A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából ezekből mutatunk be tematikus csoportokba rendezett válogatást.

A Habsburg-abszolutizmus korában tilos volt II. Rákóczi Ferenc nevét említeni, vagy megemlékezni róla. A magyar országgyűlés 1715. évi 49. törvénycikkében hazaárulónak, a haza ellenségének nyilvánította Rákóczit és a vele együtt száműzetésben élő társait. A XVIII. század végén, II. József elnémetesítő politikájának nyomása alól szabadulva, a nemzeti öntudat egyik megnyilvánulásaként bontakozott ki a Nagyságos Fejedelem kultusza. A reformkorban még csak izzó parázs a forradalom napjaiban fellángolt, a márciusi ifjak Rákóczit tekintették példaképüknek.

Már 1848-ban megfogalmazódott tehát az a vágy, hogy Rákóczi maradványait hazai földbe helyezzék örök nyugalomra. Az ábrándos lelkesültség megvalósítására azonban még hosszú évtizedeket kellett várni. Elsőként a szultáni szerájból hazatérő Corvina-kutatók (Ipolyi Arnold, Kubinyi Ferenc és Henszlmann Imre) hoztak hírt Rákóczi hamvairól 1862-ben. Majd Thaly Kálmán és társai lelkes kutatóútjai vezettek oda, hogy II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Thököly Imre, Rákóczi József, Bercsényi Miklós, Bercsényiné Csáky Krisztina, Eszterházy Antal és Sibrik Miklós földi maradványai hazatérhettek. 1906. október 23-án a magyar országgyűlés törölte az inkriminált törvénycikknek a bujdosókat megbélyegző részeit, és még ugyanaznap Isztambulban hajóra tették a hamvakat. Október 25-én a gőzös befutott Konstanca kikötőjébe, ahol a koporsókat és a sírköveket a MÁV által biztosított feldíszített különvonatra emelték át. A szerelvény október 27-én reggel 8 óra 20 perckor Orsovánál gördült magyar földre. A Duna-parti kisvárosban a magyar kormány tagjai, élükön Wekerle Sándor miniszterelnökkel ünnepélyes keretek között fogadták a hamvakat. A fellobogózott vonat másnap 8 óra 34 perckor érkezett a Keleti pályaudvarra. A koporsókat díszes hintókra rakták és a gyászmenet a Kerepesi (ez időtől Rákóczi) úton vonult a Szent István-bazilikába, illetve Thököly koporsójával külön a Deák téri evangélikus templomba, amely helyeken a hamvakat néhány órára felravatalozták, hogy a főváros polgárai is leróhassák kegyeletüket. A vonat este 8 órakor indult tovább Kassára, majd Thököly hamvaival Késmárkra. Zrínyi Ilona, Rákóczi és bujdosó társai földi maradványait október 29-én ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra a Szent Erzsébet-dómban. A hamvakat szállító vonat útját Orsovától Kassáig, állomástól állomásig megkülönböztetett figyelemmel kísérték a magyar vasutasok, mindenhol biztosítva a szerelvény szabad áthaladását.
Az országban ezt követően újabb emlékműállítási hullám sepert végig, és a Rákóczi-szabadságharc csatáit jelölő turulmadaras obeliszkek mellett több város kinyilvánította szándékát, hogy ércbe öntve örökíti meg a Nagyságos Fejedelem emlékét.

Zólyom vára az előtte elhaladó gőzössel. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Jelzet: Z 503.

A sors különös fintora, hogy az elsőnek beharangozott négy egész alakos Rákóczi-szobrot egyik magyar városnak sem sikerült akkor felállítania. Beregszászban például 2019. december 17-én vált valóra a 126 éves álom, ekkor avatták fel ugyanis II. Rákóczi Ferenc lovasszobrát.
Hogy mely szobrok mikor valósultak meg, nyomon követhető, ha fellapozzuk Ilyés Gábornak a Rákóczi-emlékekről nemrég megjelent kiváló összeállítását. (Ilyés Gábor: „Hazánk szentje, szabadság vezére”. II. Rákóczi Ferenc és az általa vezetett szabadságharc emlékjelei Borsitól Rodostóig, Nyíregyháza, 2020.) Viszont ahogy a Bereg című hetilap fenti cikkéből is kiderült, Zólyom városa elsőként jeleskedett Rákóczi Ferenc emlékének megörökítésében. Ugyanakkor a szoborállítás érdeme nem a városé, hanem elsősorban a magyar mozdonyvezetőké volt.

Zólyom városa a várral. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Jelzet: Z 499.

A szoboravatás előtt öt nappal már kisebb ünnepség zajlott a műalkotásnak helyet adó Erzsébet parkban.

A fémtokban elhelyezett Mozdonyvezetők Lapja 3. évf. 6. számának címoldala – Törzsgyűjtemény

A fémtokban elhelyezett újság sajnos az utókor számára kevésbé érdekfeszítő híreket közölt a címoldalán. Viszont a pergamenre írt okirat teljes szövegét, amely a szobor keletkezéstörténetét taglalta, a következő lapszámból ismerhetjük meg. Ebből kiderül, hogy a Rákóczi hamvait szállító vonat mozdonyvezetőiben akkor fogalmazódott meg a vágy, hogy maradandó formában róják le kegyeletüket a Nagyságos Fejedelem emléke előtt, amikor az országon áthaladva látták azt a lelkesültséget, amellyel a tömegek a feldíszített szerelvényt fogadták.

A mozdonyvezetők szövetségének tagjaiból megalakult bizottság Mayer Ede akadémiai szobrászművészt kérte fel a műalkotás elkészítésére. A mester 1907. február 12-én bemutatott szobormintáját a Zala György és Telcs Ede részvételével megalakult zsűri kiválónak és kivitelezésre alkalmasnak ítélte.
Az ünnepélyes szoboravatásra 1907. június 2-án 12 órakor került sor az Erzsébet parkban.

Rákóczi Ferenc szobra Zólyomban. In. Új Idők, 13. évf. 24. sz. (1907. jún. 9.), 574. – Törzsgyűjtemény

Az eseményre a Mozdonyvezetők Országos Szövetségének mintegy ötszáz tagja már előző napon különvonaton érkezett meg. A vendégeket a fellobogózott pályaudvaron hatalmas tömeg fogadta élükön a város polgármesterével. Vasárnap délelőtt valamennyi templomban ünnepi istentisztelet volt, ezt követően a mozdonyvezetők szövetsége díszközgyűlést tartott a városháza nagytermében, ahol felolvasták annak az okmánynak a szövegét, amelyet a talapzatba helyeztek. A hazafias érzelmű mozdonyvezetőket Konkoly-Thege Miklós köszöntötte. Tizenegy órakor érkezett meg a képviselőház és a kormány küldöttségének vonata Budapestről. Az országgyűlés tagjait Rakovszky István, a Ház alelnöke vezette. A kereskedelemügyi minisztert, Kossuth Ferencet távollétében Szücs Andor miniszteri titkár képviselte. (Kossuth Ferenc néhány nappal korábban Rozsnyón vett részt apja szobrának a leleplezési ünnepén. L. e blogsorozat 25. részét.)

Amikor a szoborról lehullt a lepel, az evangélikus templom tornyából megszólalt a tárogató.

A zólyomi Rákóczi-szobor. In. Vasárnapi Újság, 54. évf. 23. sz. (1907. jún. 9.), 466. – Elektronikus Periodioka Archívum. A kép forrása: Digitális Képarchívum. Jelzet: DKA-071049

Rákóczi Ferenc szobra. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Piarista gyűjtemény. Jelzet: P 90/207.

Ahogyan az impériumváltás időszakában történelmi és művészeti emlékeink Felvidék-szerte nem kerülhették el sorsukat, ez történt a zólyomi Rákóczi-szoborral is. A műalkotás alig több mint egy évtizedig állhatott az Erzsébet parkban. Eltávolításának (ledöntésének?) körülményeiről nincs pontos adat. Balassa Géza régész professzor visszaemlékezését halála után fia, Balassa Zoltán közölte A Hét című felvidéki lapban. Ennek alapján a helyéről eltávolított szobrot egy zólyomi gazda rejtette el a városháza egyik gazdasági épületében. Balassa Géza 1943-ban szerzett tudomást a szoborról, amikor azt a megbízást kapta, hogy múzeumot rendezzen be Zólyom városában. Ő még úgy tudta, hogy Mayer Ede műalkotása az elrejtést követően teljesen feledésbe merült, de egy 1935-ös újságcikkből kiderül, hogy a közvéleményt a két világháború között is foglalkoztatta a szobor ügye.

Nos a kezdeményezésnek – nem tudni miért – nem lett foganatja, ezért bukkanhatott rá és vehette pártfogásába Balassa Géza a zólyomi városháza félreeső zugában elrejtett szobrot a második világháború vérzivataros esztendeiben. A háború után a professzor irányította a zólyomi vár rekonstrukcióját, ezért a szobrot egészen 1967-ig a vár kápolnájában rejtegette. Egy rövid füleki intermezzo után – talán a dubčeki enyhülés légkörében – eljött a megfelelő pillanat.

Mayer Ede műalkotása Borsiban, Rákóczi szülőháza előtt. A kép forrása: Ellopták II. Rákóczi Ferenc borsi mellszobrát. In. Múlt-kor történelmi magazin, 2013. márc. 1.

Másfajta indulat vezette azoknak az embereknek a kezét, akik 2013. február 28-ról március 1-jére virradóra léptek a tettek mezejére.

Sajnos a rend őrei nem lehettek elég gyorsak, a színesfémtolvajok, a könnyebb értékesíthetőség reményében, a műalkotást négyfelé vágták. Az a szobor, amely átvészelt két háborút és az azt követő vészterhes időket, amelyet féltő kezek óvtak évtizedekig, most az emberi mohóság és primitívség áldozatául esett.
Az emlékművet természetesen helyreállították és ma is megcsodálható Rákóczi borsi szülőháza előtt, a „Magyar Betlehem”-ben.

Elbe István

A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk további részei:

• Millenniumi emlékművek: 1. Hét vidéki emlékmű; 2. Munkács; 3. Nyitra; 4. Dévény; 5. Pannonhalma; 6. Ópusztaszer; 7. Zimony; 8. Brassó; 9. Verecke 1.; 10. Verecke 2.
• Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékművei: 11. Arad 1.; 12. Arad 2.; 13. Zombor; 14. Nagybecskerek; 15. Törökbecse; 16. Kassa; 17. Lőcse; 18. Ompolygyepű; 19. Vízakna; 20. Marosvásárhely; 21. Segesvár 1.; 22. Segesvár 2.; 23. Jósikafalva 1.; 24. Jósikafalva 2.
• Kossuth-szobrok: 25. Rozsnyó; 26. Losonc; 27. Érsekújvár; 28. Nagyszalonta; 29. Nagykároly; 30. Marosvásárhely 1.; 31. Marosvásárhely 2.
• Erzsébet királyné-szobrok: 32. Kolozsvár 1.; 33. Kolozsvár 2.; 34. Arad; 35. Bártfafürdő; 36. Pöstyén
• Rákóczi-emlékek: 38. Zombor

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat negyvenkettedik részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa „Ex libris gyűjtők, gyűjtemények” címmel indított alsorozatában a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Béli Istvánt és gyűjteményét mutatja be.

A székesfehérvári születésű Béli Istvánt (1943–1994) művészetszeretete vezette el a kisgrafika műfajához. A vasesztergályos szakma kitanulása után letette a gépésztechnikusi vizsgát, majd Budafokon helyezkedett el, a Budafoki Élesztőgyár gépésztechnikusa lett. Bekapcsolódva az üzemi kulturális munkába, gyakran rendezett különféle programokat, előadásokat, kiállításokat. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot Moskál Tibor (1930–2014) budafoki grafikusművésszel, aki szervezője és rendezője, sőt kiállító művésze volt az ottani tárlatoknak.
Moskál Tibor közvetítésével tagja lett a Kisgrafika Barátok Körének, ahol művészekre és cseretársakra talált. Ex libris gyűjteményét gyorsan gyarapította: sok művésszel került személyes kapcsolatba, kiterjedt levelezést folytatott magyar és külföldi gyűjtőkkel, számos saját lapot rendelt. A nevére készült grafikák Jeruzsálembe, sőt Grönlandra is eljutottak. Magyar cserepartnerei közül említhető több jogász: Illyés Sándor László, Katona Gábor, Semsey Andor, Réthy István, emellett Kertész Dénes állatorvos, Csányi István orvos, Poór Ferenc pedagógus, oktatásszervező és Arató Antal könyvtáros, könyvtárigazgató. A külföldiek közül ismeretségi körébe tartozott többek között Gianni Mantero, Charles Favet, Jorgen Vils Pedersen, Vagn Clemmensen, John Due Nielsen, Helmer Fogedgaard, Paul Pfister, Klaus Rödel, Lorenz May.
Kisgrafikai gyűjteményének pontos darabszáma nem ismeretes, de megközelítőleg 8–10 ezres nagyságrendű lehetett, melyet országonként, azon belül pedig a művészek neve szerinti rendben tárolt. Téma és alkotó tekintetében mindenféle grafikát gyűjtött, de főleg a hagyományos technikával (fa-, linómetszet és rézkarc) készült munkákat vette be gyűjteményébe.
A magyar művészektől 44 ex libris készült Béli István és családtagjai nevére, melyeknek több mint a fele Moskál Tibor grafikus nevéhez fűződik. Moskál az 1960-as évek második felétől szinte évente készített lapokat Béli Istvánéknak, leggyakrabban fametszet, rézkarc és aquatinta technikával. M. Kiss Pál művészettörténész így jellemezte Moskál művészetét:

Ez figyelhető meg a Béli István és családja nevére szóló Moskál-grafikákon is. A városábrázolások közül a szentendrei Bükkös-patak és a Török-ház szerepel egy-egy korai, 1967-es ex librisen. A későbbiekben Székesfehérvár múltja, történelme, nevezetes épületei fordulnak elő a leggyakrabban: a díszkút, az ottani templomok, Szent István kőszarkofágja, egyéb műemlékek, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybulla (1222).

Moskál Tibor fametszete, Székesfehérvár (1973). Jelzet: Exl.B/831 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Gorsium (a mai Tác) római kori romjait ókori agyaglámpás idézi.

Moskál Tibor fametszete, Gorsium (1977). Jelzet: Exl.B/392 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Pécsről Jakováli Hasszán dzsámija, Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt török építészeti emléke került megörökítésre. Az egyéb motívumok közül faragott juhászkampó, görög vázakép, busómaszk, szőlő, akvárium, koronás címerpajzs szerepel. A „BUÉK PF 1981 Béli család” feliratú újévi lapon galamb és miskakancsó látható.

Moskál Tibor rézkarca, görög vázakép (1970), Forrás: Frederikshavn Kunstmuseum & Exlibrissamling (Dánia) ex libris gyűjteménye

Moskál után a legtöbb ex librist készítő Fery Antal és Perei Zoltán mellett Varga Nándor Lajos, Tempinszky István, Csimma Jenő, Nechánszky József grafikusok alkottak egy-két ex librist Béli István és családtagjai számára.

Perei Zoltán fametszete. Forrás: Kisgrafika különszám, 1997, 3. p. – Törzsgyűjtemény

Fery Antal szerencsi fametsző lapjain székesfehérvári vonatkozású műemlékek és szoborábrázolások jellemzők: Kálmáncsehi Domonkos szobra a Szent Anna-kápolnával, Szent István király lovas szobra a város címerével. Utóbbi látható az alábbi, 1976-ban készült fametszeten.

Fery Antal fametszete (1976), Jelzet: Exl.B/832 – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár

Fery portrégrafikái közt Varkocs György székesfehérvári várkapitány, Wathay Ferenc végvári vitéz, énekszerző arcképe szerepel, de megelevenedik Arany János portréja is a nagyszalontai toronnyal.
Béli Istvánt művészetszeretete arra vezette, hogy maga is elsajátította a magas- és mélynyomás technológiáját, több saját kivitelezésű alkalmi lappal, ex librisszel bővítve cserelapjai számát.
A műpártoló halála évében, 1994-ben Moskál Tibor in memoriam grafikával búcsúzott budafoki barátjától, szimbolikusan ábrázolva azokat a motívumokat, amelyek utalnak Béli István életére: az esztergaszív, a tolómérő, egy székesfehérvári kis templom épülete és egy szál virág, amit Béli megpróbált linóleumba metszeni. Egy élet üzenete – egyetlen kisgrafikába sűrítve.

