Kossuth-albumok digitalizált másolatai az Országos Széchényi Könyvtárban

2020. július 17. 09:00 - nemzetikonyvtar

A Mikes Kelemen Program margójára – 7. rész

A Nemzetpolitikai Államtitkárság, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár szervezésében a Diaszpóra Tanács III. ülésének Zárónyilatkozatában megfogalmazott gondolatok jegyében indult el a Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén. A hetedik évében járó, nagyszabású program keretében hazai és határon túli közgyűjtemények, iskolai könyvtárak gyarapodhatnak könyvekkel, folyóiratszámokkal és számos más érdekességgel – sokat látott imakönyvektől kezdve egészen a bakelitlemezekig. A diaszpórából hazaérkező több százezer dokumentumot a nemzeti könyvtár munkatársai gondozzák, s juttatják el rendeltetési helyükre. Örömteli tapasztalat, hogy az OSZK gyűjteményei is kiegészülhettek a hazaérkező dobozokban rejlő kincsekből. Erről a messze a várakozásunkat meghaladó eredményről számolnak be munkatársaink új blogsorozatunkban.
A hetedik részben Sárközy Réka, a Történeti Fénykép- és Videótár munkatársa Schüszler Lajos építészmérnök által újságcikkek kivágataiból és saját fényképeiből összeállított háromkötetes albumát ismerteti, amely az amerikai magyar közösségek kezdeményezésére felállított New York-i Kossuth-szobor 1928-as avatását örökítette meg.

1928-ban az amerikai magyar közösségek szobrot állítottak Kossuth Lajosnak New Yorkban. A szoborállításról Schüszler Lajos építészmérnök háromkötetes albumot állított össze az újságcikkek kivágataiból és saját fényképeiből. A gyűjtemény az Amerikai Magyar Alapítványhoz került New Brunswickba, valószínűleg összeállítója halála után. Deák Nóra 2018-ban a Mikes Kelemen Program keretében az alapítvány levéltárában felkutatta, lemásolta és előkészítette szakszerű digitalizálásra. Ennek révén a dokumentum digitális másolata hazakerült Magyarországra, az Országos Széchényi Könyvtárba. Az albumokat eredetileg pdf-formátumban digitalizálták.

Schüszler Lajosról és az albumról Fejős Zoltán írt tanulmányt, az alábbiakban ez alapján foglalom össze, miért értékes mikrotörténeti forrása ez a gyűjtemény a magyar diaszpórakutatásnak.
Schüszler Lajos valamikor az 1920-as évek második felében kezdett fényképezni. A Kossuth-szobor avatásakor még csak kísérletezett a technikával, képei kicsit bemozdulnak, elmosódottak. A képeket feliratokkal látta el, azonosítható ezekből, hogy milyen eseményen, hol készültek, és kik a rajta szereplő vendégek. A képek mellé szerkesztett újságcikkek, meghívók, programfüzetek alapján elénk tárul az amerikai magyar diaszpóra társasági élete, főbb szereplői, kapcsolatai – a társadalomtörténet aranybányája. Nem volt amatőr, de életének csak egy szakaszát szentelte a fényképezésnek. Fotográfusi karrierjének legfőbb dokumentumát az a több ezer felvétel képezi, ami New York City parkfelügyelőségének archívumában található. A felvételek Robert Moses nagyszabású parkrekonstrukciós munkáit dokumentálják, amelyek a roosevelti közmunkaprogram részeként 1934-ben indultak, s az öt városrész egységes fejlesztésével újrarendezték és jelentősen kiépítették New York köztereit, közösségi pihenő övezeteit. Amikor Schüszler 1944-ben megnősült, felhagyott a fényképezéssel. A három Kossuth-albumot forrásértéke teszi életművének fontos részévé.

Az albumok magyar és angol nyelvű lapkivágatokból és túlnyomórészt 6×9 cm-es fényképnagyításokból állnak. Megvan bennük a szoborleleplezési ünnep magyar motívumokkal díszített tizenkét oldalas programfüzete, amelyben a szoborról „Aloysius Schuszler Registered Architect” dombornyomásos pecséttel szignált felvétele szerepel. Figyelmet érdemel a Hotel Commodore-ban tartott 1600 terítékes díszvacsora programfüzete, „ültetési listája” és a Magyar Amerikai Kereskedelmi Kamara által Hegedüs Lóránt tiszteletére a Waldorf Astoriában adott ebéd brosúrája, valamint a szoborbizottság által munkájáért Schüszlernek kiállított díszoklevél is. A magyar cikkek az Amerikai Magyar Népszava közleményei, beszámolói, a Kossuth-szoborbizottság megalakulásától a szobor 1930-as kicseréléséig bezáródóan. Saját fényképeinek első, 15 képből álló sorozata a szobor 1927. november 5-i alapkőletételének megörökítésén készült. A teljes anyagban van hat dombornyomásos kerettel kivitelezett 20×12 cm képméretű saját nagyítás, melyek mind szignáltak. Ezek a reprezentatív képek, tömeges jeleneteket, felvonulókat és a szobor zászlókkal fedett, illetve a leleplezés utáni állapotát rögzítő képek. Minőségükben kiemelkednek a többi közül, bár ezek is elsősorban dokumentatív értékűek. Összesen 145 képet tartalmaznak az albumok, de ezek között sok az életlen, rosszul exponált felvétel. Az összeállításban vannak üdvözlőlapok, köszönőlevelek, újévi s más ünnepi kártyák, névjegyek, amiket Schüszler cserébe kapott a Magyarországra visszatért „zarándokoktól” a nekik megküldött képekért. A Kossuth-szobor avatáskor készült felvételeit s néhány más magyar tárgyú fényképét Schüszler megküldte a Magyarok Világkongresszusa Állandó Szervezeti Irodájához is. Ezek bizonyára szerepeltek a magyarok 1938-ban tartott második világkongresszusa alkalmából a Pesti Vigadóban rendezett kiállításon. Ebből nyolc felvétel a Világszövetség szintén erősen szórványos anyagával a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárába került. Ezek mind azonosak a Kossuth-albumban szereplő megfelelő képekkel. Schüszler Lajos 1966. június 1-jén hunyt el utolsó lakhelyén, az Ohió állambeli Cleveland Heightsban.

Sárközy Réka (Történeti Fénykép- és Videótár)

A Mikes Kelemen Program margójára című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 8. rész

komment

Az 1848–49-es szabadságharc emlékművei – Ompolygyepű

2020. július 16. 09:00 - nemzetikonyvtar

Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 18. rész

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából ezekből mutatunk be tematikus csoportokba rendezett válogatást.

Az 1848–49-es szabadságharc egyik tragikus eseménysorozata az 1848 októbere és 1849 januárja között lezajlott dél-erdélyi vérengzés volt. Az osztrák csapatok által felfegyverzett román felkelők több ezer magyart, fegyvertelen férfiakat, nőket, gyerekeket és öregeket gyilkoltak le válogatott kegyetlenséggel. Erdély Trianonja, az etnikai arányok erőszakos megváltoztatása már bő száz évvel a békediktátum előtt elkezdődött. Ráadásul a dél-erdélyi magyarságnak Abrudbányától Nagyenyedig hatvan év után újra el kellett szenvednie az 1784-es Horea-féle felkelés borzalmait.
Az Erdélyi-érchegység keleti felében, az Ompoly völgyében fekvő bányaváros, Zalatna magyarságnak kálváriája 1848. október 23-án kezdődött.

„… reggel 8 óra tájt minden felől iszonyu ordítozás között betódulva a több ezerre menő oláhság Zalatnára, annak minden utcáit elfoglalva. Erre megkezdődtek a berohant oláhság és a polgári örsereg közti alkudozások; meg akarván tudni, hogy mi a célja a békés Zalatna ilyszerű megtámadtatásának, s mi a kivánsága az összegyült népcsoportnak?”

Zalatna és Abrudbánya pusztulása 1848/1849-ben. Bölöni Mikó Samu szemtanú egykori kéziratából leírta és előszóval ellátta Marjalaki Kiss Lajos. Miskolc, Magyar Jövő Ny., [1927], 11. – Magyar Elektronikus Könyvtár

1_zalatna_z_273.jpg

Zalatna látképe. Képeslap – Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: Z 273.

A nemzetőrök el tudták érni, hogy a román felkelők a templomokba menekült több mint 800 főt kitevő magyar polgári lakosságot futni engedték a menedéket jelentő Gyulafehérvár felé. A várost ugyanakkor felprédálták, a házakat kifosztották és felgyújtották. Majd az öregek és gyerekek miatt lassan mozgó csoport után vetették magukat. A menekülőket Preszáka (Ompolygyepű) határában érték utol, ahol újabb alkudozás kezdődött a román felkelők és a nemzetőrök között. Előbbiek követelték, hogy utóbbiak tegyék le a fegyvert, cserébe ők majd biztosítják, hogy a csapat épségben eljusson Gyulafehérvárra. Végül a nők könyörgésének engedve, akik a fegyveres összetűzést remélték ezzel elkerülni, a nemzetőrök letették a fegyvert, és éjszakára a csoport letáborozott az Ompoly partján. Az egész napos meneteléstől elcsigázott, alvó emberekre hajnalban törtek rá az ígéretüket megszegő martalócok, és több mint 700 embert kegyetlenül lemészároltak. Mintegy százan tudtak elmenekülni, közöttük az alig egy éves Lukács Béla (a későbbi kereskedelemügyi miniszter) akit román dajkája mentett ki az öldöklésből.

2_zalatna_lukacs_b_szulohaza_szobra_z_275.jpg

Lukács Béla szülőháza és szobra Zalatnán. Képeslap – Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: Z 275.

Lukács Béla nem felejtette el a szülővárosát, és miniszterként a települést érintő több fejlesztést is támogatott, többek között az 1894-ben létesített Kőfaragó és Kőcsiszoló Ipari Szakiskolát. Tragikus halála után három évvel, 1904-ben, a hálás zalatnai polgárok a város híres szülöttének és jótevőjének szobrot állítottak. A műalkotás Gárdos Aladár szobrászművész munkája volt, a talapzatot az iskola növendékei faragták. Az emlékműről bővebben itt olvashatunk.
Ez a szobor sem kerülte el sorsát: 1919-ben ledöntötték. Legalábbis ez áll Murádin Jenő elpusztult erdélyi szobrokról készített repertóriumában.

 

A tömegmészárlás után néhány nappal a holttesteket helyiek földelték el, később a területet szántóföldnek használták.
Ötven év elteltével, 1898-ban az országút és a vasúti pálya rendezése céljából kisajátították a községtől ezt a területet. Majd az ásatásokat követően pontosan behatárolták a földi maradványok helyét. Az országút két oldalára kőkereszteket állítottak. Egy harmadik sírkőre a következő feliratot helyezték el:

1848 október 24-én hiveivel együtt itt lelte halálát
a zalatnai ev. ref. egyház lelki pásztora
Salánszky Lajos és Szántó József  tanító mester.

A preszákai emlékoszlop. In: Vasárnapi Újság, 46. évf. 35. sz. (1899. aug. 27.), 583. – Elektronikus Periodika Archívum

Ugyancsak ezen a helyen, Lukács Béla, aki ekkor a párizsi világkiállítás kormánybiztosa volt, saját költségén a szülei, testvérei és a zalatnai áldozatok emlékére egy 9,5 méter magas emlékoszlopot emeltetett. Az obeliszk díszítő elemeit a zalatnai kőfaragó iskola végzős növendékei készítették 1898-ban.

4_ompolygyepu_emlekmu_z_268.jpg

Ompolygyepű (Preszáka) A zalatnai áldozatok 1848-as emlékműve. Képeslap – Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: Z 268.

Az obeliszk országút felé eső oldalán egy egyenlő szárú kereszt alatt a PAX felirat olvasható. Alatta, a talapzatra a következő szöveggel ellátott táblát erősítették:

1848 október 24.
atyja Lukács Simon,
anyja Gál Teréz,
testvérei:
István, Teréz, Simon, Péter és Eleonora,
valamint az itt nyugvó 700 zalatnai lakos
emlékének kegyelettel emeltette
Lukács Béla
1899-ben

A preszákai emlékoszlop. In. Vasárnapi Újság, 46. évf. 35. sz. (1899. aug. 27.), 583. – Elektronikus Periodika Archívum

Az oszlop hátsó oldalán egy homokóra látható, alatta mindössze két évszámmal: 1848–1898. Alatta, a talapzatra helyezett táblára a következőt írták:

Készítette
a zalatnai állami kőfaragó és kőcsiszoló
ipari szakiskola.
Tervezte: Knop Venczel szakiskolai tanár.

 

A preszákai emlékoszlop. In. Vasárnapi Újság, 46. évf. 35. sz. (1899. aug. 27.), 584. – Elektronikus Periodika Archívum

5_ompolygyepu_emlekmu_felavatasa_vu_1899_35.jpg

Ompolygyepű (Preszáka). A zalatnai áldozatok emlékművének felavatása. In. Vasárnapi Újság, 46. évf. 35. sz. (1899. aug. 27.), 584. – Elektronikus Periodika Archívum

Az emlékmű felavatására ünnepélyes keretek között, 1899. augusztus 11-én került sor, a felirat intelme szerint, a béke, az emlékezés és a kiengesztelődés jegyében.
Látszólag három egyszerű szó, de betartani mégis nagyon nehéz. Húsz év után ez az emlékmű is „kényelmetlenné” vált, olyan eseményre emlékeztetett, amelyet az új államalakulat keretében szerettek volna elfeledtetni, és eltüntetni, ezért a feliratokat levésték, csak a jelentésében kiüresedett szó: PAX, és az évszámok maradhattak meg. Néhány éve, a nagyon elhanyagolt állapotban, bokrokkal benőtt emlékművet és környékét a Vas megyei hagyományőrzők csapata megtisztította és rendbe rakta.

6_ompolygyepu_ma.jpg

Az ompolygyepűi emlékmű ma. A kép forrása: Utazzerdelybe.hu

A zalatnai áldozatok névtelené tett emlékéhez hasonlóan Nagyenyed pusztulását is mindössze egy szerény emlékmű jelzi a vár északi falában, a Bethlen kollégiummal szemben. A táblán csupán ennyi olvasható: MDCCCXLIX. Január 8.
Ez annak a szörnyű éjszakának a dátuma, amikor a városra rászabadult az Axente Sever és Prodan Simion vezette martalóchad. Több mint ezer embert, nőket, gyerekeket és öregeket mészároltak le különös kegyetlenséggel. A közeli erdőkbe hiányos öltözékbe kimenekült emberekre a fagyfalál várt. Három napig tartott az öldöklés, rablás és fosztogatás. Felprédálták a kollégium gyűjteményeit, melynek híres könyvtára is a tűz martaléka lett. A megrázó eseményeket gyerekként átélő református lelkész, Szilágyi Farkas Nagy-Enyed pusztulása 1849-ben című visszaemlékezésében írta meg a történteket.
Az emléktábla egyúttal sírkő is. Alatta, a várfal tövében, egy tömegsírban nyugszik több mint háromszáz a nagyenyedi áldozatok közül.

7_nagyenyed_2008.JPG

Az áldozatok emléktáblája Nagyenyeden. A szerző felvétele

Elbe István

Irodalom:

 

A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk további részei: 1. Hét vidéki emlékmű; 2. Munkács; 3. Nyitra; 4. Dévény; 5. Pannonhalma; 6. Ópusztaszer; 7. Zimony; 8. Brassó; 9. Verecke 1.; 10. Verecke 2.; 11. Arad 1.; 12. Arad; 13. Zombor; 14. Nagybecskerek; 15. Törökbecse; 16. Kassa; 17. Lőcse

komment

Mi lehet a közös egy Forma 1-es versenyautóban, egy II. világháborús tankban és egy dinoszaurusz csontvázában?

2020. július 15. 18:00 - nemzetikonyvtar

Avagy mi fán terem a köteles példány? – 2. rész

Folytatjuk a köteles példányok útját ismertető összeállításunkat.

Pontosan milyen típusú kiadványokból kell köteles példányokat szolgáltatni?
Mint ahogy már említettük, mind a nyomtatott, mind az elektronikus formában Magyarországon kiadott kiadványokból szükséges köteles példányokat szolgáltatni. Az elektronikus kiadványok közül mind a fizikai, mind az online adathordozón kiadott kiadványokra kiterjed a rendelet. A köteles példányok lehetnek könyvek, tankönyvek, időszaki kiadványok (napilapok, hetilapok, folyóiratok, évkönyvek stb.), kották, zeneművek, kartográfiai anyagok (térképek, atlaszok, földgömbök stb.), plakátok, kis- és aprónyomtatványok (szórólapok, meghívók, ismertetők, prospektusok, reklámanyagok, leporellók, képeslapok, programfüzetek, naptárak stb.), zenei CD-k, zenei LP-k, CD-ROM-ok, DVD-ROM-ok, hangoskönyvek, egyéb fizikai adathordozón kiadott elektronikus kiadványok, e-könyvek, elektronikus formában megjelenő időszaki lapok, DVD vagy BluRay lemezen forgalmazott filmek, diafilmek.

montazs.jpg

A Különgyűjteményi Tárakba továbbított köteles példányként érkező kiadványtípusok

Mi történik, ha elmarad a köteles példányok beküldése?
Miután a nemzeti könyvtár munkatársai észlelik a kötelespéldány-hiányt, a rendelkezésükre álló információk alapján megkezdik a kiadványok reklamálását. Általában a kiadókhoz fordulnak a hiánypótlás ügyében, hiszen a kiadvány alapján a kiadó adatai állnak rendelkezésre, illetve a jogszabály alapján is a kiadó felelőssége a köteles példányok hiánytalan beszolgáltatása. Amennyiben a köteles példányok pótlása a hiányjelzés után sem történik meg, a nemzeti könyvtár megvásárolhatja azokat és a költségeket a kiadóra terhelheti. De természetesen a cél nem a kiadók szankcionálása, hanem jó partneri viszonyok kialakítása mellett a Magyarországon megjelenő kiadványok teljes körű beszerzése és megőrzése a jövő nemzedéke számára.

Néhány érdekesség:

Tudta Ön, hogy már 1802 előtt is volt kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettség Magyarországon? 
A Nagyszombatról Budára, majd Pestre költöztetett Egyetemi Könyvtár még a nemzeti könyvtár megalapítása előtt, 1780-ban – a magyarországi könyvtárak közül elsőként – nyert jogot tudományos célú köteles példányra.

Tudta Ön, hogy ha egy kiadó külföldi partnerrel közös kiadásban jelentet meg egy kiadványt, vonatkozik rá a kötelespéldány-rendelet?
Amennyiben egy magyarországi székhellyel rendelkező kiadó egy külföldi partnerrel közös kiadásban jelentet meg egy művet, függetlenül a kiadvány nyelvétől, szerzőjének nemzetiségétól, vagy attól, hogy a könyv rendelkezik-e a magyar nemzetközi azonosítóval (ISBN, ISMN, vagy ISSN számmal), a kiadónak abból köteles példányt kell szolgáltatnia az OSZK-nak, hiszen az impresszumban magyar székhelyű kiadó szerepel társkiadóként.

Tudta Ön, hogy ha egy kiadványból különböző változatok jelennek meg, azokból is szükséges köteles példányokat küldeni?
Sok esetben előfordul, hogy egy kiadványból különböző nyelvi változatok készülnek, esetleg többféle kötés-, vagy borítótípussal (pl. kemény táblával, puha táblával, díszes bőrkötéssel vagy eltérő borítóképpel) kerülnek forgalomba. Minden változatra vonatkozik a kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettség.

20_kep_2.jpg

Nyelvi és kötésváltozatok

Egyre több kiadó tartja fontosnak, hogy haladjon a korral és ne csak hagyományos nyomtatott formában jelenjenek meg kiadványai, hanem elektronikusan is, mint pl. a hangoskönyvek, e-könyvek, online folyóiratok. Mind a fizikai hordozón megjelent elektronikus, mind az online kiadványokból szükséges köteles példányt küldeni a nemzeti könyvtár részére. A fizikai hordozón megjelent elektronikus kiadványok a nyomtatott kiadványokhoz hasonlóan küldhetők be a nemzeti könyvtárba. Az online formában megjelent kiadványok köteles példányait az OSZK Digitális Könyvtára fogadja. 

Tudta Ön, hogy ha egy magyar kiadású kiadványt külföldön állítanak elő, a nyomtatási helytől függetlenül vonatkozik rá a kötelespéldány-rendelet?
Néhány kiadó gazdasági, vagy egyéb partneri kapcsolatok és lehetőségek miatt, külföldön nyomatja hazai kiadású kiadványait. Ilyenkor is vonatkozik a kiadványokra a beszolgáltatási kötelezettség, mivel nem az előállító szerv, hanem a kiadó a mérvadó a beszolgáltatás szempontjából. Ez esetben a hatályos jogszabály a magyarországi kiadót kötelezi a kötelespéldányok beküldésre.

21_kep_1.jpg

Külföldön előállított mesekönyvek


Tudta Ön, hogy hány példány volt a valaha beszolgáltatandó legtöbb kötelespéldány-darabszám?
Az 1986. évi II. törvény és annak végrehajtásáról intézkedő rendelete, 1986-tól 1998-ig, az egy kiadványból beküldendő legmagasabb darabszámot 16 példányban szabta meg. Ebből a 16 példányból jóval több könyvtár részesült, mint a jelenleg kötelespéldány-joggal rendelkező könyvtárak. Sőt, az OSZK-ban működő Nemzetközi Csereszolgálaton keresztül még az akkori Szovjetunió nemzeti könyvtárába is kellett küldeni egy teljes kötelespéldány-sort.

Tudta Ön, hogy kiadványainak megjelentetéséhez különböző állami támogatásokért pályázhat, de a pályázata csak akkor lesz érvényes, ha korábbi kiadványainak köteles példányai rendben beérkeztek a nemzeti könyvtárba?
A legtöbb kiadvány kiadási pályázat egyik feltétele, hogy a pályázó korábban megjelent kiadványainak köteles példányai fellelhetők legyenek a nemzeti könyvtárban. Továbbá a pályázat elnyerése után a kiadónak gondoskodnia kell a támogatásban részesülő kiadvány köteles példányainak leadásáról is. A nemzeti könyvtár 1998 óta vezeti nyilvántartását a pályázó kiadóknak kiállított igazolásokról, melynek segítségével nyomon tudja követni a kiadók korábbi pályázati kérelmeit és esetleges köteles példány hiányait.

22_kep_1.jpg

Pályázati nyilvántartás

Tudta Ön, hogy a MIKES program keretében is sikerül a nemzeti könyvtárnak régi kötelespéldány-hiányokat pótolni?
A kötelespéldány-hiányok reklamálása és pótlása folyamatos feladata az OSZK-nak. Vannak olyan kötelespéldány-hiányok, melyeknek kiadója már nem létezik, vagy a hiányzó kiadványok már antikvár forgalomban sem lelhetők fel, ezért nincs mód a beszerzésükre.
A 2014 óta működő nagy sikerű Mikes-program keretében eddig 260 köbméternyi kiadvány (könyv, folyóirat, kézirat, lemez stb.) érkezett haza a külföldre szakadt magyaroktól. E között a több százezer dokumentum között van olyan magyar kiadású könyv, folyóirat, melyekből annak idején nem érkezett, vagy kevesebb példányban érkezett köteles példány, illetve csak sérült, vagy hiányos példányokkal rendelkezik a nemzeti könyvtár, vagy esetleg az évek alatt elvesztek. A Mikes Kelemen Programnak köszönhetően csökkenteni tudjuk a kötelespéldány-hiányokat a diaszpórából érkezett példányoknak köszönhetően és megőrizhetjük azokat az utókor számára.

23_kep_1.jpg

A Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó Osztályhoz tartozó Mikes Kelemen Program raktára

Csirmazné Rezi Éva (Kötelespéldány- és Kiadványazonosító-kezelő Osztály)

A blogbejegyzés első része itt olvasható.

komment

Mi lehet a közös egy Forma 1-es versenyautóban, egy II. világháborús tankban és egy dinoszaurusz csontvázában?

2020. július 15. 09:00 - nemzetikonyvtar

Avagy mi fán terem a köteles példány? – 1. rész

A címben feltett kérdésre a válasz egyszerű: mindhárom makettje kötelespéldány-mellékletként érkezett az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe.
Mivel köteles példányként csak teljes és hibátlan példányokat lehet beszolgáltatni a teljességhez a kiadványhoz tartozó mellékletek is hozzátartoznak. Vannak olyan kiadványok melyekhez különféle járműmodellek, egyenruhás katonák, egyéb játékok vagy éppen dinoszauruszcsontváz-darabok tartoznak mellékletként. Ezeket is megőrzi a nemzeti könyvtár, hiszen a beküldött köteles példányok fontos részei.

koteles-montazs-2.jpg

Kötelespéldányként beérkezett számozott sorrendben megjelenő füzetek mellékleteiből összerakható Forma 1-es versenyautó, továbbá ismertető füzetekkel megjelent II. világháborús különböző típusú tankmodellek, valamint szintén számozott sorrendben megjelenő füzetek mellékleteiből összerakható közel ember nagyságú dinoszauruszcsontváz-modell.

De mi is az a köteles példány?

Első hallásra talán sok embernek villan fel hasonló kép a fejében a kötelespéldány-megnevezés hallatán:

4_kep_3.jpg

„Köteles példány” Forrás: Pixabay.com

Ennél azért egy kicsit többről van szó. De talán még a könyvtárba járó olvasók sem tudják pontosan, mit is takar a köteles példány kifejezés.
Ebben a rövid ismertetőben nincs módunk a magyarországi kötelespéldány-szolgáltatás teljes történetének és mai rendszerének bemutatására, de szívesen adunk egy kis ízelítőt a nemzeti könyvtár jogszabályban előírt egyik fontos alapfeladatáról, a köteles példányok begyűjtéséről és szétosztásáról.
A legegyszerűbben talán úgy fogalmazhatnánk, hogy köteles példánynak nevezzük egy adott országban kiadott, nyomtatott és elektronikus formában megjelenő kiadványok, jogszabályban előírt, ingyenesen beszolgáltatandó példányait. A köteles példányok beszolgáltatási rendje, a kiadványok típusai, a szolgáltatási példányszám országonként változó. A köteles példányokat rendeletben meghatározott intézmények (pl. nemzeti könyvtárak, egyéb felsőoktatási- és szakkönyvtárak vagy hatóságok) részére kell beszolgáltatni. Magyarországon elsődlegesen az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) mint nemzeti könyvtár fogadja, archiválja és osztja tovább más könyvtárak részére a beküldött köteles példányokat.

Miért kell köteles példányt küldeni?

Magyarországon a kötelespéldány-szolgáltatás célja elsődlegesen a hazánk területén valaha megjelent kiadványok megőrzése az utókor számára, továbbá a köteles példányok nemzeti bibliográfiai nyilvántartásba vétele, formai és tartalmi feltárása, nyilvános könyvtári rendszerben való hozzáférhetővé tétele, statisztikai számbavétele és az igazgatási feladatok ellátása.

Mióta részesül köteles példányból a nemzeti könyvtár?

Az OSZK megalapítása óta részesül köteles példányokból. A nemzeti könyvtár részére a köteles példányra való jogot már a könyvtár 1802. november 25-i alapító levelének 2. pontja és a kancellária 1802. december 28-i rendelete biztosította. A jogszabályi környezet sokat változott az évszázadok során. Jelenleg a 60/1998 (III.27) kormányrendelet biztosítja ezt a jogot, de az új kötelespéldány-rendelet hatályba léptetése is folyamatban van.

Csak a nemzeti könyvtár kap köteles példányokat?

Egyes országokban igen, de hazánkban más könyvtárak is részesülnek köteles példányokból. Az OSZK részére megküldött példányokból a nemzeti könyvtár továbbít példányokat a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárnak, a KSH Könyvtárnak, illetve gyűjtőkörüknek megfelelően a 1997. évi CXL. törvényben meghatározott országos szakkönyvtáraknak és egyes egyetemi könyvtáraknak. A szétosztást megelőzően a beérkező köteles példányok heti egyszeri megtekintését biztosítja a nemzeti könyvtár a válogató joggal rendelkező könyvtárak számra. A megtekintés során a könyvtárak jelezhetik igényüket a kiadványokra.

7_kep_1.jpg
Köteles példányok megtekintésének biztosítása

Mindezeken felül a kormányrendelet biztosít még egy köteles példányt a megyei hatókörű városi könyvtárak egyikének vagy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak.

8_kep_1.jpg

Kötelespéldány-raktár az egyetemek szállításra váró kötelespéldányaival

Pontosan hány köteles példányt kell küldeni egy kiadványból?

A legtöbb nyomtatott kiadványtípusból (pl. könyv, folyóirat, térkép, kotta) 6 + 1 példány a beszolgáltatási példányszám. Hat példányt az OSZK-nak kell beszolgáltatni, amely ebből két példányt tart meg gyűjteményében, a többi példányt továbbosztja más könyvtárak részére. A hetedik köteles példányt mint ún. helyi kiadványt az illetékes megyei hatókörű városi könyvtárnak vagy budapesti kiadvány esetén az Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak kell beszolgáltatni.

9_kep_1.jpg

Köteles példányként érkezett tankönyvek 6-6 feldolgozásra váró példánya

A fizikai adathordozón megjelent elektronikus kiadványokból (pl. CD-ROM, DVD-ROM, hangoskönyv, audio CD, audio LP, pendrive-on megjelent konferenciaanyag stb.), plakátokból, kis- és aprónyomtatványokból három példány az OSZK-nak beszolgáltatandó példányszám. Ebből 2 példányt tart meg a nemzeti könyvtár 1 példányt pedig a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárnak továbbít.
Az online kiadványokból (pl. e-könyvekből) és forgalmazott filmekből 1 példány az OSZK-nak beszolgáltatandó példányszám.

Mi a módja a köteles példányok beküldésének?

A köteles példányokat le lehet adni személyesen a nemzeti könyvtár 3. szintjén lévő 302-es szobában, a Kötelespéldány- és Kiadványazonosító-kezelő Osztályon. Továbbá be lehet küldeni postai csomagként, vagy futárszolgálat segítségével. A küldeményekhez kísérőlevelet, vagy szállítólevelet szükséges mellékelni, egyrészt a csomagok tartalmának azonosítása, másrészt a beszolgáltatás igazolása végett.

Miért van szüksége két köteles példányra a nemzeti könyvtárnak? 

Az Országos Széchényi Könyvtár a köteles példányként megkapott két példányból egy példányt archivál, egy példányt pedig helyben használatra biztosít az olvasók számára. A könyvtár archivális raktára – állományvédelmi okok miatt – egy másik kerületben lévő épületben található. (Fontos, hogy pl. tűzkár, vízkár vagy egyéb vészhelyzet esetén ne sérüljön meg mindkét nemzeti könyvtári példány.) Az OSZK példányok feldolgozása kiadványtípusonként változó lehet.
A könyvek lajstromszámmal és nektár munkalappal ellátott két OSZK-példánya könyvtári könyvbölcsők segítségével indul útnak a feldolgozási futószalagon. A lajstromszám a könyvek nyilvántartásba vételi sorszáma, a nektár munkalapon pedig az OSZK munkatársak a kiadványok feldolgozásához szükséges adatokat rögzítik (pl. lajstromszám, rekordazonosító, raktári jelzet, sorozati információk stb.).

Az időszaki kiadványok OSZK-példányai ládákba helyezve kezdik meg útjukat a feldolgozási soron.

A különböző osztályokon végighaladva megtörténik a könyvek és az időszaki kiadványok nemzetközi azonosítójának (ISBN, ISMN vagy ISSN számának) ellenőrzése, állományba vétele, formai és tartalmi feltárása, jelzetelése és végül raktárba helyezése. A feldolgozott és állományba vett köteles példányok szolgáltatása az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Osztály és a Raktári Osztály összehangolt munkájával valósul meg.
Az egyéb kiadványtípusok, mint a térképek, kották, filmek, diafilmek, kis- és aprónyomtatványok, illetve a plakátok, a Kötelespéldány- és Kiadványazonosító-kezelő Osztályról közvetlenül a különgyűjtemények megfelelő táraiba kerülnek feldolgozásra, majd szolgáltatásra.

18_kep_1.jpg

Köteles példányként érkezett térképek szétosztása

Csirmazné Rezi Éva (Kötelespéldány- és Kiadványazonosító-kezelő Osztály)

A folytatás itt olvasható.

 

komment

Ki volt Mátyás király udvari bolondja?

2020. július 14. 09:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 24. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre hetenként egyet-egyet blogunkban. A sorozat huszonnegyedik részében Szebelédi Zsolt, a Régi Nyomtatványok Tárának munkatársa annak járt utána, hogy honnan eredeztethető Mátyás király közismert udvari bolondjának alakja.

Az 1981-ben a Pannónia Filmstúdió által készített Mesék Mátyás királyról című sorozat állandó szereplője a király udvari bolondja.

mesek_matyas_kiralyrol.jpg

Mátyás király (jobbra) és az udvari bolond (balra) a Mesék Mátyás királyról című rajzfilmsorozatban. A kép forrása: Szeretlek Magyarország portál

A Mátyáshoz kapcsolódó népi mondavilágban több névváltozatban (Markalf/Markó/Márkus) is megjelenő furfangos és eszes udvari bolonddal kapcsolatban sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon létező figuráról van-e szó, vagy csupán a néphagyomány által kitalált személyről?
Ha pusztán a névből, Markalfból indulunk ki, gyorsan rálelhetünk egy olyan nyomtatványra, amely kapcsolatba hozható a király udvari bolondjával. A Salamon kiralynac, az David kiraly fianac Markalfal valo trefa beszedeknec röuid könyue című, mindössze harminckét levél terjedelmű könyvecskét 1577-ben Kolozsvárott jelentette meg Heltai Gáspár (1510?–1574?) özvegye, Heltai Gáspárné. Mindeddig nem tisztázott, hogy a latin nyelvű eredetiből (Dialogus Salomonis et Marcolphi) készült magyar fordítást ki készítette. Heltai Gáspár mellett felmerült ifj. Heltai Gáspár, Valkai András, Bornemissza Péter és Gyöngyösi István neve is.

salamon_es_markalf_cimlap.jpg

A magyar nyelvű Salamon és Markalf története második kiadásának címlapja. 1577. Jelzet: RMK I. 133 – Régi Nyomatatványok Tára

A mű főszereplője a Bibliából jól ismert Salamon király és a feltűnően rút, ámde ravasz Markalf nevű parasztember. A történet szerint a király magához hívatja Markalfot, hogy próbára tegye eszességét, és persze bizonyítsa, hogy ő a bölcsebb, de a paraszt minden próbatételt kiáll. A történet végén Salamon haragjában halálra ítéli Markalfot, aki ebből a helyzetből is kivágja magát. Engedélyt kér ugyanis arra, hogy ha már felakasztják, ő választhassa ki a fát, amelyre felkötik. Ő azonban az egész királyságban nem talál a kivégzésére alkalmas fát, így Salamon végül elbocsátja, csak hogy ne lássa többé.
A Salamon és Markalf párbeszédét tartalmazó népkönyv egy úgynevezett trufagyűjtemény. Ez a tréfás prózai műfaj igen népszerű volt a középkorban, a könyvnyomtatás megjelenésétől és az olvasás elterjedésétől a népkönyvben olvasható szólások és közmondások a szélesebb néprétegekhez is eljutottak, és persze szájhagyomány útján is terjedtek. A történet népszerűségét bizonyítja, hogy a 19. század végéig számos ponyvakiadást ért meg.
Az eredeti latin nyelvű történet természetesen jóval régebbi, mint az említett első ismert magyar fordítás. Noha a népkönyv legkorábbi változatait csak 15. századi másolatokból ismerjük, a középkorban a történet ismertségének számos bizonyítékával rendelkezünk. Már Türoszi Vilmos (1130 k.–1186) is említést tesz a Jeruzsálemi Királyság történetét feldolgozó művében a nép körében akkor már jól ismert Markalfról és Salamon királlyal folytatott párbeszédéről. Vilmos még idézetet is hoz a Dialógusból, amely szó szerint egyezik a későbbiekben fennmaradt latin kéziratokból ismert szövegrészletekkel. De még ennél régebbi adatokkal is rendelkezünk. A 9–10. századból ismert óangol nyelvű Salamon and Saturn című költeményben feltűnik a történetre való utalás, továbbá a Dialogus hatása Egbert von Lüttich 10. században összeállított Fecunda ratis című, iskolai használtra szánt szentenciagyűjteményében is kimutatható. Mindezekből Ipolyi Arnold egy 1855-ben megjelent tanulmányában joggal következtetett arra, hogy ekkor már nagyjából abban a szerkezetben és azzal a szöveggel létezhetett a népkönyv, ahogyan a 15. századból fennmaradt kéziratokból ismerjük. Sőt, a feltételezés szerint a történet magja már az ókorban létezett, Gelasius püspök 4. századból fennmaradt, tiltott könyveket tartalmazó listájában ugyanis szerepel egy Contradictio Salomonis című tétel, amelyben elképzelhető, hogy a Salamon és Markalf történetének őse olvasható.
Adataink szerint a 15. század második felében Magyarországon is biztosan ismerték a történetet, illetve a népkönyv kéziratos, majd pedig nyomtatott latin nyelvű változatát. A Béldi-kódexben (1493) ugyanis megtalálható a szöveg egy rövidebb latin nyelvű töredéke, a század végén, 1492-ben pedig Váradi Péter levelezésében is felbukkan a népkönyvre való utalás, Tinódi Lantos Sebestyén egykorú költeményében pedig ugyancsak megjelenik Markalf alakja.
A folklórkutatásban már régóta ismert tény, hogy a különböző nemzetek a saját néphagyományukban internacionális folklórelemeket és -motívumokat használnak fel, amelyeket aztán a saját világukhoz és hőseikhez alakítanak. Kriza Ildikó rámutatott, hogy a Mátyás-folklór is a magyar középkori irodalomban és nemzetközi folklórban gyökerezik, és említést is tesz a Salamon és Markalf története és a Mátyás köré épülő mondavilág közti kapcsolatról. Azt is helyesen állapítja meg, hogy a Markalf típusú Mátyás mesékben a király rendszerint Salamon szerepét veszi fel.
Ha viszont a Mátyás mesékből ismert udvari bolond szellemességére (Mátyás és a bolond, Márkus szekrénye, Hány orvos van a világon?), a királlyal már-már sértő módon élcelődő (Mátyás király udvari bolondja) hangnemére, csípős nyelvére gondolunk, könnyen ráismerhetünk a Salamon és Markalf történetében szereplő furfangos parasztemberre. A magyar néphagyomány természetesen a saját világához alakította Markalf alakját, és ezzel meg is teremtette Mátyás király eszes és csipkelődő udvari bolondját. Azt persze hozzá kell tennünk, hogy egyes mesékben Markalf szerepét más szereplők öltik magukra.

Mátyás király egyszer munkától fáradtan kikönyökölt a kertbe nyíló ablakán. Egyszer csak azt látja, hogy udvari bolondja sietve megy.
– Hová-hová, fickó, ilyen sebbel-lobbal? – kiáltott le neki a király.
– Téged akarlak meglátogatni, komám.
– Hadd el, nem lehet az.
– Nem? És miért nem?
– Azért, mert bolondnak nem szabad ebbe a szobába jönni.
– Hát akkor te hogy jutottál be?
Ez a kérdés úgy meglepte Mátyást, hogy hevenyében nem tudott rá felelni, azért nem haragudott egy csöppet sem.

Mátyás király udvari bolondja. In. Mesék és mondák Mátyás királyról, vál. Kriza Ildikó, Budapest, Helikon, 2004. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Visszatérve tehát kiinduló kérdésünkre, Mátyás király Markalf/Markó/Márkus nevű udvari bolondja nem egy létező személy, hanem az európai keresztény-latin kultúrkörben gyökerező Salamon és Markalf történet szellemes parasztemberének adaptálása a magyar Mátyás néphagyományba.

Szebelédi Zsolt (Régi Nyomtatványok Tára)

Felhasznált irodalom

komment

„Nagy magyarok emlékének”. Mátyás király lovas szobra ex librisen

2020. július 13. 09:00 - nemzetikonyvtar

Mit árul el…? Első rész

Mit árul el…? alcímmel hétfőnként jelentkező új blogsorozatunkban munkatársaink arra a kérdésre keresik a választ, hogy egy-egy dokumentum(részlet) mi mindent árulhat el magáról a dokumentumról, a készítőjéről, a korszakról. Ez alkalommal Vasné Tóth Kornélia művelődéstörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárának tudományos munkatársa mutatja be Szíj Rezső egyik ex librisét.

Szíj Rezső (1915–2006) református lelkész, képviselő, író, könyvtáros, könyvkiadó 1968-tól az Országos Széchényi Könyvtár főkönyvtárosaként az aprónyomtatványokkal foglalkozva kötelezte el magát a könyvművészet és az ex libris – eredeti funkciójában könyvjegy, a könyv tulajdonosát jelölő kisgrafika – irányába. (A 19–20. század fordulójától a műfaj részben felszabadulva a könyvhöz kötöttségtől, önálló gyűjtés tárgyává vált.) A kiterjedt szakírói tevékenység mellett készíttetett is saját nevére szólóan ex libriseket, az elsőt volt pápai iskolatársával, Istenes-Iscserekov Andrással. A könyvjegy műfajával alaposabban 1937-ben ismerkedett meg Szoboszlai Mata János fametsző révén, debreceni tanulmányútja során, miközben Misztótfalusi Kis Miklós című könyvén dolgozott.

Ex libris gyűjtői, szakírói munkássága egyik koronájaként 1996-ban Ex libriszek és alkalmi grafikák címmel kiadványt jelentetett meg, melyben részletesen bemutatta a nevére szóló ex libriseket: Csiby Mihály, Diskay Lenke, Kertes-Kollmann Jenő, Fery Antal, Kőhegyi Gyula, Moskál Tibor, Mata János, Menyhárt József, M. Makkai Piroska, Petry Béla, Szász Endre, Ürmös Péter, Torró Vilmos, Várkonyi Károly, Orosz István grafikusok alkotásait. Ex librisei tematikájáról a következőket vallotta:

„Tematikus könyvjegyek kívánságomra is készültek nemzetünk nagyjai emlékére, vagy felvidéki, és erdélyi várak, templomok, műemlékek részleteit örökítve meg […] A kijelölt személyek történelmünk építő nagyjai, kiváló személyiségei voltak […] Balassi Bálintban kora világviszonylatban is egyik legnagyobb s legtájékozottabb magyar költőjét tisztelem. A Comenius ex libriszen [sic!] a tudós magyar nevét – Szeges Ámos János – is rávésettem a dúcra, hogy ezáltal is tudatosítsam magyar származását […] Miután elhagytam a fiatalkori történelmi elfogultságokat, nagy tisztelője lettem Görgey Arthurnak. Róla azért készült ex librisz [sic!].”

Ex libriszeimről. In. Szíj Rezső, Ex libriszek és alkalmi grafikák, Bp., Szenci Molnár Társaság, 1996, 9. – Törzsgyűjtemény

Kossuth Lajos és Széchenyi István közül az utóbbinak adott igazat – a politikus, államférfi születése 200. évfordulójára Széchenyire emlékező ex librist készíttetett. A könyvtáros Szíj Rezső némely ex librise a könyvnyomtatásra, könyvművészetre utal, többek között könyv ábrájával, iniciálékkal. A Csiby Mihály-grafikák közül több Bél Mátyás lelkészre, polihisztorra emlékező in memoriam lap. Kedvelt témái még a történelmi helyszínek: Árva, Trencsén, Zólyom vára (a grafikusok: Csiby Mihály, Moskál Tibor, Ürmös Péter).
Zrínyi Miklós, Balassi Bálint, Görgey Artúr, Széchenyi István, Szabó Dezső, Németh László, Erdélyi József, Sinka István, Semsey Andor*, Karinthy Frigyes, Kovács Imre személyére emlékezve Fery Antal (1908–1994) szerencsi grafikussal, híres fametszővel készíttetett portré ex libriseket – ezek többségükben a Nagy magyarok emlékének című sorozat részét alkotják, melyek némelyike fellelhető az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárának ex libris állományában is.
Az eddig említett hommage-lapok mellett kiemelendő az I. Mátyás magyar királynak (1458–1490) lovas ábrázolással emléket állíttató ex libris a kisnyomtatványtár gyűjteményéből, mely Fadrusz Jánosnak, a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakjának kolozsvári Mátyás-szobrát építi be a kompozícióba. 1987-ben készült „Ex libris dr. Szíj Rezső. Mathias rex 1440–1490, Kolozsvár” felirattal, a grafikus 1837. opusszámmal jelölt (OSZK-jelzet: Exl.Sz/573) kisgrafikájaként. A grafikus nevét a lap jobb alsó sarkában található „F A” szignó jelöli. (Mátyás születési évét bizonyos források, Thomasi velencei követ és Aeneas Silvius bíbornok följegyzései és az ő nyomdokaikon haladva Fraknói Vilmos Hunyadi Mátyás király élete, 1890 című művében 1440-re teszik, nem 1443-ra, Fery Antal grafikus őket követi a dátum megadásában.)

1_kep_ex_libris_dr_szij_rezso_grafikus_fery_antal_1987.jpg

Ex libris dr. Szíj Rezső. Mathias rex, grafikus: Fery Antal (1987)

Fadrusz a korabeli híradás szerint Budán, a Naphegyen lévő műtermében mintázta meg Mátyás szobrát, a főalakhoz a Mátyásról fellelhető arcképeket és szoborműveket vette alapul, a ló ábrázolásához a mezőhegyesi állami ménestelepen folytatott tanulmányokat. Az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazott, bronzból készült szoborcsoport Mátyás király szülővárosának egyik szimbólumává vált, ma is meghatározó jelentőségű része Kolozsvár főterének. 1902. október 12-én avatták fel.

A Fadrusz-féle szobor parafrázisa, Fery Antal 1987-ben készített fekete-fehér, 90x85 mm-es fametszete oldalnézetből, hűen követi a ló és lovasa alakját, a király méltóságteljes tartását. A grafika kompozíciójába nem épült be a magas talapzat, melyen a szobor áll, és a főalak két oldalán uralkodójuk felé forduló vezérek szobrai sem – az ex libris kis mérete erre nem adott lehetőséget. A könyvjegyen a műfaj eredeti, könyvtulajdonost jelölő funkciójára utalóan nem maradhatott el a nyitott könyv ábrázolása, mely egyúttal a megrendelő, Szíj Rezső könyvekkel való szoros szakmai kapcsolatára is utal. Az ex libris szövege szervesen beépül a képi világ elemeibe (például az írásszalagon dr. Szíj Rezső nevével), a grafikára jellemző a tömörség, a kompozíciós fegyelem.
Fery Antalnak nem ez az egyetlen Mátyás-ábrázolása, a portrék mellett Fadrusz bemutatott lovas szobra is visszatérő motívumként van jelen kisgrafikai munkásságában. A szobor képi hagyományozódását nyomon követve, már jóval a Szíj Rezső számára készült grafika előtt találunk rá példát: 1940-ben (op. 49) előfordul egy Tompos Ernő építészmérnök nevére szóló köszönőlapon, illetve a Szíj Rezső-grafika készítési évében, 1987-ben egy Szenczi Molnár Albertnek emléket állító grafikán (op. 1826), amelyen a Házsongárdi temető egy kopjafájának kísérőmotívumaként tűnik fel. Emellett Fery Antal utolsó alkotásainak egyikeként, 1993-ban a Gábor Dénes – akkoriban a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár könyvtárosa – nevére szóló ex libris alapkompozícióját is a lovas szobor adja (op. 2079).
Az ex libris komplex műfaj, a megrendelő és a grafikus közös elhatározásából születik, mindkettejük céljait magában foglalja. A művészeti íróként és gyűjtőként a könyvjegy szakértőjévé váló Szíj Rezső által rendelt hommage-lapokon – köztük a kiemelten bemutatott, Mátyást ábrázoló ex librisen – a fő cél a tiszteletadás, esetünkben történelmünk egyik legtöbbet emlegetett alakjának, Mátyás királynak.

* A nagybirtokos, természetbúvár Semsey Andorról (1833–1923) van szó.


Irodalom:

Vasné Tóth Kornélia (Plakát- és Kisnyomtatványtár) 

A sorozat további részei: 2. rész

 

komment

Világjáró könyvek három földrészen

2020. július 10. 09:00 - nemzetikonyvtar

A Mikes Kelemen Program margójára – 6. rész

A Nemzetpolitikai Államtitkárság, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár szervezésében a Diaszpóra Tanács III. ülésének Zárónyilatkozatában megfogalmazott gondolatok jegyében indult el a Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén. A hetedik évében járó, nagyszabású program keretében hazai és határon túli közgyűjtemények, iskolai könyvtárak gyarapodhatnak könyvekkel, folyóiratszámokkal és számos más érdekességgel – sokat látott imakönyvektől kezdve egészen a bakelitlemezekig. A diaszpórából hazaérkező több százezer dokumentumot a nemzeti könyvtár munkatársai gondozzák, s juttatják el rendeltetési helyükre. Örömteli tapasztalat, hogy az OSZK gyűjteményei is kiegészülhettek a hazaérkező dobozokban rejlő kincsekből. Erről a messze a várakozásunkat meghaladó eredményről számolnak be munkatársaink új blogsorozatunkban.
A hatodik részben Görög Dániel, a Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó Osztály munkatársa három földrészt is megjárt könyvekben fellelhető bejegyzések nyomán tengerentúli magyar emigrációs életutakra világít rá.

A Mikes Kelemen Program eddigi hat éve során óriási mennyiségű, több százezer dokumentum érkezett be. Válogatása, könyvtári szempontok szerinti rendezése, feldolgozása öt munkatársunk teljes munkaidejét leköti. Ritkán van idő és lehetőség egy-egy darabot alaposabban megvizsgálni, különös ismertetőjegyeiket mint egy nagy kirakós játékot összeilleszteni és életútjukon elgondolkozni. Most mégis egy ilyen különlegességet mutatunk be.

vilagjaro-konyvek.jpg
„Ex libris / Helene Varga / Addis Abeba”

Kivételesen nagy utat bejárt könyvekre bukkantunk a Mikes Kelemen Programban. Két, a közelmúltban feldolgozott könyv viseli az „Ex libris / Helene Varga / Addis Abeba” bélyeget. A bélyeg megjelenése is igényesebb az átlagosnál: ábráján egy orchideaszerű növény két virágjára egy-egy főnix és pillangó száll. Ám még nagyobb hírértéket rejt a lokalizáció, miszerint a könyvek megfordultak Addisz-Abebában, Etiópia fővárosában. Mivel a két magyarországi kiadású könyv az USA keleti partján végzett gyűjtésben került be a Mikes-programba, bizonyíthatóan három földrészen jártak, mielőtt visszatértek volna hazánkba.
Az első könyv Petőfi Sándor válogatott költeményei 1956-ból, a másik Władisław Stanisław Reymont Parasztok című regényének 2. kötete 1955-ös kiadási évvel. Mindkettő belső címlapján a „Pistától 1957. május” bejegyzés olvasható, azonos írásképpel, ami azt valószínűsíti, hogy a könyvek Helene Varga általi szerzeményezésének és az ex libris bélyeg beragasztásának ideje is 1957.
A tulajdonos életútjáról más könyvek bejegyzései szolgálhatnak adatokkal. Tollas Tibor Hazafelé című verseskötetének egy, szintén a Mikes-programban feldolgozott példányát ugyanis a következő dedikációval látta el: „Ilikének és Pistának, újbóli találkozásunk emlékére, a régi addis abebai szép napokat sohasem felejtve, szeretettel: Tollas Tibor, Sarasota, 1992. nov. 16.” Ha Helene és Ilike, esetleg ez a Pista és az a Pista azonos személy, akkor Tollas dedikációja bizonyíték, hogy a könyvek tulajdonosukkal együtt vándoroltak Afrikából Amerikába. A szívélyes dedikáció arra is rávilágít, hogy a könyvek tulajdonosa régi ismeretségben állhatott az emigráció irodalmi életének „kovász-emberével”. Tollas Tibor 1962 őszén járt Addisz-Abebában, és African Mission című beszámolója tanúsága szerint a helyi magyarokkal együtt ment kirándulni, ahol a költő és az irodalomkedvelő Helene összebarátkozhatott.
Ha pedig a Parasztok első kötetét is megvizsgáljuk, egy teljes életút vázlata kezd kibontakozni. Az első kötetben a „Mészáros Istvánné / Janótól 1975” bejegyzés olvasható a belső címlapon, melynek jellege és írásképe hasonlít a második kötet 1957-es bejegyzéséhez. A sejtés szerint az 1957-es Helene Varga és az 1975-ös Mészáros Istvánné azonos személy, aki tizennyolc évvel később szerezte be a regény első részét, és időközben férjhez ment – alkalmasint éppen ahhoz a Pistához, akitől 1957-ben könyveket kapott.

Görög Dániel

A Mikes Kelemen Program margójára című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 7. rész; 8. rész

komment

Az 1848–49-es szabadságharc emlékművei – Lőcse

2020. július 09. 09:00 - nemzetikonyvtar

Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 17. rész

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából ezekből mutatunk be tematikus csoportokba rendezett válogatást.

A szabadságharc téli hadjáratának egyik legjelentősebb csatája az 1849. február 5-i branyiszkói ütközet volt. A Guyon Richárd ezredes vezette 13. és 33. honvédzászlóalj – kiegészülve egy frissen toborzott szlovák zászlóaljjal – áttörte Franz Deym osztrák tábornok császári csapatainak védvonalát a Branyiszkói-hágón. Ezzel a Görgei Artúr vezette feldunai hadsereg számára szabaddá tette az utat Lőcséről Eperjesre és innen Kassára. Így Görgei csapatai egyesülni tudtak a magyar fősereggel, amely nyomán lehetővé vált a tavaszi hadjárat megindítása.

1_szepesvaralja_temeto.jpg
A
branyiszkói csatában elesett honvédek síremléke Szepesváralján. A kép forrása: Babucs Zoltán: A branyiszkói áttörés In. ma7.sk portál, 2019. február 9.

1867-ben, a többi vármegyéhez hasonlóan, Lőcsén is megalakult a Szepes Vármegyei Honvédegylet. Első kezdeményezésük egyike volt a branyiszkói hősök emlékének méltó megörökítése. A lelkes adakozást követően a szoborbizottság Faragó Józsefet, a Lőcsén élő szobrászművészt kérte fel a műalkotás kivitelezésére. A szobor 1873-ra el is készült, ezt a Vasárnapi Újság november 16-i számában a nagyközönség is megcsodálhatta.

„A Faragó által mintázott, mai számunkban bemutatott alak, mely nem nélkülözi kifejezésében az ostromló honvéd lelkesült bátorságát, a szepesmegyei prakenfalvi vasgyárban lett vasba öntve és ágyú-érczczel bornzirozva. A honvéd-alak 8 láb magas, a zászlóruddal együtt 12 láb. A mű a bécsi nemzetközi kiállításon is elismerésben részesült; maga a kifogástalan jelességü öntés átalános dicsérte tárgya mind szobrászati, mind technikus szakemberek részéről. Ezen ostromló honvéd az első monumentális szobor, a mely Magyarországon öntetett.”

Vasárnapi Újság, 20. évf. 46. sz. (1873. nov. 16.), 549. – Elektronikus Periodika Archívum

2_locsei_honvedszobor_vu_1873_11_16.jpg

Lőcsei honvédszobor. In: Vasárnapi Újság, 20. évf. 46. sz. (1873. nov. 16.), 548. – Elektronikus Periodika Archívum

A szobor elkészült ugyan, de több évig tartott, míg eldöntötték, hol fogják felállítani.

„A branyiszkói csata emlékszobrát e hó 21-én leplezték le Lőcsén. Eredetileg a branyiszkói magaslatra volt szánva, de mivel a vasút az ott elvivő országutat néptelenné tette, ily eldugott helyen nagyon ki lett volna téve a pajkos rongálásoknak. Több felvidéki város versenyzett, hogy a szobornak ő adhasson helyet, mígnem Lőcse lett a győztes, s most ott áll a sétányon, épen azon a helyen, hová 1848-ban szabadságfát ültettek, de az absolut kormány kivágatta. Gyökerét még ott találták, mikor a szobor talapzatát leásták.”

Vasárnapi Újság, 23. évf. 22. sz. (1876. máj. 28.), 348. – Elektronikus Periodika Archívum

A honvédemlékszobrot végül tehát 1876. május 21-én, ünnepélyes keretek között Lőcsén leplezték le, a megyeházával szemben, a Lőcsei Szépítő Egylet által parkosított sétatér szélén.
Talán a több évig tartó huzavonából adódik, hogy bizonytalan a felavatás dátuma. Egyes források szerint az emlékmű leleplezése 1873. május 21-én történt, máshol az 1874-es vagy 1875-ös év szerepel. Ám a Vasárnapi Újság fent idézett száma minden kétséget kizáróan rögzíti a szoboravatás helyes dátumát.

A szobor több mint negyven évig hirdette a branyiszkói győzelmet, a magyar és szlovák honvédek hősies helytállását a haza védelmében. Az emlékmű a városkép szerves részévé vált, a lőcseiek minden március 15-én itt rótták le kegyeletüket, megemlékezve az 1848–49-es eseményekről.
A lőcsei honvédemlékmű első világháborút követő történetének több részlete is hasonlít a kassai honvédszobor kálváriájához. Miután a lakosság kétszer is megakadályozta az emlékmű eltávolítását, a csehek bedeszkázták azt. Azonban 1919. augusztus 11-ről 12-re virradó éjjel a nacionalizmustól fűtött cseh szokolisták szétverték a deszkatakarást és a szobrot ledöntötték. Másnap nagy tömeg gyűlt a lerombolt emlékmű köré. A spontán szerveződő tüntetést a hatóságok nem tudták megakadályozni. A feloszlató parancsnak ellenállva, az elkeseredett lőcseiek elénekelték a Himnuszt és a Szózatot. A pattanásig feszült helyzetben az egyik csendőr elsütötte a fegyverét. A golyó egy szlovák cselédlány életét oltotta ki. Ezt követően a több részre tört szobor darabjait elszállították és egy ideig a városi levéltárban őrizték.

Az üresen maradt és feliratától megfosztott talapzatra egy kő virágtartót helyeztek. A második világégést követően a kaspó helyére, a megidézett 1848–49-es események szellemének megfelelően, csak némiképp ellentétes irányultsággal, a talapzatra Ľudovít Štúr szlovák nemzeti hős szobrát helyezték. Ez a ma is látható állapot.

5_ludovit_stur_szobra_locsen.jpg

Ľudovít Štúr szobra Lőcsén. A kép forrása: 123RF

Néhány éve, kitartó kutatómunka eredményeként, Orosz Örs, a Sine Metu polgári társulás elnöke megtalálta a szobor darabjait. A lőcsei honvédemlékmű ledöntésének 100-ik évfordulóján bemutatták a megmaradt szoborfejet. Tervezik, hogy Faragó József alkotását, a branyiszkói hősök emlékét őrző szobrot, eredeti szépségében újra felállítják.

6_szoborfej.jpg

A megtalált szoborfej 2019. A kép forrása: Radi Anita: A száz éve ledöntött lőcsei honvédszobor újraállítását tervezik. In. ma7.sk portál, 2019. augusztus 13.

Elbe István

A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk további részei: 1. Hét vidéki emlékmű; 2. Munkács; 3. Nyitra; 4. Dévény; 5. Pannonhalma; 6. Ópusztaszer; 7. Zimony; 8. Brassó; 9. Verecke 1.; 10. Verecke 2.; 11. Arad 1.; 12. Arad; 13. Zombor; 14. Nagybecskerek; 15. Törökbecse; 16. Kassa; 18. Ompolygyepü

komment

Törley – Magyar márkák. 8. rész

2020. július 08. 09:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 23. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre hetenként egyet-egyet blogunkban. A sorozat huszonharmadik részében Kopcsay Ágnes, a Plakát- és Kisnyomtatványtár munkatársa híres magyar márkanevek történetéről szóló összeállításának nyolcadik folytatását közöljük.

Stühmer, Caola, Orion, Corvin, Közért… Csupa olyan márka, divatosabb szóval brand, amelyről szinte mindenkinek beugrik egy termék, egy logó, egy szlogen. A Törley névről a 2016 óta a Hungarikumok gyűjteményébe tartozó Törley pezsgő jut az eszembe, amit gyerekkorom óta ismerek, és családi érintettség miatt sok emlékem van róla. Az egykor ismert, sokszor ma is élő márkákat valaha rengeteg plakát hirdette. A cégeknek a kor legnevesebb alkotói dolgoztak. Magyar márkák – magyar plakátok címmel a Plakát- és Kisnyomtatványtár kiállítást tervezett, amely a koronavírus-járvány okozta kényszerű leállás miatt nem valósulhatott meg. Ezért május 20-tól – az OSZK márkanevet erősítve – szerdánként blogsorozatban mutatjuk be a népszerű magyarországi márkákat hirdető archív kincseinket!
A 17. század végén „találta fel” Dom Pérignon bencés szerzetes a pezsgőt, a szénsavval dúsított bort. Az ital a 19. században lett divatos, elsősorban az arisztokrácia és a nagypolgárság körében. Magyarországon már több vállalkozás foglalkozott pezsgőgyártással, amikor Törley József 138 évvel ezelőtt 1882. augusztus 1-jén, Törley József és Társa néven bejegyeztette vállalkozását a budapesti cégbíróságon. (A cég nevében az „és Társa” Törley József testvérére, Törley Gyulára vonatkozott.)

1_pkg_en_193_r1.jpg

Törley Talisman Sec. Grafikus: Markó. Jelzet: PKG.én/193/r1 – Plakát- és Kisnyomtatványtár – Magyar Digitális Képkönyvtár

„Nagy szorgalom és kitartás mellett sikerült nekem az eddig ismert champagne-i pezsgőboroknál sokkal kitűnőbbet előállítani.” – írta Törley József 1882-ben. Nem sokkal előbb Reimsben ismerkedett meg a pezsgőgyártással, és már 1880-ban céget alapított ott, amelyet 1882-ben Promontorra, Budafokra telepített. Mi kell a jó pezsgő készítéséhez? Jó alapbor, és ehhez megfelelő szőlő – ezt megtalálta Etyeken; pincék, amelyek télen-nyáron állandó hőmérsékletűek – ezt Promontor, azaz Budafok biztosította; és pezsgőmester, aki a Franciaországból érkezett Louis François volt.

2_szamolocedula.jpg

Számolócédula – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Törley József (1958–1907) kiváló szakember volt. Gyárát és a pezsgőgyártás technológiáját folyamatosan fejlesztette. Például ő vezette be elsőként Magyarországon a fagyasztással történő seprőtelenítést, az úgynevezett degorzsálást. (A rázás után a palackok nyakában összegyűlt seprőt megfagyasztják, majd az így keletkezett jégdugót kilövetik.) A századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett a Törley, a millenniumi kiállításon már a Császári és Királyi Udvari Szállító címet viselte, a század elejére pedig a magyar pezsgő a Törley révén nagy népszerűségre tett szert, a felső tízezer ünnepi italává vált, és rövidesen világszerte megismerték. „A világnak nincs olyan tája, ahol a Törley pezsgőt nem ismernék, vagy nem kedvelnék.” (Törley pezsgőborgyár Budafok. 1930. Jelzet: Kny.B 315 – Plakát. és Kisnyomtatványtár). Sőt, a pezsgő hazájában, Franciaországban, Párizsban is itták a Törley pezsgőt!

3_pkg_1929_117.jpg

Törley. Grafikus: Pólya Tibor. Jelzet: PKG.1929/117 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Törley József nemcsak a pezsgő készítésének, hanem a reklámozásának is mestere volt, mai szemmel nézve is hatásos reklámkampányokat folytatott. A nem pezsgőfogyasztók is ismerik a Törley jellegzetes, ötletgazdag plakátjait, menükártyáit, képeslapjait, számolócéduláit. A Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjteményében plakát viszonylag kevesebb található, de a kereskedelemben és a vendéglátóiparban használt, olykor díszes kivitelű számlákból, az ún. számolócédulákból közel 200 darabot őrzünk. Mivel ezeket kis plakátoknak is szoktuk nevezni, és gyakran valóban ugyanaz a motívum jelenik meg rajtuk, mint a nagy plakátokon, sorozatunk e részében többet mutatunk be ezekből, mint a valódi plakátokból.

Az egyik legismertebb Törley plakát Faragó Géza alkotása, eredetileg 1909-ből, de sok reprint kiadása is megjelent. A széken lazán, fordítva üldögélő, cigarettázó fiatalembert ábrázol. A fiatalember mellett az asztalon pezsgőspohár, a vödörben a jégbe hűtött pezsgő. Talán egy bál fáradalmait piheni ki az ifjú? Vár valakit? Vagy csak nézi a többieket? Egy biztos: Törley pezsgőt már fogyasztott!

7_pkg_1914e_384.jpg

Törley. Grafikus: Faragó Géza. Jelzet: PKG.1914e/384 – Plakát- és Kisnyomtatványtár – Magyar Digitális Képkönyvtár

Törley József rajongott a technikai újdonságokért. Az országban negyedikként volt automobilja, ötödikként szerzett jogosítványt, alapító tagja volt a Királyi Magyar Automobil Clubnak, és állítólag az ő nevéhez fűződik az első közúti baleset is, amikor a 20 km/h sebességgel száguldó autója elé került egy postás… Szerencsére nem lett komolyabb baj… Talán Törley e szenvedélyével is összefügg, hogy több számolócédulán a mulatozó hölgyek és urak automobilban ülnek. De olyan számolócédula is van, amely repülőt ábrázol, mutatva ezzel is az alapító technikai újdonságok iránti érdeklődését.

Nem véletlen az sem, hogy Törley József cége lett az első Magyarországon, amely az áruszállításhoz teherautókat vásárolt. A feliratozott járművek járva az országot, sőt a külföldet is, hozzájárultak a márkanév hazai és nemzetközi megismertetéséhez.

11_torley_teherautok.jpg

A Törley pezsgőgyár teherautói. Forrás: Törley pezsgőborgyár Budafok. 1930. Jelzet: Kny.B 315 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A hagyományosan jó reklámozást az utódok is folytatták. Az 1980-as években családunkban például év vége felé mindig izgatottan vártuk a soros Törley falinaptárt, kártyanaptárt, de országszerte láthatók voltak a plakátnaptárak is. Ezek a termékek nagyon sokszor felhasználták a század elején készült plakátokat, motívumokat. A Törley az első pezsgőmárka volt, amelyik a tévében reklámmal jelent meg 1997-ben. Az alábbi plakátnaptár Gönczi Gebhardt Tibor (1902–1994) 1940-es évekből való plakátjának felhasználásával készült.

12_pkg_1989_76.jpg

Törley 1989. Jelzet: PKG.1989/76 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Törley József támogatta a vendéglátóiparban dolgozókat, a művészeket, a színészeket, de rengeteget köszönhet neki Budafok is, több alapítvánnyal támogatta a környék szegényeit, gyermekeit. Halála után ezek az alapítványok tovább éltek özvegye kezelésében. A termékmegjelenítés sem volt idegen a cég számára – a ’30-as évek magyar filmjeiben gyakran felhangzik a mondat: „Törley pezsgőt kérek!” A kultúra támogatásának hagyománya a mai napig megmaradt. Számos zenei, képzőművészeti, irodalmi és sportesemény megvalósulását támogatta, támogatja a Törley.

 

Törley váratlan, korai halála után a gyárat unokaöccsei örökölték, akik ragaszkodtak a magas minőséghez, így az ő irányításuk alatt is tovább működött és fejlődött a cég. 1910-re már elérte az évi kétmillió palackos termelést. Az első világháborút és Trianont követően a forgalom jelentősen csökkent, a nagy gazdasági világválság idején érte el a mélypontot, az újabb fellendülést pedig a második világháború ismét megtörte. 1944-ben a gyár főépületét bombatalálat érte, hatalmas károkat okozva. A háborút követően eleinte mindössze négy fővel működött az üzem. A gyárat rövidesen államosították, az itthon maradt családtagokat kitelepítették. A gyártás 1951-ben indult meg újra, és a ’60-s években kapott nagyobb lendületet. Hamarosan kiderült, hogy a KGST korlátlan piacot jelent a magyar pezsgőnek. A csúcspont 1985 volt, akkor a Törley 30 millió palack pezsgőt készített! Több válság, fúzió, átalakulás és cégtulajdonos után azonban a Törley Pezsgőpincészet ma is őrzi a hagyományokat, a minőséget és a magyar pezsgőpiacon a vezető helyet. A hosszú gondos munkát követően a palack „szépen felöltözve, kaczér kupakkal ellátva elindul a nagy világba mindenhol jókedvet teremteni”. (Törley Pezsgőgyár, Budafok. 1912. Jelzet. Kny.B 316)

18_pkg_1989_737.jpg

Törley. Egy évszázad palackban. Jelzet: PKG.1989/737 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

S végül egy családi történet. ’70-es évek, meleg nyári nap, csőtörés a házban, elzárják a vizet két napra. Akkoriban mindenki, így mi is, csapvizet ittunk és nem voltak éjjel-nappal nyitva tartó üzletek. De hát valamit inni kell a tikkasztó kánikulában! Nem maradt más, mint a Törley pezsgő, ami nálunk mindig volt otthon, mivel a testvérem borászként a Pezsgőgyárban dolgozott. (Külön köszönet neki a cikkhez nyújtott segítségért!) Persze másnap rögtön eldicsekedtem az osztálytársaimnak, hogy ha nincs víz otthon, mi pezsgőt iszunk! Egészségére mindenkinek!

19_szamolocedula.jpg

Törley számolócédula – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Kopcsay Ágnes (Plakát- és Kisnyomtatványtár)

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész

A Magyar márkák című sorozatunk további részei: 1. rész: Stühmer; 2. rész: Közért; 3. rész: Orion; 4. rész: Corvin; 5. rész: Ibusz; 6. rész: Modiano; 7. rész: Tungsram; 9. rész: Dreher

komment

Előkerült I. Rákóczi Ferenc keresztelői prédikációjának 365 éves, kéziratos másolata

2020. július 07. 09:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 22. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre hetenként egyet-egyet blogunkban. A sorozat huszonkettedik részében részében Varga Bernadett, a Régi Nyomtatványok Tára munkatársa I. Rákóczi Ferenc elveszettnek hitt keresztelői prédikációja felbukkanásának történetét ismerteti.

Az Országos Széchényi Könyvtárban mindig fennáll annak a lehetősége, hogy új kincsekre bukkanjunk – egy ilyen felfedezésről szól ez a bejegyzés. Keresztúri Pál Egyenes ösvény […] című prédikációgyűjteményének (RMNy 2502) egyik példányában (jelzete: RMK I. 879/3. péld.) az előtábla tükrén szerepel az a kéziratos címleírás, amelyet a Régi Magyarországi Nyomtatványok című bibliográfia is felvett (RMNy 2129) megállapítva, hogy „a kiadványnak egyetlen példánya sem maradt meg”.

rakoczi_ferenc0.jpg

Keresztúri Bíró Pál: Egyenes ösvény […], [Várad], [Szenci Kertész], M. DC. LIII. [1653] RMNy 2502. Jelzet: RMK I. 879/3. péld. Kéziratos címleírás az előtábla tükrén – Régi Nyomtatványok Tára

„Az Tekentetes es Nagyságos RAKOCI Geeorgynek [!] Erdely orszaganak Iffiabbik Fejedelmenek, magyar orszag reszeinek Uranak, es a’ Szekelyek Ispannianak és Az eo nag(y)saga szerelmes házas tarsanak A’ tekenetetes és n(agy)sagos Bathori Sophianak, Erdely orszaganak Iffiabbik Fejedelem Aszszonianak elso szulöttöknek, Az tekentetes, és n(agy)s(a)gos RAKOCI FERENCZNEK tetetes keresztesge napian leot praedicacio melyet 1645 Apprilis [!] 2 die, a’ Giúla [!] Fejervari templomban szep fenies gyűlekezet elot praedicallot az eo n(agy)s(a)gok udvari praedicatorok Kereszturi Pal. Prov. 20. v. 7. Ha az igaz szűntelen jar az eo teokelletessegeben boldoghok lesznek az eo fiai eo utána. Nyomtattaton [!] Varadon M. DC. XLV.”

Az előtábla tükrén található kéziratos címleírás szövege. In. Keresztúri Bíró Pál: Egyenes ösvény […], [Várad], [Szenci Kertész], M. DC. LIII. [1653] RMNy 2502. Jelzet: RMK I. 879/3. péld. – Régi Nyomtatványok Tára

A kötetből láthatóan jó néhány előzéklevelet kitéptek, a végén azonban megmaradt egy tízoldalnyi, utólag bekötött üres levelekre írt kézirat, amely ugyanattól a kéztől származik, mint amelyik az előtábla tükrén található címleírást lemásolta. A magyar nyelvű sorokat olvasva rögtön egyértelművé vált, hogy az eddig ismeretlen szövegű, 1645-ben nyomtatott keresztelési prédikáció 1655-ben készült másolatát őrzi a megviselt kötet. A kézirat csonka, hiányzik a prédikáció eleje, ami a kitépett első előzékleveleken szerepelt, ám így is sok érdekességgel szolgál.

rmk_i_879_3.jpg

A prédikáció hordozókötete: Keresztúri Bíró Pál: Egyenes ösvény […] [Várad], [Szenci Kertész], M. DC. LIII. [1653] RMNy 2502. Jelzet: RMK I. 879/3. péld. – Régi Nyomtatványok Tára

Először is egy jól ismert szerző életművének eddig ismeretlen darabjához van szerencsénk. Keresztúri Bíró Pál (1594?−1655) elsősorban a szelídség korai pedagógusaként vált ismertté: Bethlen Miklós Önéletírásából tudjuk, hogy „Megért ember lévén, mint atya gyermekével, úgy bánt tanitványival”. (Bethlen, 1858, 218−219.) Ő oktatta (más előkelő ifjak társaságában) az erre a célra létrehozott udvari iskolában II. Rákóczi Györgyöt és Rákóczi Zsigmondot is, később az előbbi udvari lelkésze lett, ilyen minőségében segédkezett többek közt Báthori Zsófia vallásváltásának előkészítésében. Keresztúri egyébként prédikátorként és hitvitázóként is népszerű szerzője volt korának, lelkigondozói munkája, az elmélkedő-imádságos műfajban íródott Mennyei társalkodás (RMNy 2128) több kiadása pedig még két évszázadig a köztudatban tartotta nevét.
A szöveget szerzőjének személye mellett műfajának ritkasága is izgalmassá teszi. A kora újkori nyomtatott keresztelési prédikációról igen keveset tudunk, ugyanis a házasságkötéssel és a temetéssel szemben keresztelőre alig készült a 17. század folyamán nyomtatott prédikáció. A magas gyermekhalandóság miatt ez tökéletesen érthető. Kéziratunk tehát azért is különleges, mert a korszakból mindössze két keresztelési prédikáció ismert: II. Rákóczi György és Báthori Zsófia hamar elhunyt, másodszülött kisfiáé, Rákóczi Zsigmondé (RMNy 2199) és ez. Nem véletlen e két beszéd fennmaradása, hiszen a Rákócziak fő törekvése ebben az időszakban a dinasztiaépítés volt. A keresztelő ünnepélyes performálása, valamint a beszéd gyors kiadása tehát egyaránt túlmutat önmagán: mindkettő a Rákóczi-ház fejedelmi önreprezentációjának keretében értelmezhető.
Külön érdekesség, hogy a korszak mindkét fennmaradt keresztelői prédikációját Keresztúri Pál mondta el. Miért éppen ő? A választás kézenfekvő, hiszen Keresztúri ekkor II. Rákóczi György udvari papja volt, ugyanakkor nevelői munkája miatt kitüntetett szerepet játszott a fejedelmi család életében, amely ekkoriban a harmincéves háború árnyékában zajlott.
Az 1645. február 24-én született első unoka hírére az éppen hadakozó I. Rákóczi György elrendelte az örvendetes esemény megünneplését, s egyúttal rendelkezett a keresztelő idejéről és a gyermek nevéről is:

„Méltó azért […] mindenütt az országban in publico loco tegyetek az úr istennek hálaadást és dicséretet… [….] „Keresztelésének idejét akkorra kell halasztani, mikorra az leányunk is felkel, kiről még azután tudósíthatunk, s neve is az mi akaratunkból vagy Ferencz, avagy Sigmond leszen. Mikorra leszen penig rendelve az hálaadásoknak napja, minket is idején tudósítsatok róla.”

I. Rákóczi György II. Rákóczi Györgynek, Bártfa 1645. március 1. In. A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése: I. Rákóczy György, II. Rákóczy György, szerk. Szilágyi Sándor, Bp., Ráth, 1875 (Monumenta Hungariae Historica, 1; Diplomataria, 24), CCCX., 309. – Törzsgyűjtemény

i_rakoczi_ferenc_b.jpg

I. Rákóczi Ferenc. Sárospatak, vármúzeum. Forrás: Wikipédia

A gyermek végül (csecsemőként meghalt nagybátyja után) a Ferenc nevet kapta, keresztapának pedig (többedmagával) Lupul moldvai vajdát kérték fel.
Az ünnepélyes keretek közt Gyulafehérváron megtartott keresztelő prédikációjának textusát nem lehet utólag pontosan rekonstruálni, de az a címlapon idézett igéhez: „Ha az igaz szűntelen jar az eo teokelletessegeben boldoghok lesznek az eo fiai eo utána.” (Péld 20,7) tartalmában nagyon hasonló ige lehetett. Ebben nincs is semmi meglepő, hiszen ez is kiválóan reflektál az épülő kálvinista dinasztia témájára, és a lelkész-nevelő ars poeticája is lehetne. Az elején csonka prédikáció megmaradt első mondata viszont mellbevágó: „Ha gonoszt látcz, hogi cselekedik, azonnal jelen legien az kemeny /fenyitek, hogy valamint az szokás termeszetté ne valljék benne.” (Fol. 1r) Kemény fenyítékre buzdítás a híresen szelíd pedagógus prédikációjában? Néhány mondattal később azonban, amikor azt olvassuk, hogy „az intesben arra vigiaz, hogi feletteb valo kegietlenseget giermekedhez ne mutas” (Fol. 1r), már látszik, hogy most sincs szükség a Keresztúri-életmű teljes átkeretezésére. A szerző később ugyanis éppen azt fejtegeti, hogy a bölcsen, szeretettel és szelíden mondott szülői korholás tudja csak a gyermek szívét megérinteni.
Hogy a továbbiakban miről szól a puritanizmus retorikai eszközeivel operáló, de ortodox teológiai felfogást tükröző szöveg, hogy ki volt a másolója, s ő milyen célból fogott hozzá ehhez a munkához, hogy a keresztelő időpontja körül milyen anomáliákat lehet felfedezni (hány keresztelője lehetett I. Rákóczi Ferencnek?), s hogy az újonnan megtalált kézirat milyen meglepetéseket tartogat még, arról az OSZK Bibliotheca Scientiae Artis című sorozatának következő kötetében olvashatnak részletesebben. Ugyanitt a prédikáció szövegének átiratát is megtalálja az érdeklődő.

Varga Bernadett (Régi Nyomtatványok Tára)

Irodalom:


A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 23. rész

komment