Canzi Ágoston és Heller József élete és munkássága. A fényképészet úttörői. 31. rész

2023. február 02. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 95. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A kilencvenötödik részben Szemerédi Ágnes „A fényképészet úttörői” című alsorozatában Canzi Ágoston és Heller József életét és munkásságát mutatja be.

A 19. századi fényképészet-történetben számos fényképészeti társulásra, műteremnyitásra, közös, hosszan tartó, sikeres karrierre láttunk példát. Jelenlegi blogbejegyzésemben egy, rövid négy évig tartó üzleti együttműködést, Canzi Ágoston és Heller József munkásságát, valamint Heller József önálló tevékenységét mutatom be.
Canzi Ágost (Ágoston) Elek (más néven August Canzi) az életrajzi lexikonok és több más forrás szerint 1808-ban született az ausztriai Baden bei Wienben. Eredeti, születési neve Martin Kanz volt. Születési éve, úgy tűnik, tévesen szerepel a szakirodalomban. 1866. április 13-i gyászjelentése és a halotti anyakönyvi kivonata (ötvenhárom évesen hunyt el) szerint is más évben született. Ezt megerősíti a pesti házasságkötési anyakönyv (negyvenévesen házasodott 1853-ban) is, amely szerint 1813-ban született. Canzi a korszak hazai fényképészeihez hasonlóan eredetileg festőnek tanult. A Magyar képzőművészek lexikonának szócikke szerint 1838-ig Párizsban élt, hol Jean-Auguste-Dominique Ingres francia klasszicista festő (1780–1867) festőműtermét látogatta, majd Stuttgartba költözött. 1840-ben Bécsbe helyezte át székhelyét, onnan került át Pestre 1846-ban. Az 1840-es években már a pesti művészeti élet állandó kiállítójának számított. Többségében életképekkel szerepelt, Pesten pedig mint arcképfestő és fényképész vált ismertté. 1838-ban Lajos Fülöp király kormánya a művészt nagy aranyéremmel tüntette ki. 1850-ben az Első Magyar Festészeti Akadémia festészeti versenyén a növendékek festményeit bírálta, tagja volt a magyarországi műegyletnek is Barabás Miklóssal, Trefort Ágostonnal, Kubinyi Ágostonnal együtt. Néhány korabeli festett alkotása fel-fel bukkan ma is árveréseken.

„Az első m. festészeti akadémiában f. évi sept. 15-kén d. e. 11 órakor történt meg a növendékek tanulmányművei kiállitásának megnyitása, s egyszersmind a díjkiosztás. […] A kiállított művek pártatlan műbirák t. i. Canzi Ágoston, Kiss Bálint és Leder Frigyes akadémiai festész urak által lőnek megbírálva, s ezen bírálat értelmében az illető oklevelek kiadva.”

Hölgyfutár, 1. évf., 71. sz. (1850. szeptember 25.) – Törzsgyűjtemény

1853 júniusában feleségül vette a 28 éves Maria Carolina Josephine Ruprechtet. Első gyermekük, Canzi Rudolf Edmund későbbi nevén Canzi Rezső Ödön 1854. február 21-én született. Bécsben végezte festészeti tanulmányait, az 1870-es és az 1880-as években többször állított ki a Műcsarnokban is, valamint részt vett az Ezredévi kiállításon is két festményével. A kiállításon édesapja festményeit is kiállították. Canzi Ágoston nevét Szüret Vác vidékén című 1859-ben keletkezett mozgalmas festménye tette ismertté, amely ma a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található. Kőrajzokat és akvarellarcképeket is készített ebben az időszakban. 1861-ben Szalay László díszes nagy arcképét hirdették kőnyomaton, amely Canzi rajza után készült, valamint a művészeti tárlaton ugyanebből az évből szerepelt Teleki László, Erkel Ferenc és Rottenbiller Lipót arcképe is. 1861-ben a műárus kirakatokban a Canzi által rajzolt és Walzel litográfus által kőre nyomott Deák Ferenc-arckép volt a legnépszerűbb.
Második gyermekük, Canzi August Franz, 1855. szeptember 27-én született. Első lányuk, Canzi Marie Ernestine 1857. július 12-én, második lányuk, Rosa Therese 1859. január 29-én született. Gyermekeik születési anyakönyveiben akadémiai festőként van Canzi feltüntetve.
Canzi tagja volt a pesti evangélikus árvaegyletnek, segítette az árvákat és 1862-ben a vízkárosultakat is támogatta 1 forinttal.
Későbbi fényképész társa, Heller József 1824. november 6-án született Csehországban akkori német nevén Ullrichsthal (ma Nový Oldřichov) településen Steinschönau (ma Kamenický Šenov) tartományban Heller József és Jankel Erzsébet gyermekeként. Eredeti foglalkozása szerint vésnök és festő is volt. Hevesy Iván A magyar fotóművészet története című könyv szerint Bécsben és Berlinben tanulhatta ki a fényképész mesterséget. Néhány adalék szerint karrierje kezdetén dagerrotípiákat készített, az ő kezei közül kerültek ki a legszebb, technikailag legkiválóbb dagerrotipfelvételek. A fennmaradt dagerrotipfelvételek közül nagyon kevés azonosítható be a tulajdonos szerint, de az 1840-es évek képei valószínűleg nagyrészt Strelisky Lipót és Heller József műterméből kerültek ki. A Fotóművészet 1979/4. számában jelent meg Peczek Fridolin császári és királyi honvédról 1855 körül készített dagerrotípiája.
1845-ben kezdhette fényképészeti működését a Kristóf téren, hiszen a Pesti Napló 1860-as cikke szerint tizenöt éve (alapítva 1845) fennálló műtermét újította fel és nagyobbította meg a belvárosban.

„Photographiai jelentés.

Alúlírt tisztelettel köztudomásul adja, hogy 15 év óta fönnálló fényképelő műhelyét Pesten, „nagy Kristóf” czimü házban a 3. em legcsinosabban és legczélszerűbben megújította és megnagyobbította, nem kimérve se költséget, se fáradságot, hogy a t. cz. közönség igényeinek megfelelhessen. Miután ő a nagy haladást fáradhatlanul folytatta, hogy a fényképelést a tökéletesség legmagasabb fokára emelje, épen most érkezett meg Angolországból egy általa újon föltalált gép, mely által a leggyöngédebb árnyalatok tökéletes élesen kitüntettetnek, és az egész kép az eddig el nem érhetett fokban világosan és tisztán előállíttathatik, úgy, hogy a Stereoskop és látogatójegy-képek a legnagyobb tisztaságban jelennek meg.
A t. cz. közönség kényelmére minden mintából egy tárt tartok, mely jelenleg 3000 darabot foglal magában és folyó számokkal láttatnak el, ugy hogy bármikor, évek múlva, csupán az illető szám közlése mellett, másolatokat készíthetek. Végre ajánlom alapos photographia oktatásomat: e tekintetben bizonyítványokat mutathatok elő olyanoktól, kik most már mint önálló fényképelő műhely tulajdonosai, intézetemben képeztettek ki. Folyvást iparkodni fogok, hogy művészetemben előforduló minden legújabb haladással legszebb természeti képmásokat, és pedig festő segítsége nélkül, nyújthassak.

Heller József fényképész. In: Pesti Napló, 11. évf. 3095. sz. (1860. június 5.) – Törzsgyűjtemény

Történeti Fénykép- és Interjútárunk őriz néhány Heller József által készített fényképet, amelyek verzóján még egy kezdetleges (nyomdailag nem legyártott verzón) kék pecsét szerepel. Ekkor még önállóan működtette műtermét a „Nagykristófnál” a 3. emeleten.

Canzi Ágoston és Heller József 1862-ben kezdték el közös működésüket. 1862. május 7-én a festő fényképészek fényírda építésének engedélyezésért folyamodtak Pest város tanácsához. Diescher József (1811–1874) magyar építészmérnök, építési vállalkozó Müller Terézia kétemeletes Kristóf téri házának tetőteréből alakította ki műtermüket. Az építész négy, tizenkét ablakszemes üvegfelülettel rendelkező műteremet tervezett, valamint huszonnégy táblából álló felülvilágítót is helyezett el a műtermükbe. A pillérek között és alatt reklámfelületek kaptak helyet: középen „Canzi és Heller”, alatta német és magyar nyelvű „Photographische Anstalt – Fényképíró Intézet” felirat hirdette a társulást. A későbbi folyóiratok beszámolnak arról, hogy az újonnan felszerelt műterem valóban megvalósult.

canzi_es_heller_muterme_opti.jpgDiescher József: Canzi Ágoston és Heller József épülete. Budapest Fővárosi Levéltára. HU BFL IV.1305 320/1862

A tervezett együttműködésről a nyitás előtt két hónappal már beszámoltak a Nefelejts című lapban.

„Ha már annyira belejöttünk a photographia-járványba keressük ki azokat, kik igényeinknek legjobban s legolcsóbban megfelelnek. Heller J. (a Kristóf téri Müllerházban) ki már eddigelé is köztetszést vivott ki, Canzi, jóhírű festő társaságában még nagyobbszerű photograph-műhelyt fog rövid időn fölszerelni. Gépet Párisból hoznak – ami pedig onnét jó – mindig ajánlatos.”

Nefelejts, 4. évf. 11. sz. (1862. június 15.) – Törzsgyűjtemény

1862 júliusában az alábbi hír jelent meg Canzi és Heller egyesüléséről. Ez a cikk is tükrözi, hogy Canzi festészet helyett kezdett el foglalkozni a fotográfiával:

„Maholnap azon mondás, hogy valaki a napnál ebédel, naplopó stb. egészen más értelmet kap. Mióta a photographia föltaláltatott s művészeink mellett a nap vállalt festéktörő szerepet, azóta a napnál igen jól lehet ebédelni, mert a nap photograph művészeinket igen jó keresetbe helyezi. Közelebb ismét egy festészünk lesz hűtlen az olajhoz, hogy a zsírosabb photographiához pártoljon: ez Canzi, ki Hellerrel egyesülve a jövő hó elején megnyitja fényképészeti műtermét.”

Hölgyfutár, 13. évf. 83. sz. (1862. július 7.) – Törzsgyűjtemény

Közös műtermüket a Kristóf tér 4. szám alatt 1862. szeptember 11-én nyitották meg. A nyitásról számos újságcikk számolt be a rákövetkező napokban.

„Canzi és Heller-féle újon nyitott fényképészeti műterem Pesten, Kristóf-térest 4. sz. amely különösen e czélra épített helyiségekben legjelesb gépek- és készületekkel van felruházva, oly helyzetben van, hogy a t. cz. Közönség legszigorubb követelésének képes tökéletesen megfelelni.”

Pesti Napló, 13. évf. 3777. sz. (1862. szeptember 14.) – Törzsgyűjtemény

„Canzi és Heller urak már megnyitották új photograph műtermüket a Kristóf-téren. E czélra nevezett urak a Geibel-féle könyvbolt felett egy üveg csarnokot építtettek.” 

Sürgöny, 2. évf. 215. sz. (1862. szeptember 19.) – Törzsgyűjtemény

A Divatcsarnok 1862 szeptemberében az alábbi módon írt róluk:

„A fényképtermek száma eggyel ismét szaporodott. Canzi jeles festőnk, – a művészet e válságos napjaiban, jónak látta photograph-ateliert állitni föl s egyesülve a már ismert fényképiró Hellerrel – a »Fehérhajó«-val szemben Geibel könyvkereskedése mellett diszes műtermet építtetett, melyet mindenkinek, ki magát vagy ismerőseit (sőt rokonait is) jó képben akarja látni, a legjobb lelkiismerettel ajánlhatunk.”

Divatcsarnok, 10. évf. 37. sz. (1862. szeptember 16.), 590. – Törzsgyűjtemény

Gyümölcsöző együttműködésükből néhány fénykép magángyűjteményben is fennmaradt.

