Komolyan játsszuk le! Az ívekkel határolt csempéktől az interaktív művészeten át a fogyasztói társadalom kritikájáig.

Az OSZK 17. csevejében Gondos Gáborral, a Digitális Megőrzési Osztály munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webestartalom-pakolója. A felvétel elkészítését Solymosi Ákos hangmérnök segítette.

Tartalom:

00:46 A sors sodort a nemzeti könyvtárba, az olvasószolgálatra
03:30 Hatalmas fadarabokból szép minták, ilyen is lehet egy hobbi
04:36 Addig érdekel egy kirakóminta, amíg megtervezem
06:46 A geometria törvényszerűségei
07:50 A végeredmény nemcsak egy játék, hanem interaktív művészet
09:20 Mátyás kódexminiatúráiból is lehet kirakót készíteni
11:24 A tervezési vagy előállítási hiba is a játék része
14:26 A kirakózás a matematika oktatását is segítheti
16:30 A zöldkönyvtár a fenntartható könyvtár
19:50 Ára van a pusztító ipari fejlődésnek, fejlesztésnek
21:15 A divat irányítja a normákat, vegyél, fizess, fogyassz
22:40 Az emberi boldogság nem egyenlő a fogyasztással
24:10 A zöldgondolat változásainak bemutatása a könyvtár kiemelt szerepe
28:10 Öko már itt minden, ökopszichológia, ökoszociológia, ökokönyvtár
31:40 Boldogság-közgazdaságtan és a fenntarthatatlan hedonizmus

Gondosdesign: http://www.gondosdesign.hu/
Fb: https://www.facebook.com/gondosdesign
Instagram: https://www.instagram.com/gondos.puzzle/
https://experienceworkshop.org/hu/

Tim Kasser videója: https://youtu.be/T8pyL6X7Z6w?si=rLDquN2YWVhQMUui
Tim Kasser könyve: https://moly.hu/konyvek/tim-kasser-az-anyagiassag-sulyos-ara
https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2613801
Lelkes Orsolya könyvének FB-oldala: https://www.facebook.com/Fenntarthato.hedonizmus
Az Ökopszichológiai Intézet szakmai anyagai, köztük Molnos Zselyke hosszabb-rövidebb írásaival: https://ecopsychology.hu/pszichologusoknak/#szakmai
Ökoolvasókör a Facebookon: https://www.facebook.com/groups/1054964452364911
Ökoidézetek blog a Tumblren: https://www.tumblr.com/blog/okologiaigondololatok

Hallgassa a nemzeti könyvtár hangját, ahol tetszik!

SPOTIFY: https://spoti.fi/3VZCaEs
APPLE: https://apple.co/3W0iS23
GOOGLE: https://bit.ly/OSZKGOOGLEPC
PODCAST.HU: https://podcast.hu/podcast/orszagos-szechenyi-konyvtar
DEEZER: https://www.deezer.com/en/show/6149605
CASTBOX: https://bit.ly/CASTBPC
LISTEN NOTES: https://bit.ly/LNPODCAST
RSS: https://bit.ly/OSZKRSS

Quittner Zsigmond építész, a magyar szecesszió egyik gyöngyszeme, a Gresham-palota tervezője 1859. február 13-án Pesten született és 1918. október 25-én Bécsben hunyt el. Posztókereskedő édesapja a 19. század közepén költözött Pestre, ahol sikeres vállalkozó lett. Hat fia közül a két legkisebb szerzett nevet magának – Zsigmond építészként, Vilmos mérnökként lett a Magyar Mérnök és Építész Egylet tagja. Quittner Zsigmond a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöki tisztét is betöltötte.

Quittner Zsigmond arcképe. In: Ország-Világ, 25. évf. 48. sz. (1904. november 27.), 953. – Törzsgyűjtemény

Quittner Zsigmond szülővárosában kezdte el tanulmányait, majd Münchenben folytatta, ahol már fölfigyeltek tehetségére és két alkalommal is építészeti díjjal jutalmazták. Nyugat- és dél-európai tanulmányútjait követően hazatérve a Deák-mauzóleum építési vezetőjeként kezdett dolgozni, majd megbízást kapott a Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület székházának megépítésére.

Az Önkéntes Mentő-Egyesület székháza Budapesten (Markó utca 22.). In: Vasárnapi Ujság, 38. évf. 14. sz. (1891. április 5.), 221. – Elektronikus Periodika Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum

Fontosabb épületei közé soroljuk az 1884-ben az Andrássy út és a Dobó utca sarkán (Andrássy út 12.) épült volt Megyeri-, később Krausz-palotát.

Megyeri-palota. Andrássy út (Népköztársaság útja) 12. 1958. A kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei

A volt Fasor Szanatórium (1949 és 2007 között a Belügyminisztérium Központi Kórháza, Városligeti fasor 9–11.) 1887-ben készült el.

Fasor Szanatórium (jelenleg a Belügyminisztérium Központi Kórháza, Városligeti fasor 9–11.), 1903. A kép forrása: Fortepan / Schoch Frigyes: 27702

A millenniumi kiállítás több pavilonját, többek között a József főherceg, a kereskedelmi csarnok, a cukor- és malomipar, valamint a bor- és szesztermelők kiállítási csarnokát ő tervezte.

• 
• 

Vágó József és László közreműködésével tervezte meg az angol Gresham Életbiztosító Társaság a Lánchíd pesti hídfőjénél, a mai Széchenyi István tér 5–6. szám alatt 1907-ben megépült fényűző székházát, az ún. Gresham-palotát, amely számos neves intézménynek és személynek adott otthont. Többek között itt működött Nagy Endre, majd Békeffi László kabaréja és itt lakott Fenyő Miksa.

• 
• 
• 
• 
• 

Az ő nevéhez fűződik a Gresham-palota szomszédságában épült egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (később Belügyminisztérium) székháza.

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza (később Belügyminisztérium) az V. kerületi Széchenyi István (Ferenc József) téren, 1937. A kép forrása: Fortepan 163907/Fadgyas Bence

Munkásságának elismeréseként az uralkodótól 1904-ben nemesi rangot kapott. Ebből az alkalomból így méltatta a sajtó:

Mann Jolán, szerk. (Főigazgatói Kabinet)

„Szent Péter székébe ülete”. In: Müncheni kódex, 1466, 1v, – München, Bayerische Staatsbibliothek. A kép forrása: Bayerische Staatsbibliothek Digitale Bibliothek/Münchener Digitalisierungszentrum

„Üszögös Szent Péter”. [Winkler-kódex], 1506. Cod. Hung. 2 – ELTE Egyetemi Könyvtár. A kép forrása. ELTE Digitális Intézményi Tudástár. Muzeális gyűjtemények, E-könyvtár

„Szent Pétörnek székös ünnepe”. Debreceni kódex, 1519, 194. A kép forrása. Debreceni kódex, 1519. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Az előkészítő munkát végezték: Abaffy Csilla és Reményi Andrea, bev.: Madas Edit, Reményi Andrea, Budapest, Argumentum, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1997. (Régi Magyar Kódexek 21.), 426. – Magyar Elektronikus Könyvtár

„Szent Péter apostol székben való felmagasztalása”. Szent Péter Apostol székben való felmagasztalása [De cathedra sancti Petri apostoli], Érdy-kódex, 1526 körül. MNy 9 – Kézirattár. A kép forrása: Sermones Compilati Kutatócsoport (ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék)

Mann Jolán, szerk. (Főigazgatói Kabinet)

1844. február 20-án született Munkácsy Mihály († Endenich [Németország], 1900. május 1.) festőművész. Önállósulásának első fontos emléke az Ásító inas (1869) című képe. Szintén 1869-ben festette első világhírt hozó művét, a párizsi Salon aranyérmével kitüntetett Siralomházat, amelyhez a magyar szabadságharc utáni betyárvilágból választotta témáját.

Munkácsy Mihály. Fénykép [1872]. Kézirattár. Raktári jelzet: Arckép 1120/5 – Magyar Digitális Képkönyvtár  

Első korszakából ismert népi tárgyú művei közé tartozik a Tépéscsinálók (1871), mely egyike nemzeti képzőművészetünk fő műveinek – 1848-49 hősi tragédiáját és nagyságát, eszméit és küzdelmeit fejezi ki. De a kortársak nem értékelték eléggé, állandóan a Siralomházra emlékeztek vissza, s annak drámaisága mellett a Tépéscsinálók intimebb hangját nem méltányolták.

Munkácsy Mihály Tépéscsinálók című képe a Száz szép kép című összeállításban – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Első nagyméretű műve a Milton (1878) volt, amely elnyerte a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét, Európában és Amerikában világsikert hozott. Hasonlóan sikert aratott a Krisztus Pilátus előtt (1881), és a Golgota (1884). A későbbi Ecce homo (1896) című festményével együtt e három kép alkotja Munkácsy Krisztus-trilógiáját.

Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című képe a Száz szép kép című összeállításban – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Kádár Gábor: Ecce Homo. Munkácsy Mihály legújabb nagy alkotása, [1896]. Grafikai plakát. Raktári jelzet: PKG.1914e/60 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár. Grafikai Plakátgyűjtemény – Magyar Digitális Képkönyvtár 

Mann Jolán, szerk. (Főigazgatói Kabinet)

Munkácsy Mihály életével és pályájával foglalkozó művek a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

• Harsányi Zsolt: Ecce homo. Munkácsy Mihály életének regénye, Budapest, Singer és Wolfner, [1939].
• Lázár Béla: A fiatal Munkácsy, Budapest, Kultura, [1934].
• Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály, Budapest, Lampel, 1907.
• Lázár Béla: Munkácsy Mihály, 1844–1944. Emlékek és emlékezések a művész születésének 100. évfordulójára, Budapest, Folio, 1944.
• Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái, Budapest, Singer és Wolfner, 1898.
• Munkácsy Mihály képei, Budapest, Singer és Wolfner, [1936].
• Lázár Béla: A Munkácsy-kérdés, Budapest, [Egyetemi Ny.], 1936.

Egy csomó dolog, ami megjelenik az interneten, hamar eltűnik, ezek megőrzése, megmentése nagyon szép feladat – vallja Drótos László webkönyvtáros. Laci az előző negyven évben ott állt több online fejlesztés bölcsője mellett, és ringatja őket a mai napig. Jelenleg a webarchiválást tanítja önállóságra.

A Széchényi Ferenc-emlékéremmel kitüntetett Drótos László, a hazai internet úttörője.

Az OSZK 16. csevejében Drótos László webkönyvtárossal, a Magyar Elektronikus Könyvtár egyik alapítójával, a Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. A felvétel elkészítését Solymosi Ákos hangmérnök segítette.

 

Tartalom:

02:09 A speciális matematikaosztálytól a lyukkártyás számítógépekig
03:30 A szabályos geológuspálya kitörési pontja: a számítógép
05:10 Telefonvonalon keresztül amerikai adatbázisban kerestek már a nyolcvanas években
06:20 Adatbázis-egyszeregy
08:50 Új világegyetem született az internettel
10:46 Könyvtári online híradó Miskolcról, az első magyar könyvtári „blog”
13:09 Csináld, Laci, az online katalógust
16:10 Rágcsálós szerveren indult a Magyar Elektronikus Könyvtár
18:27 A hétköznapi emberek lettek a digitális könyvtárak célközönsége
20:00 Alulról szerveződő mozgalmi online könyvtár a MEK
27:19 A digitalizáló központ bepörgette a MEK-et
28:40 Lejárt szerzői jogos művek automatizmusa
29:30 Miért kell lementeni a netet?
32:00 Robotok mentik a több milliárd byte-nyi adatot
34:49 Megtanítjuk a robotokat az emberi viselkedésre
38:19 Rossz hír a végére, veszélyben az Internet Archive

MEK: https://mek.oszk.hu/hu/
EPA: https://epa.oszk.hu/
DKA: https://dka.oszk.hu/
MIA: https://webarchivum.oszk.hu/

Hallgassa a nemzeti könyvtár hangját, ahol tetszik!

SPOTIFY: https://spoti.fi/3VZCaEs
APPLE: https://apple.co/3W0iS23
GOOGLE: https://bit.ly/OSZKGOOGLEPC
PODCAST.HU: https://podcast.hu/podcast/orszagos-szechenyi-konyvtar
DEEZER: https://www.deezer.com/en/show/6149605
CASTBOX: https://bit.ly/CASTBPC
LISTEN NOTES: https://bit.ly/LNPODCAST
RSS: https://bit.ly/OSZKRSS

Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs otthonukban (Királyhágó utca 5/b) 1963-ban.  A kép forrása: Fortepan / Hunyady József

Nemes Nagy Ágnes költő 1979. szeptembertől decemberig egy amerikai ösztöndíjprogramon vett részt társával, Lengyel Balázzsal. Akkor írta Amerikai állomás. A Grand Canyonban című versét.

Ahogy a vers kezdete is mutatja, az állomásmotívum Nemes Nagy számára nagyon fontos. A költészetében újra és újra megjelenik ez a szimbólum, és egyszer sem tipikus értelemben. Mert milyen egy „tipikus” állomás? Általában a megérkezés, az indulás, valami biztos, az úton levés, a haladás vagy a révbe érés motívumaként tekinthetnénk rá. Ehelyett Nemes Nagy verseiben mindig valami furcsa tér–idő-csúszás történik, mindig egy funkcióját vesztett állomás látható. Mi is ez az állomás, és milyen állomások voltak Nemes Nagy számára, amiből ez a furcsa motívum is épülhet? Nézzünk át néhányat, míg vissza nem térünk újra az amerikai úthoz és az ott készült versekhez, naplóhoz.
A fiatal Nemes Nagy Ágnes híresen szép arcával, nőies alakjával mindig felhívta magára a férfiak figyelmét (ahogy egyik esszéjében írja, megfordultak utána az utcaseprők), ám őt ez inkább bosszantotta, minthogy hízelgőnek találta volna. Számára az igazi dicséret az volt, ha valaki észrevette a szép arc mögött lángoló intellektusát. Sokan észrevették, hogy csak néhányat említsek: gimnáziumi tanára, Áprily Lajos, későbbi mentora, Szerb Antal, és férje, Lengyel Balázs is. Nehéz az ő kapcsolatukról, Nemes Nagy Ágnesről és a szerelemről beszélni, már csak azért is, mert olyan távol áll ez a személyes téma Nemes Nagy Ágnes lényétől. Aki mindig szigorúan a konkréthoz, a tárgyakhoz kapcsolódott. Aki végtelenül zárkózott, mégis mélységesen érző és folyton szenvedélyesen égő személyiség volt. Egy általa nem publikált esszéjében így fogalmaz a kapcsolatukról Lengyel Balázzsal:

Nemes Nagy Ágnes „Maszk nem takarta már”, [vál.: Ferencz Győző], [Budapest], Jelenkor, 2022. Címlap – Törzsgyűjtemény

Az első állomás – háború és házasság

Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs a második világháború alatt ismerték és szerették meg egymást. 1944 áprilisában házasodtak össze. Ágnes ekkor 22, Lengyel Balázs pedig 26 éves volt. Két rendkívül tehetséges fiatalember, két alkotó, akik mélyen egymásra találtak intellektusuk, érdeklődésük, alkotásvágyuk tengelyén. A világháború idején a fiatal házaspár igyekezett minél több zsidót megmenteni a deportálástól, iratokat és búvóhelyet biztosítva nekik. Nemes Nagy Ágnes mentorát, barátját, Szerb Antalt és költőtársát, Halász Gábort azonban bármennyire is igyekeztek, nem sikerült megmenteniük. Ez tehát az első nagy állomás, a háború élménye. Együtt tartottak ki ebben a képtelenül nehéz időszakban, együtt igyekeztek nem csupán alkotók lenni, hanem olyan emberséggel megmaradni egy embertelen környezetben, amiért később, már csak Ágnes halála után, 1997-ben az izraeli államtól a „Yad Vashem” kitüntetést kapták Lengyel Balázzsal. A háború után 1947-ben Rómába utaznak egy ösztöndíjprogram keretében. Lengyel így emlékszik vissza erre az útra:

Ennek a lángoló, kezdeti időszaknak a nagy verse a Szomj, ami talán Nemes Nagy Ágnes egyik legközismertebb alkotása.

Erre a reménytelenségre később még visszatérünk, addig se feledkezzünk meg róla.

Második állomás – elhallgattatás és csalódás

A következő állomás az elhallgattatás, a csalódás időszaka volt. A fiatal házaspár 1946-ban megalapítja az Újhold folyóiratot, amely a Nyugat szellemi folytatásának indult, és rövid élete alatt az is volt. 1948-ban azonban betiltották a lapot, és ezzel együtt a két fiatal író munkái sem jelenhettek meg közel tíz éven keresztül. Lengyel Balázs 1945 áprilisától a Belügyminisztériumban dolgozott egy rövid ideig, majd rendelkezési állományba került. Egyetemi tanári állást ígértek neki, de ezt nem kapta meg. Az Újholddal együtt az általuk képviselt művészet egyre inkább kiszorult a Rákosi-korszak kulturális elképzeléseiből. 1950-ben nyugdíjazták Lengyelt, és feleségéhez hasonlóan az ő írásai sem jelenhettek meg. Mindketten sokat fordítottak, Nemes Nagy Ágnes nevével a gyerekek is találkoznak már az óvodákban is, hiszen gyerekverseket publikálhatott. Az 1956-os forradalom és szabadságharc után, 1957-ben letartóztatták Lengyel Balázst. A letartóztatásának idején derült fény hűtlenségére, melyre felesége válasza az 1958-ban kimondott válás volt.
És itt térjünk ki kicsit egy szintén Nemes Nagy élete során nem publikált esszére:

Említettem már korábban, hogy Nemes Nagy Ágnes mindig nagyon zárkózott, nehezen megnyíló ember volt. A törés számára, hogy az, akiben teljes mértékben megbízott, nem szolgált rá a bizalmára, az önátadásra, mindig fájdalommal töltötte el. De nem beszélnék az ő kapcsolatukról ebből az alkalomból, amiért most együtt vagyunk, ha nem lenne itt egy „de” is. Bár elváltak, és hivatalosan nem voltak többé férj és feleség, életük végéig sokszor úgy mutatkoztak be, mint házaspár. Nemes Nagy Ágnes el nem múlóan férjének nevezte Lengyel Balázst. A kettejük közti szellemi kötelék, a mély és eltéphetetlen kapcsolódás, szeretet nem tudott elmúlni. És nem is akarták, hogy ez elmúljon. A Szomj zárósorában idézett reménytelenség tűnik fel ebben a szövegben is. A szerelem reménytelensége. Reménytelen, hiszen bár a házasságuk véget ért, a kapcsolatuk nem. Mégsem ugyanaz volt már. De, ahogy azt 1944-ben ígérték egymásnak, sírig tartó maradt.

Nemes Nagy Ágnes otthonában (Királyhágó utca 5/b) 1963-ban. A kép forrása: Fortepan / Hunyady József 

Végállomás: Az iowai ösztöndíjprogram

És elérkeztünk a végállomásunkhoz, egyben kiindulópontunkhoz, az 1979-es amerikai ösztöndíjprogramhoz. Az amerikai útjukhoz kapcsolódó dokumentumokat Kézirattárunk őrzi. Mi is volt ez az Iowai Egyetem által hirdetett íróprogram? Paul Engle, aki az Iowai Egyetemen kreatív írás kurzust vezetett, kezdte meg ezt a nemzetközi programot 1967-ben. A program célja egyfelől természetesen propagandisztikus volt, hiszen az amerikai társadalom bemutatása, promotálása sem maradt el. Ennél azonban fontosabb volt a valóban szakmai munka, a külföldi írók műveinek angol nyelvű megjelentetésében nyújtott segítség, a különböző nemzetek alkotóinak adott lehetőség, hogy találkozzanak egymással, és megfelelő körülményeket biztosítson az alkotásra. Mivel idővel egyre több kelet-európai ország alkotói is csatlakoztak, a magyar kultúrpolitika sem akart lemaradni, így magyar írók is csatlakoztak 1970-től. Paul Engle korábban, az 1972-es közép-európai útján találkozott már Nemes Nagy Ágnessel, ismerték egymást. Többször is hívta a programba, ám Nemes Nagy gyenge angoltudására hivatkozva mindig elutasította a meghívást. Paul szerette volna kiadni a költőnő verseit az Egyesült Államokban. Ezt meg is írta neki, és össze is kötötte a következő meghívással, amelyet a könyvkiadás miatt már Nemes Nagy Ágnes nem utasított vissza. Ám szabott egy feltételt, hogy magával vinné Lengyel Balázst (a férjét) is. Így 1979 őszén elindultak Iowába. Nem volt ez példátlan, hiszen a válásuk után is minden utazáson együtt vettek részt. Az amerikai napló egyes félmondatai is szépen példázzák, hogy mennyire természetes volt az ő együttlétük. Lengyel Balázs például Amerikában nem tudja megenni más főztjét, csakis Ágnesét. Balázs mondatai, felszólalásai, hogy ő hogy érezte magát egy-egy összejövetelen, mindig kiderül a naplóból.

Nemes Nagy Ágnes: Amerikai napló Iowa, 1979. Kézirat. Részlet – Kézirattár

Ez a névre szóló állomás, amellyel a Grand Canyonnál találkozik, ez, ami magába foglalja a múltat, a jelent és a jövőt, ez a sötét, kibontatlan csomag maga egy olyan kibonthatatlan élet, amelyet soha, még önmaga számára sem tudott kibontani Nemes Nagy Ágnes. Aki ehhez a csomaghoz a legközelebb kerülhetett, az Lengyel Balázs volt. Az ő csomagja is különös csomag. Különös állomások az életükben, néha indulások, máskor érkezések helyszíne. De találkozások helyszíne is, közös utazások összekötő pontjai. Nemes Nagy Ágnes egy másik, szintén Amerikában íródott verse álljon itt végezetül.

Nemes Nagy Ágnes: Tanulni kell (A New York-i Hétvégi Magyar Iskolának ajánlom húszéves jubileuma alkalmából, 1979). Kézirat – Kézirattár

Feke Eszter (Kézirattár)

Az előadás elhangzott a Magyar Kultúra magazin A szerelem című lapszámának bemutatóján 2024. február 13-án könyvtárunk Alapítók terében.

A Vasárnapi Ujság 1904. február 7-i számában Farsangi képek címmel olvashatjuk Sárosi Bella beszámolóját a farsangi szezonban megtartott bálokról, mely időszak 1904-ben – az ideihez hasonlóan – szintén rövid volt, mindössze február 16-ig tartott. Sárosi Bella az összefoglalót a következő néhány mondattal zárta:

Az „Erzsébetfalvai Polgári Dalkör” farsangi meghívója. Jelzet: PKG. 1914e. 0689 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A farsang az év talán legvidámabb időszaka, mely vízkereszttől a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart. Ez az időszak lehet rövid vagy hosszú, attól függően, hogy húsvét vasárnap mikorra esik.
Már a középkor óta a társadalom minden rétege kivette részét a mulatságokból és adta át magát a féktelen evés-ivásnak, a jelmezes „alakoskodásnak”. A szabályok ideiglenes felrúgása és a kicsapongással telt napok miatt az egyház a farsang ellen volt – a katolikus papok, majd később a protestáns lelkészek-prédikátorok is egyetértettek abban, hogy ez az ünnep az ördögtől való. Temesvári Pelbárt, a magyar középkor jeles író-prédikátora az 1502-ben, Pomerium de tempore címmel megjelent munkájában a következő szavakkal fakadt ki:

A 18. században élt Bod Péter a Szent Heortokratesben címmel megjelent írásában, melyben az egyházi ünnepeket, azok megtartásának módját és a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat írja le, a farsangi időszakot taglaló részt így vezeti be:

A farsangi szokások – többnyire február hónapban – farsang végére, farsang farkára összpontosultak, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. Farsang utolsó három napján táncmulatságokat rendeztek: ezeknek a báloknak a párválasztásban is fontos szerep jutott, mivel több adat is azt bizonyítja, hogy a lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát, melyet a legények farsang vasárnapján tűztek a kalapjukra.
A farsang volt tehát az udvarlás, a párválasztás, a házasságkötés legfőbb ideje, így azokat, akik elérték már a megfelelő kort, de mégsem mentek férjez, tréfásan, olykor durván, ún. leánycsúfolókkal, máshol vénlánycsúfolóval (esetleg más néven leány-sorolóval) figyelmeztették:

Mint már említettük, farsang idején minden társadalmi osztály rendezett bálokat. Gróf Hofmannsegg, a német botanikus 1793–1794-ben utazta be Magyarországot. Erről az utazásáról szóló úti beszámolója 1800-ban jelent meg Reise des Grafen von Hofmannsegg in einige Gegenden von Ungarn bis an die türkische Gränze címmel. Ebben olvashatunk arról, hogy 1794 februárjában két álarcosbálon is részt vett, Budán és Pesten, mely mély benyomást tett rá. Számára különösnek tűnt, hogy a bálokon:

A táncrenddel kapcsolatban a következő megjegyzést tette:

Ami viszont felkeltette a figyelmét, hogy ezeken a bálokon magyar táncot is járnak, mely:

 A farsang, mint téma, a zeneszerzőket is megihlette. Ha már Gróf Hofmannsegg írásában megemlítette a magyar táncokat, következzen rögtön két csárdás, mely a farsang szellemében született. Az egyik Sárközy Ferenc Farsangi tánc című, zongorára írt műve, a másik Gedeon Kálmán Farsangi hangok című eredeti csárdása.

• 
• 

A kor híres hegedűművésze, Heinrich Wilhelm Ernst hegedűre és zenekarra írt, Carnevale de Venice című művét Erkel Ferenc írta át zongorára.

H. W. Ernst: Carnevale de Venise. Transcr. pour Piano par Fr[anz] Erkel, Budapest, Rózsavölgyi és Társa, [s. a.]. Címoldal. Jelzet: Z 82.379. – Színháztörténeti és Zeneműtár

Liszt Ferenc Magyar rapszódia-sorozatának kilencedik darabja Pesti karnevál (Pesther Carneval – Le Carnaval de Pesth) címen is ismert. A mű ajánlása a Carnevale de Venice szerzőjének, H. W. Ernstnek szól.

• 
• 

A Liszt Ferenchez közel álló Thern Károly – aki maga is ismert zongoraművész volt – Scénes de Bal (Báli jelenetek) című műve szintén ezt a hangulatot kelti fel.

Thern Károly: Scénes de Bal (Bál jelenetek), Pest, Rózsavölgyi et Co., 1864. Jelzet: Z 47.416 – Színháztörténeti és Zeneműtár

Popper Dávid, aki 1886 és 1913 között a Zeneakadémia tanára is volt, Papillon című művét Thernhez hasonló alcímmel látta el: „Scéne de Carnaval”.

David Popper: Papillon (Scéne de Carnaval). Transcription pour Piano par I. Philipp, Paris, J. Hamelle, [s. a.]. Jelzet: Z 41.403 – Színháztörténeti és Zeneműtár

A témában született színpadi művek között különös helyet foglal el a Robert Schumann Carnaval című zongoraművére készült balett. A meghangszerelést követően, melyet Berg Ottó karmester készített, Milloss Aurél, a düsseldorfi operaház magyar balettmestere formált belőle mesejátékot.

• 
• 
• 

Poldini Ede Farsangi lakodalom című három felvonásos vígoperájának bemutatójára szintén az Operaházban került sor, 1924. február 16-án. Az előadásról Tóth Aladár tollából jelent meg kritika a Nyugat 1924. március 1-jei számában. Ebben örömmel fogadta Poldini operáját, mivel a magyar operarepertoárból addig:

Poldini Ede: Farsangi lakodalom. A Magyar Királyi Operaházban, 1924. március 9-én tartott előadás színlapja. Színlapgyűjtemény, Operaház, 1924. I–IV. – Színháztörténeti és Zeneműtár

Csokonai Vitéz Mihály Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon című eposza két zeneszerzőt is megihletett. Az egyik Kacsóh Pongrác Dorottya című háromfelvonásos daljátéka, amelynek bemutatójára már a szerző halála után kerülhetett sor Szegeden,1929. január 9-én, a Városi Színházban. A Délmagyarország aznapi színházi hírei között olvashatunk az előkészületekről, mely szerint:

Ugyan a partitúrán és a színlapon is a mű daljátékként van feltüntetve, de a mű műfaji meghatározása mégis vitát váltott ki olyannyira, hogy a Délmagyarország publicistája a következőket írta a lap 1929. február 10-i számában:

• 
• 
• 

Tóth Dénes Dorottya című, 1941-ben készült balettzenéjének bemutatójára már az ország megszállását követően, 1944. június 20-án került sor a Magyar Királyi Operaházban, Oláh Gusztáv rendezésében. A Dorottya. Balettbemutató az Operaházban címmel megjelent kritikában az ismeretlen recenzens elragadtatással írt a mű zenei nyelvéről, mely:

Tóth Dénes: Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon. Furcsa táncjáték öt képben. Az 1944. június 20-án, a Magyar Királyi Operaházban tartott bemutató színlapja. Színlapgyűjtemény, Operaház, 1944 – Színháztörténeti és Zeneműtár

Zárásképp álljon néhány versszak Csokonai Vitéz Mihály A fársáng búcsúzó szavai című költeményéből:

Felhasznált irodalom:

• Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979.
• Dömötör Tekla (főszerk.): Népszokás, néphit, népi vallásosság. Magyar néprajz. VII. kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990.
• Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások, Budapest, Planétás Kiadó, 1997.

Hanvay Hajnalka (Színháztörténeti és Zeneműtár)

Az OSZK 15. csevejében Bogláriné Soponyai Andrea, a Periodikafeldolgozó Osztály gyűjteményszervező könyvtárosa beszélgetett Tóth Péterrel, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolójával. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét.

Az OSZK alapítási ünnepéhez kapcsolódóan 2023. november 23-án ünnepélyes keretek között adták át a törzsgárda-elismeréseket, ahol Andrea 35 éves munkáját ismerték el. A törzsgárda azt jelenti, hogy megszakítás nélkül itt dolgozik a munkatárs, tehát Andrea 1988 óta a nemzeti könyvtár munkatársa.

Tartalom:

01:25 Balkéz-fejlődési rendellenességgel a könyvtárban
02:32 dr. Elekes Péter nagyot nézett, amikor az utcáról besétáltunk az OSZK-ba
04:40 A nemzeti könyvtárban tanultam meg a szakmát
06:47 Egészséges szemléletet kaptam mindenhol
08:34 A fogyatékosság, a másság másfelől nézve
11:00 A csoportos periodikumokkal bizonyítottam
14:00 A reklamálás egy fontos könyvtári gyűjteményszervezési folyamat
15:00 A kirakatban szerettem bele az ékszerekbe
16:40 A vásárolt mintáktól az egyedi ékszerig
18:10 Ízlést is lehet közvetíteni
21:30 Ha behúz a fűzés, belassul az idő
23:34 Szükségem van az ékszereknél segítségre, és a családom mindenben támogat
25:40 A harmincadik ötéves tervvel a nyugdíj felé

LINK:
Andrea ékszeres oldala: https://www.facebook.com/andrea.boglarinesoponyai

Hallgassa a nemzeti könyvtár hangját, ahol tetszik!

SPOTIFY: https://spoti.fi/3VZCaEs
APPLE: https://apple.co/3W0iS23
GOOGLE: https://bit.ly/OSZKGOOGLEPC
PODCAST.HU: https://podcast.hu/podcast/orszagos-szechenyi-konyvtar
DEEZER: https://www.deezer.com/en/show/6149605
CASTBOX: https://bit.ly/CASTBPC
LISTEN NOTES: https://bit.ly/LNPODCAST
RSS: https://bit.ly/OSZKRSS

2024. január 25-én munkatársunk, Tóth Anna előadást tartott a Pozsonyi Casino közönsége előtt a XVIII. századi hazai, illetve Magyarországot bemutató földrajzi írókról. A Pozsonyi Casino – Presporské Kasino Polgári Társulást éppen negyed századdal ezelőtt alapította, pontosabban alapította újra Frideczky János építész, aki Németországból tért vissza szülővárosába. A társaság koncepciójában az eredeti, Széchenyi István által népszerűsített kaszinó elképzeléshez nyúlt vissza, amelynek célja az volt, hogy állandó helyet és szervezeti kereteket biztosítson a társas érintkezéshez, és a világháború után megszüntetett Pozsonyi Casino örökségét vitte tovább.

Tóth Anna munkatársunk Luigi Ferdinando Marsigli és a Felvidék címmel 2024. január 25-én tartott előadást a Pozsonyi Casino – Presporské Kasino Polgári Társulás közönségének

Az előadás témáját a XVII. és XVIII. század fordulójának azon szerzői adták, akik könyveikben bemutatták a régió földrajzát, elsősorban Luigi Ferdinando Marsigli, aki a Habsburg császári hadsereg tábornoka volt, egyszersmind kitűnő térképész és természettudós.
Bár csak háromszáz év telt el, ami földrajzi szempontból csak szemhunyásnyi idő, a környező táj képe erősen átalakult a folyószabályozásnak köszönhetően. A ma nyílegyenesen lezúduló folyam mellett elterülő nagyváros helyén egy olyan városkát látnánk, amelyet egy szélesen elterülő mocsárvidék övez, a kanyargó Duna, annak holtágai és a folyóvíz számtalan szigete, amelyek a folyó egyszerre romboló és építő ereje folytán egy emberöltőn belül is jól láthatóan változtatták helyüket. Ez a környezet számos módon épült be a régi pozsonyiak mindennapi életébe: itt voltak a kirándulóhelyek, sétakertek és gyümölcsösök, a szigetek adtak terepet a vadászatra, az élő vízre helyezett malmok biztosították kenyerüket. Erről az eltűnt világról ma már csak a régi térképek tanúskodnak.
Marsigli gróf érdeklődésébe a folyó feltérképezése, a benne, körülötte élő halak és madarak gyűjtése mellett kiterjedt a Kárpátok bányavidékeire is: elkészítette az első tematikus bányászati térképet, informatív és gyönyörűen kidolgozott metszeti ábrákon mutatta be az általa is felkeresett bányákat: Selmecbányát, az úrvölgyi és a szomolnoki bányákat.

• 
• 

Tóth Anna Judit (Régi Nyomtatványok Tára)

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat 109. részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Kertész Dénest és gyűjteményét mutatja be.

Kertész Dénes (1930–1993), Cibakházán élő állatorvos foglalkozásán túl komoly érdeklődést mutatott a képzőművészet, az irodalom és a zene iránt is. Háromezer kötetes könyvtára volt, emellett előfizetett tizenhét napilapra és folyóiratra, a grafikai vonatkozású szakirodalmat a teljesség igényével gyűjtötte.

Gácsi Mihály grafikája. A kép forrása: magángyűjtemény

A magyar írókról napi- és hetilapokban megjelent cikkek lapkivágatait rendszerezve tárolta. Irodalmi érdeklődése még gyerekkorára nyúlt vissza. Könyvtára köteteit rendszeresen dedikáltatta, számos írót-költőt látott vendégül otthonában. Helytörténeti jellegű kutatást is folytatott, Gondolatok a Titanicról címmel írása jelent meg a Titanic-katasztrófa Cibakházán letelepedett túlélőivel kapcsolatban 1992 júniusában a Cibaki Hírek hasábjain.
A szomszédjában lakó Staibl Andorné, illetve annak elhunyt férje hagyatéka révén ismerkedett meg a kisgrafikával, mivel Staibl Andor (1877–1936) a Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesülete (MEGE) tagja és jeles gyűjtő volt. Kertész Dénes érdeklődését látva Staiblné rábízta a kb. 2500 darabos kisgrafikai hagyatékot.
Kertész Dénes 1960 tavaszán megismerkedett a szentesi Drahos családdal, köztük a számos kisgrafikát alkotó Drahos István grafikussal. E kapcsolat megpecsételte érdeklődését az ex libris, a kisgrafika irányában. A szoros ismeretség révén ő tett szert a legteljesebb Drahos-gyűjteményre – benne a grafikák mellett kéziratokkal, vázlatokkal is.

Drahos István fametszete (1961). Jelzet: Exl.K/282 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Tagja lett a Kisgrafika Barátok Körének, aktív gyűjtővé vált. Ez irányú tevékenységét felesége, Kertész Dénesné Galvács Éva (1934–) pedagógus is támogatta, aki szintén részt vett a kisgrafikai rendezvényeken. Kertész Dénest az ex libris mellett az alkalmi grafikák, valamint nagyobb méretű grafikai lapok és vonatkozó szakirodalmak is érdekelték. Kezdetben mindent gyűjtött, később szelektált minőség és téma szerint.
Aktív levelezést folytatva az 1970-es években több mint 300 cserepartnere volt. Gyakran váltott levelet Sz. G. Ivenszkijjel, a vologdai Állami Képtár igazgatójával, tőle az évek során több mint félszáz kisgrafikát kapott. A grafikusok közül baráti köréhez tartozott Fery Antal, Kékesi László és Várkonyi Károly. Egyre több lapot készíttetett a saját nevére, ezek alkotói közt Drahos István mellett Andruskó Károly, Fery Antal, Gácsi Mihály, Kékesi László, Kertes-Kollmann Jenő, Menyhárt József, Németh Nándor, Póka György, Sáros András Miklós, Torró Vilmos és Tempinszky István említhető.

Kékesi László linómetszete. Jelzet: Exl.K/1050 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A lengyel származású Trojan Marian József, a román Klein Ervin, az orosz V. A. Frolov, Sz. G. Ivenszkij és A. Kalasnyikov is készített a nevére ex libriseket. Az évek során gyűjteménye közel húszezer lapra növekedett, ezekből kb. tíz-tizenegyezer darabot rendszerezett nemzetek, ezen belül művészek szerint. A grafikákat paszpartuzva tárolta. A pontos adatokat ismerve 1974-re 180 magyar és 530 külföldi művésztől voltak lapjai. Kiemelkedően sok grafikát szerzett be a már említett Drahos István mellett Buday György, Gy. Szabó Béla, Haranghy Jenő, Nagy Árpád, Németh Nándor, Radványi-Román Károly, Selmeczi-Skonda Károly, Sterbenz Károly és Várkonyi Károly munkáiból.
Grafikáinak témavilága részben a foglalkozásához kapcsolódik, gyakoriak az állatábrázolások, az állatorvosi vonatkozások. Az alábbi humoros grafikán állatorvosi ló – amelyen minden lehetséges betegség fellelhető – vizsgálata folyik sztetoszkóppal, a grafikus Gácsi Mihály. 

Gácsi Mihály rézkarca (1962). Jelzet: Exl.K/1059 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Állatorvosi rendelő várótermében ülő állatok láthatók egy másik tréfás Gácsi-grafikán. „Ex libris ügyekben állandó éjjeli ügyelet!” – olvasható a tájékoztatás a rendelő ajtajára szegezett táblán.

Gácsi Mihály rézkarca. A kép forrása: magángyűjtemény

Kertész Dénes híres állatorvosok – Marek József (1868–1952) és Hutÿra Ferenc (1860–1934) – portréinak grafikákon való felidézésével is szakmájának állíttatott emléket.
A nevére szóló ex librisek emellett gazdag művelődéstörténeti körképet nyújtanak neves magyar írók, költők megörökítésével, köztük Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós, Madách Imre és Jókai Mór arcképével és műveikre utalással.

Torró Vilmos linómetszete. Jelzet: Exl.K/1080 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A világirodalom nagyjai közül Shakespeare, Dante, Milton, Schiller és Tolsztoj szerepel az ábrázolásokon. William Shakespeare portréját és világhírű Globe Színházát örökíti meg Vincze László linómetszete.

Vincze László linómetszete (1990). A kép forrása: Palásthy Lajos ex libris gyűjteménye

Kertész Dénes gyűjteményében külön rendszerezte a lírai-irodalmi vonatkozású ex libriseket oly módon, hogy egy könyvben a lap egyik oldalára az ex librist ragasztotta fel, a másik oldalra az arra vonatkozó, azzal szoros kapcsolatban lévő verset gépelte le. Ha talált kritikát vagy kottát, azt is mellékelte – ily módon képes kultúrtörténeti olvasókönyvet szerkesztett, melyben együtt volt jelen a grafika, az irodalom és a zene. Például Buday Györgynek Radnóti Miklós nevére készült könyvjegye mellé Radnóti Miklós Estefelé (Fametszet, Buday Györgynek) című költeménye került. Buday György a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának vezetője volt, amely csoporthoz Radnóti Miklós is csatlakozott. Buday fametsző tevékenysége szorosan összekapcsolódott barátai munkájával, illusztrációkat készített például Ortutay néprajzi gyűjtéseihez, Radnóti költeményeihez. A képzőművészeti és irodalmi élmény együttes jelenlétét ezúttal is átélhetjük a Radnóti számára készített ex libris és a hozzá köthető vers bemutatásával.

Buday György fametszete. Jelzet: Exl.R/48 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A könyvjegy félabsztrakt figurája szív alakú mellkasával, a testen áthajló virággal kifejezi Radnóti költészetének lényegét, és utal az 1930-as években egyre jobban eluralkodó embertelenségre, a kor nyugtalanságára – akárcsak az Estefelé című költemény sorai, „Fametszet, Buday Györgynek” ajánlással:

Kertész Dénes gyűjteményében a magyar hírességek mellett neves külföldi képzőművészeknek, zeneszerzőknek is emléket állított, többek között Tizian, Dürer, Rubens, Rembrandt, Goya, Repin, Beethoven portréjával.
A könyv és a kirándulás motívuma kapcsolódik össze az alábbi „ex libris turisticis” lapon, mely hegyek közt, könyvekkel kirakott úton túrázó férfit ábrázol.

Menyhárt József fametszete (1962). Jelzet: Exl.K/289 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Több grafika nemzetközi kongresszusokhoz, kiállításokhoz kapcsolódik, köztük az 1970-es XIII. Nemzetközi Ex libris Kongresszushoz, az 1971-es Nemzetközi Könyvművészeti Kiállításhoz (IBA) és az 1971-es Vadászati Világkongresszushoz. Kertész személyesen is részt vett 1970-ben a budapesti ex libris kongresszuson, ahol számos külföldi gyűjtővel is találkozhatott.
Kertész Dénes 1993-ban bekövetkezett halálára Moskál Tibor in memoriam lapot alkotott, Juhász Gyulától származó idézettel: „Békét kötöttem sorssal és világgal, / letettem én a fegyvert csöndesen” (Jól van így). Napjainkra Kertész kisgrafikai gyűjteményének különlegesen, könyv alakban feldolgozott irodalmi része és könyvtárának jelentős hányada a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnáziumba került. Az ex libris gyűjtemény nagyobb felét, kb. 15 ezer darabot Kertész Dénesné férje halála, majd Cibakházáról való elköltözése után a budapesti Központi Antikváriumban értékesítette.

Irodalom:

• A kongresszus résztvevői, Kisgrafika Értesítő, 1970. december, 744.
• Arató Antal: Elhunyt Dr. Kertész Dénes, Kisgrafika, 1993/1. sz., 9.
• Arató Antal: Ex libris dr. Kertész Dénes…, A kisgrafikagyűjtő otthonában, Szolnok Megyei Néplap, 1974. január 3., 5. (Erről Hírek, Kisgrafika, 1974/1. sz., 32.)
• Bagi Gábor – Szurmay Zoltán: Cibakháza jelesei. In: Uők: Cibakháza, szerk. Vadász István, [Budapest], Száz M. Falu Könyvesháza Kht., [2001]. (Száz magyar falu könyvesháza 6.). Online: Sulinet „Örökség-Kultúra” Oktatási E-könyv- és Médiatár
• Galambos Ferenc: Drahos István exlibrisművész (1895–1968), Budapest, 1968.
• Hírek, események, Ex libris Kaligráfia (sic!), 1993. január, 8.
• Kertész Dénes, Dr.: Kertész Dénes, Kisgrafika különszám, 1994, 12–13. 
• Kiderült: a Titanic túlélői Cibakházán laknak, Szoljon, 2010. november 5.
• Vasné dr. Tóth Kornélia: A moszkvai Rudomino-könyvtár hungarika ex librisei hazai és nemzetközi kontextusban, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár – Gondolat Kiadó, 2015, 200–201.
• Vasné dr. Tóth Kornélia: Kertész Dénes (1930–1993), In: Uő.: Múltunk neves ex libris gyűjtői, lexikon, Budapest, Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület, 2019, 91–93.  

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész; 84. rész; 85. rész; 86. rész; 87. rész; 88. rész; 89. rész; 90. rész; 91. rész; 92. rész; 93. rész; 94. rész; 97. rész; 98. rész; 99. rész; 100. rész; 101. rész; 102. rész; 103. rész; 104. rész; 105. rész; 106. rész; 107. rész; 108. rész