Karácsonyi olvasnivalók. 2. rész

2020. december 23. 10:00 - nemzetikonyvtar

A Magyar Elektronikus Könyvtár ajánlója

Karácsonyhoz közeledvén az ünnep és az időjárás is sokszor a négy fal közé szorítja az embereket. A rendkívüli járványhelyzet ezt még jobban megerősíti. A korlátozó intézkedések miatt az olvasók személyesen nem tudnak bejutni a könyvtárakba, de azért szolgáltatásaink nem szünetelnek. A világhálón keresztül még inkább igyekszünk kielégíteni az olvasó gyerekek és felnőttek igényeit. Ezért egy rövid összeállítást ajánlunk a Magyar Elektronikus Könyvtárból, ahonnan teljes könyveket tölthetnek le az érdeklődők különböző formátumokban. Ezeket nemcsak a számítógép képernyőjén, de akár egy tableten vagy okos telefonon is olvashatják kicsik és nagyok egyaránt, bár hosszabb elektronikus szövegek olvasására igazából az e-könyv olvasók a legalkalmasabbak. Az olvasnivalók mellett néhány hangoskönyvet is ajánlunk, amely bármely mobileszközbe betölthető és akár vezetés vagy séta közben is hallgatható. Folytatjuk ajánlónkat.

Nagyobbaknak ajánljuk

egy_naplopo_tunodesei.jpg

Jerome K. Jerome: Egy naplopó tűnődései, ford. Karinthy Frigyes, Karinthy Emma, Budapest, Világirodalom, 1920. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Az angol író és publicista 1886-ban megjelent humoros írásai Karinthy Frigyes és nővére fordításában 1920-ban láttak napvilágot magyarul.

„A dolgozószobám ablaka Hyde-Parkra nyílik. Oktat, mulattat, ha így a tornyocskámból tekintek le. Hogy áramlik ide-oda, lábaim alatt az emberi élet! Ahogy a kert kapuit kinyitják, elsőnek az utca lánya kúszik be. Sajnálatraméltó munkáját befejezte. Didereg a zúzmarás reggelben; siet rövid pihenője felé. Szegény rabszolga!”

Jerome K. Jerome: Egy naplopó tűnődései, ford. Karinthy Frigyes, Karinthy Emma, Budapest, Világirodalom, 1920. – Magyar Elektronikus Könyvtár

tanar_ur_kerem.jpg

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem. Képek a középiskolából, Budapest, Dick, [1916] – Magyar Elektronikus Könyvtár

A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. Részletekben készült karcolatfüzér, mint az Így írtok ti. Első megjelenése óta változatlan gyönyörűséget szerez felnőtt és fiatal új meg új nemzedékének. Ez a digitális változat az 1916-os kiadásból készült, az eredeti szöveggel, amelyet az I. világháború után politikai okokból módosítottak.

„Na, kezdje előlről, Bauer, maga szerencsétlen. Kérem, tanár úr, én készültem. Tudtam, de elfelejtettem. Ne feleseljen, Bauer, mert magának felelnie kell, mert maga Szerbiából négyesre áll és az intőkonferencia már össze is ült. Fogd be a szád, Bauer. Igenis, az intő-konferencia ott ül már Szerbia határán és tanácskoznak.”

Karinthy Frigyes: Reggel hétkor. In. Uő.: Tanár úr kérem. Képek a középiskolából, Budapest, Dick, [1916] – Magyar Elektronikus Könyvtár

a_szkarabeusz_titka.jpg

Anthony Milestone [Mihályi Antal]: A szkarabeusz titka, Üllő, Regun-Press, [2009] – Magyar Elektronikus Könyvtár

A kalandregény kezdete az egyiptomi Ó-Birodalomba nyúlik vissza, majd Egyiptom történelmének néhány szakaszán keresztül (amelyek az egyiptológia alapján hiteles történelmi hátteret mutatnak be) a jelenkorban folytatódik. A történet meghallgatható hangoskönyvként is.

Menuth nem tudta, mit tegyen. Ura kívánságának már nem tudott eleget tenni. Az ékszert odaadhatta volna a főpapok valamelyikének, de attól félt, hogy az jobb estben valamilyen szertartásnál fogja azt felhasználni, rosszabb esetben megtartja és besorolja azok közé kincsek közé, amelyeket a túlvilágra kíván magával vinni.”

Anthony Milestone [Mihályi Antal]: A szkarabeusz titka, Üllő, Regun-Press, [2009], 11. o. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Remete Farkas László Régi, szentestei vacsorák böjtös főétkei, süteményei című online szakácskönyvében a szentestei főfogások, sütemények és kiegészítő étkek „kerülnek terítékre. Ezek között is csak az „olyan böjtösök”, amelyeket az egyszerű köznép is könnyen elkészíthetett. Ezért, a bemutatott ételek – a bors kivételével – csak olyan fűszereket és egyéb alapanyagokat tartalmaznak, amelyek a Kárpát-medencében megtermelhettek, begyűjthettek.

halaszle.jpg

Szegedi halászlé. Országalbum – Digitális Képarchívum. Jelzet: DKA-074691

Szász Imre kottagrafikus Karácsonyi énekek című online gyűjteményében népszerű karácsonyi énekeink szövegei és kottái is segítik a közös éneklést.

betlehem_betlehem.jpg

Betlehem, Betlehem. In. Szász Imre (szerk.): Karácsonyi énekek, MEK-kiadás, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Gárdonyi Géza életművének tetemes részét képezik gyermekirodalmi művei és ifjúsági írásai. Pályáját népiskolai tanítóként kezdte és csak néhány évvel később lett főfoglalkozású író és újságíró. Nagyapó tréfái című népszerű könyvében rövid, tanulságos történetek és játékok leírásait olvashatjuk.

nagyapo_trefai.jpg

Gárdonyi Géza: Nagyapó tréfái, Budapest, Singer és Wolfner, 1913. [Második kiadás] Címlap – Magyar Elektronikus Könyvtár

Nagyapó kedves játékra tanította meg a gyerekeket. Apró cédulákat vettek elő és ráírták a cédula egyik oldalára a gyerekek nevét, meg a háziállatok nevét. Minden nevet külön cédulára. Azután megfordították a cédulákat és összekeverték. Nagyapó maga elé tette a cédulákat...”

Gárdonyi Géza: Élet – írás. In. Uő.: Nagyapó tréfái, Budapest, Singer és Wolfner, 1913. – Magyar Elektronikus Könyvtár

regosok.jpg

Regösök (Garabonc, Zala m., 1899). A kép forrása: Regölés-szócikk. In. Magyar néprajzi lexikon, főszerk.: Ortutay Gyula, Budapest, Akadémiai, 1977–1982. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Bálint Sándor néprajztudós Karácsony, húsvét, pünkösd című munkája „az egyházi év legnagyobb ünnepeihez, lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devociónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése.”

„Karácsony estétől újév napjáig három közönséges regös, egy bika és egy bikás szokott regölni. A közönséges, regösök láncos bottal járnak, s vele éneklés közben az ütemet erősen kiverik. A bika hosszúszőrű kifordított bundát ölt magára, a nyakán pedig hosszú láncot visel. Amint bealkonyodik, a házról házra való járást azonnal megkezdik. Mielőtt énekelni kezdenének, egyik regös az ablakon át mindig megkérdi: szabad-e regőnyi? Ha azt mondják: szabad!, éneküket kint az ajtó mögött mindnyájan elkezdik.

Bálint Sándor: Karácsony másnapja. In. Uő: Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából, Budapest, [Szent István Társulat], 1989. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Magyar Elektronikus Könyvtár

Ajánlónk első része itt olvasható.

 

komment

Karácsonyi olvasnivalók. 1. rész

2020. december 22. 07:55 - nemzetikonyvtar

A Magyar Elektronikus Könyvtár ajánlója

Karácsonyhoz közeledvén az ünnep és az időjárás is sokszor a négy fal közé szorítja az embereket. A rendkívüli járványhelyzet ezt még jobban megerősíti. A korlátozó intézkedések miatt az olvasók személyesen nem tudnak bejutni a könyvtárakba, de azért szolgáltatásaink nem szünetelnek. A világhálón keresztül még inkább igyekszünk kielégíteni az olvasó gyerekek és felnőttek igényeit. Ezért egy rövid összeállítást ajánlunk a Magyar Elektronikus Könyvtárból, ahonnan teljes könyveket tölthetnek le az érdeklődők különböző formátumokban. Ezeket nemcsak a számítógép képernyőjén, de akár egy tableten vagy okos telefonon is olvashatják kicsik és nagyok egyaránt, bár hosszabb elektronikus szövegek olvasására igazából az e-könyv olvasók a legalkalmasabbak. Az olvasnivalók mellett néhány hangoskönyvet is ajánlunk, amely bármely mobileszközbe betölthető és akár vezetés vagy séta közben is hallgatható. Lássuk az ajánlatainkat.

Kisebbeknek ajánljuk

nagyanyo_mesei.jpg

Nagyanyó meséi, ford.: Győry Ilona, Budapest, Tolnai Ny., [1935] – Magyar Elektronikus Könyvtár

A Nagyanyó meséi című nagyobb gyerekeknek szóló mesekönyv a két világháború között jelent meg több mint tíz nyelven, másfél millió kötetben. E-könyv formátumokban is letölthető, így bármely mobil eszközön, bárhol olvasható.

„A kis falu, mely egy szép kristálytiszta patak mellett terült el, még nem bontakozott ki a hajnali szürkületből, de a molnár kakasa már fenn volt s a kút kávájára állva borzolgatta aranybarna tollait, majd nyakát kinyújtva készült harsány hangon a nap keltét hirdetni. Nemsokára az éneklő madarak is felébredtek, sőt még a nyírfák is rákezdtek a suttogásra, amint a hajnali szellő lehelletét érezték s a támadó zaj egészen elnyomta a patak moraját, mely az előbb az egyedüli zaj volt a faluban.”

Juliska és Bodri. In. Nagyanyó meséi, ford.: Győry Ilona, Budapest, Tolnai Ny., [1935] – Magyar Elektronikus Könyvtár

sanyi_mano_konyve.jpg

Sanyi Manó könyve és számos más kacagtató történet, összegyűjtötte Mikes Lajos, Budapest, Tolnai, [1928] – Magyar Elektronikus Könyvtár

A békés természetű, vidám Sanyi manót kíváncsisága, szeleburdisága, ártalmatlan tréfái olykor rémes kalandokba sodorják. Egyik alkalommal darázsnénit haragítja magára, mert seprűjével fölbolygatja a békésen szundikáló darazsak nyugalmát (A darázsnéni), másik alkalommal a vasorrú bába áll bosszút rajta, amiért elemeli drágakőként ragyogó hamuját (A vasorrú bába drágakövei). Huhu varázslóval két ízben is összetűzésbe kerül és különc szomszédja alaposan megleckézteti.
A II. világháború előtt alkotott író, újságíró vidám meséi többféle formátumban letölthetők, olvashatók, de akár meg is hallgathatók hangoskönyvként MP3 formátumban.

Egy szép napon Sanyi manó, mikor kezében söprűjével vígan repült keresztül a réten, látta, hogy a vasorrú bába házának ajtaja tárva-nyitva van. Megállt hát és bekukucskált az ajtón. Látta, hogy a vasorrú bába tüzet rakott konyhája sarkában, a kemencében. A tűz zúgott-búgott és amint zúgott-búgott, szikrát és hamut okádott...”

A vasorrú bába drágakövei. In. Sanyi Manó könyve és számos más kacagtató történet, összegyűjtötte Mikes Lajos, Budapest, Tolnai, [1928] – Magyar Elektronikus Könyvtár

karacsonyi_emlek.jpg

Karácsonyi emlékek. Hangoskönyv-antológia, szerkesztő, felolvasó: Ambrus Attila József, [Pécs], [Magánkiad.], [2017] – Magyar Elektronikus Könyvtár

Hangoskönyvként Ambrus Attila József pécsi könyvtáros előadásában hallgathatjuk meg klasszikus magyar és külföldi szerzők karácsonyi témájú írásait:

A mennyek országának vannak olyan titkai, miket csak a kisgyerekek ismernek, akik még közel vannak az éghez, és a költők, akik közel vannak a kisgyerekekhez. Például tudják-e azt a felnőtt okos emberek, hogy a mennyországban minden karácsonykor csinálnak a Kisjézusnak egy betlehemet?”

Móra Ferenc: Karácsonyi misztérium 1928-ban. In. Karácsonyi emlékek. Hangoskönyv-antológia, szerkesztő, felolvasó: Ambrus Attila József, [Pécs], [Magánkiad.], [2017]. – Magyar Elektronikus Könyvtár

berg_judit_mesek_a_tejuton_tulrol.jpg

Berg Judit: Mesék a Tejúton túlról, Budapest, Pagony, 2007. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Kalandos, izgalmas utazás nagy óvodásoknak és kisiskolásoknak az IBBY-díjas Berg Judittól és az Aranyvackor-díjas Gévai Csillától! Egy kisfiú, Bojti, és egy kislány, Tücsök, csúnyán összevesznek a játszótéren. Addig-addig ráncigálják Bojti új biciklijét, amíg az elragadja őket, és elrepíti a két gyereket a Tejúton túlra, egy egészen különös, ismeretlen világba.

„A motoros gázt adott és elszáguldott, de a bicikli folytatta őrült száguldását a Tejúton. Amikor azonban aranyszínű útjelző tábla tűnt fel előttük, a bicikli magától jobbra fordult, és meredek ívben letért a Tejútról. Egyáltalán nem lassított, sőt, egyre gyorsabb iramban vágtázott. A csillagok már vékony ezüstcsíkká mosódtak a gyerekek szeme előtt. Pedig ez az út meredek volt és döcögős.”

Berg Judit: Bojti és Tücsök. In. Uő: Mesék a Tejúton túlról, Budapest, Pagony, 2007. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Magyar Elektronikus Könyvtár

Ajánlónk folytatása itt olvasható.

 

komment

Erzsébet királyné-szobrok – Pöstyén

2020. december 17. 07:55 - nemzetikonyvtar

Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 36. rész

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából ezekből mutatunk be tematikus csoportokba rendezett válogatást.

A Felvidék másik híres fürdője, a Nyitra megyei Pöstyén Bártfafürdővel több szempontból is felvette a versenyt, sőt bizonyos adottságai (például előnyösebb földrajzi fekvése) miatt le is körözte azt. A fürdőt a Vág folyó kanyarulatai által kialakított szigeten építette ki a terület tulajdonosa, Erdődy Ferenc gróf. A főúr ugyanis megfigyelte, hogy a környékbeli halászok és földművesek a 67–70 °C-on feltörő gyógyvizekben és azok iszapjában hatásosan gyógyítják sebeiket és ízületi bántalmaikat.

„Ezek a hírek hamar elterjedtek s méghozzá a nagyon jó helyen lévő fürdőhely, Bécs és Pozsony közelsége miatt, nagyon gyorsan nemzetközileg is híres hellyé vált. Sorra épültek a szállodák, később szállodasorok, színházak, külön hangversenytermek. A mindig zöldellő természet alapján kiépültek a csodálatos angol- és franciaparkok, nyári zenepavilonok sorával együtt. Mondani lehet, hogy az 1900-as évek elejére, a legismertebb karlsbadi, bádeni fürdőhelyek méltó versenytársa lett.”

Nagy Zoltán: A Felvidék fürdőinek lexikona. Révkomárom, KT Kv.- és Lapk., 2004, 24–25. – Törzsgyűjtemény

1_postyen_latkep.jpg

Pöstyénfürdő látképe madártávlatból. In: Pöstyén-fürdő, Csehszlovákia. [Prága], [Schulz], 1931. – Törzsgyűjtemény

A genfi tragédia után Pöstyén úri közönsége is szervezkedni kezdett, hogy a szeretett királynénak méltó emléket állítson. Az emlékpark kialakításának helyszíne egy lebontásra ítélt régi kápolna helyére és környezetére esett.

„Pöstyénben, a fürdőparkban száz év óta állt már egy kápolna, melyet még a mostani tulajdonos, Erdődy Ferenc grófnak a nagyatyja emeltetett. Az idő vasfoga meglehetősen pusztította már az ódon épületet, a miért is egy új istenházának az építését határozták el. A mozgalmat dr. Fodor Kálmánné született Berchtold Jozefin grófnő vette kezébe és nemes buzgalma folytán öt év alatt össze is gyűlt az összeg, a mely a szándék kivitelét lehetővé teszi. A régi kápolnát nemsokára elbontják s helyére néhai Erzsébet királyné ércszobrát emelik. Az új templom pedig a fürdő-park egy téresebb helyén fog épülni. A szobor leleplezése, még előbb mintsem az új kápolna fölépülne, nagy ünnepséggel menend végbe.”

Magyarország, 6. évf. 263. sz. (1899. szept. 23.), 8. – Törzsgyűjtemény

2_postyen_kapolna_46_145.jpg

Az új kápolna Pöstyénfürdőn. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Piarista gyűjtemény. Jelzet: 46/145.

Az események gyorsan haladtak előre, mert egy bő fél év múlva az újságolvasó közönség már pontosabb információkat kaphatott a pöstyéni Erzsébet-emlékpark kialakításának állásáról. Egyrészt kiderült az is, hogy a pöstyéniek sem kívántak élni a Magyar Iparművészeti Társulat által kínált lehetőséggel, hanem Jankovits Gyula szobrászt kérték fel Erzsébet királyné emlékművének megalkotására. Az alábbi újságcikkből az is kiderül, hogy a korábbi hírekkel ellentétben a szobor nem ércből, hanem márványból készült.

„Lebontották a pöstyéni régi kápolnát, mert az új idők szelleme fényesebb Istenházat kívánt meg. A régi kápolna helyére Erzsébet fákat ültettek. Erzsébet teret létesítettek és közepére szándékoznak elhelyezni az ottani mérvadó körök boldogult királynénk márvány mellszobrát. A mozgalom élén Erdődy Imréné grófnő és dr. Fodor Kálmánné Derchtbold (sic!) grófnő állanak. Jankovich(!) Gyula fővárosi szobrász mintázatát már el is fogadták és a művész legközelebb megbízatást nyer a mű kivitelére.”

Erzsébet királyné szobra Pöstyénben. In: Magyar Polgár, 23. évf. 100. sz. (1900. máj. 2.), 6. – Törzsgyűjtemény

Fodor Kálmán főorvos neje, Berchtold Jozefin grófnő az új kápolna építési alapjának gyarapításához hasonlóan ismét lelkes adománygyűjtésbe kezdett. A fürdővendégek szórakoztatására 1900. július 22-én parkünnepélyt és ezen belül művészestélyt szervezett. A teljes bevétel, mintegy 2500 korona, a szoboralapot gazdagította.

„Újabban pedig nagyszabású gyűjtés indult meg egy létesítendő Erzsébet-szobor javára, melynek mintázata, Jankovich Gyula jeles szobrászunk műve, a fürdő gyógytermében állandóan látható.”

Erzsébet királyné szobra Pöstyénben. In: Magyar Nemzet, 19. évf. 202. sz. (1900. júl. 25.), 5 – Törzsgyűjtemény

Egy évre rá, az újabb fürdőidényben, az „akciót” megismételték. Most már a szobormintát a véglegesnek szánt helyen is bemutatták.

„A szép eszmét egy évvel ezelőtt az ottani fürdőorvosnak, dr Fodor Kálmánnak a neje, szül. Berchtold grófnő pendítette meg s annak megvalósítása körül is első sorban ő buzgólkodott. Most már a szobor gipsz-modellje elkészült s bemutatása közelebb, ünnepéllyel egybekötve ment végbe, melyen szép számú lelkes közönség vett részt, közte Erdődy Imréné grófnő, – a kinek fölvétele után képünk is készült…”

Erzsébet-szobor Pöstyén fürdőn. In: Vasárnapi Újság, 48. évf. 29. sz. (1901. júl. 21.), 470. – Elektronikus Periodika Archívum

3_vu_1901_07_21_471.jpg

Jankovits Gyula alkotásának gipsz-modellje Pöstyénben, az Erzsébet-parkban. Erdődy Imréné felvétele. In: Vasárnapi Újság, 48. évf. 29. sz. (1901. júl. 21.), 471. – Elektronikus Periodika Archívum; A kép forrása: Digitális Képarchívum. Jelzet: DKA-064901

A szobor ünnepélyes leleplezését a következő fürdőidényre tervezték.

„A bizottság buzgólkodása folytán a szobor elkészült és ünnepélyes leleplezését e hónap 10 én fogják megtartani. A leleplezési ünnepélyre a meghívókat már kibocsátották. Augusztus 10-én délelőtt 11 órakor istentisztelet lesz a különböző vallásfelekezetek templomaiban és déli 12 órakor tartják meg az ünnepélyes leleplezést.”

Erzsébet királyné szobra Pöstyénben. In: Magyar Polgár, 25. évf. 179. sz. (1902. aug. 6.), 4. Törzsgyűjtemény

4_postyen_erzsebet_szobor_p_46_161.jpg

Erzsébet királyné szobra Pöstyénben. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Piarista gyűjtemény. Jelzet: 46/161.

Az ünnepre Budapestről, Bécsből, Pozsonyból és a környék városaiból is sokan érkeztek. A vendégeket Winter Sándor és Lajos fürdőigazgatók fogadták. Az ünnepi istentiszteletek után a több száz főnyi közönség a parkba vonult.

„A szózat eléneklése után Praznovszky József plébános hazafias szellemű emlékbeszédet mondott, miközben lehullott a lepel a szoborról, a mely Jankovits Gyula fővárosi szobrász alkotása. Öt méter magas talapzaton áll a királyné mellszobra. Arca és nemzeti öltözetet viselő alakja karrarai márványból van kifaragva. Az egész szobor pompásan emelkedik ki a park sűrű fái közül.”

Erzsébet királyné szobra Pöstyénben. In: Budapesti Hirlap, 22. évf. 219. sz. (1902. aug. 11.) 4. Törzsgyűjtemény

„A közönség kalaplevéve éljenzett. Ezután Erdődy Ferenc gróf nevében Terstyánszky Lajos jószágigazgató gondozásra átvette a szobrot, melyre Könyves Tóth Kálmán debreceni lelkész a magyar fürdővendégek, Alexander Bernát dr., a Magyar Tudományos Akadémia, Rauh dr. königsbergi ügyvéd a németországi fürdővendégek, Fodorné Berchtold grófné a szoborbizottság és Semsey Mariska, a magyar királyi Operaház tagja, a magyar nők koszorúját tette a szobor talapzatára. Délben lakoma volt, este pedig diszelőadás a nyári színházban.”

Erzsébet királyné szobra Pöstyénben. In: Budapesti Hirlap, 22. évf. 219. sz. (1902. aug. 11.) 4. – Törzsgyűjtemény

6_p_2346.jpg

Az Erzsébet királyné park a szoborral. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Jelzet: P 2346.

A korábbi részekben bemutatott szoboravatókhoz képest a leleplezési ünnep Pöstyénben bizonyos szempontból másképp zajlott. A monarchia időszakában a fürdőhelyek a szolid polgári kikapcsolódás helyszínei voltak. Ezért nemcsak a gyógyulni vágyok keresték fel ezeket a településeket, hanem a polgári középosztály és az arisztokrácia egy része is, akik kifejezetten pihenni és szórakozni akartak. Ha végigolvassuk az 1902. augusztus 10-i esti rendezvény szervezőinek a Nyitramegyei Közlönybe eljuttatott felhívását, meglepő kontrasztot találunk az Erzsébet királyné szobrának délelőtti leleplezése és a délutántól kezdődő programok között.

„A vigalmi bizottság a pöstyéni fürdőparkban f. évi augusztus hó 10 én, vasárnap káprázatos sorozatú, velencei estével, coriandoli szerpentin és virágcsatával összekötött éjjeli parkünnepet rendez. Ezt megelőzi délután a díszelőadás a nyári színkörben a vigalmi bizottság védnöksége és Monory Sándor színigazgató és társulata közreműködése mellett. A díszelőadás kezdete 6 óra, vége 8 órakor. Műsora: 1) Prológ Ábrányi Emiltől, szavalja Szende Bella k. a. 2) Szoborleleplezés. Élőkép, rendezi és összeállítja a színtársulat tagjaiból Monory Sándor színigazgató. 3) Petőfi, alkalmi színmű 1 felvonásban írta Petőfi Sándor halálának 50 éves évfordulója alkalmából Rudnyánszky Gyula. Előadja a színtársulat. 4) „Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszínű levele”, néhai Erzsébet királynő kedvenc népdala, énekli cigány kiséret mellett semsei Semsey Mariska úrhölgy, a m. kir. operaház tagja. 5) Petőfi dalok cimbalom kísérettel, énekli M. Herczeg Eugénia úrnő. 6) Ária és próféta operából (sic!) Meyerbeer-től énekli Fiala A. zenekarának kísérete mellett Semsey Mariska, a m. kir. operaház tagja. 7) Cimbalom solo, előadja: Fátyol Klári k. a. 8) Apotheosis élőkép, a pöstyéni nyári színkör személyzetének részvétele mellett rendezi Monory Sándor színigazgató. Hymnus. A parkünnep kezdete pont 9 órakor. Műsora: Mátyás király visszatérte a vadászatról, fényes vadászmenet korhű kiállításban, a helybeli intelligencia több tagjának, és az egész színtársulat közreműködése mellett, lóháton, fényes jelmezekben. A menet a villanyfény, fáklya és több száz lampionnal kivilágított régi fürdőparkon át vonul. A menetet tervezte és rendezi Péchy Kálmán úr, a budapesti vígszínház tagja és rendezője. ½ 10-től – ½ 11-ig megszakítás nélkül tarka színpad mulattató magánszámok, couplék, táncok és jelenetek a régi parkban felállított nyílt szinpadon. Pont ½ 11 órakor Velence Pöstyénben olasz énekesek, gondolások, fényesen díszített bárkákon a parkban e célra vízzel megtöltött csatornán. Ugyanakkor fényes tűzijáték, ugyanakkor confetti, szerpentin s virág csata az egész parkban.” 

Nyitramegyei Közlöny, 22. évf. 33. sz. (1902. aug. 10.) 3. – Törzsgyűjtemény

A díszmenetre befizető szájtátó közönségnek kétnyelvű sillabuszt is osztogattak, hogy könnyebben felismerjék Mátyás király vadászatának résztvevőit.

7_kny_c_15693.jpg

Mátyás király visszatérte a vadászatról. A díszmenet résztvevőinek felsorolása. Kisnyomtatvány – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Jelzet: Kny. C 15.693.

A szobor impériumváltást követő sorsáról nem sokat tudunk. Közvetett forrásokban is csak annyi áll, hogy eltávolították. A rendszerváltásig nagy valószínűséggel egy múzeum raktárában porosodott. Jankovits Gyula alkotását az 1990-es években restaurálták és újra köztéren állították fel, de nem az eredeti helyén. Napjainkban a Pöstyénbe látogatók, az Irma-fürdő oldalában egy esetlen, kisméretű talapzaton csodálhatják meg Erzsébet királyné márvány mellszobrát.

8_irma_furdo.jpg

Az Irma-fürdő Pöstyénben. A kép bal oldalán, az épület sarkában látható Erzsébet királyné szobra. A kép forrása: Díjat nyert a pöstyéni Irma Gyógyfürdő, 2017. május 3. In: turizmus.com 

Elbe István

A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk további részei:

 

 

komment

A Mátyás-templom harangjainak rekonstrukciója

2020. december 16. 08:40 - nemzetikonyvtar

Történet, asszociációk, analógiák

Tíz évvel ezelőtt, 2010. december 16-án szép számú érdeklődő várta a Szentháromság-téren és a Halászbástyán, hogy a nagyszabású harangrekonstrukciós program keretében, a passaui Perner műhelyből visszaérkezzen a Mátyás-templom négy új és két felújított harangja.

foto_01.JPG

Kivilágított kamionon érkeznek a megújult harangok a templom elé. A szállítást a DHL Magyarország jelképes 1 forintért vállalta

2009 és 2011 között a Magyar Mozgóképkincs Megismertetéséért Alapítvány és az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára két éven keresztül dokumentálta a budavári Nagyboldogasszony-templom harangjainak újjászületését. A két történelmi harang elszállítását Passauba, ahol megtisztították és áthangolták őket, az új harangok öntési munkálatait a passaui Perner műhelyben, az új és megújult harangok ünnepi visszaérkezését, a 2011. január 23-i harangszentelési ünnepséget, melyet Erdő Péter bíboros végzett, majd a beemelésüket és beépítésüket az új tölgyfa harangszékbe.

foto_02.JPG

A négy új és két felújított harangot egy hónapig az érdeklődők közelről tekinthették meg a Mátyás-templom előtt

A harangok hivatalos első megszólalása 2011. április 23-án, nagyszombaton éjjel, a feltámadási szertartáson történt.

foto_03.JPG

A megújult, egyedülálló technikával készült elleningás fa harangszék

A 4500 kg-os Krisztus harang (Nagyharang) a II. világháborúban rekvirált 5900 kg-os harang helyett készült. A 3230 kg-os felújított Szent Károly harangot Walser Ferenc mester öntötte 1891-ben. A 2000 kg-os XII. Piusz pápa harang különleges hangzású, új harang. Az 1500 kg-os II. János Pál pápa harang, új harang. A templom legrégebbi harangja a 900 kg-os felújított Szentháromság harang, amelyet Zechenter Antal öntött. az 1723-as nagy budavári tűzvész után. Az 110 kg-os új Szent Margit lélekharang a pasaui Perner műhely ajándéka.

foto_04.JPG

A megsemmisült történelmi harangok rekonstrukciója és lengéscsillapító szerkezet elhelyezése a Mátyás-templomban. Plakátrészlet

A képi dokumentáció mellett az egyórás filmösszeállításban, melynek megvalósítását a Budavári Önkormányzat támogatta, részleteket láthatunk a Mátéffy Balázzsal készült interjúból, aki a templom akkori igazgatója és a harangrekonstrukció koordinátora volt, a tervezéstől a „plenum”-ig, azaz a hat harang együttes megszólalásáig.

A Mátyás-templom harangjainak rekonstrukciója. Filmösszeállítás 

Rendező: Hanák Gábor
Operatőr: Ballagó Gergely, Petrik András
Vágó: Hanák Luca
Szakértő: Mátéffy Balázs
Munkatársak: Ács László, Baumgartner Bernadette, Bánfalvi Adrienne, Csentei Réka, Hajdu Lászlóné, Lukács Bea, Nyíri Béla, Nagy Gábor Tamás, Stráner Zoltán, Szepesi Csilla, Szécsényi Anikó, Váczi Márta

Lukács Bea, Hanák Luca (Történeti Fénykép- és Videótár)

komment

Széchényi Ferenc emlékezete

2020. december 13. 08:00 - nemzetikonyvtar

Halálának kétszázadik évfordulójára

szechenyi-czetter.jpg

Széchényi Ferenc, a mecénás. Czetter Sámuel rézmetszete, 1799. In. Vályi András: Magyar Országnak leírása. 3. köt. Budán 1799. – Törzsgyűjtemény

Amikor Széchényi a nemzeti könyvtár megalapítása előtt könyvgyűjteménye nyomtatott katalógusát kiadta, s azokat saját költségén megküldte magyarországi és európai íróknak, tudósoknak, főuraknak, egyházi és közéleti embereknek, városoknak, vármegyéknek, a katalógushoz mellékelt rövid latin nyelvű kísérőlevelében azt kérte a címzettektől, hogy „egy ívrét papíron, saját kezű, tetszés szerinti nyelven írt rövid levélben” értesítsék őt „a mutató kézhezvételéről”. A válaszlevelek, melyeket Széchényi gondosan egybegyűjtve megőrzött, a nemzeti könyvtár megalapítását üdvözlik és Széchényi nagylelkű, hazafias gesztusát méltatják. Ezek az írások hitelesen tükrözik Széchényi korszakos tettének korabeli társadalmi fogadtatását és Széchényi személyének megítélését kortársai körében. Önzetlen, nemes hazafiságát, nagylelkűségét hangsúlyozzák, amellyel a magyar kultúrának, tudományoknak, sőt a magyar nyelv és az egész magyar nemzet fejlődésének rendkívüli ösztönzést adott. Idézzünk belőlük néhány gondolatot. Baróti Szabó Dávid így írt Széchényi Ferencnek:

„Igen sokan, ’s felette sokkal tartoznak Néked, ’s fognak mindenkor tartozni. Ha édes Hazánkra tekintek, nagy-költségű Könyv-házadban olly ajándékot nyújtottál annak, melly előttem Királyi Kintsnél is többet nyom. Ugyan-is mi lehet szebb, hasznosabb, szükségesebb a’ Tudományoknál?”

Baróti Szabó Dávid levele Széchényi Ferencnek, Virt, 1803. május 3. In. Deák Eszter–Zvara Edina: Levélben értesítsen engem! Kortársak Széchényi Ferenc könyvtáralapításáról. Budapest, Kossuth–OSZK, 2012. 66. – Törzsgyűjtemény

Decsy Sámuel levelében az alábbi sorokat olvashatjuk:

„Ennél kedves Magyar Hazánknak hasznosabb kintset ajándékozni lehetetlen lett volna, a’ mellynek tudniillik gyümöltsében nem tsak a’ most élők, hanem a’ leg későbbi tudományokra vágyódó maradékok is részesülhetnek, és valamennyiszer azt használlyák, mindannyiszor határ nélkül való szíves háladatossággal fognak Excellentziád nagy lelkűségéről emlékezni.”

Decsy Sámuel levele Széchényi Ferencnek, Bécs, 1802. december 15. Kézirat – Kézirattár, Levelestár

decsy.jpg

Decsy Sámuel – Széchényi Ferencnek, Bécs 1802. december 15. Kézirat – Kézirattár, Levelestár

Az erdélyi Aranka György is levélben üdvözölte Széchényi Ferencet:

Csak egy ollyan Nagy Léleknek juthatott eszébe Nemzete és Hazája köz hasznára egy tökélletes Magyar Könyves Házat szerkeztetni öszve, és azt ingyenn és közélésre kinyitni, mint az Excellentiádé: és azt a’ nemes gondolatot csak egy ollyan, Magát Hazájáért Nemzetiért nagy áldozatokra fel ajánlott ’s meg határozott Hazafi vihette tökélletességre, mint Excellentiád. Ezenn való öröm nálunk mindazok között, kik hazafiúi érzékenységgel bírnak, közönséges.”

Aranka György levele Széchényi Ferencnek, Marosvásárhely 1803. március 12. Kézirat – Kézirattár, Levelestár

aranka.jpg

Aranka György levele Széchényi Ferencnek, Marosvásárhely 1803. március 12. Kézirat – Kézirattár, Levelestár

Debrecen városa így fogalmazott ünnepélyes köszöntő levelében:

„Mely meg betsülhetetlen áldozatot tett Excellentiád Édes Nemzetünknek, tudják azok és jól értik, valakik gondolatjaikat a’ jövendő időkre ki terjesztik. Látják, hogy nagy lelkű Eleinek nyomdokát követvén, Excellentiád nyitott utat, sőt szárnyakat készített kedves Hazánkfiainak, hogy a’ Tudományok egén más Nemzetekkel vetélkedve repülhessenek. – A’ leg erőssebb alkotmányokat, a’ leg roppantabb Pyramisokat maga az idő meg emészti és le ontja; de az Excellentiád híre, neve, emlékezete, ditsőssége fenn marad örökké. Olly erős oszlopot emelt Excellentiád a’ Nemzet szívében, melynek betűi soha le nem kopnak.

Debrecen város levele Széchényi Ferenchez, 1807. november 9. Kézirat – Kézirattár, Levelestár

debrecen.jpg

Debrecen város levele Széchényi Ferenchez, 1807. november 9. Kézirat – Kézirattár, Levelestár

Széchényi tettét a kortársak úgy ítélik meg, hogy könyvtára megalapításával Magyarország művelődésében Mátyás uralkodásához hasonló virágkor fog beköszönteni, Mátyás dicsőséges Corvina könyvtárának újjáéledését látják a most létrejött nemzeti intézményben, Széchényi Ferenc személyét pedig jelképesen Hunyadi Mátyással azonosítják, illetve az ő folytatását látják benne. Bereg vármegye köszöntőlevelében éppúgy ezt a hasonlatot olvashatjuk – „a Nagy Méltóságod Személyében öltözött Második Hunyady Mátyás”–, mint a szlovák evangélikus lelkész és könyvgyűjtő, Juraj Ribay soraiban:

„Újra megelevenedik a magyarok számára Corvin Mátyás uralkodásának termékeny ideje. Valójában az ő szelleme folytatódik a mi Széchényinkben.”

Juraj Ribay levele Széchényi Ferencnek, Torzsa, 1805. augusztus 10. Kézirat – Kézirattár, Fol. Boh. Slav. 9.

ribay.jpg

Juraj Ribay levele Széchényi Ferencnek, Torzsa, 1805. augusztus 10. Kézirat – Kézirattár, Fol. Boh. Slav. 9.

A katalógus köteteit Széchényi Ferenc mindhárom fiának, Lajosnak, Pálnak, Istvánnak is megküldte, akiket ezzel későbbi életük során a hazafias példa követésére és további gyarapításra kívánt ösztönözni. A legkisebb fiú, az ekkor nyolcéves István nevelője, Liebenberg János segítségével szép iskolás írással írt udvarias levélben köszöni meg a küldeményt és ígéri, iparkodni fog, hogy atyja példáját majdan kövesse, s ő is a Haza boldogságát, amennyire tőle telik, előmozdítsa. És valóban ő, a legnagyobb magyar lesz az apai örökség tovább folytatója, a magyar kultúrának és művelődésnek csak Széchényi Ferenchez mérhető mecénása és adományozója.

szechenyi_istvan.JPG

Széchenyi István levele édesapjának, Széchényi Ferencnek Pest, 1803. december 26. Kézirat – Kézirattár, Levelestár

Széchényi Ferenc, a korabeli magyarországi kulturális élet egyik legnagyobb mecénásként sohasem „gyakorolt kegyet” leereszkedő módon, hogy saját hírnevét növelje, hanem hozzáértően nagyon jól tudta, mit és miért támogat, és mindezt a legnagyobb önzetlenséggel és szerénységgel tette. Általában azt kérte a műveiket neki ajánló hálás szerzőktől, hogy nevét ne említsék, személyét ne dicsőítsék. A neves történésznek, Kovachich Márton Györgynek, aki szintén neki kívánta ajánlani egy munkáját, ezt írta 1798-ban:

„Kikötöm, hogy az elő-szóban engem ne dicsőítsen; mert a dicséreteket, amelyek a gazdagságnak szólnak, ha az jó célra fordíttatik is, nem szenvedhetem. Nincs érdemem abban, hogy őseimtől vagyont örököltem, és azt kötelességem szerint gyermekeim számára megőrzöm.”

Széchényi Ferenc levele Kovachich Márton Györgyhöz, 1798. In. Fraknói Vilmos: Gróf Széchényi Ferenc, Budapest, Osiris, 2002, 198. – Törzsgyűjtemény

Széchényi Ferenc ezt a szellemiséget örökítette tovább fiai számára is. Három évvel halála előtt Széchenyi Istvánhoz intézett híres levelében szinte végrendelet-szerűen foglalja össze intelmeit legkedvesebb gyermeke számára:

„Egy önérzetes ember megvet minden cégért. […] Úgy fukarkodjál te is inkább Istentől nyert talentumaiddal, hogy azokat méltatlan és esztelen emberek vagy gonoszak idő előtt kipellengérezve, be ne szennyezhessék, nehogy Isten tőled visszavegye és másoknak adja oda, akik majd takarékosabban tudnak velük bánni. Nincs nevetségesebb, mint mikor egy ember az ő születésével vagy testalkatával páváskodik, mert ezekhez ő maga éppen semmivel sem járult hozzá; de igenis elronthatja s megbecstelenítheti mind a kettőt, ha az egyiket más talán alatta állóembertársával érezteti… […] A pénzt úgy tekintsd, hogy az nálad csak letétben van és semmiképp sem a te tulajdonod; s egykor nem azt fogod az ő ítélőszéke elé vinni, hanem az arról való számadást.”

Széchényi Ferenc levele fiának, Széchenyi Istvánnak, 1817. május 17. In. Fraknói Vilmos: Gróf Széchényi Ferenc, Budapest, Osiris, 2002, 347, 349. – Törzsgyűjtemény

Ugyanebben a szellemben fogalmaz később a fiú, Széchenyi István, amikor unokahúgának, Széchényi Júliának összefoglalja életelveit egy 1829-ben írott levelében.

„Minél magasabb születésű valaki, minél gazdagabb, eszesebb, függetlenebb, annál nagyobb kötelezettségei vannak embertársaival, hazájával szemben. […] Szégyenletes, ha valaki magát jobbnak és előkelőbbnek tartja, mert a sors vele kedvezően bánt, és szánalmas, ha társadalmi rangunk, címünk, vagyonunk és születésünk sánca mögé rejtőzünk.”

Széchenyi István levele Széchényi Júliának, 1928. In. „Ezt köztünk! Isten áldja!” Széchenyi István válogatott levelei. Szerk. és ford. Kovács Henriett, Körmendy Kinga, Mázi Béla, Oplatka András, Budapest 2014, 100–101. – Törzsgyűjtemény

Apa és fia – a magyar nemzeti művelődés és polgári fejlődés két, csak egymáshoz mérhető előmozdítója és mecénása. Életművük nem választható el egymástól, hanem szerves folytatása egymásnak.

szechenyi_1.jpg

Gróf Széchenyi István. Doby Jenő metszete Friedrich Amerling festménye nyomán – Térkép, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A közhiedelem úgy tartja, Széchényi Ferenc halála valamilyen módon összekapcsolódik a Lánchíd tervének felmerülésével. E szerint Széchenyi István 1820 decemberében az erős jégzajlás miatt nem tudott átkelni a Dunán, és részt venni atyja temetésén, s ezt követően tette első kijelentését a Lánchídról barátjának, Brudern József bárónak 1821. január 4-én:

„Ma azt mondtam Brudernnak, hogy egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest közt híd épül, s hogy ezért, jóllehet Pesten lakni alkalmasint sohasem fogok, egyetlen krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol.”

Széchenyi István: Napló 1821. január 4. In. Széchenyi István Napló, válogatta, szerkesztette Oltványi Ambrus, Budapest, Gondolat, 1978, 191. – Törzsgyűjtemény

Valójában Széchenyi István édesatyja halálakor vidéken tartózkodott Bihar megyében. Diószegen írja be naplójába 1820. december 20-án, „szeretett édesatyám 1820. december 13-án reggel negyed tízkor halt meg.” A halálhír tehát egy héttel később jutott csak el hozzá. Ekkor Széchényi Ferencet már két napja eltemették. December 15-én vitték Bécsből Cenkre és 18-án helyezték végső nyugovóra végakarata szerint a családi sírboltban. Széchenyi István december 29-én érkezett vissza Pestre és január 1-i naplóbejegyzéséből megtudjuk, hogy Bécsbe indulna, de napok óta itt vesztegel, mert nem tud Budára átjutni a jégzajlás miatt. Azonban talán mégis azt mondhatjuk, nem véletlen, hogy a 29 évesen még javában útját és hivatását kereső Széchenyi éppen édesapja halála után tette ezt a fontos kijelentést öt évvel az akadémiai felajánlása előtt. Január 7-én érkezik meg Bécsbe, atyja házába, ahol:

Felbontották atyám testamentumát. – Isten adja, hogy az emberek egyszer engem is úgy sirathassanak, mint őt. Ügyei a legteljesebb rendben voltak: örökösei és összes emberei egyaránt mélyen megrendülve idézték fel emlékezetét.

Széchenyi István: Napló 1821. január 10. In. Széchenyi István Napló, válogatta, szerkesztette Oltványi Ambrus, Budapest, Gondolat, 1978, 192. – Törzsgyűjtemény

Deák Eszter

komment

Erzsébet királyné-szobrok – Bártfafürdő

2020. december 10. 07:55 - nemzetikonyvtar

Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 35. rész

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából ezekből mutatunk be tematikus csoportokba rendezett válogatást.

Bártfafürdő az egykori Sáros vármegyében, a történelmi múltú várostól, Bártfától néhány kilométerre északra, a lengyel határ közelében fekszik.

„Hajdanta, a mikor még Bártfa város magisztrátusa hatalmának fénykorát érte s a pallosjog birtokában is, saját – külön politikát csinált: a bártfai fürdő volt, hol a kuruc, hol a labanc, hol meg a lengyel urak találkozó és nem ritkán vigadozó helye. Sőt a város leveles ládájában Grünwald alpolgármester régi írást őriz, a melyben már Mátyás király megemlékezik Bártfa fenyveseiről és söréről. A fürdő a Topolyvölgy felső hajlásában terül el remek fenyves közt s gyógyító forrásairól régóta ismeretes. Nem kevesebb, mint 15 ásványforrása van. A fürdőtelep egész kis városka már s rendesen 2000–2500 vendége van. A múlt évben elektromos világítást rendeztek be a fürdőn, a melyet különösen az Annabál idején az egész Felsőmagyarország úri közönsége valósággal ellep. Pár órára fekszik a fürdőtől Zboróvár, a Rákóczi-család régi híres fészke, a melyből II. Rákóczi Homonnán keresztül hódító útjára megindult.”

Erzsébet királyné magyar fürdőn. In: Budapesti Hírlap, 15. évf. 130. sz. (1895. máj. 14.), 7. – Törzsgyűjtemény

Blogsorozatunkban még nem volt arra példa, hogy a képeslapra írt szövegre felhívtuk volna a figyelmet. Most azonban kivételt teszünk, mert a levelezőlap érdekes információt tartalmaz. A Hamza Ella úrhölgynek írt szövegből kiderül ugyanis, hogy nénje alig néhány hónappal az orosz betörést követően, 1915 augusztusában Bártfafürdőn nyaralt. (A cári orosz katonaság az Uzsoki-hágón betörve 1914 őszétől 1915 tavaszáig megszállva tartott több északkelet-magyarországi települést, többek között Bártfafürdőt és környékét is.) Az első világháború kezdetén még izgalmas, ugyanakkor megrázó élményt jelentett egy valóságos csata helyszínének meglátogatása, egy romba dőlt falu, egy drótsövényakadály vagy éppen egy friss katonatemető látványa. (A levél a képeslap hátoldalán kezdődik.)

Erzsébet királyné 1895 júliusában három hetet töltött Bártfafürdőn, de a magyar sajtó a hírt már hetekkel előtte beharangozta. Magyarország polgárai örömmel vették tudomásul, hogy Sissi hazai fürdőhelyen kívánja gyógykezeltetni magát. A városkában valóságos diadalmenettel fogadták és lesték minden mozdulatát. Később azokat a helyeket, ahol lakott, vagy ahol sétált és ivott az ásványvízforrásból, táblával jelölték meg, vagy róla nevezték el. A Deák-szálloda falára emléktábla került, és a kegytárgyként megőrzött ivópoharának valóságos kis emléket emeltek.

2_erzsebet_korut_b_1921.jpg

Az Erzsébet királyné-körút Bártfafürdőn. Képeslap – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: B 1921.

Ezért sem meglepő, hogy tragikus halála után néhány évre a fővárosi sajtó már bártfafürdői emlékszobra felállításának tervéről tudósított.

„Sárosvármegye főispánja kezdeményezésére Bártfán mozgalom indult meg, hogy Erzsébet királyné emlékét szoborral örökítsék meg. E célból a fürdő-közönség és Bártfa város lakossága körében a gyűjtés meg is indult. Erzsébet királyné tudvalevőleg 1899-ben (sic!) a bártfai fürdőben 23 napot töltött. A szobrot 1902-ben akarják felállítani.” 

A bártfai Erzsébet-szobor. In: Pesti Hírlap, 23. évf. 231. sz. (1901. aug. 22.), 9. – Törzsgyűjtemény

Az alig néhány hónapja kinevezett főispán, Dr. Bárdossy Jenő indítványát az 1901. augusztus 11-i vármegyei közgyűlésen tette. A fellelkesült sárosiak nem elégedtek meg a Magyar Iparművészeti Társulatnál kapható, öntésre kész szoborral, hanem a hagyományos utat követték: szoborbizottságot alakítottak – melynek elnökéül a főispánt kérték fel – és adakozást hirdettek. A szoboralap meglehetősen gyorsan gyarapodott, növekedéséhez leginkább – különösen a nyári szezon idején – a fürdővendégek járultak hozzá.

„A szobrot Donáth [Gyula] szobrász fogja mintázni, s a fürdői Deák-szálló előtt lévő téren fogják felállítani. Ebben a szállóban lakott a boldogult királyné, s innen ment naponként a közel levő Erzsébet-forráshoz rendes ivókúráját folytatni.”

Erzsébet-szobor Bártfa fürdőn. In: Budapest, 26. évf. 178. sz. (1902. júl. 1.), 4. – Törzsgyűjtemény

1903 nyarán az üdülőbe érkezett vendégek, a helyi szezonális újságban, a Bártfa-fürdői Hiradóban követhették lapszámról lapszámra az emlékmű felállításának előkészületeit. Bárdossy Jenő főispán családjával július 3-án érkezett Bártfafürdőre, hogy a szoborbizottság tagjaival együtt a leleplezési ünnepélyt előkészítse. A július 10-én tartott ülésükön összeállították a meghívandók névsorát, és az elhelyezésükről intézkedtek. Július 23-án a szobortalapzat sértetlen állapotban megérkezett, a szobor érkezését augusztus hetedikére várták. Augusztus 16-án, vasárnap Bártfafürdő teljes pompában és zászlódíszben várta a szeretett királyné szobrának leleplezését. Erre az alkalomra a hétköznapokon amúgy szerény megjelenésű helyi újság is „ünnepi ruhát” öltött.

4_bartfa_furdoi_hirado_cimlap.jpg

A Bártfa-fürdői Hiradó címlapja, 3 évf. 10. sz. (1903. aug. 16.) – Törzsgyűjtemény

Az „idénylap” ünnepség után megjelenő száma részletesen beszámolt a szobor leleplezési ünnepéről.

„Augusztus 15. és 16-án érkeztek az előkelő vendégek. Zsilinszky államtitkár, a kormány képviseletében, dr. Berzeviczky Albert, az ünnepi szónok, dr. Vályi János püspök, Péchy Zsigmond főispán, Tahy József alispán, Fraknói püspök, Kassa, Eperjes, Kis-Szeben városok, Sáros, Abauj, Zemplén vármegyék küldöttségei, az egyesületek, testületek, bíróságok, ügyvédi kamarák küldöttei stb. Délelőtt 10 órakor kezdődött az ünnepély fényes istentisztelettel, melyet prépostunk, Korányi Antal nagy segédlettel celebrált. Azután következett a felvonulás. Impozáns látványt nyújtott a fényes díszmagyar, a ragyogó egyenruhák és a fekete ünneplőbe öltözött sokaság.
A szobor elé érve, elhelyezkedés után felhangzott a „Hymnus” s kezdetét vette a leleplezés ünnepe, mely szorosan az előírt program szerint folyt le. Rendkívüli lelkesedést keltettek dr. Bárdossy főispán és dr. Berzeviczky v. b. t. tanácsos beszédei. S mikor a lepel lehullott az ércalakról, a megindultság lett úrrá a szíveken, könny szökött a szemekbe és… feledhetetlenné lett a magasztos pillanat.”

A fürdőnk örömnapja. In: Bártfa-fürdői Hiradó, 3. évf. 11. sz. (1903. aug. 23.). Címlap. – Törzsgyűjtemény

5_erzsebet_szobor_leleplezese_bartfafurdon_vu_1903_08_23_556.jpg

Erzsébet királyné szobrának leleplezése Bártfafürdőn. In: Vasárnapi Újság, 50. évf. 34. sz. (1903. aug. 23.), 556. – Elektronikus Periodika Archívum; A kép forrása: Digitális Képarchívum

A leleplezési ünnepélyt követően jó szokás szerint…

„Délben háromszáz terítékű lakoma volt a nagy-szállóban. A főhelyen Berzeviczky Albert és Zsilinszky Mihály foglaltak helyet Bárdossy Jenő és Kisfaludy Lipthay miniszteri tanácsos között. Az első felköszöntőt ő felségére a királyra Bárdossy Jenő főispán mondotta. A felköszöntőt állva hallgatták végig és zajosan megéljenezték.”

A bártfai Erzsébet-szobor leleplezése. In: Magyar Nemzet, 22. évf. 197. sz. (1903. aug. 18.), 3. Törzsgyűjtemény

Ebből a szemszögből még inkább érthető, hogy Aradon miért zajlott oly csendben az Erzsébet-szobor leleplezése. Az egész napos ünnepélyt este díszelőadás és táncmulatság zárta.

A leleplezés alkalmából a szoborbizottság díszalbumot jelentetett meg, amelyben megörökítették az emlékmű állításának történetét, és fotóik közlése mellett méltatták az ebben résztvevők érdemeit.

7_emleklapok.jpg

Emléklapok dicsőült Erzsébet királyné szobrának … leleplezése alkalmából. Szerk. Arányi Dezső, Bártfa, Salgó, 1903. – Törzsgyűjtemény

1910-ben maga Ferenc József is megszemlélte Donáth Gyula alkotását.

„A sárosvármegyei hadgyakorlatokra való utaztában ő felsége Eperjesen és Bártfán át utazik, Bártfáról pedig automobilon fog Felsővizközre a főhadiszállásra vonulni. Ő felsége Bártfáról Bártfa-fürdőre is kirándul s itt megtekinti a Donáth által készített Erzsébet-szobrot is.”

A hadgyakorlatok. In: Az Újság, 8. évf. 151. sz. (1910. jún. 26.), 11. Törzsgyűjtemény

8_deak_szallo_b_1944.jpg

A Deák-szálló, előterében Erzsébet királyné szobrával. Képeslap – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: B 1944.

Erzsébet királyné bronzba öntött alakja egészen 1920-ig békésen üldögélt a bártfafürdői parkban. Ekkor azonban ezt a szobrot is elérte az újonnan berendezkedő hatalom magyar emlékjelekkel szemben tanúsított ellenszenve. Sissinek egyetlen „bűne” volt, hogy szerette a magyarokat, ezért megszületett a verdikt az emlékjel száműzetéséről.

„Bártfa polgármestere felhívást kapott, hogy a fürdőből távolítsa el Erzsébet volt királyné szobrát és helyezzék el a múzeumban. A felhívás hivatkozik a lakosság körében mutatkozó ellenséges hangulatra. Minthogy ilyesmiről Bártfán senkinek sincs tudomása, a polgármester a pozsonyi kormányhoz fordult.”

Erzsébet királyné szobrát el akarják távolítani Bártfáról. In: Pesti Napló, 71. évf. 176. sz. (1920. júl. 25.), 4. – Törzsgyűjtemény

Végül köztes megoldás született, a szobor maradt a helyén, de „deszkakoporsóba helyezték”. A fürdővendégek néhány éven keresztül ebben a látványban „gyönyörködhettek”. A Kis Újság 1928-ban szomorkás hangvételű cikket közölt Bártfafürdő állapotáról, egy érdekes történettel zárva a beszámolót. Állítólag a helyi ruszinok Erzsébet királynét szent asszonyként tisztelték, ezért nehezen viselték el a bedeszkázott szobor látványát. Amikor elkeseredésük tetőfokára hágott, felkeresték a helyi elöljáróságot és előadták panaszukat.

„Panye, három éve áll bedeszkázva a mi jóságos királyasszonyunk szobra és három éve sújt bennünket Isten haragja. Jégeső, vihar, fagy elpusztítja krumplicskánkat. Panye, ha nem bontatod le a deszkafalakat, Istenemre szétverjük mi, de fölgyújtjuk a városházát is!
A zsupán úr – mit tehetett egyebet, a jámbor ruszinok szemében olyan fenyegető tűz lobogott – megengedte a deszkaköpeny lebontását.
Aztán egy csöndes téli éjszakán eltűnt a szent Királyasszony szobra a bártfai parkból. Pedig hogy szeretett ott lenni!
Ma a városi múzeum előcsarnokában szomorkodik s csipkés legyezőjét fáradtan ejti ölébe.”

A szent királyasszony szobra. In: Kis Újság, 41. évf. 284. sz. (1928. dec. 14.), 4. – Törzsgyűjtemény

Közben teltek az évek, évtizedek, és a második világégést követően az új ideológiák új államformát hoztak. Erzsébet királyné szobra talán már nem jelentett akkora veszélyt, ezért csendben – egyelőre felirat nélkül – visszahelyezték eredeti helyére. A rehabilitáció pontos dátuma egyelőre nem ismert, de az biztos, hogy jóval 1968 előtt történt. Móricz Virág 1966 tavaszán Bártfán járt, és az élményeit megírta a Magyar Nemzetben.

„A fürdőtelep olyan, mint az Osztrák–Magyar Monarchia területén a századfordulón épült akármelyik. De természetesen szanatórium és villák épültek azóta folyton. A szép parkban ott ül Erzsébet királyné – mindenesetre felirat nélkül. Negyven évet töltött a bártfai múzeumban, mért ne csinosíthatná a kertet egy ilyen szép asszony? A szobrot Donáth mester faragta 1905-ben (sic!), miután a királyné itt töltött egy fürdőszezont a gyógyító vízben.” 

Móricz Virág: Bártfa, a múzeumváros. In: Magyar Nemzet, 22. évf. 84. sz. (1966. ápr. 9.), 5. – Törzsgyűjtemény

9_erzsebet_szobor_ma.jpg

Erzsébet királyné szobra Bártfafürdőn napjainkban. A kép forrása: Puntigán József: Erzsébet királyné és Bártfa – Minden, amit Sisiről tudni érdemes. In. Körkép.sk, 2017. szeptember 20.

Végül felirat is került a szobortalapzatra, és a királyné bronzalakja talán most már végleg békességre lelt a parkban, szemérmesen megbújva a hatalmasra nőtt fák árnyékában.  

Elbe István

A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk további részei:

komment

Híres emberek, nagy csaták, fontos történelmi események, avagy metszetek a Régi Ritkán

2020. december 08. 07:55 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 41. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat negyvenegyedik részében Varga Bernadett, a Régi Nyomtatványok Tára munkatársa a Régi Ritka című digitális tartalomszolgáltatás gyarapodását mutatja be.

Könyvtárunk legújabb, Régi Ritka című digitális tartalomszolgáltatása révén tovább bővült azon különleges dokumentumok köre, amelyek között otthonról is kényelmesen böngészhetünk. A Régi Nyomtatványok Tára anyagából épülő, szándékaink szerint a jövőben folyamatosan gazdagodó adatbázisban elsőként a bibliofil gyűjtő, gróf Apponyi Sándor (1844–1925) jelentős történeti forrásértékkel bíró metszetgyűjteményének mintegy ezer darabját tesszük virtuális közkinccsé.

apponyi_sandor.jpg
Gróf Apponyi Sándor portréja sajátkezű aláírásával. In: Gróf Apponyi Sándor emlékezete, Budapest, Magyar Bibliophil Társaság, 1926. – Régi Noymtatványok Tára

A 16. századtól a 19. századig terjedő időszak magyarországi eseményeinek külföldi recepcióját felvonultató gazdag grafikai anyag egyrészt könyvtárunk nagy adományozójának különálló metszetgyűjteményéből, másrészt világhírű Hungarica-könyvgyűjteményéből származik.
Bár az adományozást rögzítő iratban még szó esett a metszetgyűjtemény katalogizálásáról, a különálló metszetekről Apponyi Sándor életében sajnos nem készült olyan tudományos igényű, ugyanakkor az egyes darabok provenienciáját személyes megjegyzésekkel bemutató feltárás, mint a Hungarica-gyűjteményről. A magyar vonatkozású metszetek feldolgozását azonban a gróf is fontosnak tartotta, hiszen Hungarica-gyűjteményének katalógusában a magyar vonatkozású részletek ismertetése mellett a metszetek felsorolására, helyenként részletes leírására, és olykor a metszeten található feliratok, jelzések rögzítésére is gondot fordított. Azokban az esetekben azonban, amelyekben egy-egy művet különösen sok metszettel illusztráltak, a részletes leírások helyett inkább csak metszetcsoportok közös leírásával találkozunk. A művészjelzések feloldását szintén nem tekintette minden esetben feladatának. A katalógus utolsó, ötödik kötete pedig már csak a legszigorúbb értelemben magyar vonatkozású metszeteket említi, azok részletesebb bemutatása nélkül.
Miután a gyűjtemény 1925-ben a nemzeti könyvtárba került, a kiállítások rendezése, kiadványok szerkesztése során folyamatosan felmerülő képigények újra és újra felhívták a figyelmet egy metszetkatalógus szükségességére. A kötetekben található metszetek esetében így először egy tematikusan rendezett cédulakatalógus készült (a teljesség igénye nélkül), a metszetgyűjteménynél pedig egy számrendi cédulakatalógus. A kétezres évek elején kezdődött el a metszetanyag újabb szempontú feldolgozása, ami minden technikai adatot, megjelenési körülményt, példánysajátosságot igyekezett feltárni, továbbá meghatározta a művészeket, az ábrázolt személyeket és eseményeket, rögzítette a feliratok és szignatúrák szövegét, mindezt kiegészítve a vonatkozó szakirodalommal. A munka során több mint száz olyan metszetet sikerült azonosítani, amelyek a legfrissebb nemzetközi metszetkatalógusokból is hiányoznak. Ilyen például a Fülek 1593-as ostromát ábrázoló lap, amelynek metszője és kiadója Lukas Mayer volt. A feldolgozás eredményei az OSZK interneten hozzáférhető elektronikus katalógusába is bekerültek.

fulek_1593.jpg

Lukas Mayer: Fülek ostroma. Fametszet, 16. sz.  – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A Régi Ritka célja, hogy az elektronikus katalógusban meglévő metaadatokat összekapcsolja a metszetek digitalizált képeivel, így első lépésben mintegy ezer, részletes leírással is ellátott kép válik most elérhetővé.
Új tartalomszolgáltatásunk többszempontú keresőrendszerrel segíti a célzott keresést, de látogatóink különféle tematikus csoportosítás alapján: pl. földrajzi elhelyezkedés (A történelmi Magyarország, Európa, Buda, Pest), műfaj (látkép, városkép, ostromkép, portré), technika (rézmetszet, rézkarc, rézmetszet és rézkarc, fametszet, színezett metszetek), valamint az ábrázolt személyek (külön az uralkodók és vezérek) szerint is válogathatnak. Kiemeltük néhány jelentős metsző (Albrecht Dürer, Johann Sibmacher és Elias Wiedemann) munkáit is. A tájékozódást emellett az egyes metszetek (sokszor új kutatási eredményeket tartalmazó) részletes bibliográfiai adatainak és tartalmi elemeinek megadásával segítjük.

Érdekességek a metszetgyűjteményből

A gyűjtemény több érdekes unikumot tartalmaz. Például a török kiűzését a 16. században többször is megkísérelő, de sajnos mindannyiszor kudarcba fulladt kezdeményezések propagandáját szolgálta az az egyetlen példányban ismert, 1564 után készült fametszet, amely I. Miksa magyar királyt, hadvezérét, Schwendi Lázárt és a híres végvári vitézt, Thury Györgyöt együtt ábrázolja. Történeti ikonográfiánkban nem mondható gyakori esetnek, hogy külföldön ilyen figyelemre méltatták a törökverő vitézeinket.

miksa_lazarus_von_schwendi_thury_gyorgy.jpg

I. Miksa magyar király, Lazarus von Schwendi és Thury György lovasportréja, [S. l.] [s. n.], [post 1564]. Fametszet – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A lengyeli Apponyi-kastély metszetekkel díszített folyosóján függő képek közül különösen érdekes az Esztergom 1594-es ostromát leíró és ábrázoló lap. A híres augsburgi metsző, Dominicus Custos és id. Hans Schultes augsburgi nyomdász közös műve háromnyelvű magyarázó felirataival igazi különlegesség, hiszen a latin és a német szöveg mellett magyar nyelvű leírást is találhatunk rajta. A kép alján, az égtájjelölés mellett jól kivehető szignatúra szerint Dominicus Custos egy bizonyos Ruda János invencióját adta közzé (Joannes Ruda inv[enit] Do[minicus] Custo[s] ex[cudit] Aug[usta Vindelicorum]). Ruda János kassai származású királyi heroldról Custos rézmetszésű portrét is készített, amely ugyancsak megtalálható az Apponyi metszetgyűjteményben.

esztergom_ostroma.jpg

Custos, Dominicus, Ruda János, Esztergom ostroma. Rézmetszet, 1594 után – Régi Nyomtatványok Tára.  Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

Egy németalföldi mester kezétől származó Báthory Zsigmond-arckép e korszak grafikusainak munkamódszereiről árulkodik. Míg a kép Báthory Zsigmondot ábrázolja, a felirat Bethlen Gáborként nevezi meg a fejedelmet. A távolság és a háborús helyzet miatt az autentikus portréfelvételeket nélkülöző rézmetsző- és kiadó vállalkozók könnyen nyúltak vissza az elődök portréihoz, hogy kielégítsék a nemzetközi politika küzdőterére lépő új szereplők iránti érdeklődést.

bathori_zsigmond_portreja.jpg

Crispijn de Passe: Báthori Zsigmond portréja, [S. l.], [s. n.], [1595]. Rézmetszet – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A magyar vonatkozású nyugati irodalom és illusztráció egészét megragadni kívánó gyűjtés nem mellőzhette az e korszakban virágzó karikatúrát sem. Német nyelvű gúnylap beszéli el Kara Musztafa, az 1683-as bécsi ostrom merész, de sikertelen nagyvezírének dicstelen visszatérését Konstantinápolyba megfelelő tendenciózus kommentárral és képpel.

kara_musztafa.jpg

Kara Musztafa sírva vonul Bécstől Konstantinápoly felé. Rézkarc – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A költő-hadvezér Zrínyi Miklós iránti fokozott érdeklődést mutatja az 1663–64-ben megjelenő nagyszámú külföldi nyomtatvány, röplap, újság, haditudósítás, ének, vers, metszet. Ezek közé tartozik a Zrínyi által 1664 februárjában csata közben elfogott „kutyafülű tatár” ábrázolása. Az itt megjelenő képi propaganda él azzal a hatással, amelyet a szörnyek, torzszülöttek bemutatásával kívántak elérni a korszak eseményeinek hírnökei: felhívják a figyelmet a kiválasztottságra, a sorsdöntő eseményekre, a kor meghatározó személyiségeire, itt éppen a vérszomjas ellenséget is legyőző hősre.

tatar_torzszulott.jpg

Tatár torzszülött, [S. l.], [s. n.], [1664]. Rézmetszet – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A 19. század nagy művészeti technikai vívmánya, a litográfia ebben az anyagrészben csak ritkán fordul elő. Az egyiken II. Rákóczi Ferencet rendhagyó módon, a 19. század első felének itáliai utasokra leselkedő banditájaként mutatja be egy angol grafikus.

ii_rakoczi_ferenc.jpg

II. Rákóczi Ferenc derékképe, [S. l.], [s. n.], [1801–1900]. Litográfia – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A metszetekről készült digitális felvételeket jó minőségben és szabad licenc alatt publikáljuk, azaz a forrás megjelölésével szabadon hozzáférhetővé, letölthetővé és felhasználhatóvá tesszük, remélve, hogy az eredetiben csak szigorú kutatási engedéllyel tanulmányozható dokumentumok a lehető legszélesebb közönség számára válnak így elérhetővé. A böngészéshez jó szórakozást kívánunk!

Varga Bernadett (Régi Nyomtatványok Tára)

komment

Erzsébet királyné-szobrok – Arad

2020. december 03. 08:00 - nemzetikonyvtar

Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében. 34. rész

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából ezekből mutatunk be tematikus csoportokba rendezett válogatást.

Arad a vértanúk városa, vagy ahogy Kossuth 1890-ben, a Szabadság-szobor avatására írott üzenetében fogalmazta: „Arad pedig a magyar Golgota”. A hontalan hazafi ezzel a veretes mondatával, az általa küldött fekete szegélyű levélpapírhoz hasonlóan, szimbolikus gyászkeretbe foglalta a Maros-parti települést.
A kiegyezést követően a város gyors ipari és gazdasági fejlődésnek indult, mindamellett az aradi polgárok nem feledkeztek el a szabadságharc itt kivégzett mártírjairól, és amint lehetőség nyílt rá, emlékjelek állításával igyekeztek leróni kegyeletüket. (L. 11. rész)
Körök, egyesületek ápolták az aradi tizenhárom emlékét, ezek közül is kiemelkedett az 1881-ben alapított Kölcsey Egyesület, amely létrehozta az ország legnagyobb 1848-49-es ereklyemúzeumát. (A múzeum tárgyi gazdagságát jól szemlélteti a 2012-ben kiadott kétkötetes Gyűjteményi katalógus).
Arad fejlődését impozáns középületei is mutatták, a gondosan kialakított közterek és parkok közepére emlékjeleket állítottak, amelyek szintén emelték a város rangját, meghatározták identitását.

1_arad_p_5_26.jpg

Arad a XIX. század végén. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár Piarista gyűjtemény. Jelzet: P 5/26.

Erzsébet királyné tragikus halálának híre, valamint a magyar kormány felhívása – az ország többi részéhez hasonlóan – Arad vármegye elöljáróit is cselekvésre késztette. Látszólag a szeretett királyné emlékének megörökítése nem homályosította el az aradi vértanúk tiszteletét, azonban bizonyos megnyilvánulásokban diszkréten mégiscsak kifejezésre jutott, hogy ez a város az osztrák önkény által eltiport szabadságharcunk nemzeti gyászhelye.
Aradon a kolozsvári ünnepséghez képest sokkal visszafogottabb szoboravatásra készültek 1901. szeptember 15-én. A vármegye vezetése, a megyeházának is otthont adó ikerépületek által közrefogott parkban jelölte ki Erzsébet királyné emlékművének helyét.

2_p_5_75.jpg

A vármegyeháza épülete a parkkal. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Piarista gyűjtemény. Jelzet: P 5/75.

„Arad, szeptember 14.

A vármegyeháza kertjében holnap, vasárnap délelőtt fogják egész csendben leleplezni Erzsébet királyné szobrát. […]
Az ország szívében Budapesten felállítandó monumentálisabb alkotást, melynek megteremtése hosszabb időt kíván, sorban előzik meg a nagyobb vidéki városok.
Megyénk vezetősége, mely terhes gondjai mellett a művészet és kegyelet számára is tud perceket szakítani, – sietett az elsők között lenni és ma már ott áll a két impozáns megyeház renaissance homlokzata által armirozott parkban az aradi Erzsébet-emlék.
Három sárga márványból készült lépcső vezet egy félkörű plateaura, melynek közepén kissé modernizált, romános csiszolt sárga márvány obeliszken áll a Zala mintázta mellszobor, melyet a vármegye vezetősége az elmúlt képzőművészeti kiállításon háromezer koronáért vásárolt.
Az obeliszkhez jobbra-balra negyedköralakban csiszolt márványpad csatlakozik, melyet egy-egy stilizált koronában végződő postamens zár le.
A hátteret és oldal környezetet gyönyörű fenyők képezik, melyek természeti szépsége még csak emeli az emlék egyszerű diszkrét és a nagyasszony szelleméhez méltó nemes formáit.
Az emléket Steiner József műépítész az aradi államépítészeti hivatal mérnökének valóban művészi tervei szerint Seidner Miklós kapriorai márványbánya tulajdonos készítette a nemes ügyhöz méltó áldozatkészséggel.”

Az aradi Erzsébet-szobor – az Aradi Közlöny tudósitójától. In: Aradi Közlöny, 16. évf. 210., sz. (1901. szept. 15.), 8. – Törzsgyűjtemény

3_td_88_242_1_godolloi_muzeum.jpg

Erzsébet királyné szobra Aradon. A Gödöllői Városi Múzeum képeslapgyűjteménye. Jelzet: TD 88.242.1. (Köszönjük Kerényi B. Eszter igazgató asszonynak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a képeslap digitális változatát.)

Az avatóünnepet az utolsó pillanatban elhalasztották két nappal, hogy a megyei közgyűlésre érkező bizottsági tagok is részt tudjanak venni a rendezvényen. Ez nem okozott különösebb gondot, hiszen az esemény a nagy nyilvánosság számára nem volt meghirdetve. Így végül a leleplezésre szeptember 17-én, kedden került sor. Az Aradi Közlöny tudósítója ismét kihangsúlyozta, hogy az ünnepség nagyon szerény körülmények között zajlott le.

„Arad, szeptember 17.

Egész csöndben, minden külső ünnepélyesség nélkül leplezték le ma délelőtt Erzsébet királyné gyönyörű mellszobrát a két vármegyeháza közötti parkban. […]
Urbán Iván főispán rövid, de kegyeletes beszédben emlékezett meg a szobor rendeltetéséről, mely boldogult királynénk emlékét van hivatva megörökíteni s ennek kapcsán érintette az adakozók áldozatkészségét, mellyel lehetővé vált e díszes emlék létesítése. Végezetül Aradmegye közönsége nevében átadta a szobrot az alispánnak gondozás, megőrzés végett.
Dálnoki Nagy Lajos dr. alispán köszönettel átvette az emlékművet azon ígérettel, hogy azt gondozni és megőrizni fogja.
Ezzel az ünnepség véget ért.”

A királyné szobra – Leleplezés a vármegyeháza kertjében. In: Aradi Közlöny, 16. évf., 213. sz. (1901. szept. 18.), 6. – Törzsgyűjtemény

Amint a korábbi tudósításból is kiderült, Zala Györgynek ez a munkája – hasonlóan Stróbl Alajos Erzsébet királynéról mintázott mellszobrához – a Magyar Iparművészeti Társulattól megrendelhető műalkotás volt. Az aradi ünnepség után két hónappal ennek a szobornak egy replikáját Veszprémben, majd másfél év múltán egy másikat a Fejér megyei Cecén leplezték le. Sajnos ez utóbbit a történelem vihara elsöpörte, így már csak a Vasárnapi Újságban közölt képről csodálhatjuk meg az emlékművet.

Az impériumváltást az aradi szobrok viszonylag kevés atrocitással megúszták. Talán betudható ez annak is, hogy a többi erdélyi városhoz képest Arad román megszállása néhány hónappal később következett be. Előtte Aradon folytak a román–magyar egyeztető tárgyalások 1918 novemberében, és itt alakult meg 1919 tavaszán Károlyi Gyula ellenkormánya is, amely a megszállást követően Szegedre tette át székhelyét. Azonban Barabás Béla visszaemlékezéséből tudjuk, hogy a trianoni döntést követően az aradi szobrok sem kerülték el a sorsukat.

„A város főpolgármestere 1922. december végén összeíratta az Aradon létező mindazon szobrokat, emléktáblákat, amelyek magyar vonatkozásúak. Összesen 18 ilyen történelmi megörökítés volt a városban s ezek között a vértanúk- és a Kossuth-szobra is. A mérnöki hivatal utasítva lett, hogy azok túlnyomó részét szedje le s a Kultúrpalotába helyezze el.”

Barabás Béla: Emlékirataim. Arad, Corvin Ny., 1929. 241. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Az Erzsébet királyné-szobor későbbi sorsából arra lehet következtetni, hogy a leszerelt műalkotást nem vitték a kultúrpalotába, hanem a vármegyeházán helyezték el. Történt ugyanis, hogy a határ által elválasztott Arad és Csanád vármegye egyezséget kötött bizonyos iratok kicseréléséről. A csere lebonyolítása érdekében 1926 decemberében Makóról teherautóval vitték az iratokat az aradi vármegyeházára.

5_p_5_28.jpg

A vármegyeháza épülete Aradon. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Piarista gyűjtemény. Jelzet: P 5/28.

„Csanádvármegye törvényhatósága részéről Antalffy főjegyző bonyolította le a végrehajtás technikai részét, amennyiben Aradon átvette a Csonkaarad megyét illető iratokat s viszont átadta azokat a csanádmegyei aktákat, amelyek Csanádvármegye elszakított községeire vonatkoztak. Az iratok kicserélésekor a románok kiadták Antalffy főjegyzőnek azt a szobrot is, amely az aradi megyeháza előtt állott, amíg a hódítók el nem távolították. A szobor Zala György szobrászművész munkája és Erzsébet királyné sikerült mellszobra.
A Makóra hozott szoborművet a vármegyei levéltárban helyezték el s valószínűleg a vármegyeháza előtti kertben fogják felállítani.” 

Erzsébet királyné aradi szobrát Makóra hozták. In: Makói Friss Újság, 17. évf., 294. sz. (1926. dec. 25.), 2. – Törzsgyűjtemény

Az iratok mellé ráadásként megkapott szoborral nem nagyon foglalkoztak a vármegyei levéltárban. Maga az alkotó sem érdeklődött a szobor sorsa felől, hiszen ekkortájt sokkal nagyobb kompozíciókon dolgozott. Egy évvel korábban fejezte be Erzsébet királyné központi emlékművét, amelyet végül a főváros vezetése hosszas huzavona után, harmincnégy évvel a szeretett uralkodóné halálát követően, 1932-ben leplezett le az Erzsébet híd pesti oldalán.
Az 1950-es években az aradi Erzsébet királyné-szobor átkerült a makói levéltárból a városi múzeumba és annak raktárában porosodott még négy évtizedig.
Zala György művének „rehabilitációja” 1991. október 31-én következett be Makón. Ugyanis ekkor avatták fel újra nyilvános helyen, a József Attila Múzeum kertjében Erzsébet királyné Aradról 65 évvel korábban áthozott szobrát. A leleplezési ünnepségen részt vett Habsburg Ottó és a fia, Habsburg György is. A helyi sajtó meglehetősen szűkszavúan tudósított az eseményről.

„Makóra az esti órákban érkezett dr. Habsburg Ottó, fia, György főherceg és dr. Ulrich Zitt kíséretében. A fogadás után a városi képviselő-testület ünnepi ülés keretében díszpolgári címet adományozott Habsburg Ottónak, amelyet dr. Sánta Sándor polgármester nyújtott át. A jeles vendég »Magyarország jövője európai szemmel« című előadását nagy tetszéssel fogadták a makóiak. Ezt követően a program a József Attila Múzeum udvarán folytatódott, ahol leleplezte Erzsébet királyné mellszobrát, amelyet Zala György alkotott.”

Habsburg Ottó Csongrád megyében. „Azt hiszem, jó úton vagyunk”. In: Délvilág, 48. évf., 256. sz. (1991. nov. 1.), 2. – Törzsgyűjtemény

6_erzsebet_kiralyne_szobra_makon.jpg

Erzsébet királyné szobra Makón. Forrás: Wikipédia.hu

Elbe István

A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk további részei:

komment

Zwack Unicum – Magyar márkák. 12. rész

2020. december 02. 07:55 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 40. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre hetenként egyet-egyet blogunkban. A sorozat negyvenedik részében Kopcsay Ágnes, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár munkatársa híres magyar márkanevek történetéről szóló összeállításának tizenkettedik folytatását közöljük.

Stühmer, Caola, Orion, Corvin, Közért… Csupa olyan márka, divatosabb szóval brand, amelyről szinte mindenkinek beugrik egy termék, egy logó, egy szlogen. A Zwack Unicumot jelképező „vizesembert”, a vízből kiemelkedő csapzott fejet mindenki ismeri, még az is, aki nem tudja, hogy eredetileg ez az Unicum reklámja volt. Az egykor ismert, sokszor ma is élő márkákat valaha rengeteg plakát hirdette. A cégeknek a kor legnevesebb alkotói dolgoztak. Magyar márkák – magyar plakátok címmel a Plakát- és Kisnyomtatványtár kiállítást tervezett, amely a koronavírus-járvány okozta kényszerű leállás miatt nem valósulhatott meg. Ezért május 20-tól – az OSZK márkanevet erősítve blogsorozatban mutatjuk be a népszerű magyarországi márkákat hirdető archív kincseinket!
A legenda szerint II. József, amikor háziorvosa, dr. Zwack József gyógyszerként, mint emésztést elősegítő orvosságot egy különleges nedűt ajánlott őfelségének, jóízűen megitta és így szólt: „Das ist ein Unicum”. Tudtán kívül így adott nevet a kalapos király a több mint 200 év után is népszerű italnak, a mai napig is titkos recept alapján készülő, negyvenféle gyógynövényből készült gyógynövénylikőrnek.

1_11.jpg

A Zwack Unicum logója

Az ital hamar népszerű lett, és az orvos leszármazottja a mai Erzsébet téren nyitotta meg első gyárát 1840-ben. 1881-ben vették lajstromba első védjegyezett terméküket, a Kincsem likőrt. (A név választása minden bizonnyal nem véletlen, hiszen kevéssel előtte 1876 és 1879 között aratta páratlan sikereit a világszerte ismert magyar ló, Kincsem.) Ezt a likőrt két évvel később követte az Unicum bejegyzése.

2_pkg_en_0387_r1.jpg

Unicum Zwack. Plakát. Jelzet: PKG.én/387/r1 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Unicumot a Zwack család 1790-ből származó titkos receptje alapján készítették. A titok mindig fontos volt az ital története során. Feltalálója állítólag mindenféle hozzávalót rendelt a világ minden tájáról különböző mennyiségekben, hogy ezeknek az ismereteknek a birtokában se lehessen kikövetkeztetni az összetételt és a mennyiségeket. Az államosításkor is sikerült a titkot megőrizni, mert Zwack Béla hamis receptet adott át a gyárat átvevőknek, így hiába gyártották és forgalmazták a későbbiek során Unicum néven az ismert szerelésben az italt, az nem az eredeti volt.

3_pkg_1925_0209.jpg

Zwack Unicum gyomorerősítő. Grafikai plakát. Jelzet: PKG.1925/209 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár; Magyar Digitális Képkönyvtár

Az Unicumot kezdettől fogva gömbölyű palackban forgalmazták, nem véletlenül. A platóni filozófia szerint a gömb ugyanis a tökéletességet jelképezi, amely az ital tökéletességét is szimbolizálja. A címkén eleinte fehér alapon piros kereszt volt. 1899-től kezdve ennek a használati jogáért évente fizetett a cég a Magyar Vöröskereszt Egyesületnek. 1922 után ez a megállapodás megszűnt, ekkor változtatták a kereszt színét aranyra, a hátteret pedig pirosra, és ez így van a mai napig.

4_pkg_en_0386_r1.jpg

Zwack Unicum gyomorerősítő likőr. Grafikai plakát. Jelzet: PKG.én/386/r1 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A telephely nemsokára szűknek bizonyult, s 1892-re épült fel a Soroksári úton a gyárnak a mai napig is helyet adó épület, és itt folytatta működését a Magyar Királyi Szabadalmazott Likőr Különlegességek Gyára. 1895-ben a cég megkapta a nagy rangot jelentő Császári és Királyi Udvari Szállító címet. Közép-Európa egyik legjelentősebb likőr és szeszesitalgyártója volt, amely szerte a világon mindenfelé szállította termékeit számos díjat is elnyerve.

5_pkg_1914e_0743r1.jpg

Zwack J. és Társai. Csász. és kir. udvari szállítók Budapest. Grafikai plakát. Grafikus: Tuszkay Márton és Dezső Alajos. PKG.1914e/743 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár; Magyar Digitális Képkönyvtár

1909-ben született meg a „Vizesember” az Unicum legismertebb reklámja, melyet minden valószínűség szerint Pachl Viktor készített. Ez a reklám annyira népszerűvé vált, hogy a későbbiek során új reklám helyett gyakran ezt alkalmazták. Tárunkban a plakátnak van reprint kiadása 1947-ből, 1956-ból és 1999-ből is. A motívumot gyakran felhasználták teljesen más, leggyakrabban politikai témájú ábrázolásokhoz is.

6_pkg_1914e_0730r1.jpg

Unicum a legjobb gyomorerősítő likőr. Grafikai plakát. Grafikus: Pachl Viktor. Jelzet: PKG.1914e/730/r1. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár; Magyar Digitális Képkönyvtár

A cég a két világháború között a közel 220 féle italt készített, bár a gazdasági világválság természetesen a Zwack cégre is hatással volt. Ebben az időben az élvezeti cikkek piaca jelentősen visszaesett, a szesztilalom bevezetése Amerikában – amit elsősorban a korszakról készült amerikai krimikből ismerünk – drasztikusan csökkentette az exportot. Kevéssé ismert, hogy a veszteségek kompenzálására a gyár izzólámpák és fénycsövek gyártásába kezdett, melyek az Unicum neonreklámjait is megvilágították a korabeli utcákon. Az alábbi, 1938-as árjegyzék érdekessége, hogy minden oldal alján olvasható egy-egy figyelmeztetés, amely arra utal, hogy már ekkoriban is próbálták hamisítani az Unicumot.

 A gyárat 1944-ben súlyos találat érte, ennek ellenére 1945-ben, még a romok között, két helyiségben újra megkezdték a munkát, és nemsokára a gyár újjáépítését is. 1948-ra az üzemet tökéletesen helyreállították, de már nem tudták folytatni a gyártást az államosítás miatt. Tulajdonosaitól ezt a gyárat is kárpótlás nélkül vették el. Az akkori tulajdonosok közül Zwack János és családja még kijutott Amerikába, bátyja, Zwack Béla azonban a feleségével együtt alkalmazottként a gyárban maradt. 1950-ben internálták őket, végül azonban 1955-ben ők is el tudták hagyni Magyarországot. A gyárat több más üzemmel összevonták, az egyik egysége lett 1961-ben a Magyar Likőripari Vállalat öt budapesti gyáregységének. A termékszerkezet természetesen teljesen átalakult.

11_pkg_1956_408.JPG

Meggy gyöngyvér. Grafikus: Szabó E. Jelzet: PKG.1956/407 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Néhány más termék mellett az Unicumot is tovább gyártották. A Zwack család azonban időközben érvényesítette a márkaoltalmat és az állami gyár Magyarországon kívül nem árulhatta a Zwack Unicumot ilyen néven. Így maradt a hamis recept alapján gyártott Unicum keserűlikőr, kizárólag a belpiacon. Érdekes helyzet volt ez, hiszen a Zwack márkanév megszűnt Magyarországon, de az Unicum mégis tovább éltette a hagyományt. A két testvér, Béla és János Milánóban a hatvanas évek közepén kezdte meg ismét a Zwack Unicum gyártását, s az utóbbi fia, Péter 1970-ben lépett be a cég vezetésébe, majd a nyolcvanas évek végén a nagyvállalkozók közül elsőként tért vissza Magyarországra. Üzlettársával 1989-ben megalapította a Zwack Unicum Budapest Kft.-t és vegyes vállalatot hoztak létre az állami irányítású Budapesti Likőripari Vállalattal. A Soroksári úti gyárban megindult a Zwack Unicum gyártása. 1992-ben, a privatizáció során a cég Zwack Péter tulajdonába került, aki megalapította a Zwack Unicum Részvénytársaságot.

2008-ban Zwack Péter átadta gyermekeinek a cég vezetését. Már az ő nevükhöz fűződik több más mellett két új termék létrehozása is. Az Unicum Next ugyanazokból az alapanyagokból készül, mint a klasszikus Zwack Unicum, csak az összetevők arányain és az akoholtartalmon változtattak a gyártás során. Az Unicum Szilva két magyar specialitást egyesít: a Magyarországon őshonos szilvát és az Unicumot. Gyártása során a gyógy- és fűszernövények kivonatából készített párlatot aszaltszilvaágyon pihentetik és – ugyanúgy, mint az eredetit – tölgyfahordóban érlelik.

 A cégnek története során számtalan terméke volt: a listán likőrök, pálinkák és pálinkajellegű szeszes italok találhatók. Számos hagyományos recept és új recept alapján készített italt állítanak elő. Azonban a gyártó és a márka közel 200 éves története során a vezető termék mindvégig az Unicum volt. Ez a máig is titkos recept alapján készülő likőr képviseli a cég termékei közül a legnagyobb eladott mennyiséget, évente hozzávetőleg 3 millió liter gyomorkeserű kerül forgalomba.

19_naptar_12.jpg

Unicum-reklám. In. Régi Magyar Reklámok Zwack Anno 2013. Falinaptár. Jelzet: Naptár.F.2013/76. – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Kopcsay Ágnes (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

A Magyar márkák című sorozatunk további részei: 1. rész: Stühmer; 2. rész: Közért; 3. rész: Orion; 4. rész: Corvin; 5. rész: Ibusz; 6. rész: Modiano; 7. rész: Tungsram; 8. rész: Törley; 9. rész: Dreher; 10. rész: Állatkert; 11. rész: Pick és Herz szalámi

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész

 

komment

Békés István – Ex libris gyűjtők, gyűjtemények. 4. rész

2020. december 01. 08:00 - nemzetikonyvtar

Munkák és napok – és kincsek. 39. rész

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat harminckilencedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Békés Istvánt és gyűjteményét mutatja be.

Békés István (1900–1982) debreceni születésű író, művelődéstörténész, újságíró, szerkesztő. Egy ideig Berlinben élt, majd hazatérve Budapesten a Jövendő (1945–1947) című hetilap szerkesztője, 1949–1951-ben a Vidám Színpad igazgatója lett. Művelődéstörténeti kutatóként az anekdotakinccsel, a ponyvairodalommal foglalkozott. Ismertebb művei: Petőfi nyomában  (dokumentumkötet, 1959), Új magyar anekdotakincs a századfordulótól a felszabadulásig (1962), Magyar ponyva Pitaval (1966). Fordított is, például Erich Kästnert, Vlagyimir Majakovszkij verseit.
Egy ideig ő látta el az 1935-ben megalakuló debreceni Ajtósi Dürer Céh titkári feladatait. Gyűjteményéből Kozma Lajos ex librisekkel vett részt a céh első nagy kiállításán 1935 decemberében a Déri Múzeumban. 1936-ban lemondott a céh titkári posztjáról, a feladatot Réthy István vette át. A céh megalakulásáról, feladatairól részletes írása jelent meg a Magyar Exlibris 1936. évi 1. számában. Ebből idézek:

„Különös sors, hogy Debrecenben bontakoztak ki a két legkultiváltabb grafikai eljárás, a fametszet és a rézkarc európai viszonylatban is az elsők között álló művészei: G. Szabó Kálmán és Vadász Endre, rajtuk kívül pedig egész sora a tehetséges, magas színvonalú és nagytudású grafikusoknak, mint Berki Irma, Bánszki Tamás, Menyhárt József, Nagy Ferenc, Nagy Sándor János, Oláh István, a grafikai eljárások nagymestere, Sennyei Oláh István és a Pestről idekerült kitűnő Petry Béla. Igy aztán természetes, hogy mikor egész Európában, a közeli években, újra felerősödött az ex libris és a kisgrafika gyüjtése, végül egymásra találtak művészek és műbarátok Debrecenben is, ahol annyira megvolt tradició és lehetőség a grafikusművészet megbecsülésére és terjesztésére. […] Igy történt, hogy 1935 áprilisában már 55 meghívó ment ki a debreceni grafikabarátokhoz és művészekhez az összejövetelek látogatására és Nagy József szerkesztésében 1935 májusában megjelent a Magyar Exlibris első száma. Az összejövetelek sűrűbbekké váltak, 1935 őszén gyors egymásutánban három látogatott estén találkoztak már az exlibrisbarátok. Megjelentek a művészek és sikerült még a nyilvánosságtól elvonulni szerető dr. Nyireő István egyetemi m. tanárt, az Egyetemi Könyvtár igazgatóját is belevonni a debreceni exlibrismozgalomba […] Lassankint együtt volt mindenki ezeken az összejöveteleken, aki mint művész, tudós, gyüjtő vagy akár csak érdeklődő a kisgrafika és exlibris terén egyáltalán számításba jöhetett.”

Békés István: Az Ajtósi Dürer Céh keletkezése és feladatai. Magyar Exlibris, 2. évf., 1936. 1. sz., 18–19. – Törzsgyűjtemény

Jó kapcsolatban állt Vadász Endre grafikussal, Vihar az erdőn (1933) című elbeszélő költeményét a művész illusztrálta fametszeteivel. Békés István 1935-ben megjelentetett egy válogatást Vadász ex libriseiből Tiz rézkarc exlibris címmel.

1_kep_vadasz_e_tiz_rezkarc_exl.jpg

Vadász Endre: Tiz rézkarc exlibris, kiad. Békés István, Debrecen, Officina, 1935.

Vadász grafikái közül a Békés István számára készült ex libris humoros jelenetet ábrázol: nagy olló üldöz egy futva menekülő, könyvbe bújt embert.

2_kep_vadasz_endre_1935_exl_b_378.jpg

Vadász Endre rézkarca (1935), Jelzet: Exl.B/378 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Selmeczi (Skonda) Károly 50 exlibrise című kiadványhoz – melyet 1936-ban Réthy István jelentetett meg – Békés írta az előszót. Szerkesztőként kapcsolatban állt Galambos Ferenc jogtanácsossal, bibliográfussal, a Kisgrafika Értesítő folyóirat szerkesztőjével, aki több művészeti vonatkozású cikket küldött neki.
Vadász Endre mellett többek között Toroczkai Oszvald, Mata János, Menyhárt József készített Békés nevére szóló ex librist, fa- és rézmetszetű lapokat, melyek közül néhány fellelhető könyvtárunk Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjteményében. Ezeken jellemző a népies, illetve az erotikus és a művészeti téma (ex libris eroticis, artisticis lapok). Toroczkai Oszvaldról így írt Békés István a Magyar Exlibrisben megjelent, korábban már említett 1936-os cikkében:

„És nincsen közöttünk senki, akinél frissebb és fürgébb szellemű ne volna Toroczkai Oszvald, a háború előtti idők »forradalmas« piktora és grafikusa, aki már 1908-ban elkészítette az első exlibrist Nagy József részére.”

Békés István: Az Ajtósi Dürer Céh keletkezése és feladatai, Magyar Exlibris, 2. évf., 1936/1. sz., 17. – Törzsgyűjtemény

3_kep_toroczkai_oszvald_123_79_exl_b_377.jpg

Toroczkai Oszvald rézkarca, Jelzet: Exl.B/377 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Szoboszlai Mata János költő, filozófus, fametsző népies ábrázolású, Békés István nevére szóló grafikáját így mutatja be Szíj Rezső művelődéstörténész, művészeti író – egy ideig az Országos Széchényi Könyvtár főkönyvtárosa – Mata János 1907–1944 c. könyvében:

„Vonallal keretezett négyszögű mezőben egy öreg kucsmás és csizmás alak néz a bal kezében nyitott könyv lapjaira. Fehér alapon tisztán vonalas eszközökkel megformált metszet. A háttérben lent a debreceni Nagytemplom, előtte magasba nyúló lombos fa. Fölirata: Békés István / könyve […] Dedikáció: Szij Rezsőnek baráti szeretettel 937 márc. 17.”

Szíj Rezső: Mata János 1907–1944, Szenci Molnár Társaság, Budapest, 1995, 30. Törzsgyűjtemény

Mint a leírásból is kitűnik, a példány különlegessége, hogy Szíj Rezső számára dedikált műről van szó. Az OSZK gyűjteménye a dedikálatlan, eredeti fametszetből őriz egy nyomatot.

4_kep_szoboszlai_mata_j_92x72_exl_b_381.jpg

Szoboszlai Mata János fametszete (1937), Jelzet: Exl.B/381 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Békés István ex libris gyűjteménye kiemelt darabjaival többször szerepelt kiállításokon. Hagyatékát, kéziratait a Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtárában őrzik.

Irodalom:

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész

komment
süti beállítások módosítása
Mobil