Irodalom:

• Béli István levele Réthy Istvánhoz, a KBK titkárához, 1975. XI. 19., KBK Irattár
• Fery Antal élete, munkássága, alkotásainak jegyzéke, szerk. Fery Veronika, Miskolc, Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság, 2005, 61., 75–76., 87., 115.
• Király Zoltán: Béli István (1943–1994), Kisgrafika,1997. különszám, 2–3.
• Moskál Tibor grafikai alkotásjegyzéke, ex librisek és alkalmi grafikák, összeáll: Király Zoltán és Moskál Tibor, Budapest, 2009.
• Vasné dr. Tóth Kornélia: Béli István (1943–1994). In. Uő.: Múltunk neves ex libris gyűjtői, lexikon, Budapest, Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület, 2019, 27–28.

Vasné dr. Tóth Kornélia (Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár)
 

Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész

A Munkák és napok – és kincsek című sorozatunk további részei: 1. rész; 2. rész; 3. rész; 4. rész; 5. rész; 6. rész; 7. rész; 8. rész; 9. rész; 10. rész; 11. rész; 12. rész; 13. rész; 14. rész; 15. rész; 16. rész; 17. rész; 18. rész; 19. rész; 20. rész; 21. rész; 22. rész; 23. rész; 24. rész; 25. rész; 26. rész; 27. rész; 28. rész; 29. rész; 30. rész; 31. rész; 32. rész; 33. rész; 34. rész; 35. rész; 36. rész; 37. rész; 38. rész; 39. rész; 40. rész; 41. rész; 42. rész; 43. rész; 44. rész; 45. rész; 46. rész; 47. rész; 48. rész; 49. rész; 50. rész; 51. rész; 52. rész; 53. rész; 54. rész; 55. rész; 56. rész; 57. rész; 58. rész; 59. rész; 60. rész; 61. rész; 62. rész; 63. rész; 64. rész; 65. rész; 66. rész; 67. rész; 68. rész; 69. rész; 70. rész; 71. rész; 72. rész; 73. rész; 74. rész; 75. rész; 76. rész; 77. rész; 78. rész; 79. rész; 80. rész; 81. rész; 82. rész; 83. rész

Karácsonyhoz közeledvén az ünnep és az időjárás is sokszor a négy fal közé szorítja az embereket. A rendkívüli járványhelyzet ezt még jobban megerősíti. A korlátozó intézkedések miatt az olvasók személyesen nem tudnak bejutni a könyvtárakba, de azért szolgáltatásaink nem szünetelnek. A világhálón keresztül még inkább igyekszünk kielégíteni az olvasó gyerekek és felnőttek igényeit. Ezért egy rövid összeállítást ajánlunk a Magyar Elektronikus Könyvtárból, ahonnan teljes könyveket tölthetnek le az érdeklődők különböző formátumokban. Ezeket nemcsak a számítógép képernyőjén, de akár egy tableten vagy okos telefonon is olvashatják kicsik és nagyok egyaránt, bár hosszabb elektronikus szövegek olvasására igazából az e-könyv olvasók a legalkalmasabbak. Az olvasnivalók mellett néhány hangoskönyvet is ajánlunk, amely bármely mobileszközbe betölthető és akár vezetés vagy séta közben is hallgatható. Folytatjuk ajánlónkat.

Nagyobbaknak ajánljuk

Jerome K. Jerome: Egy naplopó tűnődései, ford. Karinthy Frigyes, Karinthy Emma, Budapest, Világirodalom, 1920. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Az angol író és publicista 1886-ban megjelent humoros írásai Karinthy Frigyes és nővére fordításában 1920-ban láttak napvilágot magyarul.

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem. Képek a középiskolából, Budapest, Dick, [1916] – Magyar Elektronikus Könyvtár

A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. Részletekben készült karcolatfüzér, mint az Így írtok ti. Első megjelenése óta változatlan gyönyörűséget szerez felnőtt és fiatal új meg új nemzedékének. Ez a digitális változat az 1916-os kiadásból készült, az eredeti szöveggel, amelyet az I. világháború után politikai okokból módosítottak.

Anthony Milestone [Mihályi Antal]: A szkarabeusz titka, Üllő, Regun-Press, [2009] – Magyar Elektronikus Könyvtár

A kalandregény kezdete az egyiptomi Ó-Birodalomba nyúlik vissza, majd Egyiptom történelmének néhány szakaszán keresztül (amelyek az egyiptológia alapján hiteles történelmi hátteret mutatnak be) a jelenkorban folytatódik. A történet meghallgatható hangoskönyvként is.

Remete Farkas László Régi, szentestei vacsorák böjtös főétkei, süteményei című online szakácskönyvében a szentestei főfogások, sütemények és kiegészítő étkek „kerülnek terítékre. Ezek között is csak az „olyan böjtösök”, amelyeket az egyszerű köznép is könnyen elkészíthetett. Ezért, a bemutatott ételek – a bors kivételével – csak olyan fűszereket és egyéb alapanyagokat tartalmaznak, amelyek a Kárpát-medencében megtermelhettek, begyűjthettek.

Szegedi halászlé. Országalbum – Digitális Képarchívum. Jelzet: DKA-074691

Szász Imre kottagrafikus Karácsonyi énekek című online gyűjteményében népszerű karácsonyi énekeink szövegei és kottái is segítik a közös éneklést.

Betlehem, Betlehem. In. Szász Imre (szerk.): Karácsonyi énekek, MEK-kiadás, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Gárdonyi Géza életművének tetemes részét képezik gyermekirodalmi művei és ifjúsági írásai. Pályáját népiskolai tanítóként kezdte és csak néhány évvel később lett főfoglalkozású író és újságíró. Nagyapó tréfái című népszerű könyvében rövid, tanulságos történetek és játékok leírásait olvashatjuk.

Gárdonyi Géza: Nagyapó tréfái, Budapest, Singer és Wolfner, 1913. [Második kiadás] Címlap – Magyar Elektronikus Könyvtár

Regösök (Garabonc, Zala m., 1899). A kép forrása: Regölés-szócikk. In. Magyar néprajzi lexikon, főszerk.: Ortutay Gyula, Budapest, Akadémiai, 1977–1982. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Bálint Sándor néprajztudós Karácsony, húsvét, pünkösd című munkája „az egyházi év legnagyobb ünnepeihez, lényegében tehát a Jézus evangéliumi életétől ihletett ünneplő hagyománynak, családi devociónak és közösségi, társadalmi kultusznak, továbbá a mindennapi élet liturgikus eredetű (paraliturgikus) képzetkörének áttekintése.”

Magyar Elektronikus Könyvtár

Ajánlónk első része itt olvasható.

Karácsonyhoz közeledvén az ünnep és az időjárás is sokszor a négy fal közé szorítja az embereket. A rendkívüli járványhelyzet ezt még jobban megerősíti. A korlátozó intézkedések miatt az olvasók személyesen nem tudnak bejutni a könyvtárakba, de azért szolgáltatásaink nem szünetelnek. A világhálón keresztül még inkább igyekszünk kielégíteni az olvasó gyerekek és felnőttek igényeit. Ezért egy rövid összeállítást ajánlunk a Magyar Elektronikus Könyvtárból, ahonnan teljes könyveket tölthetnek le az érdeklődők különböző formátumokban. Ezeket nemcsak a számítógép képernyőjén, de akár egy tableten vagy okos telefonon is olvashatják kicsik és nagyok egyaránt, bár hosszabb elektronikus szövegek olvasására igazából az e-könyv olvasók a legalkalmasabbak. Az olvasnivalók mellett néhány hangoskönyvet is ajánlunk, amely bármely mobileszközbe betölthető és akár vezetés vagy séta közben is hallgatható. Lássuk az ajánlatainkat.

Kisebbeknek ajánljuk

Nagyanyó meséi, ford.: Győry Ilona, Budapest, Tolnai Ny., [1935] – Magyar Elektronikus Könyvtár

A Nagyanyó meséi című nagyobb gyerekeknek szóló mesekönyv a két világháború között jelent meg több mint tíz nyelven, másfél millió kötetben. E-könyv formátumokban is letölthető, így bármely mobil eszközön, bárhol olvasható.

Sanyi Manó könyve és számos más kacagtató történet, összegyűjtötte Mikes Lajos, Budapest, Tolnai, [1928] – Magyar Elektronikus Könyvtár

A békés természetű, vidám Sanyi manót kíváncsisága, szeleburdisága, ártalmatlan tréfái olykor rémes kalandokba sodorják. Egyik alkalommal darázsnénit haragítja magára, mert seprűjével fölbolygatja a békésen szundikáló darazsak nyugalmát (A darázsnéni), másik alkalommal a vasorrú bába áll bosszút rajta, amiért elemeli drágakőként ragyogó hamuját (A vasorrú bába drágakövei). Huhu varázslóval két ízben is összetűzésbe kerül és különc szomszédja alaposan megleckézteti.
A II. világháború előtt alkotott író, újságíró vidám meséi többféle formátumban letölthetők, olvashatók, de akár meg is hallgathatók hangoskönyvként MP3 formátumban.

Karácsonyi emlékek. Hangoskönyv-antológia, szerkesztő, felolvasó: Ambrus Attila József, [Pécs], [Magánkiad.], [2017] – Magyar Elektronikus Könyvtár

Hangoskönyvként Ambrus Attila József pécsi könyvtáros előadásában hallgathatjuk meg klasszikus magyar és külföldi szerzők karácsonyi témájú írásait:

Berg Judit: Mesék a Tejúton túlról, Budapest, Pagony, 2007. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Kalandos, izgalmas utazás nagy óvodásoknak és kisiskolásoknak az IBBY-díjas Berg Judittól és az Aranyvackor-díjas Gévai Csillától! Egy kisfiú, Bojti, és egy kislány, Tücsök, csúnyán összevesznek a játszótéren. Addig-addig ráncigálják Bojti új biciklijét, amíg az elragadja őket, és elrepíti a két gyereket a Tejúton túlra, egy egészen különös, ismeretlen világba.

Magyar Elektronikus Könyvtár

Ajánlónk folytatása itt olvasható.

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából ezekből mutatunk be tematikus csoportokba rendezett válogatást.

A Felvidék másik híres fürdője, a Nyitra megyei Pöstyén Bártfafürdővel több szempontból is felvette a versenyt, sőt bizonyos adottságai (például előnyösebb földrajzi fekvése) miatt le is körözte azt. A fürdőt a Vág folyó kanyarulatai által kialakított szigeten építette ki a terület tulajdonosa, Erdődy Ferenc gróf. A főúr ugyanis megfigyelte, hogy a környékbeli halászok és földművesek a 67–70 °C-on feltörő gyógyvizekben és azok iszapjában hatásosan gyógyítják sebeiket és ízületi bántalmaikat.

Pöstyénfürdő látképe madártávlatból. In: Pöstyén-fürdő, Csehszlovákia. [Prága], [Schulz], 1931. – Törzsgyűjtemény

A genfi tragédia után Pöstyén úri közönsége is szervezkedni kezdett, hogy a szeretett királynénak méltó emléket állítson. Az emlékpark kialakításának helyszíne egy lebontásra ítélt régi kápolna helyére és környezetére esett.

Az új kápolna Pöstyénfürdőn. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Piarista gyűjtemény. Jelzet: 46/145.

Az események gyorsan haladtak előre, mert egy bő fél év múlva az újságolvasó közönség már pontosabb információkat kaphatott a pöstyéni Erzsébet-emlékpark kialakításának állásáról. Egyrészt kiderült az is, hogy a pöstyéniek sem kívántak élni a Magyar Iparművészeti Társulat által kínált lehetőséggel, hanem Jankovits Gyula szobrászt kérték fel Erzsébet királyné emlékművének megalkotására. Az alábbi újságcikkből az is kiderül, hogy a korábbi hírekkel ellentétben a szobor nem ércből, hanem márványból készült.

Fodor Kálmán főorvos neje, Berchtold Jozefin grófnő az új kápolna építési alapjának gyarapításához hasonlóan ismét lelkes adománygyűjtésbe kezdett. A fürdővendégek szórakoztatására 1900. július 22-én parkünnepélyt és ezen belül művészestélyt szervezett. A teljes bevétel, mintegy 2500 korona, a szoboralapot gazdagította.

Egy évre rá, az újabb fürdőidényben, az „akciót” megismételték. Most már a szobormintát a véglegesnek szánt helyen is bemutatták.

Jankovits Gyula alkotásának gipsz-modellje Pöstyénben, az Erzsébet-parkban. Erdődy Imréné felvétele. In: Vasárnapi Újság, 48. évf. 29. sz. (1901. júl. 21.), 471. – Elektronikus Periodika Archívum; A kép forrása: Digitális Képarchívum. Jelzet: DKA-064901

A szobor ünnepélyes leleplezését a következő fürdőidényre tervezték.

Erzsébet királyné szobra Pöstyénben. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Piarista gyűjtemény. Jelzet: 46/161.

Az ünnepre Budapestről, Bécsből, Pozsonyból és a környék városaiból is sokan érkeztek. A vendégeket Winter Sándor és Lajos fürdőigazgatók fogadták. Az ünnepi istentiszteletek után a több száz főnyi közönség a parkba vonult.

Az Erzsébet királyné park a szoborral. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Jelzet: P 2346.

A korábbi részekben bemutatott szoboravatókhoz képest a leleplezési ünnep Pöstyénben bizonyos szempontból másképp zajlott. A monarchia időszakában a fürdőhelyek a szolid polgári kikapcsolódás helyszínei voltak. Ezért nemcsak a gyógyulni vágyok keresték fel ezeket a településeket, hanem a polgári középosztály és az arisztokrácia egy része is, akik kifejezetten pihenni és szórakozni akartak. Ha végigolvassuk az 1902. augusztus 10-i esti rendezvény szervezőinek a Nyitramegyei Közlönybe eljuttatott felhívását, meglepő kontrasztot találunk az Erzsébet királyné szobrának délelőtti leleplezése és a délutántól kezdődő programok között.

A díszmenetre befizető szájtátó közönségnek kétnyelvű sillabuszt is osztogattak, hogy könnyebben felismerjék Mátyás király vadászatának résztvevőit.

Mátyás király visszatérte a vadászatról. A díszmenet résztvevőinek felsorolása. Kisnyomtatvány – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Jelzet: Kny. C 15.693.

A szobor impériumváltást követő sorsáról nem sokat tudunk. Közvetett forrásokban is csak annyi áll, hogy eltávolították. A rendszerváltásig nagy valószínűséggel egy múzeum raktárában porosodott. Jankovits Gyula alkotását az 1990-es években restaurálták és újra köztéren állították fel, de nem az eredeti helyén. Napjainkban a Pöstyénbe látogatók, az Irma-fürdő oldalában egy esetlen, kisméretű talapzaton csodálhatják meg Erzsébet királyné márvány mellszobrát.

Az Irma-fürdő Pöstyénben. A kép bal oldalán, az épület sarkában látható Erzsébet királyné szobra. A kép forrása: Díjat nyert a pöstyéni Irma Gyógyfürdő, 2017. május 3. In: turizmus.com 

Elbe István

A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk további részei:

• Millenniumi emlékművek: Hét vidéki emlékmű; 2. Munkács; 3. Nyitra; 4. Dévény; 5. Pannonhalma; 6. Ópusztaszer; 7. Zimony; 8. Brassó; 9. Verecke 1.; 10. Verecke 2.
• Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékművei: Arad 1.; 12. Arad 2.; 13. Zombor; 14. Nagybecskerek; 15. Törökbecse; 16. Kassa; 17. Lőcse; 18. Ompolygyepű; 19. Vízakna; 20. Marosvásárhely; 21. Segesvár 1.; 22. Segesvár 2.; 23. Jósikafalva 1.; 24. Jósikafalva 2.
• Kossuth-szobrok: Rozsnyó; 26. Losonc; 27. Érsekújvár; 28. Nagyszalonta; 29. Nagykároly; 30. Marosvásárhely 1.; 31. Marosvásárhely 2.
• Erzsébet királyné-szobrok: 32. rész: Kolozsvár 1.; 33. rész: Kolozsvár 2.; 34. rész: Arad; 35. rész: Bártfafürdő

Tíz évvel ezelőtt, 2010. december 16-án szép számú érdeklődő várta a Szentháromság-téren és a Halászbástyán, hogy a nagyszabású harangrekonstrukciós program keretében, a passaui Perner műhelyből visszaérkezzen a Mátyás-templom négy új és két felújított harangja.

Kivilágított kamionon érkeznek a megújult harangok a templom elé. A szállítást a DHL Magyarország jelképes 1 forintért vállalta

2009 és 2011 között a Magyar Mozgóképkincs Megismertetéséért Alapítvány és az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára két éven keresztül dokumentálta a budavári Nagyboldogasszony-templom harangjainak újjászületését. A két történelmi harang elszállítását Passauba, ahol megtisztították és áthangolták őket, az új harangok öntési munkálatait a passaui Perner műhelyben, az új és megújult harangok ünnepi visszaérkezését, a 2011. január 23-i harangszentelési ünnepséget, melyet Erdő Péter bíboros végzett, majd a beemelésüket és beépítésüket az új tölgyfa harangszékbe.

A négy új és két felújított harangot egy hónapig az érdeklődők közelről tekinthették meg a Mátyás-templom előtt

A harangok hivatalos első megszólalása 2011. április 23-án, nagyszombaton éjjel, a feltámadási szertartáson történt.

A megújult, egyedülálló technikával készült elleningás fa harangszék

A 4500 kg-os Krisztus harang (Nagyharang) a II. világháborúban rekvirált 5900 kg-os harang helyett készült. A 3230 kg-os felújított Szent Károly harangot Walser Ferenc mester öntötte 1891-ben. A 2000 kg-os XII. Piusz pápa harang különleges hangzású, új harang. Az 1500 kg-os II. János Pál pápa harang, új harang. A templom legrégebbi harangja a 900 kg-os felújított Szentháromság harang, amelyet Zechenter Antal öntött. az 1723-as nagy budavári tűzvész után. Az 110 kg-os új Szent Margit lélekharang a pasaui Perner műhely ajándéka.

A megsemmisült történelmi harangok rekonstrukciója és lengéscsillapító szerkezet elhelyezése a Mátyás-templomban. Plakátrészlet

A képi dokumentáció mellett az egyórás filmösszeállításban, melynek megvalósítását a Budavári Önkormányzat támogatta, részleteket láthatunk a Mátéffy Balázzsal készült interjúból, aki a templom akkori igazgatója és a harangrekonstrukció koordinátora volt, a tervezéstől a „plenum”-ig, azaz a hat harang együttes megszólalásáig.

A Mátyás-templom harangjainak rekonstrukciója. Filmösszeállítás 

Rendező: Hanák Gábor
Operatőr: Ballagó Gergely, Petrik András
Vágó: Hanák Luca
Szakértő: Mátéffy Balázs
Munkatársak: Ács László, Baumgartner Bernadette, Bánfalvi Adrienne, Csentei Réka, Hajdu Lászlóné, Lukács Bea, Nyíri Béla, Nagy Gábor Tamás, Stráner Zoltán, Szepesi Csilla, Szécsényi Anikó, Váczi Márta

Lukács Bea, Hanák Luca (Történeti Fénykép- és Videótár)

Széchényi Ferenc, a mecénás. Czetter Sámuel rézmetszete, 1799. In. Vályi András: Magyar Országnak leírása. 3. köt. Budán 1799. – Törzsgyűjtemény

Amikor Széchényi a nemzeti könyvtár megalapítása előtt könyvgyűjteménye nyomtatott katalógusát kiadta, s azokat saját költségén megküldte magyarországi és európai íróknak, tudósoknak, főuraknak, egyházi és közéleti embereknek, városoknak, vármegyéknek, a katalógushoz mellékelt rövid latin nyelvű kísérőlevelében azt kérte a címzettektől, hogy „egy ívrét papíron, saját kezű, tetszés szerinti nyelven írt rövid levélben” értesítsék őt „a mutató kézhezvételéről”. A válaszlevelek, melyeket Széchényi gondosan egybegyűjtve megőrzött, a nemzeti könyvtár megalapítását üdvözlik és Széchényi nagylelkű, hazafias gesztusát méltatják. Ezek az írások hitelesen tükrözik Széchényi korszakos tettének korabeli társadalmi fogadtatását és Széchényi személyének megítélését kortársai körében. Önzetlen, nemes hazafiságát, nagylelkűségét hangsúlyozzák, amellyel a magyar kultúrának, tudományoknak, sőt a magyar nyelv és az egész magyar nemzet fejlődésének rendkívüli ösztönzést adott. Idézzünk belőlük néhány gondolatot. Baróti Szabó Dávid így írt Széchényi Ferencnek:

Decsy Sámuel levelében az alábbi sorokat olvashatjuk:

Decsy Sámuel – Széchényi Ferencnek, Bécs 1802. december 15. Kézirat – Kézirattár, Levelestár

Az erdélyi Aranka György is levélben üdvözölte Széchényi Ferencet:

Aranka György levele Széchényi Ferencnek, Marosvásárhely 1803. március 12. Kézirat – Kézirattár, Levelestár

Debrecen városa így fogalmazott ünnepélyes köszöntő levelében:

Debrecen város levele Széchényi Ferenchez, 1807. november 9. Kézirat – Kézirattár, Levelestár

Széchényi tettét a kortársak úgy ítélik meg, hogy könyvtára megalapításával Magyarország művelődésében Mátyás uralkodásához hasonló virágkor fog beköszönteni, Mátyás dicsőséges Corvina könyvtárának újjáéledését látják a most létrejött nemzeti intézményben, Széchényi Ferenc személyét pedig jelképesen Hunyadi Mátyással azonosítják, illetve az ő folytatását látják benne. Bereg vármegye köszöntőlevelében éppúgy ezt a hasonlatot olvashatjuk – „a Nagy Méltóságod Személyében öltözött Második Hunyady Mátyás”–, mint a szlovák evangélikus lelkész és könyvgyűjtő, Juraj Ribay soraiban:

Juraj Ribay levele Széchényi Ferencnek, Torzsa, 1805. augusztus 10. Kézirat – Kézirattár, Fol. Boh. Slav. 9.

A katalógus köteteit Széchényi Ferenc mindhárom fiának, Lajosnak, Pálnak, Istvánnak is megküldte, akiket ezzel későbbi életük során a hazafias példa követésére és további gyarapításra kívánt ösztönözni. A legkisebb fiú, az ekkor nyolcéves István nevelője, Liebenberg János segítségével szép iskolás írással írt udvarias levélben köszöni meg a küldeményt és ígéri, iparkodni fog, hogy atyja példáját majdan kövesse, s ő is a Haza boldogságát, amennyire tőle telik, előmozdítsa. És valóban ő, a legnagyobb magyar lesz az apai örökség tovább folytatója, a magyar kultúrának és művelődésnek csak Széchényi Ferenchez mérhető mecénása és adományozója.

Széchenyi István levele édesapjának, Széchényi Ferencnek Pest, 1803. december 26. Kézirat – Kézirattár, Levelestár

Széchényi Ferenc, a korabeli magyarországi kulturális élet egyik legnagyobb mecénásként sohasem „gyakorolt kegyet” leereszkedő módon, hogy saját hírnevét növelje, hanem hozzáértően nagyon jól tudta, mit és miért támogat, és mindezt a legnagyobb önzetlenséggel és szerénységgel tette. Általában azt kérte a műveiket neki ajánló hálás szerzőktől, hogy nevét ne említsék, személyét ne dicsőítsék. A neves történésznek, Kovachich Márton Györgynek, aki szintén neki kívánta ajánlani egy munkáját, ezt írta 1798-ban:

Széchényi Ferenc ezt a szellemiséget örökítette tovább fiai számára is. Három évvel halála előtt Széchenyi Istvánhoz intézett híres levelében szinte végrendelet-szerűen foglalja össze intelmeit legkedvesebb gyermeke számára:

Ugyanebben a szellemben fogalmaz később a fiú, Széchenyi István, amikor unokahúgának, Széchényi Júliának összefoglalja életelveit egy 1829-ben írott levelében.

Apa és fia – a magyar nemzeti művelődés és polgári fejlődés két, csak egymáshoz mérhető előmozdítója és mecénása. Életművük nem választható el egymástól, hanem szerves folytatása egymásnak.

Gróf Széchenyi István. Doby Jenő metszete Friedrich Amerling festménye nyomán – Térkép, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A közhiedelem úgy tartja, Széchényi Ferenc halála valamilyen módon összekapcsolódik a Lánchíd tervének felmerülésével. E szerint Széchenyi István 1820 decemberében az erős jégzajlás miatt nem tudott átkelni a Dunán, és részt venni atyja temetésén, s ezt követően tette első kijelentését a Lánchídról barátjának, Brudern József bárónak 1821. január 4-én:

Valójában Széchenyi István édesatyja halálakor vidéken tartózkodott Bihar megyében. Diószegen írja be naplójába 1820. december 20-án, „szeretett édesatyám 1820. december 13-án reggel negyed tízkor halt meg.” A halálhír tehát egy héttel később jutott csak el hozzá. Ekkor Széchényi Ferencet már két napja eltemették. December 15-én vitték Bécsből Cenkre és 18-án helyezték végső nyugovóra végakarata szerint a családi sírboltban. Széchenyi István december 29-én érkezett vissza Pestre és január 1-i naplóbejegyzéséből megtudjuk, hogy Bécsbe indulna, de napok óta itt vesztegel, mert nem tud Budára átjutni a jégzajlás miatt. Azonban talán mégis azt mondhatjuk, nem véletlen, hogy a 29 évesen még javában útját és hivatását kereső Széchenyi éppen édesapja halála után tette ezt a fontos kijelentést öt évvel az akadémiai felajánlása előtt. Január 7-én érkezik meg Bécsbe, atyja házába, ahol:

Deák Eszter

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából ezekből mutatunk be tematikus csoportokba rendezett válogatást.

Bártfafürdő az egykori Sáros vármegyében, a történelmi múltú várostól, Bártfától néhány kilométerre északra, a lengyel határ közelében fekszik.

Blogsorozatunkban még nem volt arra példa, hogy a képeslapra írt szövegre felhívtuk volna a figyelmet. Most azonban kivételt teszünk, mert a levelezőlap érdekes információt tartalmaz. A Hamza Ella úrhölgynek írt szövegből kiderül ugyanis, hogy nénje alig néhány hónappal az orosz betörést követően, 1915 augusztusában Bártfafürdőn nyaralt. (A cári orosz katonaság az Uzsoki-hágón betörve 1914 őszétől 1915 tavaszáig megszállva tartott több északkelet-magyarországi települést, többek között Bártfafürdőt és környékét is.) Az első világháború kezdetén még izgalmas, ugyanakkor megrázó élményt jelentett egy valóságos csata helyszínének meglátogatása, egy romba dőlt falu, egy drótsövényakadály vagy éppen egy friss katonatemető látványa. (A levél a képeslap hátoldalán kezdődik.)

Erzsébet királyné 1895 júliusában három hetet töltött Bártfafürdőn, de a magyar sajtó a hírt már hetekkel előtte beharangozta. Magyarország polgárai örömmel vették tudomásul, hogy Sissi hazai fürdőhelyen kívánja gyógykezeltetni magát. A városkában valóságos diadalmenettel fogadták és lesték minden mozdulatát. Később azokat a helyeket, ahol lakott, vagy ahol sétált és ivott az ásványvízforrásból, táblával jelölték meg, vagy róla nevezték el. A Deák-szálloda falára emléktábla került, és a kegytárgyként megőrzött ivópoharának valóságos kis emléket emeltek.

Az Erzsébet királyné-körút Bártfafürdőn. Képeslap – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: B 1921.

Ezért sem meglepő, hogy tragikus halála után néhány évre a fővárosi sajtó már bártfafürdői emlékszobra felállításának tervéről tudósított.

Az alig néhány hónapja kinevezett főispán, Dr. Bárdossy Jenő indítványát az 1901. augusztus 11-i vármegyei közgyűlésen tette. A fellelkesült sárosiak nem elégedtek meg a Magyar Iparművészeti Társulatnál kapható, öntésre kész szoborral, hanem a hagyományos utat követték: szoborbizottságot alakítottak – melynek elnökéül a főispánt kérték fel – és adakozást hirdettek. A szoboralap meglehetősen gyorsan gyarapodott, növekedéséhez leginkább – különösen a nyári szezon idején – a fürdővendégek járultak hozzá.

1903 nyarán az üdülőbe érkezett vendégek, a helyi szezonális újságban, a Bártfa-fürdői Hiradóban követhették lapszámról lapszámra az emlékmű felállításának előkészületeit. Bárdossy Jenő főispán családjával július 3-án érkezett Bártfafürdőre, hogy a szoborbizottság tagjaival együtt a leleplezési ünnepélyt előkészítse. A július 10-én tartott ülésükön összeállították a meghívandók névsorát, és az elhelyezésükről intézkedtek. Július 23-án a szobortalapzat sértetlen állapotban megérkezett, a szobor érkezését augusztus hetedikére várták. Augusztus 16-án, vasárnap Bártfafürdő teljes pompában és zászlódíszben várta a szeretett királyné szobrának leleplezését. Erre az alkalomra a hétköznapokon amúgy szerény megjelenésű helyi újság is „ünnepi ruhát” öltött.

A Bártfa-fürdői Hiradó címlapja, 3 évf. 10. sz. (1903. aug. 16.) – Törzsgyűjtemény

Az „idénylap” ünnepség után megjelenő száma részletesen beszámolt a szobor leleplezési ünnepéről.

Erzsébet királyné szobrának leleplezése Bártfafürdőn. In: Vasárnapi Újság, 50. évf. 34. sz. (1903. aug. 23.), 556. – Elektronikus Periodika Archívum; A kép forrása: Digitális Képarchívum

A leleplezési ünnepélyt követően jó szokás szerint…

Ebből a szemszögből még inkább érthető, hogy Aradon miért zajlott oly csendben az Erzsébet-szobor leleplezése. Az egész napos ünnepélyt este díszelőadás és táncmulatság zárta.

A leleplezés alkalmából a szoborbizottság díszalbumot jelentetett meg, amelyben megörökítették az emlékmű állításának történetét, és fotóik közlése mellett méltatták az ebben résztvevők érdemeit.

Emléklapok dicsőült Erzsébet királyné szobrának … leleplezése alkalmából. Szerk. Arányi Dezső, Bártfa, Salgó, 1903. – Törzsgyűjtemény

1910-ben maga Ferenc József is megszemlélte Donáth Gyula alkotását.

A Deák-szálló, előterében Erzsébet királyné szobrával. Képeslap – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár. Jelzet: B 1944.

Erzsébet királyné bronzba öntött alakja egészen 1920-ig békésen üldögélt a bártfafürdői parkban. Ekkor azonban ezt a szobrot is elérte az újonnan berendezkedő hatalom magyar emlékjelekkel szemben tanúsított ellenszenve. Sissinek egyetlen „bűne” volt, hogy szerette a magyarokat, ezért megszületett a verdikt az emlékjel száműzetéséről.

Végül köztes megoldás született, a szobor maradt a helyén, de „deszkakoporsóba helyezték”. A fürdővendégek néhány éven keresztül ebben a látványban „gyönyörködhettek”. A Kis Újság 1928-ban szomorkás hangvételű cikket közölt Bártfafürdő állapotáról, egy érdekes történettel zárva a beszámolót. Állítólag a helyi ruszinok Erzsébet királynét szent asszonyként tisztelték, ezért nehezen viselték el a bedeszkázott szobor látványát. Amikor elkeseredésük tetőfokára hágott, felkeresték a helyi elöljáróságot és előadták panaszukat.

Közben teltek az évek, évtizedek, és a második világégést követően az új ideológiák új államformát hoztak. Erzsébet királyné szobra talán már nem jelentett akkora veszélyt, ezért csendben – egyelőre felirat nélkül – visszahelyezték eredeti helyére. A rehabilitáció pontos dátuma egyelőre nem ismert, de az biztos, hogy jóval 1968 előtt történt. Móricz Virág 1966 tavaszán Bártfán járt, és az élményeit megírta a Magyar Nemzetben.

Erzsébet királyné szobra Bártfafürdőn napjainkban. A kép forrása: Puntigán József: Erzsébet királyné és Bártfa – Minden, amit Sisiről tudni érdemes. In. Körkép.sk, 2017. szeptember 20.

Végül felirat is került a szobortalapzatra, és a királyné bronzalakja talán most már végleg békességre lelt a parkban, szemérmesen megbújva a hatalmasra nőtt fák árnyékában.  

Elbe István

A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk további részei:

• Millenniumi emlékművek: 1. Hét vidéki emlékmű; 2. Munkács; 3. Nyitra; 4. Dévény; 5. Pannonhalma; 6. Ópusztaszer; 7. Zimony; 8. Brassó; 9. Verecke 1.; 10. Verecke 2.
• Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékművei: 11. Arad 1.; 12. Arad 2.; 13. Zombor; 14. Nagybecskerek; 15. Törökbecse; 16. Kassa; 17. Lőcse; 18. Ompolygyepű; 19. Vízakna; 20. Marosvásárhely; 21. Segesvár 1.; 22. Segesvár 2.; 23. Jósikafalva 1.; 24. Jósikafalva 2.
• Kossuth-szobrok: 25. Rozsnyó; 26. Losonc; 27. Érsekújvár; 28. Nagyszalonta; 29. Nagykároly; 30. Marosvásárhely 1.; 31. Marosvásárhely 2.
• Erzsébet királyné-szobrok: 32. rész: Kolozsvár 1.; 33. rész: Kolozsvár 2.; 34. rész: Arad

Sorozatunk címe Hésziodosz Munkák és napok című művére utal. Az ókori szerző a földműves kitartó, gondos munkáját jelenítette meg. Könyvtárunk kutató munkatársai ehhez hasonló szorgalommal tárják fel a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket. Ezekből a folyamatos feldolgozó munka nyomán felbukkanó kincsekből, témákból, érdekességekből adunk közre egyet-egyet blogunkban. A sorozat negyvenegyedik részében Varga Bernadett, a Régi Nyomtatványok Tára munkatársa a Régi Ritka című digitális tartalomszolgáltatás gyarapodását mutatja be.

Könyvtárunk legújabb, Régi Ritka című digitális tartalomszolgáltatása révén tovább bővült azon különleges dokumentumok köre, amelyek között otthonról is kényelmesen böngészhetünk. A Régi Nyomtatványok Tára anyagából épülő, szándékaink szerint a jövőben folyamatosan gazdagodó adatbázisban elsőként a bibliofil gyűjtő, gróf Apponyi Sándor (1844–1925) jelentős történeti forrásértékkel bíró metszetgyűjteményének mintegy ezer darabját tesszük virtuális közkinccsé.

Gróf Apponyi Sándor portréja sajátkezű aláírásával. In: Gróf Apponyi Sándor emlékezete, Budapest, Magyar Bibliophil Társaság, 1926. – Régi Noymtatványok Tára

A 16. századtól a 19. századig terjedő időszak magyarországi eseményeinek külföldi recepcióját felvonultató gazdag grafikai anyag egyrészt könyvtárunk nagy adományozójának különálló metszetgyűjteményéből, másrészt világhírű Hungarica-könyvgyűjteményéből származik.
Bár az adományozást rögzítő iratban még szó esett a metszetgyűjtemény katalogizálásáról, a különálló metszetekről Apponyi Sándor életében sajnos nem készült olyan tudományos igényű, ugyanakkor az egyes darabok provenienciáját személyes megjegyzésekkel bemutató feltárás, mint a Hungarica-gyűjteményről. A magyar vonatkozású metszetek feldolgozását azonban a gróf is fontosnak tartotta, hiszen Hungarica-gyűjteményének katalógusában a magyar vonatkozású részletek ismertetése mellett a metszetek felsorolására, helyenként részletes leírására, és olykor a metszeten található feliratok, jelzések rögzítésére is gondot fordított. Azokban az esetekben azonban, amelyekben egy-egy művet különösen sok metszettel illusztráltak, a részletes leírások helyett inkább csak metszetcsoportok közös leírásával találkozunk. A művészjelzések feloldását szintén nem tekintette minden esetben feladatának. A katalógus utolsó, ötödik kötete pedig már csak a legszigorúbb értelemben magyar vonatkozású metszeteket említi, azok részletesebb bemutatása nélkül.
Miután a gyűjtemény 1925-ben a nemzeti könyvtárba került, a kiállítások rendezése, kiadványok szerkesztése során folyamatosan felmerülő képigények újra és újra felhívták a figyelmet egy metszetkatalógus szükségességére. A kötetekben található metszetek esetében így először egy tematikusan rendezett cédulakatalógus készült (a teljesség igénye nélkül), a metszetgyűjteménynél pedig egy számrendi cédulakatalógus. A kétezres évek elején kezdődött el a metszetanyag újabb szempontú feldolgozása, ami minden technikai adatot, megjelenési körülményt, példánysajátosságot igyekezett feltárni, továbbá meghatározta a művészeket, az ábrázolt személyeket és eseményeket, rögzítette a feliratok és szignatúrák szövegét, mindezt kiegészítve a vonatkozó szakirodalommal. A munka során több mint száz olyan metszetet sikerült azonosítani, amelyek a legfrissebb nemzetközi metszetkatalógusokból is hiányoznak. Ilyen például a Fülek 1593-as ostromát ábrázoló lap, amelynek metszője és kiadója Lukas Mayer volt. A feldolgozás eredményei az OSZK interneten hozzáférhető elektronikus katalógusába is bekerültek.

Lukas Mayer: Fülek ostroma. Fametszet, 16. sz.  – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A Régi Ritka célja, hogy az elektronikus katalógusban meglévő metaadatokat összekapcsolja a metszetek digitalizált képeivel, így első lépésben mintegy ezer, részletes leírással is ellátott kép válik most elérhetővé.
Új tartalomszolgáltatásunk többszempontú keresőrendszerrel segíti a célzott keresést, de látogatóink különféle tematikus csoportosítás alapján: pl. földrajzi elhelyezkedés (A történelmi Magyarország, Európa, Buda, Pest), műfaj (látkép, városkép, ostromkép, portré), technika (rézmetszet, rézkarc, rézmetszet és rézkarc, fametszet, színezett metszetek), valamint az ábrázolt személyek (külön az uralkodók és vezérek) szerint is válogathatnak. Kiemeltük néhány jelentős metsző (Albrecht Dürer, Johann Sibmacher és Elias Wiedemann) munkáit is. A tájékozódást emellett az egyes metszetek (sokszor új kutatási eredményeket tartalmazó) részletes bibliográfiai adatainak és tartalmi elemeinek megadásával segítjük.

Érdekességek a metszetgyűjteményből

A gyűjtemény több érdekes unikumot tartalmaz. Például a török kiűzését a 16. században többször is megkísérelő, de sajnos mindannyiszor kudarcba fulladt kezdeményezések propagandáját szolgálta az az egyetlen példányban ismert, 1564 után készült fametszet, amely I. Miksa magyar királyt, hadvezérét, Schwendi Lázárt és a híres végvári vitézt, Thury Györgyöt együtt ábrázolja. Történeti ikonográfiánkban nem mondható gyakori esetnek, hogy külföldön ilyen figyelemre méltatták a törökverő vitézeinket.

I. Miksa magyar király, Lazarus von Schwendi és Thury György lovasportréja, [S. l.] [s. n.], [post 1564]. Fametszet – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A lengyeli Apponyi-kastély metszetekkel díszített folyosóján függő képek közül különösen érdekes az Esztergom 1594-es ostromát leíró és ábrázoló lap. A híres augsburgi metsző, Dominicus Custos és id. Hans Schultes augsburgi nyomdász közös műve háromnyelvű magyarázó felirataival igazi különlegesség, hiszen a latin és a német szöveg mellett magyar nyelvű leírást is találhatunk rajta. A kép alján, az égtájjelölés mellett jól kivehető szignatúra szerint Dominicus Custos egy bizonyos Ruda János invencióját adta közzé (Joannes Ruda inv[enit] Do[minicus] Custo[s] ex[cudit] Aug[usta Vindelicorum]). Ruda János kassai származású királyi heroldról Custos rézmetszésű portrét is készített, amely ugyancsak megtalálható az Apponyi metszetgyűjteményben.

Custos, Dominicus, Ruda János, Esztergom ostroma. Rézmetszet, 1594 után – Régi Nyomtatványok Tára.  Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

Egy németalföldi mester kezétől származó Báthory Zsigmond-arckép e korszak grafikusainak munkamódszereiről árulkodik. Míg a kép Báthory Zsigmondot ábrázolja, a felirat Bethlen Gáborként nevezi meg a fejedelmet. A távolság és a háborús helyzet miatt az autentikus portréfelvételeket nélkülöző rézmetsző- és kiadó vállalkozók könnyen nyúltak vissza az elődök portréihoz, hogy kielégítsék a nemzetközi politika küzdőterére lépő új szereplők iránti érdeklődést.

Crispijn de Passe: Báthori Zsigmond portréja, [S. l.], [s. n.], [1595]. Rézmetszet – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A magyar vonatkozású nyugati irodalom és illusztráció egészét megragadni kívánó gyűjtés nem mellőzhette az e korszakban virágzó karikatúrát sem. Német nyelvű gúnylap beszéli el Kara Musztafa, az 1683-as bécsi ostrom merész, de sikertelen nagyvezírének dicstelen visszatérését Konstantinápolyba megfelelő tendenciózus kommentárral és képpel.

Kara Musztafa sírva vonul Bécstől Konstantinápoly felé. Rézkarc – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A költő-hadvezér Zrínyi Miklós iránti fokozott érdeklődést mutatja az 1663–64-ben megjelenő nagyszámú külföldi nyomtatvány, röplap, újság, haditudósítás, ének, vers, metszet. Ezek közé tartozik a Zrínyi által 1664 februárjában csata közben elfogott „kutyafülű tatár” ábrázolása. Az itt megjelenő képi propaganda él azzal a hatással, amelyet a szörnyek, torzszülöttek bemutatásával kívántak elérni a korszak eseményeinek hírnökei: felhívják a figyelmet a kiválasztottságra, a sorsdöntő eseményekre, a kor meghatározó személyiségeire, itt éppen a vérszomjas ellenséget is legyőző hősre.

Tatár torzszülött, [S. l.], [s. n.], [1664]. Rézmetszet – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A 19. század nagy művészeti technikai vívmánya, a litográfia ebben az anyagrészben csak ritkán fordul elő. Az egyiken II. Rákóczi Ferencet rendhagyó módon, a 19. század első felének itáliai utasokra leselkedő banditájaként mutatja be egy angol grafikus.

II. Rákóczi Ferenc derékképe, [S. l.], [s. n.], [1801–1900]. Litográfia – Régi Nyomtatványok Tára. Forrás: Régi Ritka. Digitális tartalomszolgáltatás

A metszetekről készült digitális felvételeket jó minőségben és szabad licenc alatt publikáljuk, azaz a forrás megjelölésével szabadon hozzáférhetővé, letölthetővé és felhasználhatóvá tesszük, remélve, hogy az eredetiben csak szigorú kutatási engedéllyel tanulmányozható dokumentumok a lehető legszélesebb közönség számára válnak így elérhetővé. A böngészéshez jó szórakozást kívánunk!

Varga Bernadett (Régi Nyomtatványok Tára)

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy kegyelettel emlékezett meg a szabadságért vérüket áldozó hősökről.
Az első világháborút követően viszont a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából ezekből mutatunk be tematikus csoportokba rendezett válogatást.

Arad a vértanúk városa, vagy ahogy Kossuth 1890-ben, a Szabadság-szobor avatására írott üzenetében fogalmazta: „Arad pedig a magyar Golgota”. A hontalan hazafi ezzel a veretes mondatával, az általa küldött fekete szegélyű levélpapírhoz hasonlóan, szimbolikus gyászkeretbe foglalta a Maros-parti települést.
A kiegyezést követően a város gyors ipari és gazdasági fejlődésnek indult, mindamellett az aradi polgárok nem feledkeztek el a szabadságharc itt kivégzett mártírjairól, és amint lehetőség nyílt rá, emlékjelek állításával igyekeztek leróni kegyeletüket. (L. 11. rész)
Körök, egyesületek ápolták az aradi tizenhárom emlékét, ezek közül is kiemelkedett az 1881-ben alapított Kölcsey Egyesület, amely létrehozta az ország legnagyobb 1848-49-es ereklyemúzeumát. (A múzeum tárgyi gazdagságát jól szemlélteti a 2012-ben kiadott kétkötetes Gyűjteményi katalógus).
Arad fejlődését impozáns középületei is mutatták, a gondosan kialakított közterek és parkok közepére emlékjeleket állítottak, amelyek szintén emelték a város rangját, meghatározták identitását.

Arad a XIX. század végén. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár Piarista gyűjtemény. Jelzet: P 5/26.

Erzsébet királyné tragikus halálának híre, valamint a magyar kormány felhívása – az ország többi részéhez hasonlóan – Arad vármegye elöljáróit is cselekvésre késztette. Látszólag a szeretett királyné emlékének megörökítése nem homályosította el az aradi vértanúk tiszteletét, azonban bizonyos megnyilvánulásokban diszkréten mégiscsak kifejezésre jutott, hogy ez a város az osztrák önkény által eltiport szabadságharcunk nemzeti gyászhelye.
Aradon a kolozsvári ünnepséghez képest sokkal visszafogottabb szoboravatásra készültek 1901. szeptember 15-én. A vármegye vezetése, a megyeházának is otthont adó ikerépületek által közrefogott parkban jelölte ki Erzsébet királyné emlékművének helyét.

A vármegyeháza épülete a parkkal. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Piarista gyűjtemény. Jelzet: P 5/75.

Erzsébet királyné szobra Aradon. A Gödöllői Városi Múzeum képeslapgyűjteménye. Jelzet: TD 88.242.1. (Köszönjük Kerényi B. Eszter igazgató asszonynak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a képeslap digitális változatát.)

Az avatóünnepet az utolsó pillanatban elhalasztották két nappal, hogy a megyei közgyűlésre érkező bizottsági tagok is részt tudjanak venni a rendezvényen. Ez nem okozott különösebb gondot, hiszen az esemény a nagy nyilvánosság számára nem volt meghirdetve. Így végül a leleplezésre szeptember 17-én, kedden került sor. Az Aradi Közlöny tudósítója ismét kihangsúlyozta, hogy az ünnepség nagyon szerény körülmények között zajlott le.

Amint a korábbi tudósításból is kiderült, Zala Györgynek ez a munkája – hasonlóan Stróbl Alajos Erzsébet királynéról mintázott mellszobrához – a Magyar Iparművészeti Társulattól megrendelhető műalkotás volt. Az aradi ünnepség után két hónappal ennek a szobornak egy replikáját Veszprémben, majd másfél év múltán egy másikat a Fejér megyei Cecén leplezték le. Sajnos ez utóbbit a történelem vihara elsöpörte, így már csak a Vasárnapi Újságban közölt képről csodálhatjuk meg az emlékművet.

Az impériumváltást az aradi szobrok viszonylag kevés atrocitással megúszták. Talán betudható ez annak is, hogy a többi erdélyi városhoz képest Arad román megszállása néhány hónappal később következett be. Előtte Aradon folytak a román–magyar egyeztető tárgyalások 1918 novemberében, és itt alakult meg 1919 tavaszán Károlyi Gyula ellenkormánya is, amely a megszállást követően Szegedre tette át székhelyét. Azonban Barabás Béla visszaemlékezéséből tudjuk, hogy a trianoni döntést követően az aradi szobrok sem kerülték el a sorsukat.

Az Erzsébet királyné-szobor későbbi sorsából arra lehet következtetni, hogy a leszerelt műalkotást nem vitték a kultúrpalotába, hanem a vármegyeházán helyezték el. Történt ugyanis, hogy a határ által elválasztott Arad és Csanád vármegye egyezséget kötött bizonyos iratok kicseréléséről. A csere lebonyolítása érdekében 1926 decemberében Makóról teherautóval vitték az iratokat az aradi vármegyeházára.

A vármegyeháza épülete Aradon. Képeslap – Térkép-, Plakát-, és Kisnyomtatványtár. Piarista gyűjtemény. Jelzet: P 5/28.

Az iratok mellé ráadásként megkapott szoborral nem nagyon foglalkoztak a vármegyei levéltárban. Maga az alkotó sem érdeklődött a szobor sorsa felől, hiszen ekkortájt sokkal nagyobb kompozíciókon dolgozott. Egy évvel korábban fejezte be Erzsébet királyné központi emlékművét, amelyet végül a főváros vezetése hosszas huzavona után, harmincnégy évvel a szeretett uralkodóné halálát követően, 1932-ben leplezett le az Erzsébet híd pesti oldalán.
Az 1950-es években az aradi Erzsébet királyné-szobor átkerült a makói levéltárból a városi múzeumba és annak raktárában porosodott még négy évtizedig.
Zala György művének „rehabilitációja” 1991. október 31-én következett be Makón. Ugyanis ekkor avatták fel újra nyilvános helyen, a József Attila Múzeum kertjében Erzsébet királyné Aradról 65 évvel korábban áthozott szobrát. A leleplezési ünnepségen részt vett Habsburg Ottó és a fia, Habsburg György is. A helyi sajtó meglehetősen szűkszavúan tudósított az eseményről.

Erzsébet királyné szobra Makón. Forrás: Wikipédia.hu

Elbe István

A Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében című sorozatunk további részei:

• Millenniumi emlékművek: 1. Hét vidéki emlékmű; 2. Munkács; 3. Nyitra; 4. Dévény; 5. Pannonhalma; 6. Ópusztaszer; 7. Zimony; 8. Brassó; 9. Verecke 1.;
• 10. Verecke 2.Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékművei: 11. Arad 1.; 12. Arad 2.; 13. Zombor; 14. Nagybecskerek; 15. Törökbecse; 16. Kassa; 17. Lőcse; 18. Ompolygyepű; 19. Vízakna; 20. Marosvásárhely; 21. Segesvár 1.; 22. Segesvár 2.; 23. Jósikafalva 1.; 24. Jósikafalva 2.
• Kossuth-szobrok: 25. Rozsnyó; 26. Losonc; 27. Érsekújvár; 28. Nagyszalonta; 29. Nagykároly; 30. Marosvásárhely 1.;
• 31. Marosvásárhely 2.Erzsébet királyné-szobrok: 32. rész: Kolozsvár 1.; 33. rész: Kolozsvár 2.