. rész; 89. rész; 90. rész; 91. rész; 92. rész; 93. rész; 94. rész; 97. rész; 98. rész; 99. rész; 100. rész; 101. rész; 102. rész; 103. rész; 104. rész; 105. rész; 106. rész; 107. rész