„Angyal kürtje”. A költő, műfordító, műgyűjtő Király Zoltán – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 44. rész

2024. március 05. 06:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 110. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat száztizedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Király Zoltánt és gyűjteményét mutatja be.

Király Zoltán (1933–2011) író, költő, műfordító hétgyermekes református családból származott. A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának elvégzése után Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet magyar–orosz szakon, majd népművelő lett. Írással is foglalkozott.

1a-kiraly_zoltan_portre_kg_2009_22_-jav_2_opti.jpgKirály Zoltán portréfotója, készítette: Várkonyi Zsolt (2009). A kép forrása: Kisgrafika, 2009/2. sz., 2. – Törzsgyűjtemény

Már egyetemistaként jelentek meg költeményei, elsőként az Alföldben. Részt vett az 1956-os forradalomban, ezért elítélték, állásából elbocsátották. 1958-tól Budapesten élt. Ez évben született az Üzenet a határon túlra című verse:

„Király Zoltán vagyok Budapest városából.
Bodrog-parti Athén fűtötte szívemet.
Vadrózsát faragok szívem korallhúsából,
vérharmatos virág. Én ezzel üzenek.

Kőbaltám elveszett, vagy múzeumban őrzik.
Szolgálnak robotok, atomreaktorok.
Korom tudósai a végtelent igézik,
az én csillagaim fénye földön lobog.

Szemem celláiban neonfény járja táncát,
és mikor a jövő arcára gondolok,
szemöldököm sötét félholdjai vigyázzák
a féltett, épülő-esendő holnapot.”

Király Zoltán: Üzenet a határon túlra. In: Uő.: Angyal kürtje. Válogatott versek négy évtized terméséből, Budapest, [Római K.], 1998, 80. – Törzsgyűjtemény

Dolgozott segédmunkásként, majd egy ideig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa, később egy kis műszaki könyvtár igazgatója lett.

1b_kep-kiraly_z_gr_moskalt_kisg_1997_4_opti.jpg

Moskál Tibor fametszete (1997). A kép forrása: Palásthy Lajos ex libris gyűjteménye

Baráti kapcsolatot ápolt Nagy László költővel, segítségével az amnesztia után több költeménye is megjelent az Új Írásban. Ő indította el a bolgár műfordítói pályán is, e téren ösztöndíjakhoz juttatta. Kapcsolatuknak állít emléket a következő ex libris Király Zoltán nevére, mely egy Nagy Lászlót idéző emlékgrafika, Bagarus Zoltán alkotása.

2_kep-bagarus_zoltan_046_27337_opti.jpgBagarus Zoltán rézkarca (1994). A kép forrása: Palásthy Lajos ex libris gyűjteménye

Hozzávetőleg húsz gyűjteményes vagy önálló kötetben jelentek meg műfordításai. Mint ismert bulgarológust meghívták a budapesti Bolgár Kulturális Intézet tudományos munkatársának. Később a Mai Bulgária olvasószerkesztője, újságíró lett. E lapban jelentek meg első képzőművészeti vonatkozású írásai.
1974-ben kötött házasságot Király Ágnessel. König Róbert grafikusművésznek a budapesti bolgár kulturális központban rendezett 1979. évi kiállítása után került látókörébe a kisgrafika, feleségével tagjai lettek a Kisgrafika Barátok Körének. Király Zoltán fokozatosan bekapcsolódott a kör folyóirata, a Kisgrafika szerkesztésébe, számos saját cikkel járulva hozzá a lap működéséhez. 1995-től dr. Arató Antal, Király Zoltán és dr. Soós Imre részvételével szerkesztőbizottság alakult; 2001–2003 közt Király Zoltán főszerkesztőként jegyezte a lapot.

3_kep-kg_2001_1_cimlap_ker_2_opti.jpgKisgrafika folyóirat, 2001/1. sz. Címlap – Törzsgyűjtemény

Pencso Kulekov (1924–2017), a bolgár festészet és grafika egyik nagy mestere művészeti szerkesztője volt a Mai Bulgária című, sok nyelven megjelent képes folyóiratnak, Király Zoltánnal e révén is szorosabb ismeretségbe került. A Kisgrafika Barátok Köre és a budapesti Bolgár Kulturális Intézet együttműködése eredményeként 1988-ban a szláv írásbeliség és a bolgár kultúra napja alkalmából Kulekov ex libriseiből kiállítás nyílt az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol közel kétszáz alkotását láthatta a magyar közönség. Az ex libris műfajában nemzetközi sikereket elérő művész így nyilatkozott ez irányú munkásságáról Ex libriseim című visszaemlékező kötetében, melyet Király Zoltán fordításában olvashatunk a Kisgrafika 2004/2. számában:

„Az 1971-es évtől egyre több időt fordítottam rá és a grafikai műfajok e válfajában műveim száma jelentősen megnövekedett. Ebben az évben 21 ex librist metszettem linóleumra, főként barátaimnak és művészkollégáimnak. Hármat a Szatíra Színház neves színésze, Georgi Popov részére: egyikre harlekint, a másik kettőre kukeri-témát (busó maszkhoz hasonló álarcot viselő alak). […] Szintén elég termékeny volt az 1973-as év is: 24 lapot metszettem. Köztük Emil Markov írónak vitorláshajóval utalva »Száraz kikötő« című híres könyvére. […] Saját nevemre is készítettem néhány könyvjegyet; egyik régi ikonfestőt, két másik stilizált lovast, a negyedik pedig a híres freskófestőt, a bojánai mestert ábrázolja.”

Pencso Kulekov: Ex libriseim (részlet, Király Zoltán fordítása), Kisgrafika, 2004/2. sz., 4. – Törzsgyűjtemény

A bolgár grafikus Király Zoltán nevére metszett következő ex librise az észak-bulgáriai Veliko Tarnovo város egy utcáját mutatja be. A történelmi jelentőségű település két ízben töltötte be az ország fővárosának a szerepét.

4_kep-kiraly_z_gr_pencso_kulekov_k_1061_opti.jpgPencso Kulekov grafikája. Jelzet: Exl.K/1061 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Király Zoltánt 1989-ben nevezték ki a Szófiai Magyar Intézet igazgatójának, hat éven át irányította az intézményt. Rendezvények, kiállítások sokaságát szervezte, a kisgrafika számos hazai alkotóját – köztük Vén Zoltánt, Moskál Tibort – bemutatva. Kiemelkedő műfordítói tevékenységéért, a bolgár kultúra hazai népszerűsítéséért megkapta a Cirill és Metód (1976), valamint „Az 1300 éves Bulgáriáért” érdemrendet (1981) és a Madarai Lovas Érdemrend II. fokozatát (1994), a külföldieknek adható legmagasabb bolgár kitüntetést.
1995-ben hazajött Magyarországra, nyugdíjasként visszatért a költészethez, anélkül, hogy a fordítástól akár egy kicsit is eltávolodott volna. 1998-ban megjelent verseskötete az Angyal kürtje (Válogatott versek négy évtized terméséből) címet viseli. Aktívan részt vállalt a Magyar Írószövetség műfordítói szakosztályának munkájában, különféle könyvbemutatókon vett részt, például 2000-ben Békéscsabán a Csabai Életfa Nyugdíjasházban a jelenkori magyar költészetről tartott előadást, felolvasva saját verseiből is. 
Ex libris gyűjtőként is aktív volt, kb. tízezres magángyűjteményt hozott létre. Kollekcióját a saját és családja tagjai nevére készíttetett ex librisek révén is gyarapította, ezek grafikusai közt szerepel Moskál Tibor, Fery Antal, Kőhegyi Gyula, König Róbert, Nagy László Lázár és Várkonyi Károly.
A budafoki születésű Moskál Tibor művésszel különösen mély baráti viszonyt ápolt, e kapcsolat révén 2009-ben – a grafikussal együttműködve – összeállította kisgrafikai alkotásjegyzékét.

5_kep-moskal_alkj_cimlap_2_opti.jpgMoskál Tibor grafikai alkotásjegyzéke, ex librisek és alkalmi grafikák, összeáll.: Király Zoltán és Moskál Tibor, Budapest, 2009. Címlap – Törzsgyűjtemény

Moskál élete utolsó éveiben Parádsasvárra helyezte műhelyét, ahol Király Zoltán is sokat alkotott. A grafikussal többféle témában készíttetett ex librist, például Csaroda, Sárospatak, angyal, a Szűzanya képével, az írásra utalóan lúdtollal. Több grafikán bolgár nevezetességek, épületek ábrája szerepel. Veliko Tarnovó-i városrészlet látható az alábbi Moskál-grafikán.

6_kep-kiraly_z_moskal_t9_2x3_6_k_1010_j2_2_opti.jpgMoskál Tibor fametszete (1992). Jelzet: Exl.K/1010 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A szófiai aranyozott hagymakupolájú ortodox Csodatévő Szent Miklós-templom 1907 és 1914 között épült a 17. századi moszkvai templomok stílusában, amint azt a következő ex libris is bemutatja.

7_kep-kiraly_z-gr_moskal_t_kat_k_1011j_opti.jpgMoskál Tibor fametszete (1992). Jelzet: Exl.K/1011 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Király Zoltán személyes könyvjegyein gyakoriak az irodalmi és történelmi, vallási vonatkozások, a sárospataki, illetve a debreceni utalások. Kárpátalja nevezetes történelmi műemlékét, Munkács várát ábrázolja Fery Antal alábbi fametszete.

8_kep-kiraly_z_graf_fery_a-70x90_k_1012_j_opti.jpgFery Antal fametszete (1990). Jelzet: Exl.K/1012 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Király Zoltán kedvelt irodalmi és történelmi alakjai is szerepelnek a nevére szóló lapokon, köztük Csokonai Vitéz Mihály és Nagy László költők, a magyar történelemből pedig Mátyás király. A Csokonai-emléklapon – Várkonyi Károly alkotásán – a koszorús költő arcképe látható lúdtollal és csikóbőrös kulaccsal. Nagy László emlékére a bulgáriai Szmoljan városában megnyílt emlékházat ábrázolja Pencso Kulekov grafikája. Bibliai témát idéz Babits Mihály Jónás könyve nyomán Nagy László Lázár több ex librise. A Ninive városánál sugárzó napsütésben imádkozó Jónás próféta alakja látható a következő grafikán.

9_kep-kiraly_zoltan-nagy_ll_1_10_1x7_5_k_992_opti.jpgNagy László Lázár rézkarca (2008). Jelzet: Exl.K/992 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Király Zoltán 2011-ben bekövetkezett halálára egykori iskolája, a Sárospataki Református Kollégium épületével és az Angyal kürtje című verseskötet borítóján is szereplő angyallal emlékezik Vén Zoltán 2012-es alkotása.

10_kep-ven_zoltan_kiraly_zoltan_92_106_j_opti.jpgVén Zoltán grafikája. A kép forrása: magángyűjtemény

A neves gyűjtő, költő-műfordító bemutatását az Isten botja (1959) című versének megható soraival zárom.

„Lélekben-testben sebesülten,
Zárkában, deszkapriccsen ültem.

Szám szélén alvadtvér-virágok.
A nyelvemen fekete átok.

Tudtam, akik ide bezártak,
mi végett szántak a halálnak,

csak azt nem, álomba merülve,
hóhér kelt-e vagy angyal kürtje.”

Király Zoltán: Isten botja, In: Uő.: Angyal kürtje. Válogatott versek négy évtized terméséből, Budapest, [Római K.] 1998, 68. – Törzsgyűjtemény

Irodalom: 

  • Arató Antal: In memoriam Király Zoltán, Kisgrafika, 2011/4. sz. 2–3.
  • Arató Antal: Király Zoltán, Kisgrafika, 2011/2. sz., 3.
  • Hírek, Kisgrafika 1998/3. sz., 11.
  • Hírek, Kisgrafika, 2000/2. sz., 14.
  • Király Zoltán: Pencso Kulekov exlibris-kiállítása, Kisgrafika, 1988/2. sz., 19.
  • Király Zoltán: Pencso Kulekov 80 éves, Kisgrafika, 2004/2. sz., 2.
  • Kulekov, Pencso: Ex libriseim, Kisgrafika, 2004/2. sz., 3–4. (fordította: Király Zoltán)
  • Lenkey István: KBK Értesítő – Kisgrafika Értesítő – Kisgrafika, Ötven év a számok tükrében, Kisgrafika, 2012/1. sz., 7–9.
  • Moskál Tibor grafikai alkotásjegyzéke, ex librisek és alkalmi grafikák, összeáll.: Király Zoltán és Moskál Tibor, Budapest, 2009.
  • Szakolczay Lajos: Az élő mosoly. Király Zoltán halálára, Kisgrafika, 2011/2. sz., 3.
  • Vasné dr. Tóth Kornélia: Király Zoltán (1933–2011), In: Uő.: Múltunk neves ex libris gyűjtői, lexikon, Budapest, Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület, 2019, 93–94.

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész; 84. rész; 85. rész; 86. rész; 87. rész; 88. rész; 89. rész; 90. rész; 91. rész; 92. rész; 93. rész; 94. rész; 97. rész; 98. rész; 99. rész; 100. rész; 101. rész; 102. rész; 103. rész; 104. rész; 105. rész; 106. rész; 107. rész; 108. rész; 109. rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr3818320547

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása