A történelem során nem csupán települések enyésztek el, hanem földrajzi képződmények és velük együtt nevük is. Pataháza és a Pataházi-sziget története mindkét esetre példa. Az előbbi Győr részévé válva szűnt meg önálló településként létezni, az utóbbi a Mosoni-Duna-ág szabályozása nyomán tűnt el, de nevüket és emléküket régi metszetek és térképek sora őrzi.
Győr egyik korai ábrázolásán a vártól északkeletre, a Mosoni-Duna-ágon, egy elnyúló sziget tűnik fel. Az 1566-ban, feltételezhetően Nicolò Angielini által rajzolt madártávlatú látképen, melynek feltételezett másolatát a Svéd Királyi Hadilevéltár, illetve a Württembergi Tartományi Könyvtár térképgyűjteményében levő kéziratos kötetek (1)(2) őrzik, a sziget névjelölés nélkül, a folyómeder kiszélesedő szakaszán látható. A rajz, melynek eredetije elveszett vagy lappang, az 1566-ban Győr alatt gyülekező keresztény hadakat és a császári tábort örökítette meg. Ezen a különböző csapattesteket feliratok nevesítik, melyek szerint a szigeten magyarok és olaszok állították fel sátraikat.
A Modenai Állami Levéltárban őrzik azt a tollrajzot (3), (Magyarok nyomai Itáliában. Győr. A Magyar Nemzeti Levéltár virtuális kiállítása), amely vélhetően tábortervként készült, és amelyet feltételezhetően a táborverés könnyítése érdekében vehettek kézhez a hadvezetők. Ezen az említett sziget mellett egy kisebb is látható, amely azonban Angielini rajzán nem szerepel, bár a neki tulajdonított látkép másolatain (1)(2) több apróbb sziget is észrevehető a felső folyószakaszon, a vártól északnyugatra. A két ábrázolás közötti eltérésnek az egyik lehetséges magyarázata talán az, hogy az emelkedő vízállás következtében a sziget egy része időnként víz alá került, a magasabban álló részek pedig két, különálló szigetként jelentek meg. (A táborozás augusztus első fele és október második fele között zajlott, a táborterv 1566 nyarán vagy korábban készülhetett, Angielini rajza pedig a csapatok érkezését és a tábor kialakítását követően, kora ősszel.)
A fentebb említett, kéziratos kötetek 46. számú térképmásolatain (4)(5), mely a várat körülölelő, külső védművek tervét vázolja, szintén két sziget látható egymás mellett.
A sziget feltűnik azon az 1597-es keltezésű metszeten (6) is, mely a flamand Joris Hoefnagel (1542–1601) rajza alapján készült a Georg Braun (1542–1622) kanonok által összeállított Civitates orbis terrarum (azaz A világ városai) című mű ötödik kötete részére, amely Urbium praecipuarum mundi theatrum quintum (azaz A világ legjelentősebb városainak ötödik szemléje) címmel jelent meg. A kép bal oldalán olvasható felirat Nicolao Aginelli (aki valószínűsíthetően a fentebb említett Nicolò Angielinivel azonosítható) 1566-ban készült rajzát jelöli meg az ábrázolás forrásaként. (A metszeten viszont a sziget részlegesen szerepel.)
Joris Hoefnagel: Győr. Metszet Georg Braun Urbium praecipuarum mundi theatrum quintum című művéből [Köln, 1598?] – Régi Nyomtatványok Tára, Ant. 217c(1)
A Duna-ág másik, északi, a várral szemben levő, szigetközi partján „RIWFALV” és „POTHAZA” feliratok a két, szigetközi települést: Révfalu és Pataháza településeket jelölik (melyek 1905 óta Győr városrészei). Az utóbbi Felfalu és Malomsok egyesüléséből létrejött falu volt, melynek egykori névadója feltehetően a Pata nevű helyi birtokoscsalád volt.
A Girolamo Porro (1520–1604) által Velencében kiadott ostromképen, mely Győr 1594-es ostromának augusztusi eseményeit szemlélteti, a folyómedernek a várostól északkeletre eső, öbölszerű mélyedésében nem egy, hanem két sziget látható. A nagyobbik felületén az „Isoletta paludosa” felirat (jelentése: mocsaras kis sziget) utal arra, hogy talaja akkoriban ingoványos lehetett.
A Győr 1594-es ostromát ábrázoló ostromkép részlete. In: Disegno di Giavarino […], Velence, Girolamo Porro, 1594. Archivo General de Simancas, MPD 12, 071.
A Szigetközt ábrázoló, a 17. század utolsó harmadának elejére keltezhető térképen (7), amely egy bizonyos De Jamaigne nevű rajzoló kézjegyét viseli, csupán egy sziget látható, amely a korábbi és későbbi ábrázolásoktól eltérő módon, a folyónak az északi partjához közel láttatja a szigetet. A térkép a térségben zajló, törökellenes harcban jelentős szerepet vállaló badeni őrgrófok tulajdonából került a Baden-Württembergi Tartományi Főlevéltár karlsruhei térképgyűjteményébe.
A sziget ekkor már a győri jezsuiták birtokában volt, Káldy Katalin, Kelecsényi István, valamint húga 1649-ben tett adománya révén és a rend feloszlatásáig a tulajdonukban maradt. Ennek megfelelően a végvidéki főkapitány járandóságát képező földeket vázoló térképen (8), amelyet a 18. század első felében Kovács János, Pozsony vármegye mérnöke rajzolt, a sziget a jezsuita rend pataházi birtokához tartozó területként jelenik meg.
A Hrusovszky Imre József hites mérnök által jegyzett és 1783 szeptemberében keltezett térképen (9) újra két sziget látható egymás mellett, a nagyobbik „Pataházi-sziget” felirattal jelölt.
Vályi András (1764–1801) országleírásának harmadik kötetében egy szigetet említ Pataháza tartozékaként: „vagyon egy kis szigettye is, mellyben erdője, és kaszállója is van”.
Hrusovszky Imre József a Mosoni-Duna-ág folyását ábrázoló térképének részlete. Mappa Exhibens faciem Danuby sic dicti Mosoniensis, per Ictum Comitatum Iaurinensem […] – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, TK 3.035/3
A sziget fákkal borított, erdős része jól kivehető a Habsburg Birodalom első katonai felmérése során, illetve a napóleoni háborúk idején készült térképeken, melyek Győr környékét ábrázolják. Azon a térképen (10), mely az ifjú Széchenyi István első parancsnokának, Ertel Ferenc báró alezredesnek a tervei alapján készült 1809 tavaszán, a Mosoni-Duna érként megjelenő fattyúága egy hosszanti partszakaszt határol körül.
Az 1856-ban rajzolt telekzeti térképen (11) a „Kis Szigeth” néven nyilvántartott Pataházi-sziget mellett „Nagy Szigeth” megnevezéssel jelölték a fattyúág által határolt partszakaszt.
A harmadik katonai felmérés 1:25000 méretarányú térképszelvényén ismét egyetlen sziget látható „Pataházi” névvel jelölve.
A helyi és országos sajtóban azonban Cserebogár-szigetként említett, csónakavatások helyszíneként, vagy ingyenes szabadfürdőnek kijelölt helyként.
Győr átnézeti térképének részlete. In: A Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönye, 1897. 31/5., 204. – Törzsgyűjtemény
Ugyancsak a helyi sajtó számolt be arról, hogy Feszty Árpád jachtja, a „Dévér”, több órát vesztegelt a sziget zátonyán fennakadva, a festő győri látogatásának alkalmával.
A város csatornahálózatát szemléltető fentebbi térképen, amely Schustler József 1897-ben megjelent közleményét kíséri, a sziget szintén Cserebogár-sziget névvel jelölt.
1920 tavaszutóján kaszálója még bérelhető volt (a Győri Hírlap május elsejei számában jelent meg erről hirdetmény), a következő években azonban, az árvízvédelmi töltések építésekor végképp eltűnt. A múlt század harmincas éveiben készült térképeken a sziget már nem látható.
Nyárádi Anna (Térkép-, Plakát és Kisnyomtatványtár)
Kéziratos (tér)képi források:
(1) Stadt Raab. No. 45. Svéd Királyi Hadilevéltár (Krigsarkivet, Stockholm); Handritade kartverk 23., 45
(2) Stadt Raab. Württemberg Tartományi Könyvtár (Württembergische Landesbibliothek, Stuttgart) Karten und Graphische Sammlungen; Karten-Sammelband 35., 45
(3) [Cím nélkül] Modenai Állami Levéltár (Archivio di Stato di Modena); Mappario Estense, Militare, 129
(4) Raab. No. 46. Svéd Királyi Hadilevéltár (Krigsarkivet, Stockholm); Handritade kartverk 23., 46.
(5) Raab. No. 46. Württemberg Tartományi Könyvtár (Württembergische Landesbibliothek, Stuttgart) Karten und Graphische Sammlungen; Karten-Sammelband 35., 46
(6) Georgius Houfnaglius: IAVERINVM vulgo RAB [...] Beinecke Könyvtár (Beinecke Rare Book and Manuscript Library, New Haven); 43 G99 1597
(7) De Jamaigne: Abriss Der Gross: und Kleinen Insul Schütt: in Ungarn. Baden-Württembergi Tartományi Főlevéltár (Landesarchiv Baden-Württemberg, Generallandesarchiv Karlsruhe); Hfk Planbände Nr. 13, 19
(8) In hac mappa deducuntur appertinentiae gubernatoris Jaurin.[…] Dimensuravit ac delineavit Johan[nes ] Kovács. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Térképtár, S 11–No. 252
(9) Mappa Exhibens faciem Danuby sic dicti Mosoniensis […] per Emericus Iosephus Hrusovszky. Országos Széchényi Könyvtár, Térkép-, Plakát és Kisnyomtatványtár; TK 3.035
(10) Plan von dem verschanzten Lager bei Raab. Project vom 10. April 809. Entworfen durch Bar[on] Ertel Oberst Lieut[nant] in G[ene]ral Staab. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Térképtár; H IV a 1332
(11) Dorf Révfalu 1ter Theil sammt Ortschaft Pataháza […]ausgezeichnet vom Parthieführer Jozef Kaubek. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Térképtár; S 78 - 096. téka - Győr - 140-146.
Irodalom:
- Acsay Ferenc: A győri kath. főgimnázium története. In: Értesítő a pannonhalmi Szent Benedek-rend győri főgimnáziumáról az 1895–1896. isk. év végén, Győr, 1896, 38.
- Győr megye és város egyetemes leírása. FEHÉR Ipoly, Budapest, 1874, 528–529.
- Kisari Balla György: Törökkori várrajzok Stockholmban, Budapest, 1996. 53., 105–106.
- Kisari Balla György: Száz várrajz Württembergben, Budapest, 1998, 61–62, 124–126.
- Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre: vagyis nevezetesb városok, helységek, s azokban létezett egyházi intézetek, püspökmegyék szerint rendezve, Pest, 1870, 431.
- Székely Zoltán: Nicolo Angielini 1566-os rajza Győr váráról és Miksa császár táboráról. In: Arrabona. Múzeumi közlemények, 2004. 42/2, 167–182.
- Vályi András: Magyar országnak leírása, Mellyben minden hazánkbéli Vármegyék, Városok, Faluk, Puszták, uradalmak, fábrikák, kutak, hámorok, savanyú és orvosló vízek, fürdőházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdők, azoknak hollételek, Földes Urok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbeli tulajdonságaik, a betűknek rendgyek szerént feltaláltatnak. III. kötet Budán, 1799, 26–27.