Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat 130. részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Nyireő Istvánt és gyűjteményét mutatja be.
Székelyudvarhelyi Nyireő István (1893–1977) nagybányai születésű könyvtárigazgató, könyvtárőr a budapesti és a kolozsvári egyetem jogi és bölcsészkarán tanult. 1915 augusztusától 1918 januárjáig katonaként szolgált az első világháborúban, aztán leszerelték. 1916-tól a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár gyakornoka, 1918-ban könyvtártiszt lett. 1918 októberében áthelyezték a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárába, ahol 1919 januárjában könyvtárőrré lépett elő. 1919. január 28-án a pozsonyi bölcsészkaron a könyvtártan lektorává választották, megbízatása az egyetem Pécsre kerülése után is megmaradt. 1919 augusztusától Budapesten a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségén dolgozott.
Nyireő István portréfotója. A kép forrása: Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése, 1919–1958. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1986–1990, Budapest, OSZK, 1994, 201. – Elektronikus Periodika Archívum
Több szakirányú, könyvtártudományi és népművelési írása, tanulmánya is megjelent ekkoriban Könyveink és nemzeti kultúránk (1921), A megcsonkított Magyarország múzeumi és könyvtári közművelődésügye (1921), emellett Az iskolán kívüli népművelés eszközei (1922) címekkel.
1923-ban a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárához, a Nyomtatványosztályra osztották be. A könyvtárügy fanatikus szeretete jellemezte. 1923–1928 között nyaranta Európa nagy könyvtárait tanulmányozva 1927–1928-ban az ő tervei alapján készült el az OSZK belső átépítése, átszervezése. 1929 januárjában áthelyezték Debrecenbe: 1929–1932-ig a Debreceni Egyetemi Könyvtár megbízott igazgatója, 1932–1944-ig (hivatalosan 1945-ig) igazgatója lett, félmillió kötetes modern könyvtárat alakított ki. Ekkoriban íródott A könyvtártudomány mai törekvései (1930) című munkája. Fontosnak tartotta az írás-, könyv- és könyvtártörténet tanulmányozása mellett a magyar könyvművészet és könyvkereskedelem történetének kutatását. Maga is írt könyvismertetéseket.
Igazgatóként szorgalmazta a könyvtári különgyűjtemények kialakítását, egy-egy jeles személy magánkönyvtárának egyben tartását, kiadói és nyomdai különgyűjtemények létrehozását. A gyomai Kner-nyomda Debrecen kulturális vonzáskörzetébe tartozott, több szállal is kapcsolódott a városhoz. A Debreceni Egyetemi Könyvtár számára Kner Imre és Kner Endre könyvnyomda-tulajdonosok 1943-ban a raktárkészletükből nagy mennyiségű könyvet ajándékoztak. Ezt többéves egyeztetések előzték meg Kner Imre és Nyireő István között, ahogyan a Békés Megyei Levéltárban, Gyulán és a Debreceni Egyetemi Könyvtár irattárában őrzött levelek is tanúsítják. A Kner-gyűjtemény köteteibe Nyireő felvetésére – a gyűjtemény összetartozásának és a könyvtárbeli elhelyezés tudatosságának jelölésére – ex libriseket is helyeztek. Nyireő az ex libris formájáról és szövegéről hosszasan, több éven át levelezett Kner Imrével, végül a nyomda képszerű ábrázolást nem vállalt, csak egyszerű szedésnyomást tiszta klasszicista stílusban. Kner Imre a végleges változat kefelevonatát a következő levél kíséretében küldte el Nyireő Istvánnak:
Kner Imre levele Nyireő Istvánnak, 1941. november 21. A levél forrása: Lévay Botondné: A Debreceni Egyetemi Könyvtár Kner-gyűjteményéről. In: Könyv és Könyvtár, 14. kötet, Budapest, Tankönyvkiadó, 1985, 54. – Törzsgyűjtemény
A Kner-nyomda az Egyetemi Könyvtár állományába többször könyveket, díszes könyvsorozatokat is ajándékozott, e kapcsán Nyireő István 1943. június 21-én az alábbi köszönő sorokat írta Kner Imrének és Endrének:
„Kérem fogadják Intézetünk nevében hálás köszönetemet ama szívességükért, mellyel a nb. vezetésük alatt álló nyomdavállalat 1906–1942. évi kiadványainak, illetve a nyomdában megjelent művészi kiállitású fontosabb műveknek, gazdag sorozatát Egyetemi Könyvtárunknak, a f.é. május 29-én kelt levélben foglaltak szerint, ajándékképen megküldeni szívesek voltak.
Igy együttlátva ezt a többévtizedes eredményt lehetetlen meg nem látni benne azt a céltudatos szépségtörekvést és a grafikus művészet titkaiban való teljes elmélyülést, mely a gyomai nyomdát határainkon kívül is széles körben tette már régen ismertté. Igen jó alkalmat fog ez nyújtani intézetünkben az újabb magyar könyvművészet stílustörekvéseinek tanulmányozása céljára is.
Korábbi megbeszéléseink értelmében a gyűjteményt külön csoportban, díszműveinkkel kapcsolatban, fogjuk megőrizni, míg a küldött duplumanyagból törzsanyagunk egészül ki.
Nagy köszönettel vennők, ha e becses sorozatot a jövőben is teljesebbé szíveskednének tenni az ezután megjelenendő további kiadványok rendszeres szíves megküldésével. […]
Nyireő István levele Kner Imrének és Kner Endrének, 1943. június 21. In: Lévay Botondné: A Debreceni Egyetemi Könyvtár Kner-gyűjteményéről. In: Könyv és Könyvtár, 14. kötet, Budapest, Tankönyvkiadó, 1985, 75. – Törzsgyűjtemény
Nyireő az 1940-es években a Debreceni Egyetemi Könyvtár igazgatójaként a Magyar Könyvszemle szerkesztő- és kiadóbizottsági tagjai közt szerepelt.
1945-től Budapesten az Akadémiai Könyvtár munkatársa lett, a különgyűjtemények és az olvasótermek megtervezésével bízták meg. 1954-től az MTA Földrajzi Könyv- és Térképtárában dolgozott. Egyik, a könyvtártudományon kívül eső írása Kakas István utazása Moszkván át Perzsiába. Egy magyar követség keleti útja (1955) címmel a Földrajzi Közleményekben jelent meg. Társszerzője a Magyar Néprajzi Társaság Emberföldrajzi Szakosztálya által kiadott Kogutowicz zsebatlasza az 1922. évre (1921) című könyvnek. Fordította Thor Heyerdahl Tutajjal a Csendes-óceánon (Budapest, Gondolat Kiadó, 1969, 1980 – 4. és 5. kiadás) című könyvét.
Hozzávetőlegesen három és fél ezer tételből álló ex libris gyűjteményt hozott létre. Régi ex libriseivel – köztük magyar és külföldi grafikákkal, számos különlegességgel – már 1935 decemberében részt vett az Ajtósi Dürer Céh kiállításán a debreceni Déri Múzeumban. Itt gyűjteményéből szerepeltek Albrecht Dürer, a Dürer-iskola és idősebb Lucas Cranach metszetei, a magyarok közül többek között Almási Balogh Pál, gróf Bánffy Dénes, gróf Illésházy István, Kollonich László érsek és Kovachich Márton György nevére szóló könyvjegyek. Gróf Széchényi Ferenc (1754–1820) főispán, királyi kamarás, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítója cenki könyvtára számára többféle ex librist is készíttetett, ezekből kettő volt kiállítva a tárlaton Nyireő kollekciójából. A következőkben bemutatott vörös színű, a Széchényi család címerét idéző, ún. néma ex librisszel a humán tudományi könyveit jelölte meg a gróf. A kép nem teljesen egyezik az eredeti címerrel, a négyelt címerpajzs egyes mezői és a középső pajzs tekintetében is felfedezhetők kisebb eltérések, például a szívpajzs galambját repülve ábrázolja, és csőréből elhagyja a koszorút.
Széchényi Ferenc fametszetű ex librise. Jelzet: RNYT Exl. 444 – Régi Nyomtatványok Tára
Széchényi alábbi, rézbe metszett könyvjegyén a címerpajzs már csak kiegészítő, díszítő elemként jelenik meg, romos tájban kardját lecsatoló római veteránt ábrázol, a tulajdonosra utaló felirattal: „Ex Bibl./ Com. Franc. / Széchényi”. Metszője: Junker Keresztély, 1786 körül. A tárlaton ez is szerepelt.
Széchényi Ferenc ex librise, Junker Keresztély rézmetszete (1786 körül). Jelzet: RNYT Exl. 446 – Régi Nyomtatványok Tára
Nyireő értékes gyűjteményét jelenleg a Debreceni Egyetemi Könyvtár Kézirattára őrzi, ez a Debreceni Egyetem Elektronikus Archívumában digitalizálva is elérhető. Az anyag nemcsak régi ex librisekkel, hanem a 20. századi kisgrafika jeles alkotásaival is büszkélkedhet, a művészek közt Fery Antal, Stettner Béla, Kertes-Kollmann Jenő, Menyhárt József, Bordás Ferenc, Sterbenz Károly és Várkonyi Károly neve említhető.
Az Országos Széchényi Könyvtár 1967-ben szert tett Nyireő István kisgrafikai anyagának egy részére, mely 403 darab 1896 előtti régi magyar könyvtárjegyet tartalmazott, és a Régi Nyomtatványok Tárába került. A gyűjteményegységet kiegészíti Nyireő adattára, ez mintegy ezer régi magyar ex libris adatait rögzíti.
A nemzetközi és magyar ex libris életben nagy eseményt jelentett 1970-ben a XIII. Nemzetközi Ex libris Kongresszus, melynek helyszíne Budapest volt. A programok részeként több helyszínen kiállításokkal várták az eseményre érkezőket. A kongresszus alkalmával a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára által rendezett Régi magyar ex librisek 1521–1900 című tárlat anyagát többségében Nyireő kollekciója tette ki. Ő maga szerkesztette a kiállítás katalógusát is, magyar és angol nyelvű előszóval, a borítón Teilnkes János a 16. századból származó ex librisével.
Régi magyar exlibrisek 1521–1900, összeállította Nyireő István, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 1970. A katalógus címlapja – Törzsgyűjtemény
A katalógusban a 16–19. század második feléig szerepelnek egyéni és intézményi könyvjegyek, kezdve a sort Teilnkes János és a csornai premontrei prépostság ex librisével, néhány további példa Nádasdy Ferenc, a Perényi bárói család, az Apponyi grófi család, Széchényi Ferenc gróf, Teleki Sámuel, Kossuth Lajos, a Marosvásárhelyi Református Kollégium könyvtára és a Sárospataki Népiskola könyvtára ex librise.
Nyireő jó kapcsolatot ápolt a szőlős-boros ex libriseket gyűjtő Lippóczy Norberttel, akinek ex libriseiből a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban nyílt kiállítás 1970-ben, a kongresszus idején. Lippóczy 1969-ben a múzeumnak ajándékozta ilyen témájú ex libris gyűjteményét.
Nyireő régi magyar ex libriseiről többször tartott előadást, például 1974-ben, már nyugalmazott könyvtárigazgatóként Az ex librisről. A magyar könyvszeretet ezer esztendeje címmel a Kisgrafika Barátok Körében.
A saját nevére alkotott, az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében is fellelhető címeres ex librise Dürer rajza nyomán készített ipse fecit lap 1923-ból, felirata: „Ex bibliotheca Dr. Stephani Nyíreő de Székelyudvarhely”. A grafika többféle méret- és nyomatváltozatban készült. A rajta szereplő jelszó: „Ars longa, vita brevis” [A művészet örök, az élet rövid] is tükrözi, milyen sokat jelentett Nyireő István, a könyvtárügy elhivatott képviselője számára a művészet szeretete.
Nyireő István alkotása. Jelzet: Exl.Ny/6 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Irodalom:
- Az OSZK 1967-ben. A könyvtár gyűjteményi munkája. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1967, Budapest, 1969., 11.
- B[élley] P[ál]: Régi magyar könyvtárjegyek In: OSZK Híradó, 1967/1. sz., 9–10.
- Ex libris. In: Digitális Könyvtár, Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár
- Gubicza József: Az Országos Széchényi Könyvtár törzsgyűjteményének jelzetrendszere, sajátosságai, Budapest, 2006., 15.
- Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919–1958. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1986–1990, Budapest, 1994, 199–201.
- Hírek. In: Kisgrafika Értesítő, 1968. augusztus, 482.
- Nyireő István: A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi-Könyvtárának átszervezési munkálatai, Budapest, MNM OSZK, 1928.
- Régi magyar exlibrisek 1521–1900, szerk. és a katalógust összeáll.: Nyireő István, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 1970.
- Somkuti Gabriella: Nagy könyvtáraink jelentősebb új szerzeményei, Figyelő. In: Magyar Könyvszemle, 85. évf., 1969/2. sz., 175.
- Soó Rezső, Berei: Az Ajtósi Dürer Céh grafikai kiállításai. In: Magyar Exlibris, 1936/1. sz., 1–7. (Hozzáfűzve a kiállítási katalógus is, 1–8.)
- Vasné Tóth Kornélia: Az ex libris a tudomány mérlegén – szakírók, szakírások. In: Interpretációk interpretációja. Tudós bibliothecariusok, tudós elődök, szerk. Zsupán Edina, Budapest, Bibliotheca Nationalis Hungariae – Gondolat Kiadó, 2015, 150–152.
- Vasné dr. Tóth Kornélia: Nyireő István (1893–1977), Székelyudvarhelyi. In: Uő.: Múltunk neves ex libris gyűjtői, lexikon, Budapest, Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület, 2019, 132–133.
Vasné dr. Tóth Kornélia
(Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)
A blogbejegyzésben idézett szövegek korabeli helyesírással szerepelnek.
Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész
A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész; 84. rész; 85. rész; 86. rész; 87. rész; 88. rész; 89. rész; 90. rész; 91. rész; 92. rész; 93. rész; 94. rész; 97. rész; 98. rész; 99. rész; 100. rész; 101. rész; 102. rész; 103. rész; 104. rész; 105. rész; 106. rész; 107. rész; 108. rész; 109. rész; 110. rész; 111. rész; 112. rész; 113. rész; 114. rész; 115. rész; 116. rész; 117. rész; 118. rész; 119. rész; 120. rész; 121. rész; 122. rész; 123. rész; 124. rész; 125. rész; 126. rész; 127. rész; 128. rész; 129. rész