A Hon című folyóiratban 1863-ban jelent meg egy népszerűsítő hír róluk, amelyben leírják, hogy a Szentháromság-szobor fényképezésén dolgoztak. Ezt meg is valósították, tehát megörökítették, a Belvárosi plébániatemplom előtt, Johann Halbig német szobrászművész 1863-ban készült alkotását. A szobor korábbi verziója a Városház téren állt, azt az 1820-as években bontották el. A fényképészek tehát műtermen kívül is járták a várost és fényképeztek. A kép ma a Szabó Ervin Könyvtár fotógyűjteményében található.

„Újdonságok. (A nagyszámú fényképező-termek közöl) dicsérve említjük meg a Kristóf téren létező Heller és Canzi urak műtermét. Említett fényképészek tiszta és élethű képei általános elismerésben részesülnek, s méltán megérdemlik a közönség pártfogását. Úgy halljuk, most a Szentháromság szobra fényképezésével foglalkoznak.”

A Hon, 1. évf. 236. sz. (1863. október 16.) – Törzsgyűjtemény

szentharomsagszobor_opti.jpgCanzi és Heller: A Halbig-féle Szentháromság szobor, Eskü tér – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest-gyűjtemény, Fotótár. Jelzet: 080116

1864-ben a Hölgyfutárban már árcsökkentésükről cikkeztek.

„Fényképészeti értesítés.

Tisztelettel alulírottak ezzel értesítik a t. cz. közönséget, hogy áraikat következőkép mérsékelték: 12 látogató, egy 6 frt. lágy fényképek darabja 5-töl 15 frtig.
Másolatok igen jutányosan számíttatnak. Canzi és Heller. Kristóf tér 4. sz.”

Hölgyfutár, 15. évf. 14. szám (1864. augusztus 14.) – Törzsgyűjtemény

A Történeti Fénykép- és Interjútár is őriz fényképész párosunktól néhány fényképet. Liszt Ferencről több képet is készítettek, az egyik képet a Színháztörténeti és Zeneműtár, a másikat pedig a Történeti Fénykép- és Interjútár őrzi.

1865 májusában és áprilisában adtak hírt két különböző album kiadásáról. Az első albumot a Nemzeti Színház tagjairól készítették, a második albumot pedig a Magyar Királyi Egyetem tanárainak arcképeiből állították össze. A bevételeikből támogatták az orvostanulókat is. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában található, az 1860 és 1870 közötti időszakra datált Prokopius családi albumban is szerepelnek Canzi és Heller, valamint Heller József önálló felvételei.

„Canzi és Heller helybéli fényképészek a magyar kir. egyetem összes rendes s magántanárai arcképeit autographjaikkal ellátottan nagy diszalbumban adják ki. Az album tiszta jövedelméből húsz százalék az orvosnövendékek segélyegyletének jut.”

Pesti Hírnök, 6. évf. 83. sz. (1865. április 11.) – Törzsgyűjtemény

„Canzi és Heller, a nemzeti színház tagjainak arczképeiből fénykép-albumot adnak ki. A tiszta jövedelem 20 százalékát a színház csekély fizetést hozó tagjainak adják.” 

Nefelejts, 7. évf. 21. szám (1865. május 21.) – Törzsgyűjtemény

Mint ahogy az eddig általam bemutatott fényképészek többsége, így Canzi és Heller is számtalan fényképet készített színészekről, még fényképalbumot is adtak ki képeikből. A nemzeti könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtára több Canzi és Heller-portrét és egész alakos fényképet őriz különböző színészekről. Számos hasonló beállításban készült és hasonló kivitelezésű fénykép található a bécsi Színháztörténeti Múzeumban is. Arról nincs biztos információ, hogy ezek a képek az album részei voltak-e, de feltételezhetőleg igen. A képek hátulján több helyen szerepel a „Calderoni” felirat, miszerint náluk kaphatók voltak Canzi és Heller-fényképek is.

1865 decemberében különleges árleszállításukról adtak hírt a Pesti Naplóban, itt még az 1864-es árnál is olcsóbban kínálták fényképeiket.

