A szigetvári vértanúk 1. rész

2020. március 31. 18:00 - nemzetikonyvtar

160 évvel ezelőtt mutatták be Jókai Mór színművét

Jókai Mór Szigetvári vértanúk című drámáját 1860. március 29-én mutatták be a Nemzeti Színházban. Az előadás előkészületeiről és Jókainé felépüléséről már korábban cikkeztek a lapok. A darabot nemcsak Jókai szerzői neve, és az azzal kapcsolatos kultusz adta el, hanem Laborfalvi Róza színészi teljesítménye, és a hazafias témaválasztás is.

kepkonyvtar_88790_106871.jpg

Jókai Mór, fénykép, Ellinger Ede – Kézirattár. Magyar Digitális Képkönyvtár

Az egyetlen igazi pozitív bírálatot az Egressy Gábor Magyar Színházi Lapjában megjelenő kritika tartalmazza (1860. ápr. 7., 15. sz.). A szerző (aki valószínűleg maga Egressy volt), a dráma epikus voltát felemlegetve, és ezzel önmagának némileg ellentmondva megállapítja, hogy Jókai ezt a feladatot minden követelménynek megfelelve oldotta meg, a műben pedig felfedezni vélte a tragikum legszükségesebb elemét – a küzdést és szükségszerű összeütközést.
Ahogy az a Jókai-művekkel történni szokott, a kritikusok nagyobb része viszont azon a véleményen osztozott, hogy a darab nem felel meg a dráma kritériumainak, mert se tragikus hőse, se valódi konfliktusa, se drámai összeütközése és mindezek híján katarzisa sincsen. Ennek ellenére a szerzőtől megszokott és elvárt költői nyelv szépsége mégis értékessé teszi.
Egressyt kivéve minden kritikus egyetértett abban, hogy már a tárgyválasztás is rossz, a szigetvári hősök története nem alkalmas színpadi feldolgozásra. Sem az eszmén, sem a hősökön nem látható a fejlődés vagy változás nyoma, hiszen a szereplők mindegyike változatlan marad. Hasonlóképpen a cselekmény is statikus. A Divatcsarnok kritikusa szerint:

„a negyedik felvonás végén is ott vagyunk, a hol voltunk az első kezdetén, hogy t.i. Zrínyi, és környezete kész meghalni, a mint meg is haltak.

Divatcsarnok, 8. évf., 1860. ápr. 3. – Törzsgyűjtemény 

kepkonyvtar_135501_1878621.jpg

Jókai Mór A szigetvári vértanuk, színlap, Nemzeti Színház, 1860, március 29. – Színháztörténeti Tár, Magyar Digitális Képkönyvtár

Mindenekelőtt ott van Zrínyi maga, aki több okból sem lehet tragikus hős.

„A drámairó nem nyulhat e tárgyhoz a nélkül, hogy el ne vállalja a föladatot is: a drámai kifejlést, a hős elbukását aként igazolni, hogy e bukás a hős bűne vagy gyarlóságai miatt tűnjék föl előttünk megfoghatónak, szükségszerűnek. Csak a történetíró teheti ezt, kinek hideg kritikája más prizmán át látja az eseményeket, mint a költő, vagy ha a drama-költő műve tárgyaul, hősül választja Zrínyit, elbukását (drámai értelemben szólva) oly legalább is gyarlósági indokokból kell következtetnie, melyek az elbukást mint büntetést, nem mint oly nagyságot tüntessék föl, melyre bámulattal tekint az utókor.”

Pesti Napló, 11. évf., 1860. máj. 22. – Törzsgyűjtemény

„Zrínyi hősi halála kegyeletteljes bámulatra ragad bennünket, ámde az ezzel egyesülő szánakozó részvétet nem volt képes fölgerjeszteni kebleinkben. Miért? Mert ő elmondja ugyan cifra szép frázisokban, sőt hangzatos hexameterekben, hogy keresztényi s hazafiúi kötelessége a martyrkorona töviseit, sőt halálát zúgolódás nélkül tűrni, – ámde végzetszerű balsorsának sötét angyalával nem látjuk őt bátran szembeszállani, indulatainak viharos kifejtésével küzdeni, s e fölött erkölcsileg győzedelmeskedni.”

Vahot Imre, Jókai legújabb színműve: „A szigetvári vértanúk”, Napkelet, 4. évf., 1860. ápr. 8., 15. sz., 237. – Törzsgyűjtemény

Vahot Imre véleménye szerint a szerző egyszerűen félt kihasználni a témában rejlő tragikum egyetlen lehetőségét, mégpedig azért, mert nem merte a Habsburgok felelősségét tematizálni.

„És ez abból állt, hogy őt azon hatalom, melynek java- és fennmaradásaért oly csodálatos módon harcolt, s kockáztatta saját és hivei életét, gyámolitás helyett rútul cserben hagyá. Ha szerző hősének e miatti, vagy inkább szemben ezzeli lelki tusáját eleven szinekkel kiemeli, sokkal több tragikai érdekeltséget támasztott volna iránta. Vagy tán a viszonyok hatalmánál fogva nem merte kimondani az igazat, s épen úgy szépíté, palástolgatá a dolgok mélyebb indokait, mint Dózsa Györgynél, ki kezei közt szintén nem vált tragikai hőssé.”

Vahot Imre, Jókai legújabb színműve: „A szigetvári vértanúk”, Napkelet, , 4. évf., 1860. ápr. 8., 15. sz., 237. – Törzsgyűjtemény

Zrínyi helyett a tragikus hős lehetőségét látják a kritikusok Anna, Szelim, vagy éppen Szolimán alakjában, de hosszabb-rövidebb elemzések után végül egyiket sem találják alkalmasnak erre. Vahot sejtése szerint Jókai leginkább Anna alakját szándékozott feltüntetni tragikus hősként, egyrészt azért, hogy a Zrínyivel megoldhatatlan drámai küzdelmet pótolja, másrészt azért, hogy Laborfalvi Rózának „csattanós bravour-szerepet írjon”. (Ibid.)
A műről nyilatkozó kritikusok nagyobb része a hibák felsorolása mellett leginkább a zsenikultusz jegyében osztozik az előadást örömmel fogadó nézők lelkesedésében.
A Hölgyfutár kritikusa szerint kár is lenne Jókai darabján számon kérni „azon mértéket, melyet a műbírók Shakespeare lángelméjü műveiből vontak el”. (1860. márc. 31., 11. évf. 39., 311.) Sőt, nála a drámai követelményeknek ellentmondó történet hősei nagyobb elismerést aratnak, mint a klasszikus tragédiák önmagukkal küzdő szereplői: „Ez alakokat, mely jól esik látni! Mind hősek és férfiak.” (Ibid.)
Hasonlóan vélekedik a Divatcsarnok bírálója is:

„Ha a bíráló más nem volna, mint bíráló, mily könnyen fejezhetnők be jelentésünket! Minthogy azonban a biráló mindenekelőtt ember, sőt sokszor fogékony ember is, és a költői szépségek ép ugy ragadják meg szivét, mint a szabad természet tarka képletei, melyek nem Aristoteles, Shakespeare, Cornel, Schlegel, Lesing, Börne és Planche Gustáv törvényei szerint alakulnak, hanem alakulnak azon láthatlan hatalom által, mit teremtő erőnek neveznek, megengedik tisztelt olvasóink, hogy nehány percig időzzünk ez ujdonságnál.”

Divatcsarnok, 8. évf., 1860. ápr. 3. – Törzsgyűjtemény

Folytatjuk...

Patonai Anikó Ágnes

komment

A Négy fal között, Kosztolányi Dezső első verseskötete

2020. március 29. 14:41 - nemzetikonyvtar

A költő születésének 135. évfordulójára

A századfordulón, mely a modern művészetek és irodalom bontakozásának időszaka, a szépirodalmi szövegeket és bírálatokat rendszeresebben közlő ismert enciklopédikus lapok (Vasárnapi Újság, A Hét) és hírlapok (Pesti Napló) mellett megjelentek az első olyan kísérletek, amelyek kizárólag modern irodalmi és művészet(elméleti)i szövegeket kínáltak az olvasóknak. Osvát Ernő és Fenyő Miksa még a Nyugat megalapítása előtt több orgánummal kísérletezett ennek jegyében: előbb a társadalmi és művészeti fórumnak egyaránt számító Magyar Géniuszt kívánták haladó irodalmi lappá alakítani, majd 1905-ben ugyanezzel a célkitűzéssel alapították meg a mindössze tizenegy számot megélt Figyelőt, helyet adva a pályakezdő Ady Endrének, Kosztolányi Dezsőnek, Szini Gyulának, Biró Lajosnak és Kaffka Margitnak. Itt jelentek meg Kosztolányi első versei, melyekre a szerkesztők felfigyeltek, s így az 1908-ban induló Nyugatban magától értetődő volt a jelenléte.

097hub1_ka7006_2_kosztolanyi_szinhaztorttar_nagy.jpg

Kosztolányi Dezső (Budapest, 1910 körül) – Színháztörténeti Tár: Ltsz. KA 7006/2 (heliogravür példány)

Addig azonban Kosztolányi számos fórummal kísérletezett. Az unokatestvérével, Brenner Józseffel – aki később Csáth Gézaként a modern novellisztika megkerülhetetlen szerzője lett – közösen szerkesztett Előre című lapot több követte a sorban: a Budapesti Naplóban, a Szeged és Vidékében, a Bácskai Hírlapban és a Tűzben, A Hétben és a Budapesti Naplóban is jelentek meg művei. A gazdag verstermést összegyűjtve, Ady Új versek kötetét követően és a Nyugat indulása előtt, 1907 tavaszán a Pallas kiadó gondozásában került kiadásra a Négy fal között komoly visszhangot kiváltva. Számos mérvadó kritikus bírálta vagy méltatta Kosztolányi bemutatkozó kötetét, köztük Ady Endre, Kaffka Margit, Lukács György és Schöpflin Aladár is.

137kosztolanyi_negyfal_kozott_cimlap_002_hub1_188652.jpg

Kosztolányi Dezső: Négy fal között (címlap); [Budapest], a Pallas Részvénytársaság Nyomdája, 1907. – Törzsgyűjtemény

A százharminchárom költeményt tartalmazó kompozícióban szonettek, helyzetdalok, városi zsánerképek, alkalmi óda, ballada is előfordulnak, sőt egy hosszabb elbeszélő költemény is. A műfaji és tematikai sokszínűség egyaránt mutatja a fiatal szerző útkeresését és kísérletező attitűdjét. E művek – miként több kortárs kritikusa is figyelmeztet erre – esztéta költő munkái, s jól érződik az a költészeti tradíció, melyet Kosztolányi nemcsak ismert, hanem annak fogásait tudatosan használta is. Mintái és példaképei között többek hatása erőteljesebben felfedezhető: így a magyar elődökön, Komjáthy Jenőn, Reviczky Gyulán kívül Charles Baudelaire, José Maria de Heredia, Walt Whitman, Rainer Maria Rilke, Leconte de Lisle, akiknek műveiből számos műfordítást is közzétesz majd. A Négyesy László vezette stílusgyakorlati szemináriumokat látogató Kosztolányi birtokában volt tehát a formai és stilisztikai tudás minden szükséges kellékének, és talán emiatt sikerült is elkerülnie, amit sok kortársának nem: Ady hatása, epigonizmus nélkül bontakozott ki költészete.

A Négy fal között szerkezete fokozott tudatosságra vall: a vaskos, hozzávetőleg tíz ív terjedelmű kötet ciklusokba rendezett, melyek vezérelve tematikus: pl. A Budapesti-ciklusból a fővárost idézi meg, a Lámpavilágnál a gondolati líra darabjait gyűjti egybe, a Magyar szonetteket a hazai történelem kitüntetett pillanatai és személyiségei (Mohács, Szent László, Zrínyi, Mátyás) ihlette, s Pasztellek zömében felrajzolt hangulatskiccek.

A kötet verseihez Kürthy György öt olyan szecessziós grafikát is készített, melyek egyszerre ragadják meg a költemények egy-egy motívumát, és egyszerre ültetik át képi szöveggé a művek impresszionista hangoltságát.

136kosztolanyi_negyfal_kozott_borito_001_hub1_188652.jpg

Kosztolányi Dezső: Négy fal között (borító); [Budapest], a Pallas Részvénytársaság Nyomdája, 1907. – Törzsgyűjtemény

A kötet borítója – mely egyébként több színvariációban, pl., kék és bíbor változatban jelent meg –, a szecessziónak a növényi ornamentikát hasznosító változatát geometrizált formavilágúvá alakított válfajával és erőteljes színezetével magára vonja a figyelmet. Ezt a némileg túlrajzolt kompozíciót a belíveken található fekete-fehér grafikák nagyon decensen ellenpontozzák. Az impresszív grafikák pontosan tükrözik a költemények atmoszféráját és gondolatvilágát: az elkülönülést, magányt, bezárkózást és a szerző analitikus világlátását. A kötet kinyomtatásakor még csak huszonöt éves grafikus, Kürthy György már sikereket tudhat maga mögött az Európa-szerte híres és Magyarországon is nagy hatású müncheni élclap, a Fliegende Blätter közölte rajzait, ezzel egyidejűleg a Budapesti Napló müncheni tudósítója volt, valamint a Hevesi Sándor vezette modern színházi kísérletben, a Thália Társaság kötelékében színészettel is próbálkozott – igen nagy sikerrel.

Miként a kötet kései értelmezői és Kosztolányi monográfusai – Szegedy-Maszák Mihály, Arany Zsuzsanna, Veres András – felhívják erre a figyelmet, a Négy fal között az induló modernség egyik korai kötete, melyet csak Ady 1906-os Új versekje előzött meg, ám attól formai és modalitás szempontjából is jelentősen eltérő kompozícióval. Érezték ezt a kortársak és maga Ady Endre is, aki az első bírálatot írta publikációs fórumuk, a Budapesti Napló számára. Kritikájának lényege Kosztolányi „irodalmi író” mivoltának hangsúlyozása, melyben az esztéta költőt nem túl hízelgően Szász Károlyhoz hasonlította. Kosztolányira e bírálat mély hatást tett: elkedvetlenedését a barátaival, Juhász Gyulával és Babitscsal való levelezése is mutatja, és az 1929-es A Toll-vita is, melyben még ekkor is „viszontbírálta” az akkor már tíz éve halott Ady kötészetét.

A Négy fal között második, jelentősen átdolgozott kiadására 1917-ben került sor a Tevan kiadónál: a szerző harmincnégy költeményt kihagyott a kötetből, és a ciklusba rendezést is megszüntette. Az 1935-ös Összegyűjtött költeményeibe már csak tizenöt korai mű kerül be, noha a kötet motívumai átszövik az egész lírai életművet, egyes darabjai pedig újabb kompozíciókba kerültek bele.

Rózsafalvi Zsuzsanna, Kézirattár

 

komment

Gondolkodtató

2020. március 27. 11:30 - nemzetikonyvtar

Kvíz felső tagozatos és középiskolás diákok számára

A nemzeti könyvtár az aktuális évfordulókhoz, ünnepekhez kapcsolódó és az általános iskolai, valamint a középiskolai tananyag különböző tantárgyaihoz használható, naponta frissülő ismeretterjesztő tartalmakat tesz közzé közösségi felületein a következő hetekben.

Kedves Pedagógusok! Szeretettel ajánljuk figyelmükbe ezt a feladatcsokrot, melyet e-oktatáshoz vagy egyenként – akár házi feladat formájában is – tudnak használni tetszés szerint. A játék alapvetően a keresés örömére szeretné rávezetni a diákokat, melyhez az Országos Széchényi Könyvtár honlapjáról elérhető Részletező tematikus gyűjteményt használják. 

A különböző témák és nehézségi szintű kérdések felső tagozatos, valamint középiskolás tanulóknak szólnak. Leljék örömüket a kutatásban! 

reszletezo-kviz.jpg

1. Ugye, nem csak malmoztok? De mi is az a malmozás? Ki az a bravúros rímeiről ismert nyugatos költőnk, akitől az alábbi sorokat idézzük? Keresd a MEK-ben!

„Az időm azzal ölöm,
ezt a semmit őrölöm,
árva molnár, őrölöm
s lisztem nem bú, nem öröm,
színtelen köd, csunya lom,
fájó semmi: unalom.”

2. Hogyan folytatta Babits Mihály az alábbi gondolatot? Az idézet egy nekrológból származik, melyet egy nagy magyar nyugatos költő halálára írt az 1930-as évek közepén. Keresd a hanganyagot a Nyugat 100-honlapon!

„Az ember meghalt a mű él, szokták mondani, de ez nem egészen így van, a …………… is az ……………. Él.”

pray-kodex-kviz.jpg

 

3. Hallgasd meg, vajon kiről szól Königsbergi-töredék címen emlegetett nyelvemlékünk! 

4. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó Illyés Gyula elmondásában, miért volt ideális Babits számára az esztergomi kis présháza? Keresd a hanganyagot a Nyugat 100-honlapon!

Olvastál már ma verset? Mi illene a napodhoz?

tabula-hun-kviz.jpg

5. A Lázár-térkép néven emlegetett első magyar nyomtatott térképen a Bakonyban három vár zászlója lobog. Mely várak ezek? Keresd nagyításban a térképről szóló honlapon!

6. Hány éves volt a nyugatos Lesznai Anna, amikor megtanult hímezni? Ha az életművére tekintünk, miért volt ez fontos a művésznő számára? Keresd a hangját a Nyugat 100-honlapon!

7. Levelében mit kért Márai Sándor a nevelt fiától, mikor adhatja ki a kéziratait? Keresd az író hangját a Nyugat 100-honlapon!

8. Lengyel Menyhért, a Nyugat egyik jelentős próza- és drámaírója milyen álnéven jelentette meg írásait a kassai lapokban? Keresd a hanganyagot a Nyugat 100-honlapon!

codlat-kviz.jpg

9. A corvinák között megtalálod a cinegéset? Igen, ahol a cinege épp bodobáccsal táplálkozik, mire a vörösbegy is megéhezett. Kinek készült eredetileg a kódex, s vajon miről szól? Nézd a virtuális corvinák gyűjtőoldalt a Corvina-könyvtár honlapon!

Írj pár soros szónoklatot az éhes vörösbegy nevében! Felolvasod nekünk?

10. Ha már szónoklat; az egyik honlapunkon meghallgathatod régi nyelvemlékeinket. Kinek szól a szöveg szerint a Halotti beszéd és könyörgés?

................................................mik vagyunk ..............................vagyunk.

A szövegben a malaszt szó is szerepel. Használjuk még ma ezt a kifejezést? Mit jelent?

orkeny-kviz.jpg

11. A Magyar Panteon című Örkény-egypercesben kinek a kiállításán kaptak körbevezetést a diáklányok? Keresd a szöveget!

A mű szerzőjének otthonába is ellátogathatsz a róla szóló tematikus szolgáltatás segítségével, s az ott készült képeken két szobor fotóját is megtalálod. Gondolkodj csak el, találsz valami hasonlót a két szobor által ábrázolt személyek életútjában?

12. Idézz fel néhány, az összefogásra hívó érvet II. Lajos királyunk követének, Macedóniai Lászlónak a török fenyegetettség kapcsán mondott nürnbergi beszédéből! Keresd a Lázár-térképről szóló honlapon!

13. Hány fokos szögben szükséges elfordítani az ún. Lázár-térképet, a Tabula Hungariae-t, hogy a mai térképekhez hasonlóan értelmezhessük?

14. Kik azok az orientalisták, s mire való a nomád fejedelmi tükör? Youtube-csatornánkon az Orientalisták című rendezvénysorozatunk felvételei között megtalálod a választ.

jankovicsm_matyas-kviz.jpg

15. Hogyan osztotta be életét az öregember? – A Mátyás királyról szóló népmeséink általában valami hasznos tanulságul szolgálnak, nem is igazán a gyermekeknek, sokkal inkább a fiatal felnőtteknek adnak útravalót. Ez a mese vajon milyen erény megvalósítására int? Keresd a hanganyagot!

Hát a corvinák díszes oldalain megláthatjuk-e „a király képét”?


A teszt
innen letölthető és szabadon felhasználható. 

 

komment

Rendhagyó Benedek-napi üdvözlet

2020. március 21. 09:00 - nemzetikonyvtar

Ősnyomtaványoknak nevezzük azokat a nyomtatványokat, amelyek a könyvnyomtatás hajnalán születtek. Egész pontosan az 1453-tól, a könyvnyomtatás feltalálásától kezdve az 1500 dec. 31-ig nyomtatott kiadványokat nevezzük így. A szakirodalom incunabulumként is emlegeti őket, a latin incunabula, -orum (n) szó alapján, amely jelentése: pólya, bölcső, bölcsőbéli rengetés. Elvontabb jelentése pedig valaminek a kezdete, születési helye, gyermekkora.

A Régi Nyomtatványok Tára a mai napon egy ilyen, a nyomdászat történetében pólyásnak számító könyvből szeretne egy apró érdekességet megosztani az olvasókkal. Nürnbergben, 1486-ban adták ki Anton Koberger nyomdájában Aenea Silvio Piccolomini, II. Pius pápa (1405–1464) Epistolae familiares című művét. II. Pius pápa levélgyűjteményében a kor egyházi és politikai kérdéseivel foglalkozott. A műnek magyar vonatkozása is van: a törökellenes harcról írt fejtegetéseiben a magyar nép stratégiai jelentőségét emeli ki.

Ebből a kiadványból három példányt is őrzünk, közülük kettő teljes (Inc. 1073, Inc. 1073b), a harmadik példány viszont csonka (Inc. 1073c), az első 15 folió hiányzik belőle.

Ha egymás mellé helyezzük a két teljes példányt, és kinyitjuk őket ott, ahol az első epistola kezdődik, rögtön szembe tűnik az ősnyomtatványok egyik jellegzetessége: a könyvek nem teljesen egyformák. Az a szokás, hogy a szövegben kihagyják a kezdőbetűknek a helyét, még a könyvnyomtatás előtti időkből, a kódexkészítés világából maradt meg. Az üres helyekre az iniciálékat ‒ mind a kódexekben, mind pedig az ősnyomtatványokban ‒ utólag ügyes kezű illuminátorok vagy kevésbé ügyes kezű, de annál nagyobb bátorságú tollforgatók festették meg. De az is gyakran megtörtént, mint a mi első példányunk esetében, hogy nem pótolták a hiányt.

Az ősnyomtatványok egyediségét tovább gazdagítják a possessor-bejegyzések. Ezek a tulajdonosoktól vagy olvasóktól származó lapszélre rótt kisebb írások sok-sok érdekes információt nyújtanak a könyv használóiról.

A három példányunk közül az Inc. 1073b jelzetűben, az első üres levél rectójának az élén egy 15. századi kéztől származó kedves négysoros bejegyzésre találtunk. Egy Benedek nevű szerzetes írta, aki arra kéri az utókort, hogy imádkozzon érte.

 

Így szól a bejegyzés:

„Quisquis hunc librum lecturus adibit, quaeso non pigeat Ave Maria promere semel pio corde fratre pro Benedicto.”

inc_1073b_1_recto_bejegyzes.jpg

A jelentése pedig:

„Bárki, aki kézbe fogja venni ezt a könyvet, hogy majd olvassa, ne restelljen kegyes szívvel elmondani egy Ave Maria-t Benedek atyáért.”

Kedves Olvasó,

bár ez a könyv 3D-s valóságában kevesek kezébe jut el, aki indíttatást érez, hogy ezen a napon öreg Benedek szerzetesünkért elmondjon egy imát ‒ akár névnapi köszöntésként is ‒, alább olvashatja latin nyelven az Üdvözlégyet.

Ave Maria, gratia plena,
Dominus tecum.
Benedicta tu in mulieribus,
et benedictus fructus ventris tui,
Iesus.
Sancta Maria, Mater Dei,
ora pro nobis peccatoribus,
nunc et in hora mortis nostrae.
Amen.

 

Túri Klaudia

komment

Hangoskönyvekkel is segíti a digitális oktatást az Országos Széchényi Könyvtár

2020. március 20. 12:50 - nemzetikonyvtar

A kötelező olvasmányok hangoskönyveivel, az ország egyik legnagyobb folyóirat-adatbázisával és tematikus oldalakkal is segíti az új koronavírus-járvány miatt bevezetett digitális oktatást az Országos Széchényi Könyvtár. A nemzeti könyvtár az aktuális évfordulókhoz, ünnepekhez kapcsolódó és az általános iskolai, valamint a középiskolai tananyag különböző tantárgyaihoz használható, naponta frissülő ismeretterjesztő tartalmakat tesz közzé közösségi felületein a következő hetekben.

oszk_epulet_b.jpg

A nemzeti könyvtár a Budavári Palota F épületében

A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) gyűjteményében jelentős számú kötelező olvasmány nem csupán olvasható, hanem hangoskönyv formájában meg is hallgatható. Jelenleg 358 hangoskönyv található az oldalon, amelyek mp3-formátumban le is tölthetőek. Többek között elérhető az Egri csillagok, az Édes Anna, a János vitéz és A kőszívű ember fiai is.

A magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz kapcsolódva ajánljuk a tanulók figyelmébe a magyar nyelvemlékeket bemutató szolgáltatásunkat, az Örkény István életművét bemutató honlapot, valamint a legendás Nyugat folyóiratot bemutató oldalt.

A történelemoktatást és a művelődéstörténeti tájékozódást segítő tartalom a Hunyadi Mátyás híres könyvtárát bemutató Corvina-honlapunk, illetve az a hamarosan elinduló 3D-s szolgáltatás, amely a 2018-as corvina-kiállításunkat eleveníti fel. Szintén a történelemtanulást segíti a két pilléren nyugvó Magyar Október címet viselő honlap is, amelyet böngészve térképen keresztül láthatjuk az 1956-os forradalom fotóin és mozgóképes anyagain beazonosított helyszíneket. Az oldal ezen kívül a Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának a forradalom alatt sugárzott archív hanganyagait, teljes műsorfolyamát, és annak szó szerinti leiratát is közzéteszi.

konyvsor.jpg

A Központi Tájékoztató olvasóterme

A 2004 óta elérhető Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívum az ország egyik legnagyobb digitális folyóirat-adatbázisa. Ebben egyaránt megtalálhatóak régi, akár kétszáz éves digitalizált folyóiratok csakúgy, mint a már csak online megjelent XXI. századi újságok, egészen a legfrissebb számokig. Az adatbázisban jelenleg 1157-féle újság 115592 példánya található. Az újságokat adatai szerint, a cikkek szerzőjére korlátozva vagy cím szerint is lehet keresni, valamint tematikusan böngészni.

A Digitális Képarchívumban 2007 óta gyűjtjük az online képi dokumentumokat, fotókat, infografikákat, valamint a prezentációkat. A gyűjteményben számos festőművész, grafikus, fotós válogatott munkája, közel 97500 kép található. A Száz Szép Kép képtárunk pedig a művészettörténetet tanítók és tanulók számára lehet hasznos. Az oldal célja, hogy háttér-információkat nyújtson egy-egy mű jobb megértéséhez, és egyben felhívja a figyelmet a klasszikus magyar képzőművészet legismertebb vagy éppen méltatlanul elfeledett alkotásaira.

oszk.jpg

Katalógusszekrények a Színháztörténeti Tár folyosóján

Az OSZK-webarchívum a magyar honlapok archiválásának kísérleti kezdeményezése. Ennek nagy része sajnos szerzői jogokkal kapcsolatos okok miatt nem nyilvános, de egy néhány száz tételből álló része szabadon hozzáférhető. Nemrég vált elérhetővé a Rákóczi-emlékév alkalmából készített Rákóczi-webarchívum, amely Rákóczi fejedelemről, valamint a szabadságharcról tartalmaz különböző digitális tartalmakat (e-könyveket, e-folyóiratcikkeket, digitális képeket, honlapokat). Most készülünk egy digitális gyűjteménnyel a trianoni évforduló kapcsán, amelyhez könyveket digitalizálunk és honlapokat gyűjtünk. A sorolt  gyűjtemények mindegyike nap mint nap gyarapszik különböző kulturális, tudományos és oktatási tartalmakkal.

komment

Petőfi-ereklyék a nemzeti könyvtárban

2020. március 15. 10:00 - nemzetikonyvtar

Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse a Petőfi-kultusz kialakulása során eggyé vált 1848. március 15-ével, a Pesten kitört forradalommal. A vers keletkezéséről Petőfi a következőket írta naplójában:

„A Nemzeti dalt két nappal előbb, március 13-án írtam azon lakomára, melyet az ifjúság március 19-én akart adni, mely azonban az eddigi események következtében szükségtelenné válván, elmarad. Míg én az egyik asztalnál a Nemzeti dalt írtam, feleségem a másik asztalnál nemzeti fejkötőt varrt magának.”

Pest, marcius 17. 1848. In. Lapok Petőfi Sándor naplójából, Első IV., Pest, Landerer és Heckenast, 1848, 7. o. – Törzsgyűjtemény

A Nemzeti dal autográf példánya a költő 1848-ban papírra vetett kéziratos verseit tartalmazó füzetben maradt fenn, amely az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található.

nemzeti_dal.jpg

Petőfi Sándor: Nemzeti dal (autográf példány) – Kézirattár

A vers 1848. március 15-i elhangzásának történetét maga Petőfi is feljegyezte a kéziraton:

„E költemény buzdította március 15-én a pesti ifjúságot. Elszavaltam először az ifjak kávéházában, azután az orvosi egyetemben, azután a szeminárium terén (most már 15-dik március tere), végre a nyomda előtt, melyet erőszakosan elfoglaltunk, a Hatvani utcában (most Szabadsajtó utca). A szabaddá lett sajtó alól ez a költemény került ki először.”

Petőfi Sándor: Nemzeti dal (autográf példány) – Kézirattár

pilvax_kavehaz.jpg

A Pilvax kávéház belseje vendégekkel 1848-ban. Preiszer József egykorú vízfestménye

A költő kortársa, Egressy Gábor színész és rendező, aki az egyik helyszínen hallgatta Petőfi szavalatát, így emlékezett vissza:

„Ekkor Petőfi fölemelkedik, mint egy túlvilági alak, mint megtestesült népszenvedés, mint egy ezeréves tantalusi szomjúság – mint végítélet halálangyala. Elüvölti Nemzeti dalát. – E hangok leírhatatlanok. Most is hallom és látom azokat, és örökké fogom látni és hallani, mert e kép és hang elválaszthatatlanok. Leírhatatlan e dalnak hatása a népre, mely nőttön nőtt – s megesküvék Isten szabad ege alatt.”

Egressi Gábor: Képek a’ pesti forradalomból martius 15-kén. In. Életképek, 1848. január–június, 6. évfolyam, 14. szám, 405. o. – Törzsgyűjtemény

A Landerer nyomda korszerű, amerikai Columbian-gyorssajtójának köszönhetően a vers már aznap több száz példányban terjedt Pest-Budán. Másnap lefordították németre, majd augusztusban francia nyelvre.

landerer_nyomda_jokai_petofi.jpg

Barabás Miklós: Jókai a Landerer és Heckenast nyomda előtt 1848. március 15-én, 1893. Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

Más értékes korabeli dokumentumok mellett Petőfi néhányoldalas feljegyzése is érdekes, amely a forradalmi nap részleteibe ad betekintést Históriai jegyzetek címmel. A kézirat Petőfi Sándor testvérén, Petőfi Istvánon keresztül került az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe.

Petőfi Sándor neve a magyar és nemzetközi olvasóközönség előtt mint a „szabadságharc költője” vált ismertté. Ez a kép éppen a nagy irodalmi szellem és nagy történelmi fordulópontnak a későbbi kultusz által szentesített frigye miatt alakult ki, és valójában jelentősen leegyszerűsítette alakját a közönség szemében. A fiatalon elhunyt költő pályafutása és irodalmi tevékenysége pedig sokkal színesebb, érdekesebb és igényesebb, mint ahogy az iskolában tanított és kiemelt versek egy-egy sorát felidéző halvány emlékeink alapján feltételeznénk. Állíthatjuk ezt, hiszen kevesen tudják róla, hogy jó nyelvérzéke volt; több nyelven írt és olvasott. Többek között lefordította George James Robin Hood című regényét és Alexander Dumas novelláit. Barátjával, Arany Jánossal együtt tervezték a Shakespeare-drámák lefordítását. Petőfi a Coriolanus fordításával el is készült, majd 1848 tavaszán hozzákezdett a Rómeó és Júlia fordításához, de ez a szabadságharc miatt félbemaradt.

Az íráson, fordításon kívül kiváló érzéke volt a rajzoláshoz is. A jelenleg ismert rajzai közül különösen jellegzetes a barátjáról és fia keresztapjáról, Arany Jánosról készült portré. A költő hagyatékában fennmaradt a fiáról, Zoltánról készült rajz is.

petofi_rajza_arany.jpg

Petőfi rajza Arany Jánosról annak kommentárjával (1847) – Kézirattár

Petőfi 1849-ben csatlakozott Bem József lengyel tábornok erdélyi seregéhez. A katonai feletteseivel gyakran hadilábon álló költő Bem tábornokban valódi támogatóra, jó barátra lelt. Bem a csatákban tanúsított hősies magatartása miatt érdeméremmel tüntette ki Petőfit, majd századossá, később őrnaggyá léptette elő. A csaták eseményét is feljegyző Petőfinek egy Bemmel készült riporttöredéke is fennmaradt, de ezen kívül ismerjük Bem Józsefről készült rajzait is.

Forrás: Lipthay Endre, Kézirattár
Blogbejegyzés: Szatmári-Lévai Zita és Szilágyi Magdolna Nemzetközi és Kulturális Kapcsolatok Osztálya

komment

Petőfi legnagyobb rajongója: Jászai Mari

2020. március 12. 14:06 - nemzetikonyvtar

A 170 éve született Jászai Mariról még életében emléktáblát helyeztek el a szülőházán, nevét több tér és utca viseli Budapesten. Az állami színművészeti díjon túl a Vénusz bolygón még egy krátert is elneveztek róla. A Nemzeti Színház nagyasszonya nemcsak színészi teljesítményénél fogva volt különleges, hanem személyiségében is meghaladta korát.

jaszai_civil.jpg

Jászai Mari civilben

Kassai Vidor színész 1869-ben vette feleségül az érdekes, szélsőségekből összegyúrt, tehetséges, okos és becsvágyó Jászai Marit, de a házasság két év után véget ért. A színész úgy fogalmazott:

„A korlátokat nehezen tűrtük, – ő nehezebben, mint én –, sőt nem is tűrte; nemhiába, imádta Petőfit.”

Kassai Vidor emlékezései, sajtó alá rendezte Kozocsa Sándor, [Budapest]: Egyetemi Ny., [1940]. 255. – Törzsgyűjtemény

A művésznő igazi, nagy sikereit közismerten tragikaként aratta: Lady Macbeth-ként, Cleopatraként (Shakespeare drámáiban), Gertrudisként a Bánk bánban, Antigonéként, Elektraként, Phaedraként (Jean Racine tragédiájában), Stuart Máriaként, illetve Angliai Erzsébetként (Friedrich Schiller Stuart Máriájában) és Franz Grillparzer drámájának Medeájaként. Jászai Mari isteni tehetségét állandó tanulással fejlesztette, nyelveket tanult és fordításokat készített, rendkívül nagy hatású művész vált belőle, aki a maga korában utolérhetetlen volt a tragikus szenvedély megszólaltatásában.

Jászai Mari ugyanakkor sokat és szívesen szavalt; elsősorban a szabadságharcos költő verseit. Herczeg Ferencnek mégis azt mondta, ő nem tud Petőfit szavalni, hiába próbálkozott vele százféleképp, szerinte mindig hamis volt. Az író egyszer azt mesélte Péchy Blankának:

„Egyszer aztán későn este felhívott telefonon: – Herczeg, most már tudom, hogyan kell Petőfit szavalni! – Hogyan kell? – Egyáltalában nem szabad szavalni, csak egyszerűen mondani.”

Herczeg Ferenc emlékezései 2. A gótikus ház, Budapest, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., 1939, 56. – Törzsgyűjtemény

A „mondás” mibenlétét Jászai költői leírással érzékeltette. Egy szép, derűs napon gróf Cebrián Róza és Hubay Jenő hegedűművész szalatnai (losoncapátfalvi) kastélyából kisétálva a Jászai társaságában bandukoló leányka Petőfi-verset idézett.

„Amint ott mondta, mondta, csak úgy maga elé, a napnak, a mezőnek, a szellőnek azt a muzsikát, egyszerre csak éreztem valami üdét, valami újat, ami jólesett, és amitől elhallgattam végképp.”

Jászai Mari: Színész és közönség, Budapest, Magyar Írók Társasága R.-T.kiadása, 1918, 94–95. – Törzsgyűjtemény

Kevésbé köztudott a tény, hogy a világhírű tragikának jelentős szerepe volt a Petőfi-kultusz újjászületésében a 20. század elején. Az Országos Széchényi Könyvtár őrzi többek között Petőfi Sándor Szeptember végén című versének angol nyelvű változatát (At the End of September) Jászai Mari kézírásával, amelyet a színésznő 1922. december 17-én, a La Fontaine Társaság Petőfi-matinéján szavalt el.

szeptember_vegen_blogba.jpg

Petőfi Sándor: At the End of September (Szeptember végén) – Kézirattár

Jászai Marit 1908-ban a Petőfi Társaság tiszteleti tagjának választotta. A Budai Evangélikus Szövetség Petőfi-ünnepének 1923-as szórólapja szerint, amely ugyancsak a nemzeti könyvtárban található, a színésznő Petőfi-verseket szavalt, de itt őrizzük Jászai szavalókönyvét is, amelyben két Petőfi-vers részlete is olvasható a színésznő kézírásával. 

Nemzetközi és Kulturális Kapcsolatok Osztálya

komment

Gergelyfy Sándor újságírót köszöntjük 100. születésnapján

2020. március 06. 16:00 - nemzetikonyvtar

Gergelyfy Sándor újságíró, szociáldemokrata politikus, csaknem 40 éven át volt a Szabad Európa Rádió munkatársa. A rádió megalakulásának első pillanatában csatlakozott a Magyar Osztály szerkesztőségéhez; először a hírosztályon dolgozott, majd külpolitikai hírmagyarázóként, kommentátorként, később, 1985 márciusi nyugdíjazása után külsős munkatársként tartott rendszeres politikatörténeti előadásokat egészen 1990-ig. Álneve Egri Sándor volt. A Történeti Interjúk Tárában fennmaradt Szabad Európa Rádiós műsorok között található egyik, számára is igen fontos interjúja, melyet Kéthly Anna szociáldemokrata politikussal készített 1969-ben a magyar munkásmozgalom történetéről.

Részlet a rádiós műsorból

Gergelyfy Sándor Egerben született 1920. március 8-án. A jogi  egyetem elvégzése után újságíróként dolgozott, majd 1945 után minisztériumi sajtóelőadó lett. 1948-ban elmenekült Magyarországról és Belgiumban telepedett le. Főként szociáldemokrata lapokba írt. Az ötvenes évek elején a Fáklya című szocialista lap szerkesztőségének tagja volt, később a londoni Népszavába, majd 1971-től pár évig a Szociáldemokrata Szemlébe írt külpolitikai cikkeket. Az emigrációs politikában a Peyer Károly irányításával működő Emigráns Magyar Szociáldemokrata Párt tagjaként vett részt. 

A Történeti Interjúk Tárában 1998-ban Hanák Gábor készített vele életútinterjút, amelyből egy rövid részletet adunk közre – köszöntve a 100 éves újságírót, a nyugati magyar emigráció jeles alakját.

 Részlet a mozgóképes interjúból

 

komment

Széchenyi Ödön Párizsból hozta a gőzsikló ötletét

2020. március 02. 09:00 - nemzetikonyvtar

150 éve avatták fel a Budavári siklót

A Széchenyi család öröksége, története évszázadokra nyúlik vissza, tagjai mindig is hazájuk és hivatásuk gyarapításának szentelték életüket. Gróf Széchenyi Ödön, Széchenyi István fiatalabb fia korát megelőző éleslátással figyelt fel a gazdasági, társadalmi és technikai hiányosságokra és igényekre. Az ő nevéhez kötődik a Budavári sikló kialakítása, amelyet 150 éve, 1870. március 2-án avattak fel. A nemzeti könyvtár őrzi a Budavári sikló (hegypálya) alapítását (1868) és gróf Széchenyi Ödön érdemeinek elismerését tartalmazó iratot (1894).

grof_szechenyi_odon.jpg

Pollák Zsigmond: Gróf Széchenyi Ödön, metszet. In. Vasárnapi Ujság, 27. évf. 23. sz. 1880. június 6., 1. o. – Digitális Képarchívum

A gróf az 1867-es párizsi világkiállításon találkozott először a hegyre menő felvonó ötletével, amelyet hazatérve rögtön át is szeretett volna ültetni az itthoni környezetbe. Buda székesfőváros tanácsánál kérvényezte egy személy- és áruszállításra alkalmas emelőgép megépítését a budai várhegy Lánchídhoz közeli oldalában, mely „megkímél nemcsak fáradságot és időt, hanem a budai vár lakóinak és háztulajdonosainak csekély ár fizetése mellett a legnagyobb kényelmére válna.”

hegypalya_irat_1894.jpg

A budavári sikló (hegypálya) alapítását (1868) és gróf Széchényi Ödön érdemeinek elismerését tartalmazó irat, 1894.

Amikor híre ment a beadványának, sokan kinevették, mások azt mondták: ha az „emelőgép” fel is épül, nem ülnének bele, mert akik így tesznek, azok biztosan ki fogják törni a nyakukat.

Erre reagálva „A Hon” című lap 1867. november 8-ai száma beszámolt arról, hogy a párizsi világkiállításon is működött egy ilyen gép, amely a közönséget gőzerővel a „roppant magas palota” tetejére emelte. Széchenyi 1868. május 25-ére szerezte meg az összes szükséges támogatást a budai gőzsikló megépítéséhez, de a korabeli lapok beszámolóiból tudható, hogy a munkálatok nem mentek mindig zökkenőmentesen. A sínek megépítése nehézkesen tudott haladni a talajban, és az emelőszerkezet újragondolására is szükség volt, mivel a siklót működtető gőzgépet csak a várhegy alján tudták elhelyezni.

gozsiklo_vasarnapi_ujsag_1869_16_evf_51_sz.jpg

A budavári gőzsikló. In.  Vasárnapi Újság, 16. évf. 51. sz., 1869. dec. 19., 700. o. – Digitális Képarchívum

A megnyitásra végül 1870. március 2-án került sor, Buda városától 40 évre kaptak engedélyt a „Hegypálya” üzemeltetésére. Európában – a párizsi felvonó után – ez volt a második ilyen szerkezet. Az utasszállítás még a hatósági forgalomba helyezés engedélye előtt megkezdődött, a hivatalos megnyitásig ingyenesen használhatták az emberek a gépet, ezzel is megalapozva a bizalmat az új szerkezetnek. A Pesti Napló így méltatta: „A rajta való járás igen kellemes, éppen semmit sem ráz, a le vagy felmenetel egy perc műve.” A budai gőzsikló olyan nagy sikert aratott, hogy több helyen terveztek hasonlót építeni a budai hegyek oldalában, de ezek megépítésére pénzhiány miatt nem került sor.

Nemzetközi és Kulturális Kapcsolatok Osztálya

komment

Száz évvel ezelőtti bálok titokzatos kincsei

2020. február 05. 15:17 - nemzetikonyvtar

A hónap műtárgya: táncrendek

Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán megtekinthető és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutatunk be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyeket eddig alkalmanként, vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség.

A táncrendek többsége intim, titokzatos és keveset tudunk az eredetükről. Plakát- és Kisnyomtatványtárunk több száz táncrendet őriz, amelyek a bálok hagyományos kellékeinek számítottak.

Történetük még a reformkorba nyúlik vissza, de virágkorukat a dualizmusban élték. A kiegyezés után az Osztrák-Magyar Monarchiában feléledt a nagy báli hagyomány, Bécs mellett Pesten is nyüzsgő társadalmi élet alakult ki. Az első fennmaradt táncrend egy bécsi juristabálból származik az 1830-as évekből.

tancrendek1.JPG

Táncrendek a Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjteményéből

A táncrend tulajdonképpen egy programfüzet, amely eleinte egyszerű virágmintás kivitelezésben készült, később azonban igazi remekművé vált. Az idő előrehaladtával egyre nagyobbak lettek a díszek és egyre kisebbek a hozzá tartozó füzetek és íróeszközök. A 20. század fordulóján a táncrendeket már könyvkötők, ötvösök, díszműiparosok állították elő és rendkívül változatos anyagokból, papírból, bársonyból, selyemből és bőrből készültek. A kis ceruzával – amely sok esetben a füzet zárjaként is szolgált – a táncra felkérő gavallér nevét jegyezték be, az apró tárgyat pedig a hölgyek egy kis zsinóron függő akasztó segítségével rögzítették a ruhájukhoz vagy a legyezőjükhöz.

tancrend58.jpgMagyar Casino-bál 1878. február 16-án – Korai, díszes magyar táncrend; Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A bálozók a táncrendjüket vagy már a mulatság előtt megkapták, vagy a bejáratnál lévő tálcáról vehették el, olykor pedig a vacsora-menükártya mellé helyezték el számukra. A farsangi báli szezon a jogászbállal indult, majd minden egyesület és foglalkozási ág megtartotta a saját estélyét. A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó báli időszakot általában a jelmezes művészbál zárta. A bálozás hagyománya a ’30-as évekig tartott, majd a háború szakította meg a mulatozást.

A táncrendekből a nemzeti könyvtár minitárlatot rendez, amely 2020. február 6-tól 25-ig látható az V. szinten.

Nemzetközi és Kulturális Kapcsolatok Osztálya

komment