„Árleszállítás Canzi és Heller fényképészi műtermében Kristóf-téren 4 szám. Alulírtak tisztelettel értesítik a t. cz. közönséget, hogy mostantól kezdve 12 látogatójegy [vizitkártya] 5 forintra és 12 másolat 4 forintra leszállittatott. Hasonló aránylagon mérsékelt áron készíttetnek a nagyobb fényképek 3 frttól 10 frtig.
Canzi és Heller”

Pesti Napló, 16. évf. 4694. sz. (1865. december 10.) – Törzsgyűjtemény

E két albumon felül a Budai Dalárda 1866-ban elnökként tevékenykedő Nagy Ágostonnak készített albumban szereplő képeket is Canzi és Heller műtermében készítették. Sajnos az albumról nincs bővebb információ, a Fővárosi Lapok számolt be róla.

„A »budai dalárda« újabb jelét adta azon testvéries, baráti viszonynak, mely annak kebelében az egylet legszebb gyarapodására létezik. Augusztus 27-én elnökének, Nagy Ágostonnak névnapja előestéjén szerenáddal tisztelegvén, egy díszes albumot adtak neki át, mely az összes működő tagok (105) fényképezett arcképét tartalmazó. Mind az albumképek, melyek Canzi és Heller jeles műterméből kerültek ki, mind az album kiállítása, melyet Boldini Rudolf budai könyvkötő készített, valódi példányai az e nembeli munkáknak. De az elnök is szépen viszonozta e megtiszteltetést, mert az egylet működő tagjait augusztus 29-én a budai polgári lövölde helyiségeiben barátságos estélyre vendégesül meghiván, az egylet pénztárának a közelgő zászlószentelési ünnepély alkalmából 250 frtot ajándékozott. Anyiszor volt már alkalmunk Nagy Ágoston úrnak ilyszerű lelkes adományait tudatni, hogy hamarjában meg se tudnék határozni azon százak számát, melyeket e derék férfi a vezetése alatt álló egyletnek egy év folytán ajándékozott. Az egyleti évkönyv majdan meglepő képét fogja feltüntetni ez áldozatkészségnek, mely csak az ügy iránti valódi lelkesedésből veheti forrását, s melynek példáit csak ott találhatjuk, hol – mint a »budai dalárda« kebelében – valódi ügyszeretet, szakavatott lelkes vezetés s a tagok közötti meleg, baráti viszony és összetartás egyesülten segítenek elérni a kitűzött célt.”

Fővárosi Lapok, 3. évf. 199. sz. (1866. szeptember 1.) – Törzsgyűjtemény

Több fényképész is készített portrét Deák Ferencről, köztük a Canzi és Heller páros is, 1865-ben. A kép elkészültéről a Pesti Napló 1865 júliusában számolt be.

„Deák újabb arczképei, természet után felvéve a napokban készültek el, s a pestvárosi fi- és leányárvaházi bizottmányoknál, illetőleg a pestvárosi letéthivatalban (városház 2-dik emelet 66. szám alatt) az alább következő árakért kaphatók:

  1. A Canzi és Heller fényképészek műtermében készült
  2. a) nagy negyedrét alakú fénykép 2 ft 50 kr,
  3. b) kettős fénykép steoroskopba 1 ft 60 kr,
  4. c) látogató jegy alakú fénykép 80 kr.
  5. Barabás Miklós festész által köré rajzolt
  6. a) nagy kőnyomatú kép 4 ft,
  7. b) kisebb 3 ft.

Mint tudva van, ünnepelt hazánkfia arczképeztetését csak oly feltétel alatt engedte meg, hogy a képek elárusításából befolyó tiszta jövedelem, egyeni mértékben a városi fi- és leány árvaház alaptőkéjéhez csatoltassék, e jótékony czél iránti tekintetből állapíttattak meg a képek árai a szokottnál magasabb összegben és lehető visszaélések mellőzése czéljából az árvaház bélyegével ellátva. Helybeli és vidéki könyv és műkereskedők s más vállalkozók is nagyobb megrendeléseknél (legalább 10 példány) az előre lefizetendő és illetőleg díjmentesen beküldendő fentebbi árakból 20% engedményben részesülnek. E képek utánzása tilos lévén, mindazok, kik ezt megkísértenék, sajtóvétséget követnek el és büntető kereset alá vonatnak. Figyelmeztetjük az árvaházi bizottmányt ez alkalommal a Schrecker féle igen jó fényképekre, melyeknek árulására Deák Schreckert szintén felhatalmazta, s mint már említik, a fényképész e képek jövedelmét szintén felajánlotta az árvaház javára.” 

Pesti Napló, 16. évf., 4563. sz. (1865. július 5.) – Törzsgyűjtemény

Deák Ferencről két fényképet őriz még a Történeti Fénykép- és Interjútár, Schrecker Ignác, valamint Borsos József és Doctor Albert munkáit.

A Vasárnapi Ujság híre szerint 1866-ban újra lefényképezték Deákot, a bevételt az árvaleány intézetnek ajánlották fel. Deák Ferenc nem kedvelte, ha fényképezik, viszont, ha portrét ült, a fényképei bevételeit jótékonysági célra fordította.

„(Deák Ferencz új arczképe.) Canzi és Heller fényképészek Deák Ferenczet újra lefényképezték. Az e képekből befolyó tiszta jövedelem a városi árvaleány-intézeté lesz.”

Vasárnapi Ujság, 13. évf. 11. sz. (1866. március 18.), 129. – Elektronikus Periodika Archívum

Canzi és Heller verzóin gyakorta szerepel az Utánzás tilos! szövegű pecsét, amely azt jelenti, hogy az általuk készített (zömmel ismert, híres emberekről felvett felvételeiket) név megjelenítése nélkül hamisították, lereprózták és azokat olcsóbban árusították.
A kettejük rövid, sikeres karrierjének Canzi Ágoston 1866. április 13-án bekövetkezett halála vetett véget, a fényképész tüdőgyulladásban hunyt el. Gyászjelentése szerint két kiskorú gyermeke Canzi Rudolf (Rezső) és Canzi Mária gyászolta, tehát másik kettő gyermeke, Canzi August Franz és Canzi Rosa Therese hamarabb, gyerekkorukban hunyhattak el.
Három újságcikk jelent meg halálhíréről, egy bővebb, melyet társa Heller közölt a Pesti Naplóban, valamint kettő rövidebb.

„Canzi Ágoston, akadémiai festész, rövid szenvedés után, élete 53-ik évében, Pesten.”

Nefelejts, 8. évf. 16. sz. (1866. április 22.) – Törzsgyűjtemény

 

„Canzi Ágoston, festész és fényképíró meghalt. Érdemeinek egyike az, hogy az utóbbi években közzétett sok ízléstelen és rosz arczképpel szemben, Deák Ferencz és Szalay László jobb ízlésű és hivebben talált kőrajzi arczképeit ő készítette.”

Politikai Hetilap, 2. évf. 17. sz. (1866. április 23.) – Törzsgyűjtemény

 

„Vettük a következő gyászjelentést: A veszteség leggyászosb érzetével értesíti alulírott saját és Canzi Rudolf s Mária kiskorú gyermekek és rokonaik nevében barátaikat és ismerőseiket, miszerint ügytársa, s illetőleg a nevezett árvák édesatyja Canzi Ágoston akadémiai festő és fényképész 1. évi april 13-kán esti 7 órakor 53 éves korában rövid szenvedés után, tüdőhüdés következtében, az urban csendesen jobb életre szenderült át. Az elhunytnak hült tetemei vasárnap ápril 15-kén délutáni 5 órakor a gyászlakban (belváros Kristóf tér 4. sz.) az ágosti evang. egyház szertartása szerint csendben is szenteltetvén, a kerepesi vonal melletti temetőig fognak örök nyugalomra vitetni. Béke hamvain Heller József fényképész.”

Pesti Napló, 17. évf. 4798. sz. (1866. április 18.) – Törzsgyűjtemény

canzi_gyaszjelentes_opti.jpgCanzi Ágoston gyászjelentése. Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Források:

Szemerédi Ágnes (Főigazgatói Kabinet)
Társszerző: Dr. Török Róbert (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója és a Magyar Fotótörténeti Társaság főtitkára) 

A fényképészet úttörői című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész; 84. rész; 85. rész; 86. rész; 87. rész; 88. rész; 89. rész; 90. rész; 91. rész; 92. rész; 93. rész; 94. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr818038370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása